Rész,  Fej.

  1    1,     1|                betegségem fontos, nekem meg az egészségem;~mert ilyenformán
  2    1,     1|                 aki ugyan nem orvos, de meg vagyok gyõzõdve róla, hogy
  3    1,     1|               vele kibeszélgetem magam, meg vagyok nyugodva;~mert mint
  4    1,     1|             vagyok, az orvos nem mondja meg, folyton erre gondolok,
  5    1,     1|            kabátomat nem s így nem adja meg a kellõ tiszteletet;~urológushoz
  6    1,     2|               mondta a barátom, engedje meg, hogy bemutassam barátomat,
  7    1,     3|                na, mi baj van? - szólal meg érces baritonja.~Bejön,
  8    1,     4|             Szerencsére csak a homlokom meg az orrom súrolja, de ez
  9    1,     4|                  a homlokom repedt fel, meg itt...~- Jó, jó. Csak tartsa
 10    1,     4|                 kezdek.~- Na ne ijedjen meg. Elõre nem kell fizetni.
 11    1,     4|           elsõsegélyt éppen tõlem kapta meg. Nevezzen Mukinak, ha nem
 12    1,     5|                 hogy most már így várom meg, míg apám megjön, s a dolog
 13    1,     5|              csöppet se nyugtalanított, meg voltam gyõzõdve róla, hogy
 14    1,     5|            elragadtatással állapítottam meg, hogy végre kedvenc vacsorám
 15    1,     5|                 megérkezésekor tudhatom meg.~Természetesen meg voltam
 16    1,     5|             tudhatom meg.~Természetesen meg voltam gyõzõdve róla, hogy
 17    1,     5|              amirõl sok év múlva tudtam meg, hogy egyértelmû szinonimája
 18    1,     5|                legfájdalmasabban lepett meg, nem is akarta látni.~-
 19    1,     5|           agyunkban a vért, reszketteti meg minden porcikánkat, lihegteti
 20    1,     5|          vörhenyt fertõzés útján kapjuk meg, jó két héttel a kitörése
 21    1,     6|           hogyan, akkor mibõl állapítja meg, hogy mi bajom van? Én igyekszem
 22    1,     6|              doktor úr, csak azt mondja meg, érez az ember tüdõrák esetében
 23    1,     6|               állapotomat - hadd tudjak meg mindent, beszéljen hozzám
 24    1,     6|                 doktor úr nem hallgatja meg az embernek szubjektív panaszait,
 25    1,     7|             elhagynak engem a kezem is, meg a lábam is, elzsibbadnak...~
 26    1,     7|          asztalkát, amin a kések vannak meg a csipeszek meg azok az
 27    1,     7|            kések vannak meg a csipeszek meg azok az éles görbe drótok...
 28    1,     7|                 tizenhét.~Ez a Hold, ez meg a bolygók, a Nap... tovább.
 29    1,     7|            bizony, a lelket nem állítja meg semmi... az akarat megy
 30    1,     7|             lehetetlenség, mint nekem õ meg a fal, ami elõtt ül, aminek
 31    1,     7|           Milyen egyszerû... Hogy én... meg a izé... ez itten, ez az
 32    1,     8|               aki a homályban nem látta meg anya fehér ruháját, azt
 33    1,     8|                simogatta a mackó fejét. Meg is próbálta fogni, körülfogni
 34    1,     8|                  hogy nem magyarázhatja meg, miért kell anyának kimenni,
 35    1,     8|               szíve, Dódi nem mondhatta meg, hogy a barna mackót oda
 36    1,     8|             hogy kergesse el, vagy üsse meg, vagy vigye el õt, és zárja
 37    1,     8|              hogy félnek tõlem, apád is meg anyád is? Látod, hogy rám
 38    1,     8|              Rossz Fiú talán nem hallja meg; - aztán dobogó szívvel,
 39    1,     8|               az szóba kerül - cukorról meg borogatásról meg orvosságról.
