Rész,  Fej.

  1    1,     1|            szikcakk és cikkcakk.~Amivel azt akarom mondani, hogy nem
  2    1,     1|                így tovább;~mert folyton azt hallom, hogy minden mûvelt
  3    1,     1|                nem megyek, mert folyton azt mondja, hogy ne féljek,
  4    1,     1|     vigasztalásom, hogy félek - továbbá azt mondja, hogy nem fog fájni
  5    1,     1|            fájni és fáj, ahelyett, hogy azt mondaná, hogy fájni fog
  6    1,     1|                 az egyszeri tanító, aki azt mondja Mórickának: Móricka,
  7    1,     2|           kérdezõsködik a hogylétemrõl, azt a megfelelõ szám alatt utasítom
  8    1,     2|                õk jobban tudják, õk már azt is tudják, hogy én csak
  9    1,     2|             tudják, hogy én csak hiszem azt, hogy most jól vagyok, mert
 10    1,     2|                múlva kölcsön kéri tõlem azt az összeget, amit én kocsira
 11    1,     2|             szántam, hogy meglátogassam azt az urat, akitõl kölcsön
 12    1,     2|             akitõl kölcsön akarom kérni azt a csekélységet, amivel még
 13    1,     3|                 holnap reggel is, ahogy azt az esetet ismerem.~- Bocsánatot
 14    1,     3|          rokonomtól, aki tiszteltet, és azt üzeni, hogy most már elküldi
 15    1,     4|                    Tessék, doktor úr... azt hiszem, a homlokom repedt
 16    1,     5|                néhány jel, mai eszemmel azt a gyanút kelti bennem, hogy
 17    1,     5|                 ki - hát így vagyunk... azt hitted, nem hallottam! Ezt
 18    1,     5|                 s jóhiszemûségemben még azt is lehetségesnek tartottam,
 19    1,     5|             valamit, hallucinált, talán azt a gyalázó vagy becsmérlõ
 20    1,     5|            elõtt felemelte az öklét, és azt mondta nekem „te...”~És
 21    1,     6|                mint valami paraszt, aki azt mondja magának, fáj a hasam,
 22    1,     6|                  Mondja doktor úr, csak azt mondja meg, érez az ember
 23    1,     6|                 az ember egyszerre csak azt érzi, mintha két csigolya
 24    1,     6|                 tessék már közbeszólni, azt akarom mondani, de nem jutok
 25    1,     7|              bocsánatot kérek, csakhogy azt hiszem, hiába... én még
 26    1,     8|                 meg anya fehér ruháját, azt hitte, nincsen senki a szobában.
 27    1,     8|                De anya és késõbb apa is azt mondták neki, hogy rossz
 28    1,     8|              arrafelé fordult, és mégis azt mondta, hogy nem látja.
 29    1,     8|              Látod, hogy rám néztek, és azt hazudták neked, hogy nem
 30    1,     8|                egyik ujjával simogatta, azt is úgy, hogy észre ne lehessen
 31    1,     8|             ablak mögött paprikajancsi. Azt sokáig nézte, aztán csak
 32    1,     8|           nyaknál bársonyszegélye volt, azt ügyetlenül megsimogatta
 33    1,     9|                 helyezõdött, miután már azt is tudta, részletesen, hol
 34    1,     9|                keresztül szeretni fogja azt, aki ezt a levelet írta.
 35    1,     9|              néhányat, akik holnap majd azt mondják: „Én néhány órával
 36    1,     9|      nesztelenül a szívében, megértette azt, amit csak ötletszerûen
 37    1,     9|                testében. Egy pillanatra azt hitte, elájul. Aztán csak
 38    1,     9|              bizonyosan túlzott... Hogy azt higgyem, csalhatatlan...
 39    1,    10|           tekintélyt ad az embernek, ha azt mondja, orvostól jövök,
 40    1,    10|         utoljára és hogy bátran ezt meg azt;~mert ezzel az orvosnak
 41    2,     1|                láttuk, nem az.~- Igazán azt hiszi?~- Hát persze, hiszen
 42    2,     1|                Ohó álljunk csak meg. Ön azt mondja, a rögeszmém, hogy
 43    2,     2|                 tud. Mit álmodott ma?~- Azt álmodtam, hogy húsz koronát
 44    2,     2|                 idegorvos. - Az ön álma azt jelenti, hogy ön, dacára
 45    2,     2|                 rögtön. Majd letöröm én azt a te komisz szadizmusodat!
