Karinthy Frigyes Betegek és bolondok Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fej. grey = Comment text
1506 4, 4| vetélkedés, hogy melyikül éli túl a másikat, mindenki 1507 1, 9| amiket nemtörõdömsége szült, elintézetlen ügyei komplikáltak.~Most 1508 1, 8| hogy neki kell vele mindent elintézni: neki kell megakadályozni, 1509 1, 8| szélén egyszerre meglódul, eliramodik, vígan és cikcakkban leszalad, 1510 2, 13| most már békében hagysz, és elismered, hogy halvány sejtelmed 1511 2, 15| minden más egyén feltétlen elismerését és vak bizalmát megkövetelõ 1512 1, 1| orromba és ahelyett, hogy elismerné, hogy ez kellemetlen, folyton 1513 2, 6| mondta, hogy szeretné, ha eljönnék a hangversenyre a szanatóriumba. 1514 2, 12| olvasom, hogy mikor a mentõk eljöttek érte, nem hökkent meg, nem 1515 2, 10| mondtam.~És sírtam.~Másnap eljöttem Hozzá megint: ugyanazon 1516 3, 2| szerettem és becsültem is. Az eljövendõ magyar muzsika egyik legnagyobb 1517 1, 3| csinálhatunk semmit. Holnap ötkor eljövök. Viszontlátásra. Na, nem 1518 2, 15| számítási alap módszerével eljut a Nagy Egyenlet helyes megoldásához, 1519 1, 8| Az nagyot kiáltott, mohón elkapta, és elszaladt vele. Dódi 1520 4, 3| szeme, oldalt, rávillan az elképedt orvosra. Az orvos kezében 1521 1, 5| mondtál?! - rikácsolta.~Elképedve meredtem rá. Egy hang nem 1522 1, 6| tetszik érteni? tessék elképzelni, itt van a spulni, na mármost, 1523 4, 4| mivel a tisztelendõ úr úgyis elkerül nemsokára oda, ahol... hogy 1524 2, 4| bátran merem állítani, hogy elkerülte a pszichiáterek figyelmét.~ 1525 1, 8| rájött, hogy legjobb mindjárt elkeseredetten sírni és követelni, ha valamit 1526 1, 4| a vonat lassan megindul.~Elkeseredve törülgetem a képem, de már 1527 3, 4| ne volna a világon, amik elkeserítik az egész életemet, tudniillik 1528 2, 6| felolvasás, siessek, mert elkésünk, hogy lent vár a kocsi, 1529 4, 4| szívre gondolva, mikor így elkésve értesültem róla, hogy megszûnt 1530 2, 6| volna!...~Felolvasás után elkeveredtem a hallgatóság közé. Beszélgettem 1531 2, 6| vár a kocsi, és hogy õk elkísérnek engem - biztosítottak, hogy 1532 2, 8| könnyedén, bocsánatot kérve, elköszönt tõlem.~ ~ 1533 1, 8| zokogástól. Dódi nagyon elkomolyodott, és tûnõdve nézte õt - vajon 1534 1, 3| azt üzeni, hogy most már elküldi a pénzt, mert a dolog felszívódott 1535 2, 14| eszébe és egy levélszekrény. Ellágyult, nagy melegséggel gondolt 1536 4, 4| értem is imádkozott, és ellátott tanáccsal, hogy viselkedjem 1537 1, 9| külön, feltûnõ helyre tette, ellátta felirattal.~Megnézte az 1538 2, 15| közben eleinte próbáltam ellenállani: odafigyelni, mirõl is van 1539 1, 9| embereké: most egyszerre ellenállhatatlan szükségét érezte, hogy a 1540 2, 5| valami tévedésnek, valami ellene elkövetett igazságtalanságnak 1541 2, 11| hõségben, minden lebeszélés ellenére, makacsul ragaszkodva hozzá, 1542 1, 2| eldördült, megragadtam ellenfelem kabátját és ekként nyilatkoztam:~- 1543 2, 2| mazochizmusa kezd már fejlõdni az ellenkezõ irányú szadizmus jótékony 1544 2, 15| mondhatja valaki éppen az ellenkezõjét annak, amit az elõbb állított - 1545 1, 7| lehetetlen, hiszen éppen ellenkezõleg... egyre éberebb és élénkebb 1546 3, 2| Nógatni kezdtem, próbálja meg ellenõrizni a gondolat- és képzettársulás 1547 2, 4| alkalmazottat.~Ez a megállapítás, ha ellenõrizzük, olyan általános tüneménynek 1548 4, 5| amikkel barátok, képzelt ellenségek, sõt az ellenségeknél veszélyesebb 1549 4, 5| képzelt ellenségek, sõt az ellenségeknél veszélyesebb közömbös ismerõsök 1550 3, 1| ennek egyszer vége lesz: az ellenséggel barátkozni fogunk, úgy, 1551 3, 2| Szférák zenéjének Szólama és Ellenszólama megnyílt a fülünknek, s 1552 3, 2| ismeretlen katonát”, aki ellenünk harcolt a világháborúban. 1553 1, 9| akarná venni a kételkedõ ellenvetéseknek.~- Eszembe jutott, amit 1554 2, 3| jobbnak láttam sietve ellépni és egy ismerõs órást venni 1555 3, 9| csiklandozott. Meg akartam fogni, de ellökött, azt mondta, nincs jó szagom. 1556 3, 11| magam, és szép csendesen ellógtam, mielõtt felébredhetett 1557 3, 11| Tudod, az ember a másvilágon ellustul. Sürgõs dolog nincsen, az 1558 3, 4| buta fejemmel nem tudom elmagyarázni neki, hogy aztán egész éjjel 1559 3, 4| jóságos és komoly modorában elmagyarázta, hogy máskor vigyázzak, 1560 4, 4| Fityó mester látogatása elmarad, vagy délután jön csak, 1561 2, 12| teszem azért, mert éppen az elmebajjal szemben a tudománynak csak 1562 2, 1| tudományos képzettségérõl, az elmebajok megállapításában való megbízhatóságáról 1563 2, 3| betegségükrõl a kikúrált elmebetegek és milyen mûveltek? Minap 1564 2, 6| néhány kedves, rokonszenves elmebeteggel, akik meglepõen jól érezték 1565 2, 7| pontja az a sejtelem, hogy az elmebetegnek, fiziológiai és biológiai 1566 2, 11| hogy ez az õ hite az õ elmebetegségében egy rögeszme, egy fixa idea, 1567 2, 1| olyan ember részérõl, aki az elmebetegségekben olyan kitûnõ szaktekintély, 1568 2, 3| túl sokat tudott nekem az elmebetegségekrõl beszélni, nyíltan megmondtam, 1569 2, 7| tulajdonképpen szüksége van elmebetegségére - ezzel menti meg puszta, 1570 3, 6| mit tegyek? Gondoltam, elmegyek a belgyógyászati klinikára, 1571 2, 1| is az a nézetem, hogy az elmegyógyászatban körülbelül mi ketten vezetünk 1572 2, 1| diadalát látom abban, hogy elmegyógyászati kérdésekben mi körülbelül 1573 2, 11| aki már megint bevonult az elmegyógyintézetbe, pont ebben a hõségben, 1574 2, 11| osztályt választják el az elmegyógyintézetekben a többi, könnyed betegtõl. 