Karinthy Frigyes Betegek és bolondok Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fej. grey = Comment text
2506 4, 3| ajtóban, a tanár oldalt fordítja fejét, jobb keze kinyúlik 2507 1, 3| Így, nagysádka. Most fordítsák fel ezt a szekrényt, és 2508 3, 1| ahol minden másképpen és fordítva van, mint a valóságban, 2509 2, 14| kér, akkor még minden jóra fordulhat, és az a szörnyeteg nem 2510 1, 7| akarok... de nem lehet, hová fordulnék vissza, hisz én már nem 2511 1, 9| a karját. Éppen be akart fordulni a kórház kapuján.~- Mi az?... 2512 4, 4| úr ágya felé, oda kellett fordulnom, mert hangosan felnevetett. 2513 3, 7| folyosó szögbe fordult: a fordulón túl megint süket sötétség. 2514 3, 2| muzsika történetében is fordulópont lesz ez a munka.~~Az Andrássy 2515 4, 1| tükörbõl.~A szárnyak háromszor fordultak, bukfencezve lihegtek. A 2516 2, 14| pillantott meg, mind feléje volt fordulva: az emberek álltak és összetömörültek 2517 2, 8| szemmel nézte az úttest forgalmát. Egész tömeg állt már körülötte, 2518 3, 5| Piskóta alakú ágyféle, forgatható gõzdugattyúval, kétoldalt 2519 4, 1| rántottam meg a kezem.~- Hiszen forgathatod - mondta -, csak hagyd, 2520 1, 4| Csak tartsa nyugodtan. Így.~Forgatja a képem, nézi a sebeket. 2521 4, 2| hajót veszekedett tarajok forgatják -, táncol az élet, vagy 2522 4, 1| hallok-e valamit a szívemben. Forgatni akartam a lapátot, de nem 2523 2, 3| órás sokáig hallgatagon forgatta az órát, valamit súgott 2524 3, 5| kifeszítve. Elõtte sebesen forgó acélkorongon lila villámok 2525 1, 2| mondtam savanyúan.~- Ezer forinttal lehetne segíteni rajtam - 2526 1, 1| Általános és specializált formában vetem fel a kérdést.~Tapasztalataim 2527 2, 15| magára vonatkozik, inkább formai természetû, az egész pusztán 2528 2, 15| homo sapiens, kezdetleges formája a fajtának), magyarán mondva 2529 4, 2| de szervetlen és merev, formálhatatlan kérgek a szavak, mihelyt 2530 4, 2| térben és idõben anyagot formálhatna... a képzeletem - érti?~- 2531 4, 2| hozzám méltóbb, magános kéjt formáljak belõle: az én gyötrelmem 2532 1, 9| délelõtt leveleket írt, hosszú, formás dolgozatokat, amikben részletesen 2533 1, 9| élet intézte a maga kis formaságait. Kézlegyintéssel tért napirendre 2534 1, 5| elkövetett igazságtalanság forralja fel agyunkban a vért, reszketteti 2535 4, 2| ablak rácsai közt - s az a forrás, melyet naponta egyszer 2536 3, 5| felhajtják a kémcsövekét a forrasztó készülékbe. Üljön le.~BETEG 2537 4, 1| felbukkantak megint. A tenger forrongott alattam. Partot nem láttam 2538 2, 10| szemek felvillantak és vörös forróság áradt.~Átöleltem a Kályha 2539 1, 10| akinek a hasfájása, belsõ forrósága, kétoldali fülhallása és 2540 1, 7| gézek, a katlan, amiben víz fortyog... aqua destillata... antisepticum... 2541 4, 2| gleccserek, és a könnyek fortyogó szennye lebugyog a dombok 2542 2, 11| hullámfürdõbe, és csevegj el a fõszerkesztõ úrral az aktuális kérdésekrõl, 2543 3, 10| tésztát enni, hanem inkább fõzelékeket, mert tésztától így elhízik. 2544 3, 10| Kenyeret se fogok enni, fõzeléket se fogok enni most négy 2545 2, 15| végsõ eredmény, mely szerint Franciaországnak s rajta keresztül a világnak 2546 4, 3| megmossa az arcát, amire vér freccsent. És ugyanakkor élesen felszisszent. 2547 3, 8| Hát hiszen akkor maga a Freinreisz Zoltán.~- Na hát?~- És én 2548 4, 3| sérvgarnitúrát... Hilda friss novokaint kever, lokálra... 2549 3, 1| honnan tudja mindezt. Az esze frissebb volt, mint bárkié: néhány 2550 4, 3| markolj így bele, nem egy frissen vágott hasfalba... na, meg 2551 1, 5| hiába strapálja magát, most frontot változtatott, harcba szállt 2552 3, 9| kint a ligetben, ülök a fûbe, virágot szedek és szívom 2553 4, 3| állt, fölötte, zsinórokra függesztve, a tükör. A doktorkisasszony 2554 3, 1| Megfordult, és az erkély függönye elõtt meglátta õket.~- Vaszilij... 2555 3, 2| Belelõttem. Legurult, de függve maradt egy kiálló gyökéren. 2556 3, 1| termett, fegyveréhez kapott - fülében ismeretlenül zúgott a hang, 2557 1, 8| a foga meg a szája meg a fülei, nem kell Dódinak - mondta. - 2558 2, 7| maflán, azokkal a kajla füleimmel, itt az ágya szélén - õ 2559 2, 14| marja a falakat... hogy füleit letépje, és felszakítsa 2560 3, 4| aztán egész éjjel tele van a fülem meg az orrom ezzel a furcsa 2561 4, 4| perccel ezelõtt a saját fülemmel hallottam megint... Itt 2562 3, 10| pázsiton. Fejünk fölött a fülemüle csattogott, és a fûben tücskök 2563 2, 14| hangja kongva verõdött neki fülének. - Nem megyek. Ne nyúljon 2564 3, 6| is a sebészeten, hanem a fülgyógyászaton volna dolgom, mert megsiketültem.~- 2565 1, 10| belsõ forrósága, kétoldali fülhallása és középfolyása a locarnói 2566 1, 6| a gégében, ami egészen a fülig terjed, de tulajdonképpen 2567 3, 5| szeretné megkérdezni, hol van a füljárat, de nem tud mozdulni.