Rész,  Fej.

  1    1,     1|             ebbõl az a gyanúm alakult ki, hogy viszont a többiek
  2    1,     2|            gazdag városban - eszeltem ki.~- Most nem tudom - mondtam -,
  3    1,     3|             Na, nagysádka. Hát vigyék ki szépen a zongorát, és hozzanak
  4    1,     4|              Mukinak, ha nem vasalunk ki legalább ezer ficcs kártérítést
  5    1,     5|            amit erõszakkal verekedett ki magának a családban s még
  6    1,     5|             összetûzést, õ provokálta ki.~Így is volt.~Mikor a jó
  7    1,     5|              Í... úgy! - egyenesedett ki - hát így vagyunk... azt
  8    1,     5|              ösztönszerûen nem mentem ki az elõszobába, állva maradtam
  9    1,     5|         betette maga mögött az ajtót. Ki is vettem egyes szavakat: „
 10    1,     5|          éneklõ hangon nyilatkoztatta ki a vádat.~- Kitettem a konyhából,
 11    1,     5|       elkövetett igazságtalanság vált ki, amivel az ártatlanon elkövetett
 12    1,     5|              csatornából emelkednének ki, lucskosan és szennyesen,
 13    1,     5|            szent és isteni csõcselék, ki bosszút állasz az igazságtalanságért,
 14    1,     5|             inkubáció. Csak most tört ki rajtad.~Hallgatok és tûnõdöm.~
 15    1,     6|             férfi férfihez, és mondja ki nyíltan: hátgerincsorvadás-e
 16    1,     6|              mintha a szívbõl indulna ki, és nem mindig tesz úgy,
 17    1,     8|              és követelni, ha valamit ki akar erõszakolni.~A hangra
 18    1,     8|               is elkezdte, míg ennyit ki tudott mondani: „Mi - mit
 19    1,     8|        homlokára teszi.~- Anya menjen ki - mondta Dódi.~- Kimenjek? -
 20    1,     8|              mert most ebben egyeztek ki. Dódi most már nagyon jól
 21    1,     8|      leguggolt, egymás után emelgette ki a skatulyából a tárgyakat.
 22    1,     8|        amellett, hogy nem engedték õt ki az ágyból, hogy a fehér
 23    1,     8|        azonnal a mackót, aztán küldje ki anyát.~Dódi még egyszer
 24    1,     8|           anyát se, apát se. Menjenek ki.~És mikor csönd lett, egyszerre
 25    1,     9|           vele, milyen érzéseket vált ki az emberekbõl közönye és
 26    1,     9|               Ebben a hangulatban még ki is javított két jelzõt,
 27    1,     9|               elõtte csillag ütközött ki. És most egyszerre, könnyûen
 28    1,     9|         rejtett ajtót nyitottak volna ki nesztelenül a szívében,
 29    1,     9|          szamárságra gondolsz... verd ki a fejedbõl... minek az?
 30    1,     9|        Homlokát hideg verejték ütötte ki.~Az utcán már senki sem
 31    1,    10|     állapotban lehet az alsó tudatom, ki kell mosatni.~(Megjegyzés.)
 32    2,     2|               kegyetlenkedési ösztön, ki akarja élni magát. Valdd
 33    2,     2|         halálos idegbaja, melybõl önt ki fogom gyógyítani. Szadisztikus
 34    2,     2|    Szadisztikus hatásoknak teszem önt ki. Érti?~- Értem - mondtam,
 35    2,     2|               Így. Most azonnal szedj ki ötven koronát, és add nekem.
 36    2,     2|              óra alatt egészen szépen ki fog gyógyulni. Alászolgája.
 37    2,     3|            szipkák közül választottam ki kedvenc, szipkámnak és nem
 38    2,     3|              venni rá, hogy pirosítsa ki az órámat.~Hetekig tartó
 39    2,     4|              hanem kategorice alakult ki. Feleségem a kalaposnõvel
 40    2,     6|      abbahagyom. Kérem, Ilona, vigyék ki ezt a tükröt!~ ~
 41    2,     7|                Tompa, hideg fény csap ki, idegen levegõ. Visszafelé
 42    2,     7|       közeledünk, sietõ alakok válnak ki. Valami különös rendszer
 43    2,     7|              érintkezés nélkül termel ki ezerszámra az üres hasonlatgyártás,
 44    2,     7|                rád bízva, hogy találd ki, hová kerültél: elsõ impressziód
 45    2,     7|              Az utcán riadtan kerülök ki a szembejövõk elõl. Nini...