1575 3, 2| álltunk egy pillanatra, hogy elmehessen mellettünk.~- Nahát - mondta 1576 1, 9| Igenis, hadnagy úr!~- Elmehetsz.~Megvizsgálta a fegyverét, 1577 3, 1| fiút, ha valóban tökéletlen elméjû, fedezettel küldik majd 1578 3, 1| nevetett.~- Na, isten veled. Én elmék.~- Hová?~- A kabaréba. Onnan 1579 3, 1| volna le mellette. Az egyik elmélet, mely a páciens múltját 1580 4, 2| pszichológiájának egy új elmélete”. Ön igen figyelmes, tudom, 1581 3, 1| tud, mint a kapitánya - az elméletekbe belezavarodott. Ekkor két 1582 2, 6| én éppen egy dramaturgiás elméletemet adtam elõ, hogy milyennek 1583 4, 2| gondolkoztam, és magam is csináltam elméletet a dologról.~- Ó, nem mintha 1584 2, 4| követõi az ideges tünetek elméletét a gyakorlati megfigyeléseknek, 1585 3, 10| és szép kedvesem sokáig, elmélyedve gondolkodott ezen s gondolkodva 1586 1, 2| kérdeztek, hogy hogy vagyok, elmélyülve mondtam:~- Hogy vagyok? 1587 1, 9| néhányszor elõvette a leveleket. Elmenet a kaszárnya kapujában hirtelen 1588 2, 6| sincs róla, ilyen korán elmenni!... Azt már nem engedem - 1589 4, 5| résztvevõen bólogattak, elmentek s így esett, hogy nem esett 1590 2, 6| igazgató úr, nagyon érdekes élmény volt számomra is. Engedelmével 1591 3, 7| egy különös és érthetetlen élményt, amin az imént ment keresztül, 1592 2, 1| hogy mint az ország elsõ elmeorvosa, ezt a betegséget magam 1593 2, 1| keresem fel, mint olyan elmeorvost, akinek tudományos képzettségérõl, 1594 1, 9| nem jók. A dolog erõsen elmérgesedett. Úgy látszik, a kisagy meg 1595 1, 2| kipróbáltam mindent: voltam elmés, voltam gúnyos, voltam röpke, 1596 2, 3| kiengedtek az intézetbõl - elmesélhetem, tárgyilagosan és fölényesen ( 1597 4, 4| mosolyogtak. Az ápolónõ elmesélte, hogy hónapok óta megy így 1598 3, 4| elfelejtettem, pedig tízszer is elmondatta velem.~Aztán mégis kibékültünk, 1599 2, 7| szóba vele bárki, éppen úgy elmondja a szörnyû intrika történetét, 1600 4, 2| közbe egy ideig, amit még elmondok, halkan és nyugodtan áradni 1601 2, 6| vagyok, akinek az egészet elmondtam... akkor legjobb, ha abbahagyom. 1602 4, 2| maga volt fontos... késõbb elmosódott ez a kép, és csak a készség 1603 1, 5| miatt beteggé lettem...~Apám elmosolyodik.~- Lujza néni?... Vagy úgy... 1604 3, 9| csókoltam meg: azt hittem, elmúlok és meghalok és gyönyörbe 1605 2, 14| utóbbi napok szorongásai most elmúltak, és õ most elhatározta, 1606 2, 14| dúdolt valamit. Majdnem elnevette magát izgalmában, úgy örült, 1607 2, 15| természetû, az egész pusztán az elnevezésen múlik, terminológiai természetû, 1608 4, 5| Stugan (Vörös Kunyhó)-ról elnevezett cukrászdában feketéztem. 1609 3, 11| Hát, kérlek, én csak elnéztem egy darabig. Ilyen az egész. 1610 4, 5| Magyar Eszperantó Egyesület elnökét. Már most tudni kell rólam, 1611 3, 11| Nyilvánvalóan olyan, mint egy elnyomorodott kéz. Azelõtt kéz is volt, 1612 4, 2| ez mind vízió... hogy egy elnyomott érzékiség... hogy magamat...~- 1613 3, 7| leányhoz - végre, végre! Elnyomta magában a nyugtalanságot - 1614 3, 4| tanárhoz került, akinek az elõadásait hallgatta, ami - én nem 1615 2, 7| a soron következõ darab elõadására.~Még el is tûnõdhetnél: 1616 1, 5| részeg lennék. Groteszk elõadást tartottam nõvéreimnek, amelyben 1617 4, 2| józanul és okosan szeretném elõadni. Tudom, valamelyes ideg-diszpozíció 1618 2, 15| számítások hibája következtében elõállott tévedésekre, s egy új számítási 1619 1, 1| feláldozni, csakhogy az elõbbit tönkretegye;~mert alapjában 1620 4, 2| folyam indul meg belülrõl, elönti a partokat. Ez a kéj mindkét 1621 3, 1| váratlanul, amint már sokszor elõfordult.~H. G. Wells egyik regényében 1622 2, 11| személyben mind a kettõt! élõhalott! micsoda érdekes, kivételes 1623 2, 5| szabadon beszélni e boldogtalan élõhalottakkal. Festõi csoportban ültek 1624 4, 4| feküdnöm), hozzáértésemmel is elõhozakodtam, hogy ezek a sipolyok milyen 1625 4, 2| ostobaság. Ez egy folyamat, amit elõidézek magamban - mámor és kéjelgés, 1626 1, 5| valamit akar, valami helyzetet elõidézni, amelyben módja nyílik megbosszulni 1627 4, 2| egész lefolyását, úgy, amint elõidéztem tisztán tudom elõre. Íme, 1628 2, 11| kíváncsiságom - hát még az élõk, képzelheted! na és most, 1629 1, 9| el. Bement a bankba, és elõkérte könyveit. Kiszámított mindent, 1630 4, 2| alatt. A hold visszaszalad elõlem, és kisebb lesz - azután 1631 3, 5| kanalakat visszadugja, és eloltja a lámpákat. Hát, kedves 1632 2, 15| szerzõjének.