~DR. 2568 3, 5| az Eustach-féle csövet a füljárattal fogja be, mert különben 2569 3, 7| Alaktalan emberi alak hevert a fülkében, behunyt szemmel, mosolyra 2570 3, 7| tenni, hogy kellenének még fülkék, ötöt most is le kellett 2571 4, 1| éreztem a szájamban és egy fülledt valcert, ami hasonlított 2572 3, 2| Ellenszólama megnyílt a fülünknek, s a távoli harangszó annyi 2573 4, 3| rátok bízom! elõrajzoltam a fürdõszobában, nekem nem fogtok fölösleges 2574 4, 4| nekem... a betyárnak... de fürgébben bírja. Egyébként asztalosság 2575 4, 4| elhárít magáról - aztán elég fürgén kibicegett a szobából. A 2576 4, 2| szorongó szívû utcák, remegõ füstgomolyokon túl, mezõk alusznak, érti-e - 2577 4, 1| vágódva, összeroncsolva, még füstölgött. A szárny egyik vászoncafrangja 2578 1, 1| neki is ez a baja van, de fütyül rá - viszont éppen, mert 2579 3, 3| És hencegve, kötekedve és fütyürészve sétált el a másik fa elõtt, 2580 1, 8| csillagokkal és cukorral. Fújják el inkább a gyertyákat. 2581 2, 10| szájamon mindig párafelhõt fújtam ki és az egész arcom kék 2582 2, 2| és hogy ön szeretné, ha Fuksz leesnék a Halászbástyáról, 2583 2, 2| tud róla, szerelmes ebbe a Fukszba, és hogy ön szereti a pénzt, 2584 2, 2| hogy húsz koronát kaptam Fuksztól - mondtam, és a fogaim vacogtak.~- 2585 2, 14| minden és valami gomolygó fuldoklás ennek a sötétségnek a fenekén. 2586 1, 6| rögtön úgy érzem, mintha fuldokolnék, és a gyomromban elpattanna 2587 4, 4| alatt.~A tisztelendõ úr fuldokolt a nevetéstõl, kezével kergette 2588 2, 14| Ha ezeknek nem tetszik, fulladjanak meg. De én már rájöttem, 2589 4, 2| kábultan bukik ki fejem a fullasztó vizek tetején - egy hang 2590 3, 9| és meghalok és gyönyörbe fúlok azonnal: olyan érzésem volt, 2591 4, 1| diadallal, és csipkefelhõbe fúltam. - Most, most szabad vagyok!~ 2592 4, 3| mint ahogy szoktad... A funiculust mutatóval emeled, meg vagyok 2593 3, 6| épületbe, és kétségbeesetten furakodtam, gyömrõdtem és gyömöszöltem, 2594 4, 2| hosszú jegenye... allék... Furfangosan várok, míg elmegy mindenki, 2595 1, 5| kivágódott, Lujza néni, mint egy fúria, tajtékzó szájjal és szikrázó 2596 4, 2| fejünket gránitsziklába fúrtuk bele, most halántékunk lüktetõ, 2597 3, 2| énekelve, mennydörögve és furulyázva, egyszerre - az egész ember 2598 2, 9| Feketerigó nem áll starthoz, fuss vagy fizess. Nagyszerû tipp, 2599 2, 10| egy nagyon jó kályha, jól fûtés nincs szaga. Csak te valami 2600 1, 5| fogsz kapni. Egyelõre...~Futó pillantást vetett Lujzára.~- 2601 3, 1| lecsapott, Vaszilij éppen a futóárok torkolatában igyekezett 2602 1, 9| orvost.~- Már vagy öt perce futok utánad - lihegte -, miért 2603 4, 2| megállapodott általános fogalmak fûzõdnek mindegyikhez - hiszen a 2604 3, 1| már sokszor elõfordult.~H. G. Wells egyik regényében 2605 4, 4| tisztességet, a betyár! A Fityó Gáborra tetszik gondolni - itt fekszik, 2606 4, 4| áll a dolog ezzel a Fityó Gáborral. Ugyanaz a betegsége, csudadolog 2607 4, 2| Sok ember, a pap unottan gajdolva hadarja: „requiem aeternam...” 2608 4, 3| Nem fogtok többet röhögni, galambocskáim. Elég volt.~Pillanatig eltûnõdött, 2609 4, 4| sejteni engedte, hogy valami gáláns és diszkrét ügy van a dolog 2610 1, 5| nevezett, megmarkolta a galléromat, és kipöndörített az elõszobába, 2611 2, 2| nyújtottam át az ötven koronát. Galléron fogott, és lerúgott a lépcsõn. 2612 1, 9| ideje. A szolga kibontott gallérral szunyókált az elsõ szobában. 2613 1, 5| belévert tojással és juhtúrós galuska. Még Lujzával is igyekeztem 2614 1, 5| a sárga, ruganyos-kemény galuskán sustorgó csípõs juhtúrókupacokat.~ 2615 2, 3| végén külön emailréteget galvaníroztattam egy ezüst öngyújtóra, hogy 2616 4, 1| hurkolták szorosra. Izzó gáz süvített elõ.~Aztán egy 2617 2, 4| klinikai adatoknak olyan gazdagságával támasztották alá, amire 2618 2, 4| kormányt,~és általában nem a gazdát, aki okot adott az ideges 2619 4, 2| boncintézetben is. Sziszegõ gázlámpák alatt néhány orvosnövendék 2620 1, 9| a kápolna mellett, egy gázláng sziszegett. A kórház sárga, 2621 4, 2| Mint valami paripák, úgy gázoltak a futamok, és én egészen 2622 2, 13| FÉRFI. Ne... nem en... en... geded... el...~NÕ sírva. Nem!!... 2623 3, 5| A villanylámpa bent, a gége fenekén, kigyúl. Hörög.~ 2624 1, 6| egy olyanféle nyomást a gégében, ami egészen a fülig terjed, 2625 3, 5| kedves barátom a tüdejének és gégéjének semmi baja. Mehetünk tovább. 2626 3, 5| tüdejét szorítsa fel, a gégeporcot nyomja vissza a mandulákra, 2627 1, 6| keresztül, és megfogná a gégét, de nem szorítaná nagyon, 2628 1, 1| Móricka, warum bist du nicht gekommt, mire Móricka teljes joggal 2629 2, 10| kezeim mindig össze voltak gémberedve és a szájamon mindig párafelhõt 2630 4, 5| fehérszakállú, szép öreg gentlemannel élükön három úr jelent meg 2631 4, 1| Domodossolában indultam el reggel. Gépem úgy ragyogott a napfényben, 2632 4, 1| nevettem. Hiszen én csináltam a gépet - mondtam nekik -, én csináltam 2633 3, 5| kinyílik és egy bonyolult gépezet fordul ki dörögve a középre. 