 46    2,     4|                primam megszûntek, amint azt a páciens tudta nélkül ejtett
 47    2,     6|          odajött hozzám az igazgató, és azt mondta, hogy szeretné, ha
 48    2,     6|                 szanatóriumba. Az igaz, azt mondta, hogy szeretné, ha
 49    2,     6|             hivatása szerint választjuk azt az ürügyet. Az ügyvédnek
 50    2,     6|                az ürügyet. Az ügyvédnek azt mondjuk, hogy az igazságügyminiszter
 51    2,     6|           mániája, hogy õ a római pápa, azt mondjuk neki, hogy a bíbornokok
 52    2,     6|                 megyünk... A színésznek azt mondjuk, hogy fel kell lépnie...
 53    2,     6|          könnyedén az igazgató -, talán azt mondanánk neki, hogy tartson
 54    2,     6|                 ilyen korán elmenni!... Azt már nem engedem - a mi kedves
 55    2,     7|                ezt csinálják - az ember azt hinné, csak ajtónyitásra
 56    2,    10|          karikák halványak voltak és én azt mondtam magamban: „Õ fázik,
 57    2,    10|                 tudtak rajta nevetni és azt mondták a papájuknak, hogy
 58    2,    11|                 pikírten. Kérlek... ami azt illeti... hogy régebben...
 59    2,    11|             arról, hogy nem értem... én azt hittem, te nemcsak tudsz
 60    2,    11|                itt rosszul érzed magad. Azt mondod, rettenetes. Akkor
 61    2,    11|                  változatosabbnak, mint azt a szép és magasztos, de
 62    2,    11|      borotváltasd le a szakállad, mondd azt, hogy fontos dolgod van,
 63    2,    12|               mert a fennálló, majdhogy azt nem mondtam, törvényes orvostudomány
 64    2,    12|          történtek.~Nos hát, én is csak azt teszem.~Az történt, hogy
 65    2,    12|                tûnõdik és nem teszi meg azt, amire tûnõdés és töprengés
 66    2,    12|               amit gondol, akkor is, ha azt nem szokás megtenni abban
 67    2,    12|             értelme és érzése kijelölt.~Azt olvasom, hogy mikor a mentõk
 68    2,    12|                 hogy vannak jelek, amik azt mutatják, hogy isteni lelkének
 69    2,    13|            alatt nem tudok megcsinálni, azt te egy fél perc alatt megcsinálod.
 70    2,    14|                Egzekválni. Nem, dehogy, azt nem úgy mondják. Szuggerálni
 71    2,    15|             velük együtt mi többiek is) azt hitték, hogy az ember legfontosabb
 72    2,    15|             hogy ez az alak itt folyton azt óbégatja, hogy õ az Isten.~
 73    3,     1|            hihetetlenül naiv volt, hogy azt hitték, tréfál, nem feleltek,
 74    3,     1|         állatkertjeinkben - úgy nézte õ azt a néhány nõt, leányt, asszonyt,
 75    3,     1|              elõször volt színházban.~- Azt mondta, hogy visszajön.~-
 76    3,     1|             zúgott a hang, nem értette, azt hitte, németül szóltak.