~Ennek a könyvnek elolvasása közben történt meg bennem 1633 4, 2| könyveimet... egyet többször elolvasok... sokat kívülrõl is tudok. 1634 2, 14| és összehúzott szemmel elolvasott egy cégtáblát - azután hosszú 1635 2, 11| odajár. Ebéd után, miután elolvastad a lapokat, amik az orosz-kínai 1636 3, 6| mire õ felegyenesedik, és elõmutatja az indexet.~ ~ 1637 3, 4| hozzá, de õ mondja - nagy elõny. A feleségem, szegény, egész 1638 3, 6| de a hallgatók határozott elõnyben voltak, többnyire másod- 1639 3, 11| néztem. Sok tekintetben elõnyösebb azért ez az állapot, hogy 1640 3, 1| Vaszilij végigcsinálta az egész elõnyomulást, le a nagy homokhegyig. 1641 1, 4| lefékez, nagy zökkenés, elõrebukom az ülésben, éppen jókor, 1642 4, 1| mindjárt repülünk...~Most elõrecsavarta a nyakát, és barna lobogással 1643 3, 1| annál, aki megtanította. Elõrecsúszott a drótkerítésig és elvágta: 1644 2, 7| néz, int a szemével, aztán elõreenged, bezárja mögöttünk az ajtót. 1645 4, 3| tolókocsira. Széttolja az ajtót, elõrefut.~Vesztére.~- Maga csak maradjon, 1646 1, 9| laboratóriumba.~Magyarázat nélkül elõrement, az arcát nem lehetett látni. 1647 3, 7| lépést tett az asztal felé, elõrenyújtott nyakkal, mint egy kíváncsi, 1648 2, 6| felolvasást nálunk!~Ezzel gyorsan elõresietett, fogadni a vendégeket.~Mondanom 1649 1, 8| lesütött fejjel, engedelmesen elõsorolta, hogy a sarokban van egy 1650 2, 12| valóban - egy módon lehet csak eloszlatni: aludni egyet rá. Aludni, 1651 3, 6| és bevezetett a tanterem elõszobájába. Õ maga bement a tanárhoz. 1652 2, 9| pakli gyufát, és egyenlõen elosztottam. Minden ötödik gyufának 1653 3, 1| tért vissza, a három év elõtti, öröklött imbecilitás - 1654 2, 7| zöldre festett vasajtó áll elõttünk. Az orvos, aki kísér, kulcsot 1655 2, 5| nem dicsérhetõ logikával, elõvenni a betegeket egyenként, orvosi 1656 1, 9| gombolta. Az orvos odaugrott - elõzékenyen segített. Közben hadarva, 1657 2, 4| nevetett egyszerre, miközben az elõzõen darabokra tört Vacuum-féle 1658 4, 4| csontbajosok közül, aki elpatkol...~A tisztelendõ úr úgy 1659 1, 6| fuldokolnék, és a gyomromban elpattanna valami -, nem lehetséges, 1660 2, 7| viselkedésük miatt, hamar elpusztulnának).~Gyógyítás?~~Talán...~Talán 1661 1, 5| kikukkantam a konyhába, s elragadtatással állapítottam meg, hogy végre 1662 3, 2| mint egy ég felé törõ ária. Elragadtatva néztem és hallgattam. És 1663 3, 1| repülõgépek vannak: a madár elrepül, a gépre pedig rá kell lõni, 1664 1, 8| bokszolta, grimaszt vágott és elrohant.~Ezután - csak zavarosan 1665 2, 5| akkor ismerhetjük meg, ha az elromlott, és kénytelenek vagyunk 1666 2, 13| már majdnem megvolt... és elrontja!... Ide!... ide!... oda!...~ 1667 2, 6| néznie...~Éreztem, hogy elsápadok.~- De igazgató úr - hebegtem -, 1668 1, 9| orrát. Ekkor magához tért. Elsápadt, és úgy elkezdett remegni, 1669 4, 5| nyelvészbecsvágyamat. Elég az hozzá, elsápadtam és rémülten meredtem rájuk - 1670 4, 2| a szolgálatot. Estefelé, elsötétült és nyomorúságos kapuk homályában 1671 4, 2| levertséget éreztem, és elsötétültem, mint az éj - mikor úgy 1672 1, 4| magának, hogy a jogorvoslati elsõsegélyt éppen tõlem kapta meg. Nevezzen 1673 3, 1| eldobta puskáját, mikor elsült a kezében, de aztán ehhez 1674 3, 10| halhatatlanná teszi egy pillanat elsuhanó mámorát, ó nézd e nõt, kit 1675 1, 8| kiáltott, mohón elkapta, és elszaladt vele. Dódi még utánanézett, 1676 1, 9| a ritka percet nem fogja elszalasztani.~~II.~- Halló, Sándor, állj 1677 4, 1| sárgán vigyorgott rám, amint elszalasztott öklöm belefutott pléhkoponyájába. 1678 3, 2| ütöttek volna, egyszerre elszállt belõlem minden kedv, ami 1679 1, 8| néhányszor, magában. Aztán elszánta magát - kiemelte, és gyengén 1680 2, 10| lefordította németre és otthon elszavalta a gyerekeinek. De a gyerekek 1681 4, 4| után, csendesen, derülten elszenderült. Mégis õ halt meg elõbb, 1682 1, 5| a haragot, az égbekiáltó elszörnyedést és méltatlanságot nem, amit 1683 4, 4| nem akarja õt és önmagát elszomorítani.~Másnapra kiderült, hogy 1684 3, 2| ez a volt fagylaltárus. Elszoruló torokkal és ökölbe szoruló 1685 2, 14| négykézláb, hogy senki ne lássa, eltakart szemekkel, ki a boldog, 1686 2, 14| és õ gyötrõdve próbálta eltalálni, hogy azok hová rohanhatnak 1687 3, 1| amire kell: mint a jó medve, eltanulta és megcsinálta a fegyverfogásokat - 1688 3, 1| négyszer. Negyedóráig is eltartott, míg elhitte, hogy nem eresztik 1689 3, 1| álom”, „ember” külön-külön éltek megdermedten és vakon, és 1690 2, 1| õrültek fixa ideájuktól eltekintve, egészen helyesen gondolkodnak. 