2634 2, 7| egyforma mozdulatok. Milyen gépiesek, makacsok.~Különös mánia. 2635 3, 1| vannak: a madár elrepül, a gépre pedig rá kell lõni, éppen 2636 3, 1| olvastam, hogy az óriás, géptestû marsbelieket, akik ki akarták 2637 2, 7| Annunzio, illetve álnéven Gerhart Hauptmann, aki mindezt tette 2638 1, 6| minden lélegzetvételnél a gerinc belenyomódik a vesébe? Jó, 2639 1, 9| megindult, hangosan beszélt, gesztikulált.~- Túlzott... bizonyosan 2640 2, 7| egyszerû, természetes, emberi gesztustól nekem is mosolyognom kell. 2641 2, 5| Aha, aha. Nagy felelõsség. Gezarománia. Valami nagy politikusnak 2642 1, 7| a csillogó fogók... és a gézek, a katlan, amiben víz fortyog... 2643 1, 3| barnasága, mint mikor a gimnazista beiratkozik egy felsõbb 2644 2, 15| igazságot kereste, Platón, és Giordano Brunó és Voltaire és Darwin, 2645 2, 7| ide behozták, és aki most gitteres ágyban fekszik a zárt cella 2646 4, 2| könnyet, mint a megroggyant gleccserek, és a könnyek fortyogó szennye 2647 1, 7| éppen ez a legnagyobb gömbalak... éppen ez az a bizonyos 2648 1, 6| akarnák rácsavarni, de nem egy gömbölyû spulnira, hanem egy szögletesre, 2649 3, 1| VI.~Feodorovna pár percig görbén, nevetõ szemmel nézett Andrej 2650 4, 1| szélén valami fehéres, lefelé görbülõ, óriási vonallal. És ez 2651 4, 2| bennem valami - s amint görbült háttal lehajoltam a könyvért, 2652 4, 2| ilyesvalami. A kéj és a gyötrelem görcse - érti ön? Fölzaklatott 2653 4, 2| Egyszer nyavalyásan, vonagló görcsökkel a tüdõmben, vágytam egy 2654 4, 3| amint a vízvezeték fölé görnyed. Kicsit mogorva volt a tanár, 2655 3, 10| Földön, a fenevadtól egy Goethéig - és szép kedvesem sokáig, 2656 4, 2| Szibériában a fásult közöny és gõgös életmegvetés egy éve után, 2657 2, 11| szomorúbbnak, mélyebbnek, gõgösebbnek és alázatosabbnak a többinél. 2658 1, 3| trepacipienciapirkogomitropikus gokkusza van. Hát ez egy fájdalmas 2659 2, 14| három keresztfa állott: a Golgota. Felette narancssárga az 2660 2, 9| és nyomban visszarúgta a gólt. Most egy ideig az ellenséges 2661 3, 8| egyik. A másikat kivitte a golyó. Ott ment ki.~- Revolverrel 2662 3, 2| lövöldöztünk... hogy talált-e a golyóm, azt én nem tudhatom. Csak 2663 3, 3| FA~I.~De nem halt bele: a golyót kiszedték a hasából, a spárgát 2664 1, 8| és gombócot csinált. A gombóctól maszatos lett a keze. Csúnya 2665 1, 9| határozott mozdulattal gombolta. Az orvos odaugrott - elõzékenyen 2666 2, 14| Uraim! - ordított bele a gomolyagba. - Uraim. Az emberszeretet! 2667 2, 14| sötétség volt minden és valami gomolygó fuldoklás ennek a sötétségnek 2668 2, 14| tántorgott is.~Esteledett.~Ködben gomolyogtak a lámpák, egymás után gyúltak 2669 3, 2| próbálja meg ellenõrizni a gondolat- és képzettársulás útját, 2670 4, 4| egyiküknek se árt, kóválygó gondolataim közt nyugtalanság bujkált, 2671 1, 5| ízben az intézetbe távolítás gondolatát is megpendítette. Mindez 2672 1, 10| dolgokat és titokban kéjelgek a gondolatban, hogy fog leesni a székrõl 2673 2, 15| tartozik a többi - a Történelmi Gondolatnak s a biológiai Akaratának 2674 4, 2| produktumait, szóval értelmi gondolatokat nagy nehezen körülírunk 2675 2, 7| csinálni, egy furcsa, tûnõdõ gondolattól megkapatva, spontán, terv 2676 2, 11| képzelheted! na és most, gondold el, egyszerre kapom egy 2677 2, 1| Hogyne, hogyne. A fixa ideát gondolja, nemde kollega úr?~- Természetesen. 2678 1, 5| fogalmam se volt róla, mit gondoljak. Lujza néni egész nap ideges 2679 2, 15| Fajta Egészét zavaró egyéni gondolkodásról, kizáróan azokat a testrészeit 2680 2, 15| agyvelejét és ennek váladékát, a gondolkodást pedig egy félrefejlõdött 2681 1, 2| lenne felesége, ha õ nem gondolkodna valamin, amin keresni lehet. 2682 2, 1| eltekintve, egészen helyesen gondolkodnak. Nos tehát, lássuk, van-e 2683 2, 9| ugyebár, itt nem lehet gondolkodni, minden kezdõ tudja, hogy 2684 2, 11| pallérozott eszû urakkal, híres gondolkodókkal, kritikusokkal, részben 2685 1, 5| elfelejtetted.~Erõlködve gondolkodom.~- Nagy betegség ez?~- Súlyos 2686 2, 4| reflexvizsgálatokkal azonnal konstatáltam.~Gondolkodtam az eseten, és arra az eredményre 2687 3, 10| elmélyedve gondolkodott ezen s gondolkodva mondta: Igen, és hogy van 2688 1, 5| Nem tudtam összefüggõen gondolkozni, képek és ismeretlen érzések 2689 1, 2| Vagyok-e egyáltalában? Gondolkozom hogy vagyok-e, tehát vagyok.~ 2690 1, 8| kezdett. Összehúzott szemmel gondolkozott.