Rész,  Fej.

 1    1,     2|    barátomat, a legszellemesebb embert Pesten, na most beszélj
 2    1,     2|      amik percrõl perce érik az embert, és minden félórában leszámolja
 3    2,     7|      így hagyják felfordulni az embert”. (Aha, valami háborús darab
 4    2,    11|       szegény, szerény, szimpla embert, aki csak élek, nem vagyok
 5    2,    12|       mikor öt kenyérrel ötezer embert lakatott jól, holott abban
 6    2,    14|      Felnézett és észrevett két embert, akik a középsõ asztal mellett
 7    2,    15|    kitûzött célját, hogy a régi embert lerombolja, s szövétneket
 8    3,     1|        jutalmazzák meg, aki sok embert leölt, de még inkább megbüntetik.
 9    3,     2|      cinikusat.~- Mondja... ölt embert?~Vállat vont.~- Mi lövöldöztünk...
10    3,     9|         is, a boldog és mámoros embert, kit ez a harmatos jelenség
11    4,     4| nevetéstõl, kezével kergette az embert.~- Menjen már! istentelen