1691 2, 15| hogy micsoda sötétségben éltem én eddig.~Õmaga a könyv 1692 4, 2| végtelen és tragikus halállal eltemetkezik a testbe, megadja magát... 1693 2, 11| méltó ötlet, amit az ember eltesz magának. Eléggé furcsa, 1694 1, 8| és figyelmesen nézi õt, eltette a kést, és kegyesen érdeklõdni 1695 3, 1| az öreg, ügyetlen szolga eltévedt az irodákban, nem tudta, 1696 3, 11| volt az ember. Az ujjak eltorzultak, és a tenyérbõl lett egy 1697 4, 1| apró, fehér pihékkel; ezek eltünedeztek és felbukkantak megint. 1698 4, 3| kéz melegét, mikor a kocsi eltûnik a folyosó sarkán.~*~Mintegy 1699 4, 5| szép öreg gentlemannel élükön három úr jelent meg zsakettben, 1700 1, 8| róla, viccel, ezzel akarja elütni gyávaságát és tehetetlenségét. 1701 4, 2| nyomorult férfiember, hosszan és elvadultan bolyongtam - este kábultan 1702 3, 1| Elõrecsúszott a drótkerítésig és elvágta: szabad szemmel észrevette, 1703 2, 12| agyállomány és idegállomány elváltozásából „ma még” (ahogy mondani 1704 2, 4| tudná fedezni ama kóros elváltozások ismérveit, melyeknek összessége 1705 2, 12| addig, míg agyállományi elváltozást kimutatni nem lehet, kénytelenek 1706 3, 2| közönséges dolgokról, aztán elváltunk.~Akkor beszéltem vele utoljára. 1707 1, 1| nyelven szólva szakcikk, elvárom az illetékes szakköröknek, 1708 1, 5| beszél velem, mint ahogy elvártam tõle: két bátor férfi, akik 1709 1, 10| párbajozni is megyek, én ugyan elvbõl lenézem a párbajt, de nekem 1710 2, 1| a „négy szem többet lát” elve alapján beszéljük meg ezt 1711 4, 4| lélektani hátterét illetõen. Elvégre mégiscsak beteg az én kedves 1712 2, 6| gyorsan, sarkon fordultam, és elvegyültem a betegek közé.~Tehát nem 1713 2, 12| hozzátenni, és nem kell elvenni belõle semmit.~De le kell 1714 1, 5| behódolok, s megtalálom benne az elvesztett anya pótszerét, közvetve 1715 1, 9| gondolatok száguldoztak, elvesztette az idõ fogalmát. Mint aki 1716 1, 2| értesültem, hogy összes pénzemet elvesztettem a tõzsdén, most pedig alig 1717 3, 11| Igen, kérlek, és az ember elveszti minden kedvét. Tegnapelõtt 1718 1, 8| kietlen, furcsa, tûnõdõ élvezettel figyelte, hogy zokognak 1719 3, 7| Margit - mondta, hogy élvezze azt a borzasztó csendet, 1720 2, 7| borzasztónak és kétségbeejtõnek és elviselhetetlennek találja a világot... amiben 1721 4, 3| egy utolsó kitörést kell elviselni.~- Lazán! az isten... lazábban! 1722 4, 2| hegyek alatt. Az én lelkem elvisz engem oda, és lefektet engem 1723 2, 12| rá.~- Nagyon örülök, hogy elvisznek a Lipótmezõre - mondta -, 1724 4, 4| intim szertartást befejezve, elvitette az asztalt, s rögtön felém 1725 4, 2| mintha rettenetes magasságban elzárták volna a világot, és én valami 1726 1, 7| kezem is, meg a lábam is, elzsibbadnak...~Igenis számolok... igenis, 1727 2, 3| lehetett kapni, a végén külön emailréteget galvaníroztattam egy ezüst 1728 1, 3| kell fizetni! Az orvosok emberbarátok, nem üzletemberek.~- Tudom. 1729 1, 9| milyen érzéseket vált ki az emberekbõl közönye és megvetése; ha 1730 1, 9| vagy ha van, bizonyosan nem embereké: most egyszerre ellenállhatatlan 1731 4, 5| influenzás nátha: idegen embereket ért pechek, amikrõl jelenlétemben 1732 2, 14| csomagok hevertek mellette - emberekkel beszélt, hangosan hadonászott. 1733 4, 5| amiért alkalmat adtam az embereknek, hogy jók legyenek hozzám. 1734 3, 7| származású, közönséges fajtájú emberekre jellemzõen üt el fejének 1735 2, 11| A háborúban hallottunk emberekrõl, akik õrültet szimuláltak, 1736 2, 10| végtelen. Csudálatosan és emberfölöttien szép volt rajta a két szem, 1737 3, 10| csudálatos igék, hogy szinte emberfölöttinek látszott, mintha nem is 1738 4, 4| védelmére kelne, ha valami rossz emberismerõ, felbátorodva az õ szavain, 1739 4, 4| keszeg, kicsi, rókaképû emberke állt, mankóval a hóna alatt. 1740 2, 15| keresztül a világnak egyetlen emberre van szüksége, a többi nem 1741 4, 5| megnemértésnek, közte és embertársai között, ezentúl minden kimondott 1742 1, 9| nagyképû volt és tetszelgõ... Embertelen komiszság... Mirõl is van 1743 2, 14| Lenézett.~A földszinten embertömeg hullámzott, megszámlálhatatlan 1744 2, 4| feljegyzésnek, mely az idegesség eme különleges sajátságát rögzítette 1745 2, 11| többi embertõl, és fölébük emel. Ebbõl indultam ki, természetesen, 1746 4, 3| A funiculust mutatóval emeled, meg vagyok értve?!... A 1747 2, 5| azonban?~- És milyen lesz az emelés?~- Milyen!!... Semmilyen! 1748 2, 8| még szembe, a ház negyedik emeletére, egy fehér fõkötõs cselédet 1749 3, 7| orvos lassan felment az elsõ emeletre, ahol a külön bonctermek 1750 2, 7| amott a sarokban Ofélia emelgeti megtört õsi tekintetét, „ 1751 1, 8| ahogy leguggolt, egymás után emelgette ki a skatulyából a tárgyakat. 1752 1, 3| hímzést nézeget. Fel is emeli, aztán ledobja.~- Házi munka? - 1753 2, 5| Két hónap múlva trónra emelik. Megvan a fixa idea, és 1754 2, 9| átnyújtottam õfelségének.