~- Barna mackó - mondta 2691 4, 2| látom õket. Én ezen sokat gondolkoztam, és magam is csináltam elméletet 2692 2, 3| volt és nem vörös - hová gondolnak, kérem! Utálok minden színt, 2693 4, 4| én inkább csak a lelkemre gondolnék, nehogy a sátán vigyen el, 2694 4, 4| A Fityó Gáborra tetszik gondolni - itt fekszik, a hármasban, 2695 1, 9| Ha valami szamárságra gondolsz... verd ki a fejedbõl... 2696 4, 4| szemem a régen porladó szívre gondolva, mikor így elkésve értesültem 2697 1, 1| megfontolások s az idevágó irodalom gondos mellõzése után arra a meggyõzõdésre 2698 3, 7| kesztyût, és még egyszer, gondosan megmosta a kezét. A lancettákat, 2699 1, 2| egyéb válaszokról kellett gondoskodnom. És kipróbáltam mindent: 2700 4, 2| nyomorúság... hazugok és gonoszok... nem azt mondtam én...~- 2701 2, 13| Ha nem erõszakoskodnál és gorombáskodnál, egy fél perc alatt kész 2702 3, 5| alakú ágyféle, forgatható gõzdugattyúval, kétoldalt üveghengerek, 2703 4, 2| halálhoz hasonlít. A fejünket gránitsziklába fúrtuk bele, most halántékunk 2704 1, 4| Ugyan! X. ügyvéd vagyok - ön gratulálhat magának, hogy a jogorvoslati 2705 1, 8| ágyban -, rettenetes, komisz grimasszal, mert észrevette a kis automobilt, 2706 3, 3| viselte magát: nem csinált grimaszokat a rácsnál, nem erõszakoskodott 2707 2, 7| annyiféle sír van benne. A grófnõnek külön pavilonja van, három 2708 4, 5| idézem a szerzõt) emlékezetes Grundböck kapitány, aki nagy gyárat 2709 4, 1| testét, mely a drótok közé gubancolódott, és nyitva maradt szeme 2710 2, 7| összeszorított szájjal guggol, hajlong, mormol valamit 2711 3, 5| plafon kettéválik, és hosszú gumicsövek ereszkednek le. A földbõl 2712 3, 5| Fülen át lélegzeni! Két gumicsövet leereszt a beteg gyomrába, 2713 3, 7| bontotta fel a koponyát. Gumikesztyûs kezével belenyúlt a rengõ 2714 3, 7| fehér lebernyeget már a gumikesztyûvel kapcsolta be, nyaknál. Végre 2715 3, 6| lesz-e? De a tanár pokoli gúnnyal rázta a fejét, nem segített 2716 3, 7| tisztán, már a szoba közepére gurították. Nyugodtan tett-vett, mint 2717 1, 6| kérem, de hallottam, hogy a gutaütés elsõ tünete szokott úgy 2718 1, 2| néhány nap múlva baloldali gutaütést kapok.~Barátom udvariasan 2719 2, 4| tökéletesen kifejlõdött orvosi gyakorlat fel ne tudná fedezni ama 2720 2, 6| igazgató -, ennek már kipróbált gyakorlata van! A betegeket rendesen 2721 2, 4| ideges tünetek elméletét a gyakorlati megfigyeléseknek, klinikai 2722 4, 3| percig tartott, szégyen, gyalázat! Lemosni, lemosni és gyerünk! 2723 1, 5| rikácsolással nekem rontott, gyalázatos, szemtelen kölyöknek nevezett, 2724 1, 5| hallucinált, talán azt a gyalázó vagy becsmérlõ szót, amit 2725 1, 8| mindent megtagadtak tõle, és õ gyanakodó és kemény lett, és rájött, 2726 2, 4| szeretném egy szerény adalékkal gyarapítani, helyesebben felhívni az 2727 4, 5| Grundböck kapitány, aki nagy gyárat vezet itt, s olyan gyönyörû 2728 4, 5| lesz, virág is, koporsó, gyászlepel”.~No, de hiszen, ami a részvétet 2729 1, 5| mormogás, ez a zúgó és zúgolódó gyávaság, mely véres bátorságra kap 2730 1, 8| viccel, ezzel akarja elütni gyávaságát és tehetetlenségét. És Dódi 2731 2, 13| csak a másik szögletével, gyémántocskám.~NÕ. Ah, így nem viszed 2732 3, 7| Végre kinyújtott karral, gyengéden, megsimogatta a leány homlokát. 2733 3, 1| féléve került csak ki a gyengeelméjûek intézetébõl, egy öreg szolga 2734 1, 8| elszánta magát - kiemelte, és gyengén a Rossz Fiú felé lökte. 2735 3, 1| hallottuk a csengetést! Gyere vissza, csacsi!~Az asszonynak 2736 2, 10| németre és otthon elszavalta a gyerekeinek. De a gyerekek nem tudtak 2737 1, 1| úgy bánnak velem, mint a gyerekekkel;~mert mint nõ, nem szeretem, 2738 4, 2| hideg vagyok s túl minden gyerekes szuggesztión, szánalomról, 2739 1, 9| könnyû legény...~És furcsa gyerekesen, éles és hamis hangon, összekoccanó 2740 1, 9| Emlékek is ébredeztek, régiek, gyerekkoriak. És mindebben volt valami 2741 4, 5| mozdulat új, más, mint amit Dél gyermeke megszokott - hogyne kísértené 2742 4, 3| nekik... Meg vagy õrülve, gyermekem!~Telekesnek nyitva maradt 2743 1, 5| kell...”, „ez nem afféle gyermekes csíny”, „kénytelen volnék 2744 3, 2| kockáztattam meg, köztük egy gyermekesen cinikusat.~- Mondja... ölt 2745 3, 2| hihetõleg még nagyon régen, a gyermekkorában, de tudattalanná vált, ahogy 2746 2, 2| gyermekkori emlékekre. Neked gyermekkorodban egy kék hajú nõvel volt 2747 4, 2| nõk iránt, irigylem õket. Gyermekkoromban, emlékezem, dühös mérget 2748 1, 2| melyeknek némelyike még gyermekkoromra vezethet vissza. Kedélyállapotom 2749 1, 5| érteni kezdi felzaklatott gyermekszívem.~A többire nem emlékszem, 2750 1, 8| cukorral. Fújják el inkább a gyertyákat. A cukor úgyis rossz, mérges, 2751 1, 8| nagy zöld fa, telerakva gyertyákkal, sziporkázó csillagokkal 2752 1, 8| cikcakkban leszalad, mint a gyík. Utána akart nyúlni, hogy 2753 4, 5| bennem az õ hazatért Peer Gyntjét, csak nem tudja közölni 2754 3, 2| függve maradt egy kiálló gyökéren. Másnap visszafoglaltuk 2755 2, 15| és veséje.