 40    1,     8|               cukorról meg borogatásról meg orvosságról. Úgy tesz, mintha
 41    1,     8|              tõle. Nem kell a cukor se, meg a csokoládé se. Rossz csokoládé,
 42    1,     8|            szemmel figyelte, hogy indul meg a csepp, lassan kanyarodik,
 43    1,     8|         integetett, de Dódi nem értette meg mindjárt. Aztán egyszerre
 44    1,     8|                 nagy lett. Úgy látszik, meg akarta ölelni. Dódi behunyta
 45    1,     8|             fölött egy másik fej jelent meg.~- Nem szeretem apát - mondta
 46    1,     8|                  hogy a Rossz Fiú végre meg van elégedve vele. Még egyszer,
 47    1,     8|                érezte.~- Itt van a haja meg a foga meg a szája meg a
 48    1,     8|               Itt van a haja meg a foga meg a szája meg a fülei, nem
 49    1,     8|             haja meg a foga meg a szája meg a fülei, nem kell Dódinak -
 50    1,     9|              fáradt, torz mosoly jelent meg az arcán. Soha nem ítélte
 51    1,     9|                és egységesen magyarázna meg mindent.~Több ilyen mondatra
 52    1,     9|               II.~- Halló, Sándor, állj meg!~A sötétben hórihorgas alak
 53    1,     9|                 közel ért, ismerte csak meg az orvost.~- Már vagy öt
 54    1,     9|                 rajta. Felállt. Kétszer meg kellett köszörülni a torkát.
 55    1,     9|    elmérgesedett. Úgy látszik, a kisagy meg van támadva. De talán visszafejlõ...~-
 56    1,     9|            orvos, aki nem undorodik, de meg tudja érteni, ha én undorodom
 57    1,     9|        megtorpant. Nehéz jódszag ütötte meg az orrát. Ekkor magához
 58    1,     9|               rekedten, álmosan kondult meg egy csengettyû.~~III.~Az
 59    1,     9|                Az orvos riadtan fordult meg, amint a beteg, kék hajnalban
 60    1,     9|     Egyenletesen, csöndesen remegett.~- Meg akartalak kérni, hogy végy
 61    1,    10|             utoljára és hogy bátran ezt meg azt;~mert ezzel az orvosnak
 62    2,     1|          megbízhatóságáról legalább úgy meg vagyok gyõzõdve, mint a
 63    2,     1|                  elve alapján beszéljük meg ezt az érdekes esetet.~-
 64    2,     1|              betegséget magam állapítom meg magamról, de aztán eszembe
 65    2,     1|                 nagyon jól tudja. Tehát meg kell állapítanunk, hogy
 66    2,     1|    bebizonyítottam.~- Ohó, álljunk csak meg. Hiszen ha nem vagyok õrült,
 67    2,     1|          nyilván az.~- Ohó álljunk csak meg. Ön azt mondja, a rögeszmém,
 68    2,     2|            akarja élni magát. Valdd be, meg akarod ölni a sárga bablevest.~-
 69    2,     2|                nõbe, akit nem verhettél meg. Te ölni akarsz. Idegeid
 70    2,     2|               erre nem is...~- Jegyezze meg magának, fiatalember, hogy
 71    2,     2|                 kegyetlenkedni akar, ön meg akar ölni mindenkit, ön
 72    2,     3|             megszerettem. Jól jegyezzük meg, piros volt és nem vörös -
 73    2,     5|           szerkezetét akkor ismerhetjük meg, ha az elromlott, és kénytelenek
 74    2,     5|                 impresszióra állapítani meg a lelki zavar csíráját;
 75    2,     5|               napóleoni pózban merevült meg, a másik izgatottan szaladgált,
 76    2,     5|             halvány fiatalemberen akadt meg, aki fehér zubbonyban, közönyös,
 77    2,     5|                 és szelíden szólítottam meg.~- Hogy van? - kérdeztem.~
 78    2,     5|          intelligensen beszél. Az ember meg nem különböztetné az épeszû
 79    2,     5|                milyen egyszerûen fogtuk meg. Szegény fiú. Vajon nem
 80    2,     6|             megígértem, és közben talán meg is feledkeztem a dologról,
 81    2,     6|              kilenckor aztán kocsi állt meg a házunk elõtt. Két barátom
 82    2,     6|               most kezdõdik a tánc, ezt meg kell néznie...~Éreztem,
 83    2,     6|      legszívesebben veszem, ha nem írja meg az egész dolgot... Nem mintha
 84    2,     7|                az ajtót. Zavartan állok meg pillanatra. A komoly és
 85    2,     7|           elmebetegségére - ezzel menti meg puszta, állati életét (többnyire
 86    2,     7|                   a kisfia... ezek mind meg vannak sértõdve... hogy
 87    2,     7|                    És én is... én is... meg vagyok sértõdve... a karszék
 88    2,     7|                   és érdekeljük... hogy meg tudjon feledkezni a bajáról...