~- Kérlek, emelj.~Tizenkettõt emelt le.~Helyes, 1755 4, 3| ott kellene lenni! Meddig emeljem a lábam?!... Kollódium, 1756 3, 5| A földbõl villamosszék emelkedik ki. Üljön le!~BETEG leroskad 1757 1, 5| suhannának, vagy a csatornából emelkednének ki, lucskosan és szennyesen, 1758 1, 5| fenyegetõ sokaságától? Honnan emelkedtek volna a feldöntött kövek 1759 2, 9| Kérlek, emelj.~Tizenkettõt emelt le.~Helyes, tehát talonba 1760 3, 4| fejem, meg a gyomrom is émelyegni kezdett, különösen ahol 1761 4, 4| lélegzetet, hogy a kellemetlen émelygés minél kevésbé fárasszon 1762 2, 14| egzekváltam magam. Önmagamat emésztettem, nem volt kívül semmi, amibe 1763 3, 2| semmi különös képzete vagy emléke nem volt.~- Ki fogsz nevetni - 1764 2, 2| visszavezethetõ gyermekkori emlékekre. Neked gyermekkorodban egy 1765 4, 2| éjszaka után - hanem az emlékére, amit felhasználtam, hogy 1766 3, 2| rájönni, milyen gyermekkori emlékét idézi fel szabadon ez a 1767 4, 2| irigylem õket. Gyermekkoromban, emlékezem, dühös mérget fojtottam 1768 2, 11| ahogy így végigszaladok emlékezetben ezen a héten, hogy mirõl 1769 4, 5| másodszor idézem a szerzõt) emlékezetes Grundböck kapitány, aki 1770 4, 1| suhogó ruháját. Nem is emlékeztem, hogy magammal hoztam, és 1771 3, 2| aki valami oknál fogva emlékeztetett egy ismerõsömre. Rossz olaszságom 1772 3, 2| hasonlított valakire, vagy emlékeztette valamire, akár személyesen, 1773 3, 2| mondta végre kitörve -, emlékszel arra a talján fagylaltosra, 1774 4, 2| lalalla-lala... így, emlékszik? A verklik rendesen vidáman 1775 3, 2| kérdeztem meg tõle, nem emlékszik-e a nevére?~És a pincér hosszas 1776 2, 11| papíron - nem maradt meg mégse említésre méltó ötlet, amit az ember 1777 2, 15| szerény apostola, az emberi énben kifejezett megváltó lélek 1778 1, 1| etimológiai és nem utolsó sorban endopatolo-pszichosoma-tikonumizmatikai jelentõségének megfontológiájára.~ 1779 4, 1| tetszem neked. Miért nem énekelsz nekem, híres, ha madár vagy?~- 1780 3, 1| mindenféle bolondságokat énekeltek össze.~Februárban megsebesült, 1781 1, 5| hangsúlyozva, nyújtott és éneklõ hangon nyilatkoztatta ki 1782 4, 2| kettõ: rettenetes, túlzott energiák kapaszkodnak az élet libegõ 1783 2, 14| ezután következik, gyorsan és energikusan történik majd, s minden 1784 1, 7| egész föld kerekségén... énértem, miattam, hogy megmentsenek... 1785 3, 7| hogy az õ kívánságának enged - mindegy, az a fõ, hogy 1786 4, 5| eszembe „Istenem, miért nem engeded meg, hogy jó legyek?” De 1787 3, 2| kiváltotta. Ímmel-ámmal engedelmeskedett. Kiderült, hogy semmi különös 1788 2, 15| agyveleje, akinek vakon engedelmeskedni tartozik a többi - a Történelmi 1789 2, 15| kritizálni, hanem vakon engedelmeskednie kell ama csalhatatlan Belátásnak 1790 3, 6| nyissa ki a száját.~Ijedten engedelmeskedtem.~- Nos - mondta a tanár -, 1791 2, 6| élmény volt számomra is. Engedelmével most sietek, szeretnék még 1792 3, 7| mindegy, az a fõ, hogy engedett. A többit majd meglátjuk. 1793 1, 2| asszonyom, mondta a barátom, engedje meg, hogy bemutassam barátomat, 1794 2, 6| igazgató vidáman -, nem engedjük!~Ennek a fele se tréfa. 1795 2, 11| ezt a házat.~Õ tompán. Nem engednek.~ÉN. Lárifári. Mondok neked 1796 4, 4| már mennie kell, sejteni engedte, hogy valami gáláns és diszkrét 1797 2, 14| elfordított arccal. Utat engedtek neki. A karzat felé indult. 1798 1, 8| érni amellett, hogy nem engedték õt ki az ágyból, hogy a 1799 3, 9| nehezen lehetett betenni engemet, mivel több darabban voltam, 1800 2, 7| kínpadon - önmaguk iránti engesztelhetetlen gyûlölettel szentelik hátralevõ 1801 2, 15| írója.~Csak azért mondom.~Énnekem nem fontos, akárhogy hívják 1802 1, 1| hiszen nyilvánvaló, hogy ennél nincs nagyobb kéjmámor;~ 1803 2, 11| van halva. Kiábrándultan. Ennem tudtam, hogy te itt rosszul 1804 4, 4| magáról nem mondott semmit?~- Énrólam? De bizony, ha már így eszembe 1805 1, 7| ember éppen olyan messze van éntõlem, mint én õtõle... tehát 1806 4, 4| Fityó szóba került, ahogy enyelegve szidta a távollétében, csak 1807 4, 4| zavartan nevettem ezen a furcsa enyelgésen, amiben mégsem volt semmi 1808 3, 8| zöld lesz?~- Ojjé, látná az enyémet. Szép, világoszöld, egész 1809 1, 2| segíteni rajtam - mondtam epésen.~- Egy koronáért megmondom - 1810 2, 5| meg nem különböztetné az épeszû embertõl, míg a fixa ideára 1811 1, 5| mindent ebben az irányban épített fel, ehhez igazított. Eleinte 1812 2, 15| módon válik egészséges és építõ sejtté az Állam nevû óriás 1813 3, 9| tudniillik mert már az építõmûvészetben sem szeretik a szimmetriát.~ 1814 4, 1| picike fekete pont volt; épp most kúszott lefelé egy 1815 3, 7| kínok között, és három évig éppoly kevéssé látta, hogy a lány 1816 1, 7| valóság itten körülöttem éppolyan képtelen és értelmetlen 1817 1, 9| elhatározás. Egy sárga, nagy épület elõtt megtorpant. Nehéz 1818 3, 6| itten. Be akartam hatolni az épületbe, és kétségbeesetten furakodtam, 1819 1, 3| mi baj van? - szólal meg érces baritonja.