~A régi hitben gyökerezõ naiv pogány erre naivan 2756 3, 6| furakodtam, gyömrõdtem és gyömöszöltem, rugdalóztam - az ember 2757 3, 6| kétségbeesetten furakodtam, gyömrõdtem és gyömöszöltem, rugdalóztam - 2758 3, 9| bizonyosan nem bírta volna ki gyönge teste a nagy fájdalmat.~ 2759 4, 5| minden alkalmat, amikor jó és gyöngéd lehet - Molnár Ferenc egyik 2760 2, 6| akik nagyon kedvesen és gyöngéden beszéltek velem, hogy ma 2761 1, 1| betegsége révén jut egy kis gyöngédséghez és szeretethez) s félõ, 2762 4, 2| fojtottam magamba, mert gyöngédségrõl s udvariasságról beszéltek 2763 4, 3| homlokán izzadságcseppek gyöngyöznek. Megfeszíti magát... Hirtelen 2764 3, 9| feje. Kértem tõle egy kis gyöngyvirág-parfümöt, hogy tessem a kukacnak, 2765 3, 9| gyöngyvirágnak. Egy harmatos, illatos gyöngyvirágot szeretek.~jún. 30.~Én szeretem 2766 4, 2| boldog nyugalom, rettenetes gyönyör. Érti-e már?~- Érti-e már? 2767 3, 9| elmúlok és meghalok és gyönyörbe fúlok azonnal: olyan érzésem 2768 4, 2| elfullad öntudatom a gyötrelem gyönyörétõl... Lábam, kezem, sárga, 2769 2, 3| emberek, ahelyett, hogy gyönyörködnének benne! - világos piros, 2770 2, 4| a lelkiismeretes orvost gyönyörködtetõ tisztaságban. E téren, a 2771 4, 2| buján, reménytelenül, meddõ gyönyörökben... magános férfiember, akit 2772 3, 1| intézetben éveken át hiába gyötörték, most felszínre került a 2773 4, 2| Elferdült szájam húzogattam és gyötörtem, lefelé, az állam felé... 2774 4, 2| formáljak belõle: az én gyötrelmem kéjét. Hordoztam magamban, 2775 2, 11| percre meg nem szûnõ, kínzó, gyötrelmes gyanút... ami itt kísért, 2776 3, 7| Három évig vágyott rá, gyötrelmesen, méltatlan kínok között, 2777 4, 2| szájam hosszan, nehezen gyötri szemeim... borzasztó... 2778 2, 14| el lehet intézni minden gyötrõdést és fejtörést és aggodalmat. 2779 4, 2| örökké élõ testükrõl - s mi gyötrõdõ, pusztuló szervek, nyüzsögve 2780 2, 14| Íme, ezért szenvedtem és gyötrõdtem eddig, mert ezt nem tudtam. 2781 1, 3| De hiszen szívességbõl gyógyít! Nem kell fizetni! Az orvosok 2782 2, 7| hamar elpusztulnának).~Gyógyítás?~~Talán...~Talán olyanféle 2783 3, 5| alávetni. Addig nem lehet gyógyításról beszélni.~BETEG hápog. Tudniillik...~ 2784 2, 4| terápiának az idegesség gyógykezelésének új irányban való fejlesztésére. 2785 3, 1| tulajdonította a csodálatos gyógyulást. A bajtársak nevetve veregették 2786 4, 5| különben is hajlamosak rá, hogy gyógyulásukat egy újjászületõ élet pirkadásának 2787 2, 12| nyugtalan, mint pénz, család és gyomor: akkor a szórakozottság 2788 4, 5| de különben közönséges gyomorbántalom félekkora feltûnést se keltett 2789 3, 6| pontosabban tudták, hogy a gyomornak melyik részébe kell rúgni, 2790 3, 5| kezd. Ahá! Jön már a jó kis gyomorsav! Lehet analizálni! A csöveken 2791 1, 1| lekritizálja az alakomat;~gyomorspecialistához azért nem megyek, mert többnyire 2792 3, 5| DR. MODERN. Következik a gyomorvizsgálat. János! Villámlás, mennydörgés. 2793 3, 5| gumicsövet leereszt a beteg gyomrába, aki öklendezni kezd. Ahá! 2794 3, 5| sósava van... kutyabaja a gyomrának... Mehetünk a szívre... 2795 1, 6| doktor úr... amin talán gyors mûtéttel lehetne még segíteni... 2796 2, 7| mindegyiknek megvan a maga útja, gyorsasága, nem ütköznek össze - mindegyik 2797 4, 2| nehezebb, lihegõbb lesz: - most gyorsul a vonaglás, s torkomon már 2798 2, 15| értelme, ösztönének s a gyõzelem és haladás útját látnoki 2799 3, 1| elfoglalt városok szállásain, gyõzelmi banketteken uralkodott, 2800 4, 2| s azt hittem, én fogok gyõzni. Aztán hihetetlen levertséget 2801 4, 2| megtermékenyítsük: - az élet gyümölcsei õk, létrehoztak bennünket, 2802 4, 2| Kihûlt bolygócsillagok, érett gyümölcsök az égen, lógtak le fölébem: 2803 2, 9| helyzet. Nálam volt huszonkét gyufa, az harmincöt, hozzátéve 2804 2, 9| Kicserélte a nála levõ összes gyufákat, az egyiknek letörte a fejét.~ 2805 2, 9| elosztottam. Minden ötödik gyufának szépen levettem a fejét, 2806 1, 5| beszíjazni; szándékosan nem gyújtottam lámpát, kabalából, vagy 2807 2, 14| Érezte, hogy forró könnyek gyûlnek szemébe a szeretettõl. A 2808 4, 2| agyvelõm eresztékét: ez az én gyûlöletem iránta. Ezek a szorongató 2809 2, 14| futni, futni... Ki innen, e gyûlöletes és gonosz és részvétlen 2810 4, 2| vagyok szentimentális, és gyûlölök minden pátoszt. Ezt tudnia 2811 2, 14| gomolyogtak a lámpák, egymás után gyúltak ki a kirakatok - távol, 2812 2, 14| pincér iránt, majdnem könnyek gyûltek a szemébe, és már kinyitotta 2813 2, 11| zárja mögöttem.~ÉN. Szervusz Gyulus.~Õ áll egy helyben, mozdulatlanul, 2814 4, 2| gyûrõdjetek a szemeimbe... gyúrjatok ki belõle minden szemetet... 