 46    2,     8|          megkérdeztem valakitõl, hogy ki volt az az úr. Nem nagyon
 47    2,     9| kverentesz-játékot ismerik - márpedig ki ne ismerné nálunk a kverentesz-játékot?
 48    2,     9|         mindent behúzott - piros jött ki. Annál jobb.~- Faites vos
 49    2,    10|              mindig párafelhõt fújtam ki és az egész arcom kék volt.
 50    2,    10|                címen verskötetet adok ki, az elsõ vers így kezdõdött: „
 51    2,    10|            következõ költeményt adtam ki:~„Ó spórhert, ha te meg
 52    2,    11|          fölébük emel. Ebbõl indultam ki, természetesen, miután magad
 53    2,    12|          reggel körlevelet nyomtatott ki a környezõ lakossághoz,
 54    2,    12|       börtönbe) vagy vezérnek nevezik ki. Ebben az esetben még erõsen
 55    2,    12|          rájött, talán soha nem derül ki róla, hogy tébolyodott.~
 56    2,    13|      ideteszem, ezt meg ide, és ennek ki kell jönni mostan, látod,
 57    2,    13|             arancus.~NÕ. Na, és ennek ki kell jönni?~FÉRFI. Persze,
 58    2,    13|               Persze, látod, mindjárt ki is jön... csak ezt ideteszem...
 59    2,    13|            így próbáltam, és nem jött ki semmi. Hagyjál egy kicsit.~
 60    2,    13|       szerencsétlen, hát nézd, mi jön ki, ha oldalt teszem - na!
 61    2,    14|                csak a száját nyitotta ki; és révetegen mosolygott
 62    2,    14|           lámpák, egymás után gyúltak ki a kirakatok - távol, a Váci
 63    2,    14|             feketét kell kapnia, hogy ki kell õt szolgálni, hogy
 64    2,    14|               õ szemeibõl fecskendezi ki rettentõ pillantását...?
 65    2,    14|      kisgyerek, és menekülni próbált, ki innen, ki ebbõl a rettenetes
 66    2,    14|          menekülni próbált, ki innen, ki ebbõl a rettenetes kávéházból -
 67    2,    14|            lássa, eltakart szemekkel, ki a boldog, napfényes szabadba
 68    2,    14|           szabadba és futni, futni... Ki innen, e gyûlöletes és gonosz
 69    2,    14|               részvétlen arcok közül, ki ebbõl a szörnyû kávéházból,
 70    2,    14|               feketeség marad csak... ki innen, menekülni a kötelek
 71    2,    14|             hátracsavarják karjait... ki innen, ahol mindjárt betömik
 72    2,    15|          konzullá kiáltása napján jön ki a végsõ eredmény, mely szerint
 73    2,    15|          szerepét és teendõjét fejezi ki.~Ez a szerep és teendõ Benn
 74    2,    15|        hatalom és a dicsõség, mondjuk ki egyszerûen és ünnepélyesen:
 75    3,     1|                aki féléve került csak ki a gyengeelméjûek intézetébõl,
 76    3,     1|          szõke fiú aggódva nézegetett ki a vonat ablakán: ha szóltak
 77    3,     1|           lövészárkok között képezzék ki két-három hét alatt. Az
 78    3,     1|     viaskodott velük, a nyelve lógott ki és hebegve, hülyén, folyton
 79    3,     1|             külön rendelettel nevezte ki hadnaggyá - ugyanekkor megkapta
 80    3,     1|                milyen ember, mit tud, ki volt azelõtt. Mihelyt a
 81    3,     1|          homályos, távoli kép alakult ki benne holmi ismeretlen világról,
 82    3,     1|            többféle diagnózis alakult ki; abban megegyeztek az orvosok,
 83    3,     1|      szolgálat lappangó idegbaja tört ki, váratlanul, amint már sokszor
 84    3,     1|           géptestû marsbelieket, akik ki akarták pusztítani az emberiséget,
 85    3,     2|             abban az idõben alakultak ki ködös, hõsi szólamokban,
 86    3,     2|               vagy emléke nem volt.~- Ki fogsz nevetni - mondta végre
 87    3,     4|              tizennyolcadikára tûzték ki a feleségem szigorlatát,
 88    3,     4|           ülne az ölemben, és néznénk ki az ablakon, és együtt várnánk
 89    3,     5|              bonyolult gépezet fordul ki dörögve a középre. Piskóta
 90    3,     5|         MODERN. Ne ordítson... Nyissa ki a száját... gyorsan, mert
 91    3,     5|        földbõl villamosszék emelkedik ki. Üljön le!~BETEG leroskad
 92    3,     6|              hangon.~Három ápoló jött ki, nekem estek, és összekötöztek.