 89    2,     7|                hogy aszongya, „praecox” meg „depresszíva”, hát ez meg
 90    2,     7|               meg „depresszíva”, hát ez meg mi?~Ijedten nézek rá.~Nem
 91    2,     7|                 feléjük. Vigyázva rázom meg egy régi ismerõsöm kezét,
 92    2,     7|           hordárnak képzeli magát... ez meg katonának... ez meg sofõrnek...
 93    2,     7|                  ez meg katonának... ez meg sofõrnek... nem szállna
 94    2,     7|             szállna le az autóról... ez meg... aha... ismerem... ez
 95    2,     7|             magát... már húsz éve... ez meg politikusnak... Végre...
 96    2,     7|              szó? Ja igen, tudom már... meg akarom írni ennek a látogatásnak
 97    2,     8|               kérem, kérem - nyugtattam meg -, hiszen nincs is önnel
 98    2,     8|                igen nagy vállalat indul meg... egyelõre még nem beszélhetek
 99    2,     8|              felelõsség engem terhel... Meg kell tudnom, számíthatunk-e
100    2,     8|                 Higgye el, nem bízhatok meg senkiben, magamnak kell
101    2,     8|                  kérdeztem.~- Bocsásson meg - mondta sebesen és félvállról,
102    2,     8|               szembejönnek... egy hölgy meg egy inas... Az egész fölé
103    2,     9|               hogy ilyenkor törni kell, meg három, az kilenc.~Két gyufát
104    2,     9|                 kártyabecsület letelik, meg tudom szerezni a hiányzó
105    2,     9|            négyévi fegyházat állapított meg.~- Igen! - kiáltott barátom,
106    2,    10|                 több verskötetem jelent meg és egy filozófiai értekezésem
107    2,    10|                 és ragaszkodásból marad meg rajtam, hanem azért, mert
108    2,    10|            adtam ki:~„Ó spórhert, ha te meg tudnál érteni,~Ha volna
109    2,    10|                 mû egy szemlében jelent meg és rettenetes felháborodást
110    2,    11|            részben papíron - nem maradt meg mégse említésre méltó ötlet,
111    2,    11|           könnyedén. Jappardon, bocsáss meg... persze, nem ismersz meg.
112    2,    11|              meg... persze, nem ismersz meg. Ez és ez vagyok. Húsz éve
113    2,    11|              kérlek, azért látogattalak meg - de amilyen szórakozott
114    2,    11|      elfelejtettem, hogy nem ismerhetsz meg, hiszen õrült vagy.~Õ maga
115    2,    11|               helyes kifejezés. Bocsáss meg, megérdemeltem a rendreutasítást.
116    2,    11|     megérdemeltem a rendreutasítást. De meg fogod érteni élénkségemet -
117    2,    11|               azonkívül, hogy élek, még meg is halva. Bezzeg te, irigylésre
118    2,    11|                a gondolatot... a percre meg nem szûnõ, kínzó, gyötrelmes
119    2,    11|                él, mint az, hogy az élõ meg van halva. Kiábrándultan.
