Karinthy Frigyes Betegek és bolondok Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fej. grey = Comment text
4511 1, 5| lusta és rossz természetem korrekcióra szorulna, s egy ízben az 4512 2, 15| Megismerés, a régi, individuális korszak szemléletének szentháromsága, 4513 4, 2| idõben, szerelmem egész korszakában, nem tudtam sírni - de ezen 4514 2, 7| nyugtalanok” osztálya, közös kórterem és cellák.~A terem mélyén, 4515 4, 4| fárasszon ki.~Hárman voltunk a kórteremben, a harmadik betegre már 4516 2, 12| úgy érzem, túlhangsúlyozza korunk a keresztet, a feltámadás 4517 1, 7| Csatornákban szalad a szenny, a korzón kacérkodnak... Még odébb 4518 2, 12| és személyesen megindult, kosárral a kezében kihordani és szétosztani 4519 1, 7| valami az arcomra, arról a kosárról... Ez a kloroform, ugye? ... 4520 4, 1| vannak az ünneplõk és a koszorúk? És hol van a puha és langyos 4521 2, 10| kályha mindenkihez meleg? A koszorús akadémiai mûfordító kuriózumból 4522 2, 11| budai vendéglõben, ahol a koszt nem jobb, csak drágább, 4523 1, 8| nézte, behunyt szemmel, hogy kotorász az a sarokban, széthányva 4524 1, 9| aki lázas, nagy terveket kovácsolt, csupa izgalom volt és vad, 4525 4, 4| tréfa egyiküknek se árt, kóválygó gondolataim közt nyugtalanság 4526 2, 5| erõszakkal hozták ide. Krafft-Ebing 248. oldal, alul negyedik 4527 4, 4| után kapott, köhögött és krákogott, nagy testét csak úgy rázta 4528 1, 8| másik pléhautomobil, egy krampusz, egy képeskönyv, egy szerecseny 4529 1, 7| kacérkodnak... Még odébb a Kristóf tér, jól tudom, ott van, 4530 2, 10| Kályhához, hogy beledobjam a kritikákat. Legnagyobb megdöbbenésemre 4531 2, 11| szakemberebbnek, megértõbbnek, kritikusabbnak, vígabbnak, szomorúbbnak, 4532 2, 10| Verskötetemet nagy siker követte. Kritikusaim kifejtették, hogy Kályha 4533 2, 9| egy felet.~A helyzet most kritikusnak látszott. Mert, ugyebár, 4534 2, 11| urakkal, híres gondolkodókkal, kritikusokkal, részben személyesen, részben 4535 2, 15| nem szabad spekulálni és kritizálni, hanem vakon engedelmeskednie 4536 4, 2| annak nincs köze életemhez, kudarcaimhoz, apró és ostoba körülményekhez, 4537 3, 1| szolga kíséretében el kellett küldeni Kazánba. A hatalmas, szõke 4538 3, 1| tökéletlen elméjû, fedezettel küldik majd utána.~Azonban menetalakulatok 4539 1, 8| azonnal a mackót, aztán küldje ki anyát.~Dódi még egyszer 4540 3, 1| családtagja jelentsen beteget, és küldjék helyõrségi kórházba - az 4541 2, 7| vesém a hasamból, azonnal küldjenek orvost, orvostanárt, vágják 4542 3, 1| mint ahogy mi Afrika tarka küldöncét, a papagájt nézzük állatkertjeinkben - 4543 2, 3| lettem közben). Londonból küldött végre valaki, ajándékba. 4544 1, 9| legfeljebb levelezõlapokat küldözgetett, melegen és hosszan beszélt, 4545 2, 12| családot tébolydába!), pihenni küldte a pékmestert Purkersdorfba. 4546 3, 1| akiket egyenesen a frontra küldtek, hogy majd ott a lövészárkok 4547 3, 1| szabadságolták, és Moszkvába küldték üdülni.~~VI.~Feodorovna 4548 1, 9| hogy esetét határozottan különálló és egyéni esetnek érzi, 4549 1, 7| messzebb dobog... és egyre különállóbban és hangosabban... és elhagynak 4550 2, 11| boldogan vallja magát másnak, különbnek, császárabbnak, napóleonabbnak, 4551 2, 3| szerintem, legalább annyira különbözik a pirostól, mint a zöld 4552 2, 5| beszél. Az ember meg nem különböztetné az épeszû embertõl, míg 4553 1, 10| milyen egészséges vagyok.