Rész,  Fej.

1    2,    14|     erre nem gondolt! Igen, a szeretet és az emberiség.~Egy, kettõ,
2    2,    14|      De aztán mást gondolt.~A szeretet, beszélt magában, az emberek
3    2,    14| egyszerre kiderült. Ezentúl a szeretet mindent megmagyaráz, és
4    2,    14|       mérhetetlen fájdalom és szeretet.~Felemelte könnyes arcát:
5    4,     4|      valami különleges, meleg szeretet, abból a fajtából, amelynek
6    4,     5|     megtisztelõ érdeklõdés és szeretet: egy délután, még a kórházban,