120    2,    11|              bizottság ülésére. Ebédelj meg abban a budai vendéglõben,
121    2,    11|           dolgom van. Szervusz, fontold meg a dolgot.~ ~
122    2,    12|              semmit.~De le kell írni és meg kell írni, úgy, ahogy történt.~
123    2,    12|                ahogy történt.~Ezt, hogy meg kell írni, kénytelen az
124    2,    12|             csaknem ingyen akarja adni. Meg is indokolta, hogy miért:
125    2,    12|                 és tûnõdik és nem teszi meg azt, amire tûnõdés és töprengés
126    2,    12|              eljöttek érte, nem hökkent meg, nem csapott lármát, nem
127    2,    12|               és gonosz ítéletet, „mely meg volt írva eleve”. Mert ez
128    2,    13|                Két hang volt, egy férfi meg egy nõi, úgy látszik, az
129    2,    13|               akik néhány hete esküdtek meg, és jöttek ide, és úgy untattak
130    2,    13|               látod, ezt ideteszem, ezt meg ide, és ennek ki kell jönni
131    2,    13|               megcsinálni.~NÕ. Valahogy meg kell csinálni, de így nem,
132    2,    13|               Hát, tessék. Hát, csináld meg. De ha nem csinálod meg,
133    2,    13|                 meg. De ha nem csinálod meg, akkor...~NÕ. Csak add ide,
134    2,    13|                 perc alatt nem csinálod meg... akkor... elfúlva akkor...~
135    2,    13|            odaadtam neked, hogy csináld meg.~NÕ. Hát meg is csinálom,
136    2,    13|               hogy csináld meg.~NÕ. Hát meg is csinálom, te... te...
137    2,    14|               könnyû volt minden, s még meg is jegyezte magának, hogy
138    2,    14|               itt végre nem lepõdhetnek meg, hogy bejöttem. És nekem
139    2,    14|                nem tetszik, fulladjanak meg. De én már rájöttem, hogy
140    2,    14|              Egy csomó arcot pillantott meg, mind feléje volt fordulva:
141    2,    14|          elfogulatlan vagyok, nyugtatja meg remegõ és riadt idegeit.
142    2,    14|                 úgy látszik, nem ismert meg, meg kell mutatnom, hogy
143    2,    14|                látszik, nem ismert meg, meg kell mutatnom, hogy szeretem
144    2,    14|             gondolta, ám hadd ijedjenek meg. Ijedjenek meg még jobban.
145    2,    14|                ijedjenek meg. Ijedjenek meg még jobban. Összevicsorította
146    2,    14|                 halálos rémület szállta meg, mikor észrevette, hogy
147    2,    14|       szerkesztõt, és botorkálva indult meg, elfordított arccal. Utat
148    2,    14|                lehet odalent, nyugtatta meg rémülettõl zakatoló szívét,
149    2,    14|                   No, mi az?... döbbent meg hirtelen - na mi az, mi
150    2,    14|             hozzá, és miért nem mondják meg neki, hová bújt az a szörnyeteg?
151    2,    14|                Nem, nem, nem.~Nem, nem, meg kell nyugtatni õket, mert
152    2,    14|          mindezt õ nem akarja, és mégis meg fog történni. Talán mégis
153    2,    14|           ferdén és keményen merevedtek meg. Kitárta karját, és úgy
154    2,    14|              kell... csak ne kötözzenek meg... csak ne kelljen verekednem...