 93    3,     6|             hangos ordítozásba törtek ki, és fogcsattogtatva a katedra
 94    3,     6|               hangos üvöltésbe törtek ki, és indexeiket lobogtatták.~-
 95    3,     6|         dolgom, mert megsiketültem.~- Ki vizsgázik ma? - kérdezte
 96    3,     6|      Neveletlen népség! Beteg, nyissa ki a száját.~Ijedten engedelmeskedtem.~-
 97    3,     7|             egypár kíváncsi.~- Nyissa ki az ajtót, János, megnézem,
 98    3,     7|              Bloch, akit Budán fogtak ki, már hatodik napja fekszik...
 99    3,     7|         asztal végén.~- Most menjenek ki.~Bezárta az ajtót, lehúzta
100    3,     8|              nap múlva halásztak csak ki. Nem baj, csak a szemem
101    3,     8|             kivitte a golyó. Ott ment ki.~- Revolverrel tetszett...?~-
102    3,     9|        valóságos kis bimbók pattannak ki: olyanok, mint egy gyöngyvirágnak
103    3,     9|            bizonyosan nem bírta volna ki gyönge teste a nagy fájdalmat.~
104    3,    10|         hajtva fejét, mély sóhaj tört ki szívébõl, s suttogva kérdé:
105    3,    11|                ugyan kérlek, hogy néz ki egy emberi láb! Nyilvánvalóan
106    4,     1|             mérhetetlen kékség tárult ki végtelenül. Alattam apró,
107    4,     2|            vagyok, doktor úr, mondjuk ki nyíltan, idegbeteg - és
108    4,     2|              Az én fajtámból kerülnek ki, bizonyosan az én fajtámból
109    4,     2|              az én fajtámból kerülnek ki az ópiumszívók és hasisélvezõk
110    4,     2|                 testi jelenséget vált ki és belefúl -, boldog, végtelen
111    4,     2|               s hogy nem én vagyok õ. Ki szerettem volna tépni a
112    4,     2|       oboákból. Egész szavakat vettem ki néha egy elvont hangban:
113    4,     2|       nyomorúság. Ilyenkor úgy lövell ki szemembõl a könny, mint
114    4,     2|        viszketõ, idegszálaikat tépnék ki rozoga testükbõl - feketét
115    4,     2|         egyszerre egy uborkát szedett ki, megállt, nem bírta tovább,
116    4,     2|                 jaj, jaj, csavarjátok ki a testemet, mint a haszontalan
117    4,     2|              a szemeimbe... gyúrjatok ki belõle minden szemetet...
118    4,     2|              homokra, és pára párolog ki a földbõl, magános, kihûlt
119    4,     2|        ujjongva, amint kábultan bukik ki fejem a fullasztó vizek
120    4,     2|              közt: ébredj föl, merülj ki, ne sírj - a borzasztó álom
121    4,     3|       HASMÛTÉT~- Fene egye meg - tört ki Vajda fõorvos, elsõ asszisztens,
122    4,     3|            tolul utána, mint ahogy... ki kell emelni, mielõtt lekötné...
123    4,     3|          öregre - mondom neked, nincs ki mind a négy kereke! Fantasztikus!
124    4,     4|           NEVETÕ BETEGEK~Utóbb derült ki, hogy reggeli tíz óra körül
125    4,     4|               minél kevésbé fárasszon ki.~Hárman voltunk a kórteremben,
126    4,     4|         eszembe jutott, megkérdeztem, ki volt a délelõtti látogató.
127    4,     4|                 pedig a vak is látja, ki megy el elõbb kettõnk közül.
128    4,     4|      asztalost, hagyja abba, találjon ki valami egyebet, a tisztelendõ
129    4,     4|     protekcióért, háhhá... mit eszelt ki már megint?...~- Hát csak
130    4,     4|         izgatottan vártam, mit sütött ki Fityó mester a mi kedves
131    4,     5|     váratlanul könnyeket buggyantanak ki a szemembõl és tegnap komolyan
132    4,     5|           mindennapi ötlettel rántott ki a csávából. „Uraim - mondta
133    4,     5|          angol szavak nyakát csavarom ki. Mutogatok az ablakra és
134    4,     5|         kereken és folyékonyan fejtem ki véleményemet az eszetokjáról -