~~Különlegesen pedig~azért megyek~sebészhez, 4554 2, 7| komikus buffó, naturburs, a külseje is mutatja) folyton röhög, 4555 2, 15| pillanat ünnepélyes. Bár külsõségeiben nem hasonlít Benczúr híres 4556 1, 9| hátsó zsebébe süllyesztette. Künn a folyosón az õrmester cselédje 4557 4, 2| szeretném... Szerencsétlen küszködés... De homályosan érzem, 4558 4, 3| pizsamában megjelent a terem küszöbén, az asztal középen állt, 4559 4, 2| harcoló s végsõ boldogságáért küzdõ, még meg nem állapodott 4560 3, 1| veregették Vaszilij vállát, öreg kujonnak nevezték, és arra céloztak, 4561 3, 9| szagom. Milyen kacérak ezek a kukacok.~dec. 4.~A kukacnak egészen 4562 2, 13| Csak számítom az idõt. Nem kukorékolok bele, mint te nekem.~NÕ 4563 3, 2| Hajnalban, egy szikla mögött kuksolva, a tetõn távcsöves magyar 4564 1, 5| számításaimon.~A csendes és ismerõs kulcscsörgésre ösztönszerûen nem mentem 4565 4, 2| alattomos, nevetõ nõk a kulcslyuk felé? Egyedül vagyok. Egyedül 4566 3, 7| be, pedig annál voltak a kulcsok. Az igazgató leizent, hogy 4567 3, 7| köszönt, hangosan csörgette a kulcsokat.~- Na, egyedül vagyunk, 4568 2, 8| kapcsolatban találkoztam vele: a kulisszák közül rohant elõ, izgatottan, 4569 3, 10| mily csudálatos, hogy a kultúra s értelem lángszövétneke 4570 2, 4| mely a rokontudományok kultuszával karöltve az ideges tünetek 4571 4, 3| két asszisztens vacogva kuncog.~- Ti meg ne röhögjetek! 4572 1, 10| mindjárt kést rántanak, az nem kunszt és mert az Isten is belgyógyász;~ 4573 4, 5| Délelõtt a Röda Stugan (Vörös Kunyhó)-ról elnevezett cukrászdában 4574 1, 5| feltelepedjenek a Szent Stáció kupoláira s onnan lobogtassák rongyaikat, 4575 1, 9| teóriák szerint minden a kúra lelkiismeretességétõl függ... 4576 2, 10| koszorús akadémiai mûfordító kuriózumból lefordította németre és 4577 2, 14| kellett volna, nagyon hangosat kurjantott - és most halkabban tette 4578 2, 7| letompította, megszakad: kurrogó, recsegõ és sipító zaj csap 4579 4, 5| a levegõt egy csodálkozó kurta kis sóhajjal, ahogy itt 4580 4, 1| fogót. Még láttam néhány kusza, elfolyó arcot, amint elcsaptak 4581 4, 2| dombok lankáin, és ködbe kuszál minden vonalat. Két kezem 4582 4, 2| figyelmes, tudom, hogy kicsit kuszán beszélek. Igaza van, ez 4583 4, 1| fekete pont volt; épp most kúszott lefelé egy lankás hegyoldalon, 4584 2, 14| asztalok és székek között, kúszva, négykézláb, hogy senki 4585 1, 10| lapnak hasonló témakörben kutató szerzõje fantasztikusan 4586 4, 3| tizenkét cserebogár... Második kvadli, harmadik jód... Bicska... 4587 4, 3| hányszor megmondtam! A kvadliba szúrj, ne mellé - azt akarod, 4588 2, 9| behúztam: az négy poén és kverentesz. Ultimó.~Nagyszerûen állok. 4589 3, 7| falához megy és lehajol.~- Itt la, mind az öt.~Lent a földön, 4590 4, 2| ölj meg, igazság, tedd lábad a fejemre... eszmék, egy 4591 4, 5| ÚJ ÉLETET KEZDEK~Egy lábadozó beteg jegyzeteibõl~Nagybetegek, 4592 4, 4| örült, mert nekem is könnybe lábadt a szemem a régen porladó 4593 3, 11| õrülten szerelmes voltam a lábaiba. Kérlek alássan, ugyan kérlek, 4594 4, 1| Lábai, a vaspántok, két lábamat hurkolták szorosra. Izzó 4595 4, 1| derekam köré csavarodtak. Lábamra csavarodtak, nyakamra hurkolódtak; 4596 3, 8| nem nézte meg, hiszen a lábára kötöztek egy cédulát a számmal 4597 3, 3| levegõben kapta el, mint egy labdát. Az intézetben nagyon szépen 4598 1, 9| Jöjj, kérlek, felmegyünk a laboratóriumba.~Magyarázat nélkül elõrement, 4599 1, 9| fadarabkákkal kezükben, a levágott lábú koldusok, hogy könyörgõ 4600 3, 4| ül a szobában, és én csak lábujjhegyen járok, hogy ne zavarjam. 