155    2,    14|           mosolyogva.~- Igen - lepõdött meg a mentõ, hogy kisegítették. -
156    2,    15|               elolvasása közben történt meg bennem a Nagy Átalakulás -
157    2,    15|                  ez a könyv valósította meg bennem kitûzött célját,
158    2,    15|              tartozott, s e minõségében meg volt gyõzõdve róla, hogy
159    2,    15|                 csak mellékesen jegyzem meg, hiszen ez a kis különbség
160    3,     1|            hozzászokott. Hatalmas válla meg se érezte a batyut - nem
161    3,     1|              igazitól; elõször hallotta meg, alkonyatban, a repülõgép
162    3,     1|            nemcsak hogy nem jutalmazzák meg, aki sok embert leölt, de
163    3,     1|             fegyverrel az oldalán ölelt meg, ahogy bajtársaitól látta.~
164    3,     1|              társasjáték, mint a kártya meg a kabaré, amit egyszer rendeztek,
165    3,     1|                 csukló hangon:~- Hát ez meg miféle volt?~Andrej lovagolva
166    3,     1|             dolgod van?~- Nem mondhatom meg.~Andrej gonoszul nevetett.~-
167    3,     1|             tekintetbe vette, úgy oldta meg a kérdést, hogy a régi állapot
168    3,     1|                 ártatlan baktérium ölte meg, amit a mi szervezetünk
169    3,     1|        hozzászokott. Vaszilij nem tudta meg soha, hogy agyát, mely ágyúk
170    3,     1|           ártatlan hazugság pattantotta meg, amivel életében találkozott.~ ~
171    3,     2|               Nógatni kezdtem, próbálja meg ellenõrizni a gondolat-
172    3,     2|        végighallgatott, de nem látszott meg rajta, hogy meggyõztem.
173    3,     2|             Néhány kérdést kockáztattam meg, köztük egy gyermekesen
174    3,     2|                 biztosan, hogy én öltem meg. Véletlenül ott is maradtunk
175    3,     2|              szoruló kezekkel kérdeztem meg tõle, nem emlékszik-e a
176    3,     2|               de felismerhetõen nevezte meg B.-t, aki ezerkilencszáztizenhét
177    3,     3|               kért, de errõl nem mondta meg, hogy mire kell.~~II.~A
178    3,     3|               fát három hét múlva látta meg a reggeli séta közben. Eleinte
179    3,     4|            csúnya orvosi könyvekbe - de meg is fájdult a fejem, meg
180    3,     4|                 meg is fájdult a fejem, meg a gyomrom is émelyegni kezdett,
181    3,     4|               mielõtt anatómiát tanult. Meg is kellett ígérnem, hogy
182    3,     4|                hogy ilyen jó hozzám, és meg akartam ölelni a derekát,
183    3,     4|      folytonosan dezinficiálni kell, ha meg akarom csókolni, vagy ilyesmi.
184    3,     4|            egész éjjel tele van a fülem meg az orrom ezzel a furcsa
185    3,     5|                panaszok nem világítanak meg semmit. Át kell vizsgálni
186    3,     6|              rugdalóztam - az ember mit meg nem tesz az egészsége kedvéért -,
187    3,     6|                 a tanítás folytonossága meg ne akadjon.~E percben lépett
188    3,     6|           gúnyosan nevetett.~- Majd, ha meg tudja mutatni, hogyan kell
189    3,     6|             Mars helyre. Pollák, mondja meg maga: mire van szüksége
190    3,     6|              Elõre mulatott rajta, hogy meg lesz lepõdve a tanár, mikor
191    3,     7|                a doktor urat, csináljon meg délelõtt öt kórbonctani
192    3,     7|           Hallgatók voltak itt délután, meg egypár kíváncsi.~- Nyissa
193    3,     7|                folyosója üresen kondult meg. János újból gázt gyújtott.