2815 4, 2| fonódjatok a nyakamra... gyûrõdjetek a szemeimbe... gyúrjatok 2816 3, 11| ami összezsugorodott és gyûrõdött, mint a töpörtyû. És két 2817 4, 2| a két ablak alatt fekete gyûrûk torlódnak fel az árnyból. 2818 1, 7| biztosabban, egyre szélesebb gyûrûkben, egyre tágulva... Rákosszentmihály... 2819 3, 1| már sokszor elõfordult.~H. G. Wells egyik regényében 2820 2, 11| lapokat, amik az orosz-kínai háború lehetõségeirõl írnak, ásíts 2821 2, 11| Mondok neked valamit. A háborúban hallottunk emberekrõl, akik 2822 2, 7| az embert”. (Aha, valami háborús darab lehet mégis.) A másik ( 2823 2, 11| ember nemigen hall már újat, hacsak maga nem mond - feltéve, 2824 2, 9| Néggyel igazítottam. Most a hadállás körülbelül egyenlõnek látszott. 2825 4, 3| babrál. Telekes izgatottan hadar tovább.~- No és te... amit 2826 4, 4| titokzatosan, fontoskodva hadarni kezdett.~- Hát üssön agyon, 2827 1, 9| elõzékenyen segített. Közben hadarva, gyorsan beszélt.~- Hát 2828 4, 5| sajtófõnök úr és a Molnár Ferenc haditudósításaiból (másodszor idézem a szerzõt) 2829 3, 1| külön rendelettel nevezte ki hadnaggyá - ugyanekkor megkapta egyikét 2830 3, 1| néhány szanitéc éppen a hadnagyot cipelte kifelé: a hadnagy 2831 3, 1| valóságos dolog között. Hadonászni és hangosan kiáltozni, aztán, 2832 3, 1| nevetett.~- Láthatja. A hadsereg egyik legtöbbször kitüntetett 2833 3, 1| hazakéredzkedett volna. A hadügyminiszter külön rendelettel nevezte 2834 2, 5| Talán Bismarcknak. Vagy hadvezérnek, akire rábízták a haza sorsát.~ 2835 4, 3| kicsúszik a csík, akkora haematomát kapok, mint egy dinnye...~ 2836 4, 1| forgathatod - mondta -, csak hagyd, hogy rajta hagyjam a kezem. 2837 2, 7| hasamat, disznóság, így hagyják felfordulni az embert”. ( 2838 4, 5| meg, hogy jó legyek?” De hagyjuk ezt, a végén még dicsekedni 2839 2, 5| sorsát.~Legyünk óvatosak. Hagyjunk rá mindent. Ez a legenyhébb 2840 3, 10| meg fogom rendelni azt a hagymakonzervet, négy hónapig. Húst nem 2841 1, 1| többnyire komor emberek, nem hagynak magukkal vitatkozni, mindent 2842 2, 11| akkor legjobb, ha itt hagyod ezt a házat.~Õ tompán. Nem 2843 1, 6| vakbélgyulladása... Jó, hát a spulnit hagyom, de ez mi lehet, ez a furcsa 2844 3, 7| hogy miféle lehet. Levelet hagyott, hogy aszongya, nem akar 2845 2, 13| kicsit, és most már békében hagysz, és elismered, hogy halvány 2846 4, 1| és rángattam, de õ nem hagyta: átnyúlt a vállam fölött, 2847 4, 2| Egyedül vagyok. Egyedül hagytak minket. Még egyszer, lopva 2848 3, 1| õk minek okoskodjanak? Hagyták hát, nem ismételték a kérdést, 2849 2, 9| fél.~A maradék ötöt bent hagytam adunak. Akik a kverentesz-játékot 2850 4, 3| kendõkkel. Két tenyérnyi helyet hagytok, a köldök alatt. Ott, ott, 2851 3, 1| Vaszilij... te vagy az... Hahó... Hát te itt vagy? Nem 2852 4, 2| szelíd fej, vörösesszõke haj, enyhe és nyugodt szemekkel, 2853 1, 8| nem érezte.~- Itt van a haja meg a foga meg a szája meg 2854 4, 2| szele volt az, ami akkor a hajam közé fújt. A súlyosan omló 2855 3, 8| nemsokára zöld leszek. Csak a hájam szép kék. Most már rendesen 2856 1, 8| Dódi látta õt, kócos, vad hajával, mezítláb, vásottan, röhögve 2857 4, 5| válságon estek át, különben is hajlamosak rá, hogy gyógyulásukat egy 2858 2, 2| ösztönt, és mazochisztikus hajlamot keltsen önben. Ön parancsolni, 2859 1, 1| akarnak tudni nálam és nem hajlandók például megérteni, hogy 2860 2, 7| összeszorított szájjal guggol, hajlong, mormol valamit maga elé. 2861 4, 2| siettem, az utca másik oldalán hajlott hátú és nagyon vén ember 2862 2, 15| mikor a születõ új kor hajnalán, melynek napja Németország 2863 3, 10| megjelent a félhold szende hajója fejünk felett, s szerelemmel 2864 2, 14| Duna-partra, messzirõl tülköltek a hajók. Nem ment be a tõzsdére, 2865 4, 2| hallgassa meg. Kérem... hajoljon közelebb... nem kopognak?~- 2866 4, 2| libegõ árbockötelébe - a hajót veszekedett tarajok forgatják -, 2867 2, 9| biztosnak látszik. Félidõ: 3:2.~Hajrá, elõre! Négyet mondtam be.~ 2868 4, 1| felemelkedjék, mert balról hajrázó, sivalkodó szélrohamok dörömböltek 2869 4, 3| csitította -, most jut eszedbe hajszálat találni a ... Hat éve ordít 2870 2, 7| sötéten és szenvedélyesen hajtogatják egyetlen, föl nem cserélhetõ 2871 3, 10| megértett engem, s keblemre hajtva fejét, mély sóhaj tört ki 2872 4, 4| tessék saccolni, melyikünk hal meg elõbb? Ugye, hogy nem 2873 4, 3| élénkítette fel. Szóval, hál’ istennek, nem hallott semmit... 2874 2, 5| aki e percben lép oda. Hála Istennek!~- Ó, doktor úr - 2875 1, 1| minden kitéréstõl függetlenül halad útján, megállás nélkül. ( 2876 3, 7| Te ostoba asszony... A halálban akartad nekem adni magad... 