~Bejön, leveti 1820 1, 9| óta, mióta igazán semmi érdeke nem volt már közös a világ 1821 1, 9| nem volt már közös a világ érdekeivel, mióta oda készült, ahol 1822 2, 7| örömöt okozzunk magának... és érdekeljük... hogy meg tudjon feledkezni 1823 2, 9| lehet szóba állni -, azokat érdekelni fogja a helyzet. Nálam volt 1824 1, 9| õket. Csodálatos. Sohasem érdekelte úgy a szembejövõk arca, 1825 2, 11| Engem a halottak mindig érdekeltek és izgattak és ingerelték 1826 2, 11| változatos, gazdag tartalmával, érdekesebbnek találták, szórakoztatóbbnak, 1827 1, 10| kezem csontvázát és olyan érdekesek azok a mindenfélék, amikkel 1828 2, 7| mindig önmagára! Olyan nagyon érdekesnek találja ami történt csak 1829 1, 3| mintha egy õt nem nagyon érdeklõ, de rám nézve kellemes hírt 1830 4, 5| okozott csak a megtisztelõ érdeklõdés és szeretet: egy délután, 1831 4, 5| egy kis szerepet ebben az érdeklõdésben a betegség és a mûtét viszonylagos 1832 1, 2| vagyok.~Akik ezek után még érdeklõdnek hogylétemrõl, azokat tisztelettel 1833 1, 8| eltette a kést, és kegyesen érdeklõdni kezdett, hogy mije van Dódinak. 1834 2, 6| mondtam könnyedén, mint afféle érdeklõdõ kíváncsi -, hogy tudták 1835 4, 4| hozzá. Vidám és derült volt, érdeklõdött az állapotom iránt, s a 1836 4, 5| voltam. Beszéltek rólam, érdeklõdtek, taglalták az esélyeimet. 1837 3, 2| érdemes, jelentéktelen, érdektelen arc volt. De ahogy elment 1838 4, 2| meg ez: „Úgy látszik, nem érdemelünk jobbat e kettõnél: »élet 1839 4, 1| négyszögû rozsföldön; egy erdõ sötét lombjai fölött percre 1840 2, 7| õrült komolyan veszi az eredendõ bûn tételét.~Ezért él.~Vagy 1841 1, 2| fenyegetõen, zavartan, újszerûen, eredetien, hûvösen, tréfásan, és hányszor 1842 4, 2| mindegyikhez - hiszen a legtöbb szó eredetileg egészen mást jelentett, 1843 2, 9| és Pillsburyvel a remis eredménnyel, hogy most fel ne találjam 1844 2, 15| kiáltása napján jön ki a végsõ eredmény, mely szerint Franciaországnak 1845 2, 4| tudományos vizsgálódásaim szerény eredményeirõl idõnként mégis számot óhajtok 1846 1, 1| ebben a dologban nagyszerû eredmények vannak;~mert van egy Skurek 1847 2, 4| lélekelemzõ módszer ért el szép eredményeket - Freud és követõi az ideges 1848 2, 4| szabatossággal vizsgálódásaim eredményének ismertetését ezzel a címmel 1849 2, 4| Gondolkodtam az eseten, és arra az eredményre jutottam, hogy az ideges 1850 1, 2| félórában leszámolja az eredményt: hogylétemet. Aki ezután 1851 1, 2| Hogylétem összetevõje több eredre bontható, melyeknek némelyike 1852 2, 3| hogy piros vér folydogáljon ereikben. Ezért áttértem a piros 1853 2, 15| ösztön sugalmazta, látnoki ereje, sikerült kikapcsolni átkozott 1854 4, 2| szóltam le a szívemnek: erek a borzasztó, dagadó jajgatások. 1855 4, 3| Persze, azt hittétek, nem érek rá órát nézni közben... 1856 1, 5| Nem igaz - mondtam tompán, erély nélkül, mert zavarba hozott, 1857 1, 4| már ott áll elõttem egy erélyesarcú, magas férfi - nem is tudom, 1858 3, 5| fölé egy hosszú üvegcsõ ereszkedik, végén kétméteres kaucsukcsõvel, 1859 3, 5| kettéválik, és hosszú gumicsövek ereszkednek le. A földbõl villamosszék 1860 4, 2| szétpattantja az agyvelõm eresztékét: ez az én gyûlöletem iránta. 1861 1, 8| odébb tolta az ostort, el is eresztette.~- Ustor - bólintott okosan -, 1862 3, 1| eltartott, míg elhitte, hogy nem eresztik be. Lassan kifordult, tapogatva 1863 2, 12| bajt okoz.~A pékmester is érezhette, hogy vele valami baj van, 1864 4, 2| felém csókra a kezét, hogy éreznem kellett: erre a mozdulatra 1865 1, 9| megalázni, megdöbbenteni, hogy érezze, kivel bánik így, s hogy 1866 4, 2| Megnyugszunk, és a halált érezzük. Most halk folyam indul 1867 4, 5| gyógyulás olyan környezetben éri õket, ahol sohase jártak 1868 2, 13| NÕ. Kitépted a kezembõl? Eridj innen, mert...~FÉRFI hörögve. 1869 1, 8| nem jött a torkából.~- Eh, eriggy már vele! - kiabált a Rossz 1870 1, 2| örömöket, amik percrõl perce érik az embert, és minden félórában 1871 2, 7| személyes, a dolgokat átélõ érintkezés nélkül termel ki ezerszámra 1872 4, 2| szuggesztió lesz az emberek érintkezésének a célja - és ennek a célnak 1873 1, 9| befordulnia, hogy ahhoz a házhoz érjen, a két jegenyével. Már este 1874 3, 1| villant fel. Megfordult, és az erkély függönye elõtt meglátta 1875 1, 3| Na jól van, jövök.