Rész,  Fej.

 1    1,     8|        szorongatta.~- Mi kell neked, édes kicsi fiam? - hallotta még
 2    2,    13| turbékolásukkal.~FÉRFI. Na, itt van, édes muncikám, ugye, milyen mulatságos,
 3    2,    13|              semmire, nem jó.~FÉRFI. Édes fiam, csak hagyjál, mindjárt
 4    2,    14|   félhangosan szólt maga elé: „Az én édes fiam szeret engem. Az én
 5    2,    14|             fiam szeret engem. Az én édes fiam úgy szeret engem, mint
 6    2,    14|     emberiséget, a szegény, szegény, édes, édes, édes emberiséget,
 7    2,    14|              szegény, szegény, édes, édes, édes emberiséget, szép,
 8    2,    14|        szegény, szegény, édes, édes, édes emberiséget, szép, barna
 9    2,    14|             kell az emberiséget!!... Édes, jó emberiség!~Örvény gomolygott,
10    3,     4|              FELESÉGEM SZIGORLATOZIK~Édes Málcsi néni,~a feleségem
11    3,     4|             Aztán mégis kibékültünk, édes Málcsi néni, csak az a sok
12    4,     3|        lazábban! Hogy markolsz bele, édes fiam, a szeretõdbe markolj
13    4,     5|              volna. Ilyenek vagyunk, édes pajtás. Mindenesetre nagyon
14    4,     5|        vagyis „Urak”.~Megfordulok és édes anyanyelvemen végre kereken