2877 4, 2| megoldást, valamit, ami a halálhoz hasonlít. A fejünket gránitsziklába 2878 4, 4| mulattatja is a viccelõdés, a halálra való célzás mégiscsak rosszul 2879 2, 10| hosszabb értekezést írtam „A halálról és az élet semmiségérõl” 2880 1, 9| borítva lihegnek nyomorult halandók. Kötések és jódos vatták 2881 4, 2| gránitsziklába fúrtuk bele, most halántékunk lüktetõ, irtózatos erõvel 2882 2, 2| szeretné, ha Fuksz leesnék a Halászbástyáról, és a nyakát törné. Ön javíthatatlan 2883 3, 8| puffadva. Négy nap múlva halásztak csak ki. Nem baj, csak a 2884 1, 1| kellett volna, de mindig halasztottam és most mit fog szólni, 2885 3, 2| betértem egy osteriába. Halat ettem, chiantit ittam rá, 2886 4, 2| levelek porzók - a fa, a nõ halhatatlan. Borzasztó. Kötéllel a nyakunkon 2887 3, 10| átcsillanó Eszményt, mely halhatatlanná teszi egy pillanat elsuhanó 2888 2, 14| hangosat kurjantott - és most halkabban tette hozzá „feketét”. És 2889 2, 7| ingerelni, gondolom.~Lent, a hallban, barátságosan ugrálnak fel 2890 4, 2| amiknek lapját felütöm... Ezt hallgassa meg. Kérem... hajoljon közelebb... 2891 2, 3| pirosra, az órás sokáig hallgatagon forgatta az órát, valamit 2892 1, 6| mindent, és ha a doktor úr nem hallgatja meg az embernek szubjektív 2893 4, 2| szóljon... ezt már meg kell hallgatni... ez igazán furcsa... Nézze, 2894 2, 6| Felolvasás után elkeveredtem a hallgatóság közé. Beszélgettem néhány 2895 1, 10| kezében, amivel a hátán hallgatózott;~mert, ha férfi vagyok, 2896 3, 4| került, akinek az elõadásait hallgatta, ami - én nem értek hozzá, 2897 2, 6| figyelmesen és jóindulattal hallgattak végig. Talán nem hangzik 2898 1, 8| gúnyosan, vásott arccal, hallgatva nézett Dódira, a körmeit 2899 1, 8| hogy a Rossz Fiú talán nem hallja meg; - aztán dobogó szívvel, 2900 1, 9| fogja elszalasztani.~~II.~- Halló, Sándor, állj meg!~A sötétben 2901 4, 1| helyben állok. Hallgatóztam, hallok-e valamit a szívemben. Forgatni 2902 4, 3| kínos töprengésében, vajon hallotta-e az öreg utolsó szavait. 2903 3, 1| Hát te itt vagy? Nem hallottuk a csengetést! Gyere vissza, 2904 2, 11| neked valamit. A háborúban hallottunk emberekrõl, akik õrültet 2905 2, 7| hasonlítható.~A széles, hallszerû „társalgó”, melybõl a különféle 2906 1, 5| csakugyan hallani vélt valamit, hallucinált, talán azt a gyalázó vagy 2907 2, 9| egy ideig az ellenséges háló elõtt folyt a játék, a fekete-sárgák 2908 1, 4| jókor, mert a szomszédos hálóból nagy ívben repül egy jóltáplált 2909 3, 4| fáradtan és kimerülten bejött a hálószobába, és kérdezte, hogy miért 2910 2, 11| ilyen szenzációhoz. Engem a halottak mindig érdekeltek és izgattak 2911 2, 11| érdekes, kivételes állapot! a halottal nem kell közvetve, spiritisztikus 2912 2, 10| rám. De a tüzes karikák halványak voltak és én azt mondtam 2913 4, 1| szép.~A kezemre néztem. Halványnak, hosszúnak és szépnek láttam.~- 2914 4, 1| felhõn feküdt, és lassan halványult. Aztán minden fehér lett.~ 2915 4, 2| náluk. A büszke, tragikus Hamlet... s azok a sorok, mikor 2916 4, 2| vettem ki néha egy elvont hangban: hihetetlen. Három hang 2917 2, 14| velünk.~- Hová? - kérdezte. A hangja kongva verõdött neki fülének. - 2918 4, 3| takaró alól. És lehalkított hangjában valami dörmögõ, lágy kis 2919 1, 5| mentõcsónakon, mindegyik a maga hangján és rögeszméjével. Többször 2920 1, 5| bátorságra kap tulajdon hangjától és fenyegetõ sokaságától? 2921 4, 2| az az érzésem van, hogy hangokat kellene megütnöm - cis, 2922 4, 2| érthetõbben szólanék ezekkel a hangokkal. Nem gondolt-e még erre? 2923 4, 4| éktelen derültségre tudja hangolni a soha nem mosolygó, komolykodó, 2924 1, 5| milyen vékony és fáradt a hangom.~Apám erõsen fogja a kezem. 2925 2, 14| érezte, hogy egy fokkal hangosabb volt, mint kellett volna, 2926 2, 14| mint kellett volna, nagyon hangosat kurjantott - és most halkabban 2927 1, 8| valamit ki akar erõszakolni.~A hangra anya föléje hajolt. Nyitott, 2928 2, 12| kénytelen az ember külön hangsúlyozni ezúttal. Kénytelen pedig 2929 1, 9| esetnek érzi, és feltûnõen hangsúlyozta, hogy semmi külsõ, tárgyi 2930 1, 5| fejem fölött, s minden szót hangsúlyozva, nyújtott és éneklõ hangon 2931 3, 2| készülõ Nyitányt, ötféle hangszer szólamát dúdolva, énekelve, 2932 2, 7| való foglalkozás. Nincsenek hangulataik, nincsen lírájuk, csak tragédiájuk 2933 4, 2| állani, mert érzelmi és hangulati szuggesztió lesz az emberek 2934 2, 6| szeretné, ha felolvasnék a hangversenyen, de most jut eszembe, olyan 2935 2, 6| szeretné, ha eljönnék a hangversenyre a szanatóriumba. Az igaz, 2936 2, 6| TÉBOLYDÁBAN~Öninterjú egy hangversenyrõl, amelyen felolvastam.~Kérem, 2937 1, 10| szerzõje fantasztikusan hangzó teóriát vetett fel, mint 2938 2, 10| legnagyobb mûvét, mely így hangzott: „A kályha mindenkihez meleg”.~ 2939 2, 9| egykedvûen cigarettázott.~- Hányadika van ma? - kérdezte barátom.~- 2940 2, 9| barátommal a parkban. Barátom hanyagul hátradõlt nádszékében, s 2941 3, 7| megnézem, hogy állunk. Hányan leszünk odalent?~- Hát velünk 2942 2, 10| hõfokom igen alacsonnyá hanyatlott a penész-evéstõl.