194    3,     7|               fekete és mély lyuk.~- Ez meg itten egy fiatal leány,
195    3,     7|                az én vágyakozásom... az meg annyit se ért meg, hogy
196    3,     7|                    az meg annyit se ért meg, hogy délutánig... csak
197    3,     8|            Hányas szám?~- Hát nem nézte meg, hiszen a lábára kötöztek
198    3,     9|                Ma egy nõvel ismerkedtem meg - mély, rejtelmes szemek,
199    3,     9|               virág - a kezét csókoltam meg és a kezének olyan szaga
200    3,     9|        Megcsókoltam. A száját csókoltam meg: azt hittem, elmúlok és
201    3,     9|               fülemet és csiklandozott. Meg akartam fogni, de ellökött,
202    3,    10|                felelt: Igen, nagyon jól meg van festve ez a nõ, ugye
203    3,    10|           keskeny, de a lábai vastagok, meg fogom rendelni azt a hagymakonzervet,
204    3,    10|            idézett fel a mélybõl, és én meg is jelentem neki, csontváz
205    3,    10|                és szóltam: Ó, nõ, ha te meg tudnál érteni, lejönnél
206    3,    11|           idézést kaptam, hogy jelenjek meg a Másvilági Mennyországkiegészítõ
207    3,    11|               észre.~- És a szája?~- Az meg két vörös húsgörcs. A bélrendszer
208    3,    11|                és ez nekem tetszett, és meg akartam csókolni! Brr!...~-
209    3,    11|                Nem. De nem is erõltetem meg magam, van idõ. Arra való
210    4,     1|                pántlikáján pillantottam meg újra, amint áthúzódott.~
211    4,     1|              körvonalakban pillantottam meg újból az óriás árnyék-madarat:
212    4,     1|          hátamra dûlt. Csak most láttam meg fekete, suhogó ruháját.
213    4,     1|              fáradtan, de nem rántottam meg a kezem.~- Hiszen forgathatod -
214    4,     2| ideg-diszpozíció az egész, tudományosan meg lehet magyarázni. Nem is
215    4,     2|                  Most halk folyam indul meg belülrõl, elönti a partokat.
216    4,     2|      csiklandozó bõrét ájultan csókolja meg... Így képzelem.~- Nagyon
217    4,     2|              ama zenei nyelv felel majd meg, mely akkor világos és érthetõ
218    4,     2|                boldogságáért küzdõ, még meg nem állapodott társadalomnak.
219    4,     2|                  nyomorúság” - de értse meg, ez a szó csak kisegítõ,
220    4,     2|               elõ mindenütt. Ohó, értse meg, már dagad és nõni kezd
221    4,     2|        lehetséges dolog - gondolom újra meg újra. Szép nõnek születni -
222    4,     2|               doktor úr, mi halunk csak meg, levelek porzók - a fa,
223    4,     2|                   mindig miattuk halunk meg. Egyszer nyavalyásan, vonagló
224    4,     2|             bódítóan szép mosoly jelent meg. A kezében valami könyv
225    4,     2|            halálos álmomban jöttek csak meg a könnyek, és én hanyatt
226    4,     2|                és csak a készség maradt meg. Opera se kellett már: hozzászoktam,
227    4,     2|                megy ez órákon át. Akkor meg így szólok magamba: csönd.
228    4,     2|          átkozott szemeim... dögöljetek meg... muszáj...~- Máskor emlékszem,
229    4,     2|                Istenem, miért csúfoltál meg bennünket! S némán folydogáltak
230    4,     2|                felütöm... Ezt hallgassa meg. Kérem... hajoljon közelebb...
231    4,     2|            Kérem, ne szóljon... ezt már meg kell hallgatni... ez igazán
232    4,     2|              villámcsapás, úgy döbbenti meg az elsõ gondolat „hát olyan
233    4,     2|                 dass nicht sein sollte” meg ez: „Úgy látszik, nem érdemelünk
234    4,     2|                  fölösleges élet... ölj meg, igazság, tedd lábad a fejemre...