~Kocsin érkezik. Egészen fiatal embernek 1876 3, 11| Tizenkettõ elõtt valamivel érkeztem, még aludt õnagysága. Gondoltam, 1877 1, 1| hasamat fájlalom és nem az erkölcseimet;~mert félek, hogy az orvos 1878 2, 8| tudnom, számíthatunk-e az ön erkölcsi beleegyezésére, az ön morális 1879 1, 1| elhanyagoltam a dolgot, külön erkölcsprédikációt kapok, holott én a hasamat 1880 4, 3| Bicska... Ferde ingvinális... Érlekötés elõtt tupfer, nem az ujjaddal 1881 4, 3| seben. Csak furcsa, hogy az ernyedt bõrnye nem tolul utána, 1882 2, 14| mint mikor valaki nagyon erõlködik, hogy eszébe jusson, mit 1883 2, 14| ébren vagyok. Most görcsösen erõlködött, hogy mirõl beszéljen. Valami 1884 1, 5| veled, de elfelejtetted.~Erõlködve gondolkodom.~- Nagy betegség 1885 3, 11| csináljak? Nem. De nem is erõltetem meg magam, van idõ. Arra 1886 4, 4| tisztelendõ úr? - súgta erõltetett állihegéssel, mint aki sürgõs 1887 1, 6| és mondjuk, mintha mégis erõltetnék ezt a spulnit, tetszik érteni? 1888 3, 1| feleltek, kacagtak. Nem is erõltette hát: valami homályos, távoli 1889 2, 2| határtalan szadizmusát egy erõsebb szadizmus hatásának kell 1890 1, 8| apát és anyát, aztán megint erõsebben mellbe bokszolta Dódit, 1891 3, 5| homlokára égõ magnéziumos lámpát erõsít, kis acéllétrát vesz elõ, 1892 4, 4| egyre jobban van, egyre erõsödik - istenuccse, nem csudálkoznék, 1893 1, 8| követelni, ha valamit ki akar erõszakolni.~A hangra anya föléje hajolt. 1894 2, 13| hát hogyan?~NÕ. Ha nem erõszakoskodnál és gorombáskodnál, egy fél 1895 3, 3| grimaszokat a rácsnál, nem erõszakoskodott a zuhany alatt, és csak 1896 1, 5| borzongás, egy ismeretlen erõtõl való félelem, ami túl van 1897 4, 2| halántékunk lüktetõ, irtózatos erõvel tartja szétfeszítve a sziklarepedést - 1898 3, 4| Az idõ is olyan csúnya errefelé, folyton szitál az esõ, 1899 2, 3| Jól emlékszem, régi barna erszényemet szándékosan hasítottam be, 1900 2, 2| azonnal nyúlj a zsebedbe. Érted? Mert úgy váglak pofon, 1901 1, 10| az eddigi megfigyelések értékelésének megváltoztatására, melyek 1902 2, 15| fajtának egy molekulája, s értékét csak a benne felhalmozott 1903 2, 10| jelent meg és egy filozófiai értekezésem az érzelmi életrõl.~De tudniillik 1904 1, 10| kell mosatni.~(Megjegyzés.) Értekezésünk befejezése után kapjuk az 1905 3, 7| aki ismerem az ostoba, értéktelen halált... és akit az élet 1906 2, 12| egész eredeti és valódi értelmében, mely szerint pékmester 1907 3, 7| történt?~A kisfiú mellett értelmes, öreg ember fekszik. Iparos 1908 2, 7| magyarázta neki, okosan, értelmesen: hogy csak képzelõdik.~Aztán, 1909 1, 9| egyes szavakat hallott - az értelmüket percekkel utóbb fogta fel.~... 1910 2, 1| orvost, akik ehhez legjobban értenek. Meghívtam hát magamat és 1911 1, 10| befejezése után kapjuk az értesítést, hogy egy angol orvosi lapnak 1912 4, 5| Földlakó által egyformán értett és beszélt Világnyelv hiánya 1913 1, 1| csúfol közben, mint aki érthetetlennek találja ezt az affektálást, 1914 4, 2| mit bánom én!... Ön nem értheti meg soha... Hogyan? A boldogságom 1915 4, 2| dé -, és világosabban, érthetõbben szólanék ezekkel a hangokkal. 1916 2, 1| úgye megegyezünk, hogy mit értsünk fixa idea alatt?~- Hogyne. 1917 2, 15| olvasta, ezekbõl a dadogó érvekbõl és magyarázatokból úgyse 1918 3, 4| és megkérdezte, hogy nem érzek-e fluktuáló nyomást a nervus 1919 2, 4| hatalma, ennek megfelelõen érzékenyebb idegei révén, okvetlenül 1920 4, 2| közé, akik az idegeik beteg érzékenységét valami állandó és zsibbasztó 1921 2, 5| szerint kitûnõ és szokatlan érzéket fedeztem fel magamban fixa 1922 4, 2| elhinni, alapjában hideg és érzéketlen vagyok: élet és halál iránt 1923 4, 2| vízió... hogy egy elnyomott érzékiség... hogy magamat...~- Hogy 1924 4, 5| mint egy csecsemõ és olyan érzelmes, mint egy kis cseléd, vagy 1925 1, 5| gondolkozni, képek és ismeretlen érzések száguldoztak bennem. Képtelen 1926 1, 9| Nem törõdött vele, milyen érzéseket vált ki az emberekbõl közönye 1927 1, 9| nyugalomhoz hasonló, a régi, régi érzéshez, amit már szinte elfelejtett. 1928 2, 14| következik - és új élet, ennek az érzésnek harmóniumában - ó, harmónium!”~ 1929 4, 2| és érthetõ lesz, s minden érzésre félremagyarázhatatlanul 1930 4, 2| lelki bánatom van, lelki érzeteim... Valami elvont dolog. 1931 4, 2| és elhomályosul valami az érzetek között... s a következõ 1932 2, 15| útját látnoki módon elõre érzõ Akaratnak nagyszerû Toteme 1933 4, 5| érdeklõdtek, taglalták az esélyeimet. Azt hiszem, az õsi naiv, 1934 4, 2| lett volna talán egyetlen esélyem. Doktor úr, keserû haragot 1935 2, 3| pirosítást, amikor egy váratlan esemény hirtelen véget vetett betegségemnek.~ 1936 2, 15| eszméljen rá, amikor az események (a Harmadik Birodalom megszületése) 1937 2, 1| Kedves kollega úr, érdekes esetbõl kifolyólag keresem fel, 1938 1, 6| meg, érez az ember tüdõrák esetében egy olyanféle nyomást a 1939 1, 9| igenis, vannak szerencsés esetek... Én pedig lelkiismeretes 1940 1, 9| határozottan különálló és egyéni esetnek érzi, és feltûnõen hangsúlyozta, 1941 2, 5| gyakorlatilag, ad hoc, esetrõl, esetre.