~Ekkor 2943 4, 2| csak meg a könnyek, és én hanyatt fekve, hangosan, sípolva 2944 2, 14| suhogást hallott. A karzatról hanyatt-homlok rohant le egy csomó asszony 2945 2, 14| melyeknek acsarkodva s vért hányva dühében, dobja majd neki 2946 3, 5| gyógyításról beszélni.~BETEG hápog. Tudniillik...~DR. MODERN 2947 4, 3| rakosgatta a mûszereket. Szinte haptákba vágták magukat, mikor a 2948 3, 7| tizenkét-tizenhárom éves kisfiú fekszik, haptákban: sovány kis karjai derekához 2949 1, 9| bólintott. Lázas szemekkel, harag nélkül nézett rá. Egyenletesen, 2950 4, 5| eddig tapasztalt legádázabb haraggal hirdette világgá, hogy a 2951 1, 8| anyát - mondta még egyszer haragosan.~Az ágy fölött egy másik 2952 1, 5| Nem félek, apa... És nem haragszom Lujza nénire, aki miatt 2953 3, 10| Nézd, nézd a csillagos harangot fejünk felett, s a csillagokat, 2954 3, 2| a fülünknek, s a távoli harangszó annyi volt csak, mint árva 2955 1, 9| cselédleány kiabálásával, a haránt esõ napsugarakkal és azzal, 2956 2, 14| megkötözött testét, hogy harapja és marja a falakat... hogy 2957 1, 1| következtében már lesz ugyan mivel harapni, de nem lesz mit;~röntgenológushoz 2958 1, 5| most frontot változtatott, harcba szállt velem, s többször 2959 3, 1| világra született, odakint a harcmezõn - megszületett, szürke egyenruhában, 2960 2, 3| piros öngyújtó, ezért már harcolni kellett, az egész városban 2961 4, 2| csökevényes fegyverei most egy harcoló s végsõ boldogságáért küzdõ, 2962 1, 5| készül, amiért hetek óta harcoltam hiába: lecsós kolbász, belévert 2963 3, 1| tartotta, hogy a hároméves harctéri szolgálat lappangó idegbaja 2964 3, 6| voltak, többnyire másod- és harmadévesek lévén, a tájanatómia és 2965 4, 3| kettõt letesz a kendõre, a harmadikkal belenyúl a sebbe.~- Jobb 2966 4, 4| minél kevésbé fárasszon ki.~Hárman voltunk a kórteremben, a 2967 4, 4| Nézzen csak be, lányom, a hármasba, ne mondja, hogy kerestem, 2968 4, 4| gondolni - itt fekszik, a hármasban, mindig átjön hozzám, bolondozni. 2969 4, 3| világítás? Lejjebb azt a hármast, a teremtésit! A szemembe 2970 2, 9| jobb.~- Faites vos jeux!~Hármat behúztam: az négy poén és 2971 2, 9| volt huszonkét gyufa, az harmincöt, hozzátéve egy adut és egy 2972 2, 14| érzésnek harmóniumában - ó, harmónium!”~Igen, új élet! - Új élet! 2973 2, 14| élet, ennek az érzésnek harmóniumában - ó, harmónium!”~Igen, új 2974 2, 12| háromszáz évig, esetleg háromezer évig.~A Megváltás történetében, 2975 3, 5| Abban a pillanatban az ágy háromrét hajlik, két kampó megragadja 2976 2, 3| kereskedõ rájött a mániámra, háromszorosra taksálta az utolsó darabot, 2977 2, 6| kell...~- Szó sincs róla - harsogott az igazgató vidáman -, nem 2978 3, 3| bele: a golyót kiszedték a hasából, a spárgát szépen lecsavarták 2979 2, 10| hasam.~- Felmelegszik a hasad? Hát tehozzád is meleg a 2980 4, 3| még csak az kéne!... Az én hasamba be nem teszi méltóságos 2981 2, 7| Nekem kilóg a vesém a hasamból, azonnal küldjenek orvost, 2982 4, 4| egyelõre tulajdon felvágott hasammal.~A rokoni látogatások közben 2983 4, 3| most szeretném a tulajdon hasamon érezni, csakugyan olyan 2984 1, 3| Rápacskol barátságosan a hasamra, aztán szeretetre méltóan 2985 3, 1| levegõbe repült, aztán a hasára esett, mint a béka. Három 2986 1, 8| ostor felé. Kieresztett hasával, lábait lóbálva, orrát piszkálva, 2987 1, 10| különleges csodáról, akinek a hasfájása, belsõ forrósága, kétoldali 2988 4, 3| nem egy frissen vágott hasfalba... na, meg vagyok én veletek... 2989 4, 3| A kés végigszalad a hasfalon. Telekes már törli a vért, 2990 4, 2| kerülnek ki az ópiumszívók és hasisélvezõk is - az alkoholisták és 2991 2, 3| erszényemet szándékosan hasítottam be, hogy ürügyem legyen 2992 4, 3| HASMÛTÉT~- Fene egye meg - tört ki 2993 2, 7| termel ki ezerszámra az üres hasonlatgyártás, gépiesen.~Soha nem érzem 2994 4, 2| észre ön... azt a sajátságos hasonlatosságot... a könnyezés és... és 2995 2, 12| fel az olcsó, ízléstelen hasonlatot, bármennyire kínálkozik. 2996 2, 7| mûhelyéhez, a színpadhoz hasonlítható.~A széles, hallszerû „társalgó”, 2997 1, 9| nem csúsznak-e a földön, hasukon, fadarabkákkal kezükben, 2998 1, 2| gondolkodik, tehát vagyok. Magam használatára egyéb válaszokról kellett 2999 3, 9| beszélni velem. Azt mondja, használjak valamit, mert így még neki 3000 3, 7| a napon, mintha elõször használná a tüdejét.~Az intézetben 3001 2, 3| minden színt, amit jelképnek használnak az emberek, ahelyett, hogy 3002 2, 12| Pénteki napon vitték be.~Nem használom fel az olcsó, ízléstelen 3003 2, 11| a józan embernek valami hasznos és progresszív munkát is 3004 4, 2| csavarjátok ki a testemet, mint a haszontalan és vizes ruhákat... fonódjatok 3005 1, 8| röhögve és titokban, anya háta mögött, fenyegetve és szamárfüleket