235    4,     2|             bánom én!... Ön nem értheti meg soha... Hogyan? A boldogságom
236    4,     2|           tiszta és erõs hangot ismerek meg ujjongva, amint kábultan
237    4,     3|                    HASMÛTÉT~- Fene egye meg - tört ki Vajda fõorvos,
238    4,     3|               gumikesztyût. - Fene egye meg, velem ne ordítson, nem
239    4,     3|                éve ordít így, veled is, meg velem is, még sohase evett
240    4,     3|              velem is, még sohase evett meg egyikünket se. Téged meg,
241    4,     3|                meg egyikünket se. Téged meg, nagyon jól tudod, még külön
242    4,     3|             ettõl nyugtom, már látom... Meg kell ezt csinálni.~Kérdõen
243    4,     3|               ziccert nem adom nekik... Meg vagy õrülve, gyermekem!~
244    4,     3|               körülvéve, az isten verje meg, mindjárt kapkodnak... meg
245    4,     3|              meg, mindjárt kapkodnak... meg vagyok áldva veletek, mondhatom...
246    4,     3|              egyszeri paraszt mondta... Meg kell elégednem ilyen szerencsétlen
247    4,     3|             novokaint kever, lokálra... Meg vagyok értve?! Azaz hopp
248    4,     3|              felejtsem... ilyen könnyen meg nem ússzátok... egy tükröt
249    4,     3|                 kérek, egy nagy tükröt, meg vagyok értve? azt fölakasztjátok
250    4,     3|                Lejjebb, az isten áldjon meg! Ez egy szúrás? Mélyebbre,
251    4,     3|        asszisztens vacogva kuncog.~- Ti meg ne röhögjetek! Majd mindjárt
252    4,     3|              nem éreztem... Jöhet a jód meg a skalp... Izé... várjatok
253    4,     3|                Feri fiam, elég a jódból meg a jóból... nézze, a fõorvos
254    4,     3|            funiculust mutatóval emeled, meg vagyok értve?!... A többit
255    4,     3|          buggyan elõ...~- Aha! - szólal meg gúnyosan az operált. - Aha!...~
256    4,     3|                tût.~- Jézus Mária! Most meg kirántja! Nem arra mondtam,
257    4,     3|      imakönyvébe, azt a keserves... Na, meg vagyok én áldva magukkal!~
258    4,     3|          frissen vágott hasfalba... na, meg vagyok én veletek... Megvan
259    4,     3|                volna még.~- Te - szólal meg egyszerre különös, idegen
260    4,     4|                 makacs csontszú támadta meg, amihez sipoly járult, s
261    4,     4|                 egyformán ravaszul bújt meg hosszú, hegyes orra alatt.~
262    4,     4|              igaz, a két orvos, a tanár meg az adjunktus úr végigmentek
263    4,     4|                 saccolni, melyikünk hal meg elõbb? Ugye, hogy nem én?~
264    4,     4|               hogy kerestem, csak nézze meg, ott van-e.~Tíz perc múlva
265    4,     4|            aszongya, még én úgyse értem meg a kegyelemre, adjanak még
266    4,     4|             legtisztább lelket ismertem meg, a végén kiderült, hogy
267    4,     4|               úrtól. Melegen szorította meg a kezem, megáldott, s egyáltalán
268    4,     4|                múlva, véletlenül tudtam meg a kórház egyik orvosától,
269    4,     4|              elszenderült. Mégis õ halt meg elõbb, de - mondta az orvos -
270    4,     5|              hogy a jövõben nem ismétli meg többé azokat az ostobaságokat,
271    4,     5|              hogy csak nemrég születtem meg. Olyan érzékeny lettem,
272    4,     5|              Istenem, miért nem engeded meg, hogy jó legyek?” De hagyjuk
273    4,     5|     gentlemannel élükön három úr jelent meg zsakettben, deputációszerûen,
274    4,     5|                mondta nekik németül, - „meg kell mondanom, mi történt.
275    4,     5|                  hogy szegény férjemnek meg kellett operálni a fejét.
276    4,     5|             világgá, hogy a Nõ nem érti meg a Férfit - óvatosnak és
277    4,     5|             türelmesnek kell lennem, ha meg akarom változtatni a strindbergi