~A leghelyesebb módszer, 1942 2, 15| Voltaire és Darwin, hogy eshettek ekkora tévedésbe, hogy ezt 1943 2, 13| házaspár, akik néhány hete esküdtek meg, és jöttek ide, és úgy 1944 3, 7| is tudta, hogy ma lesz az esküvõje annak az embernek, akit 1945 3, 7| persze. Hogy egy percre az esküvõjén... az megérte kegyednek. 1946 2, 2| Szeretné, ugye, ha rám esnék az ajtó, és agyoncsapna 1947 4, 5| beszélnek, vagy amikrõl Az Est-bõl felolvasnak, váratlanul 1948 2, 3| ezt úgy magyaráztam lázas estéimen, hogy a ruháim tulajdonképpen 1949 2, 14| egy kicsit tántorgott is.~Esteledett.~Ködben gomolyogtak a lámpák, 1950 4, 2| tudtam sírni - de ezen az estén magamra maradtam és rájöttem, 1951 3, 4| karbol-szublimáttól, amibe esténként be szokta mártani a fejemet 1952 3, 1| honnan tudja mindezt. Az esze frissebb volt, mint bárkié: 1953 4, 4| protekcióért, háhhá... mit eszelt ki már megint?...~- Hát 1954 1, 2| ember gazdag városban - eszeltem ki.~- Most nem tudom - mondtam -, 1955 1, 5| családban s még néhány jel, mai eszemmel azt a gyanút kelti bennem, 1956 4, 5| fejtem ki véleményemet az eszetokjáról - ezúttal nem azzal a céllal, 1957 4, 2| és förtelem iszonyatos és eszeveszett õrületéig feszítik a szerelmet... 1958 4, 2| csak kisegítõ, irritáló eszköz: ezt a szót mint valami 1959 2, 1| magam, akkor ez egy hibás eszme, egy rögeszme.~- Így van!~- 1960 2, 11| hiszen ezekben a mindenféle eszmecserékben szerényen hallgattam, inkább 1961 4, 2| szerelmi kéjnél... ezekkel az eszmékkel... ezekkel a szavakkal kéjelgek 1962 4, 4| narkózisból. Az álomtalan eszméletlenség végtelenjébõl érkezve, sejtelmem 1963 2, 15| ugyanabban a pillanatban eszméljen rá, amikor az események ( 1964 2, 15| fellángolásának kábulatában eszmélt rá az egyedül üdvözítõ igazságra.~ 1965 3, 2| érzékeny lélek maga is, mint eszményképe a költészetben, Petõfi, 1966 3, 10| múltak ködén átcsillanó Eszményt, mely halhatatlanná teszi 1967 3, 10| maradtak, ezek biztosan nem esznek kenyeret a leveshúshoz, 1968 4, 5| nagyon kedves és lelkes eszperantista barátaimat, akiknek különben 1969 4, 5| itteni élharcos - a Magyar Eszperantó Egyesület elnökét. Már most 1970 4, 5| rájuk - mi lesz itt, egy eszperantó-elnök, aki egy kukkot se tud eszperantóul 1971 4, 5| nem esett folt a magyar eszperantóbecsületen - nem kompromittáltam az 1972 4, 5| kórágyam fejénél, s az idõs úr eszperantónyelvû igen ékes mondatokban tartott 1973 3, 1| hét alatt. Az altisztek észrevették útközben, hogy szegény fiú 1974 4, 4| bizony, sajnos, több mint fél esztendeje nyomja itt az ágyat, valami 1975 4, 4| még nekem húsz-harminc kis esztendõ szolgálati idõt, itt a megpróbáltatások 1976 2, 11| politikával, kereskedelemmel, esztétikával foglalkoznak. Fiam, itt 1977 2, 11| rendkívül pallérozott eszû urakkal, híres gondolkodókkal, 1978 3, 1| képzetet: melyben a fogalmak „étel”, „víz”, „álom”, „ember” 1979 1, 5| szándékosan csinálta aznap kedvenc ételemet, fokozni bûnhõdésemet, tehát 1980 1, 5| szakácsné dicsekedve hozta az ételt, de rögtön elhallgatott, 1981 3, 10| csodálatos zsenijét, mellyel éteri magasságba emelte Macbeth 1982 3, 1| odébb álltak. A bajtársak etették Vaszilijt, aki szelíden 1983 1, 1| volna legelendõ?) kérdés etimológiai és nem utolsó sorban endopatolo-pszichosoma-tikonumizmatikai 1984 2, 4| diagnosztikában, a kórképek etimológiájában s a különféle kórokozó lelki 1985 1, 5| ebédlõben terítenek: tányér és étszer csörgött, a szakácsné dicsekedve 1986 4, 2| a falon. „Das Leben ist etwas, dass nicht sein sollte” 1987 3, 5| Magának szerencséje van, hogy Európa egyik legmodernebbül felszerelt 1988 3, 5| vissza a mandulákra, az Eustach-féle csövet a füljárattal fogja 1989 2, 15| posztulátumából, Ádám és Évából kiindulva, rámutat az eddigi 1990 3, 6| láttak beteget, mert ebben az évben minden betegre négyszáz 1991 2, 7| gyûlölettel szentelik hátralevõ éveiket a szörnyû penitenciának, 1992 3, 1| minden, amivel az intézetben éveken át hiába gyötörték, most 1993 1, 9| rendelkezett. Anyját, aki évekig nem tudott választ kapni 1994 3, 7| megérte kegyednek. Az én három évem, az én vágyakozásom... az 1995 3, 2| volt valóban, huszonhat évesen, tele tûzzel és kedéllyel 1996 3, 11| bélrendszer felsõ nyílása, a sok evéstõl kidagadt. Beljebb csontocskák 1997 3, 3| Nagyon sajátságos... És az évgyûrûk a szeme alatt...~Néha hirtelen, 1998 3, 1| Februárban megsebesült, fél évre szabadságolták, és Moszkvába 1999 1, 7| az egész emberiség... évszázadok óta... az egész föld kerekségén... 2000 3, 2| FAGYLALTOS~I.~Tizenhárom évvel ezelõtt volt - világosan 2001 2, 10| is megjelent tõlem:~„Das ewig spórhertliche~Zieht uns 2002 2, 10| herbáriumba ilyen cédulával: „Exotikus északi növény, közönséges 2003 3, 10| másvilágon - és kedvesem extázisban szólt hozzám: Mondd, kérlek, 2004 3, 4| múltkor egy kicsit belenéztem ezekbe a csúnya orvosi könyvekbe - 2005 4, 2| csak megmagyarázni önnek: ezekért a nedvekért volt a görcs,