 77    3,     1|           katona... nem lehet... hiszen azt mondta... és mégis... de
 78    3,     2|                beállt, hogy megtaláljuk azt a képzetet, a fertõzõ anyagot,
 79    3,     2|               lett úrrá rajta, akkor ez azt jelenti, hogy az olasz fagylaltos
 80    3,     2|                 hogy talált-e a golyóm, azt én nem tudhatom. Csak egy
 81    3,     3|           rálépett a gyökerére.~~VII.~- Azt hiszem - mondta az orvos -,
 82    3,     4|          kezembõl, és megsimogatott, és azt mondta, hogy ne foglalkozzak
 83    3,     4|               csókolni, vagy ilyesmi. Õ azt mondja, hogy ez egy egész
 84    3,     4|                 sikerült a dolog.~Jolán azt mondja, hogy az orvostudomány
 85    3,     5|             MODERN. Hogy mirõl van szó, azt most még nem lehet tudni.~
 86    3,     6|           akarta elhinni, hogy nincsen. Azt mondta: jó, látott õ már
 87    3,     7|        megbeszélték - és a fiatal orvos azt is tudta, hogy ma lesz az
 88    3,     7|                meglepte. János felemeli azt a lábát, amelyiken a cédula
 89    3,     7|            mikor leszólt a szolgának:~- Azt a fiatal leányt hozzák fel
 90    3,     7|           Margit - mondta, hogy élvezze azt a borzasztó csendet, ami
 91    3,     8|                 Na hát?~- És én szamár, azt hittem, magához megy feleségül.~-
 92    3,     8|                maga a Nebbich Lajos? Én azt hittem, a magáé lesz. Hát
 93    3,     8|                 a Vasútiról... De nekem azt mondta, máshoz megy, és
 94    3,     8|               magához menni... De nekem azt mondta, máshoz megy, és
 95    3,     9|                 KIFESLETT BIMBÓ~máj. 1.~Azt hiszem, az én szomorú és
 96    3,     9|            valami valószerûtlen termet. Azt hiszem, szerelmes vagyok.~
 97    3,     9|               meglepõ dolgot gondoltam, azt gondoltam, hogy a nõ, az
 98    3,     9|                 A száját csókoltam meg: azt hittem, elmúlok és meghalok
 99    3,     9|             akartam fogni, de ellökött, azt mondta, nincs jó szagom.
100    3,     9|                nem akar beszélni velem. Azt mondja, használjak valamit,
101    3,    10|            vastagok, meg fogom rendelni azt a hagymakonzervet, négy
102    3,    11|              ezt a randevút megígértem. Azt írtam neki, hogy a másvilágon
103    4,     2|               dologról.~- Ó, nem mintha azt hinném, hogy ön segíteni
104    4,     2|        rendkívüli nincsen... Nos, éppen azt akarom megmagyarázni, doktor
105    4,     2|            tekintetét. Ezek a szemek.~- Azt szeretném tudni, megállapította-e
106    4,     2| megállapította-e már az anatómia... hm, azt a csudálatos és érthetetlen
107    4,     2|                   nem vette észre ön... azt a sajátságos hasonlatosságot...
108    4,     2|      Mosolyognom kell az ön aggodalmán. Azt akarom csak megmagyarázni
109    4,     2|                  mikor áldoztam neki, s azt hittem, én fogok gyõzni.
110    4,     2|              kis csillag... Most megint azt a sort - ohó, liheg már,
111    4,     2|              nézze. Mikor Raszkolnyikov azt mondja Porfirnak, maga elé
112    4,     2|                  szûkölõ életösztönét - azt mondja: „az igazi nagy emberek
113    4,     2|                  Hogy mondta?~- Hogy én azt nem értem... Hazudom, én?...
114    4,     2|              hazugok és gonoszok... nem azt mondtam én...~- Hiszen õk
115    4,     3|                 jól, hogy sérvem van... Azt hiszitek, nem veszem észre,
116    4,     3|               tükröt, meg vagyok értve? azt fölakasztjátok nekem, a
117    4,     3|               nektek világítás? Lejjebb azt a hármast, a teremtésit!
118    4,     3|              kvadliba szúrj, ne mellé - azt akarod, hogy ordítsak, mint
119    4,     3|              préseli be az imakönyvébe, azt a keserves... Na, meg vagyok
120    4,     3|            nektek tizenöt perc? Persze, azt hittétek, nem érek rá órát
121    4,     3|             talált! És ami a legszebb - azt, remélem, tudod, hogy a
122    4,     3|                azért büszkék lehetünk - azt hiszem, egyedüli eset...
123    4,     3|                 nem Kapernaumnak hívták azt a várost?...~- Miféle várost?
124    4,     4|                 végigmentek a folyosón, azt hitték, nem hallom, és a
125    4,     4|                  nem hallom, és a tanár azt mondta...~- Háhhá... Háhhá...
126    4,     4|               mit mondott a tanár úr?~- Azt mondta, szóról szóra, így,
127    4,     4|             klinikáról.~- Nem hiszem én azt, Fityó Gábor. Én inkább
128    4,     4|             irgalmatlanul az asztalost, azt ajánlotta neki, inkább a
129    4,     4|                mulattatására. Egyébként azt is megtudtam, hogy a kórházban
130    4,     5|                taglalták az esélyeimet. Azt hiszem, az õsi naiv, döntõ