4601 3, 7| megfogta a fogót, és kihúzta a ládát a fülkébõl. Alaktalan emberi 4602 4, 3| mûtõt készítsétek elõ!... Lafettás asztal középre!... Injekcióra 4603 2, 14| Behunyta szemét, és végtelen lágyság töltötte el. Érezte, hogy 4604 3, 8| feleségül.~- Hát, maga a Nebbich Lajos? Én azt hittem, a magáé 4605 2, 13| hallgattam végig a mellettem levõ lakásból. Két hang volt, egy férfi 4606 3, 7| ötnaposak a jég közt, az a lakatos, a Bloch, akit Budán fogtak 4607 2, 12| kenyérrel ötezer embert lakatott jól, holott abban az idõben 4608 1, 3| fogasra, mintha évek óta laknék ebben a szobában. Bizalomgerjesztõ 4609 2, 7| problémájuk van. A húsz éve itt lakó „császár” a nap bármely 4610 2, 12| nyomtatott ki a környezõ lakossághoz, amelyben bejelenti, hogy 4611 2, 7| berendezett szobából álló lakosztály.~Családi sírbolt, mauzóleum.~~ 4612 4, 2| Várjon, csak eldúdolom... lalalla-lala... így, emlékszik? A verklik 4613 2, 7| hálás szerep van benne.~Lám, az egyik fel és alá szaladgál, 4614 2, 14| Esteledett.~Ködben gomolyogtak a lámpák, egymás után gyúltak ki 4615 3, 5| visszadugja, és eloltja a lámpákat. Hát, kedves barátom a tüdejének 4616 3, 7| gondosan megmosta a kezét. A lancettákat, fogókat odakészítette az 4617 3, 7| sercegve szisszent fel a láng a nedves sötétségben. A 4618 3, 10| templomában rajongtunk Shakespeare lángelméjének tüzében, és megdermedve 4619 4, 3| amiért nem hitte el... hogy a lángésznek... külön törvénye van...~ ~ 4620 2, 14| ijesztõ hegyek felõl vörös lángok csapkodtak. Ferde, acélkék 4621 2, 14| megmagyarázni tudni nekik? Lángoló vágyat érzett, hogy megmagyarázza 4622 3, 2| alatt elfojtott, régi tervek lángoltak fel benne. Az operáról beszélt, 4623 3, 10| hogy a kultúra s értelem lángszövétneke mellett az Ember megtette 4624 4, 2| sziszegnek még a dombok lankái fölött, és akkor megindul 4625 4, 2| szennye lebugyog a dombok lankáin, és ködbe kuszál minden 4626 4, 1| most kúszott lefelé egy lankás hegyoldalon, és beleringott 4627 4, 4| rosszul? Nézzen csak be, lányom, a hármasba, ne mondja, 4628 4, 1| beleringott a határtalan lapályba. Lassan úszott keresztül 4629 4, 1| szívemben. Forgatni akartam a lapátot, de nem ment; valaki fogta 4630 4, 2| Vannak könyvek, amiknek lapját felütöm... Ezt hallgassa 4631 1, 10| értesítést, hogy egy angol orvosi lapnak hasonló témakörben kutató 4632 2, 11| után, miután elolvastad a lapokat, amik az orosz-kínai háború 4633 4, 2| lapoznak ujjaim a simuló lapokon. Ismerem már a lapot, és 4634 4, 2| körül - aztán kéjelegve lapoznak ujjaim a simuló lapokon. 4635 2, 15| vallom be, még vissza is lapoztam párszor, miután nem ment 4636 2, 11| tompán. Nem engednek.~ÉN. Lárifári. Mondok neked valamit. A 4637 4, 2| figyelek: odakünt elhalkul a lárma, s néma vizek kezdenek kopogni; 4638 4, 2| Éjfélben café-chantant-ok lármájába vonszolom ezt a magános 4639 1, 5| néni egész nap ideges és lármás volt, nem természetes hangon 4640 2, 12| hökkent meg, nem csapott lármát, nem ellenkezett. Mosolyogva 4641 2, 11| bejönni lehet. Ez pokol... Lasciate ogni speranza...~ÉN. Ja 4642 4, 3| akartok vakítani, hogy ne lássak?~Mindhárman ugrálni kezdtek, 4643 2, 14| beszélni, cselekedni, hogy lássák, ébren vagyok. Most görcsösen 4644 4, 5| se volt rá, hogy valaha lássanak, mint engem, aki Stockholmtól 4645 4, 2| játsszák és sebesen, pedig lassú és szomorú a melódia, andante 4646 4, 2| megereszkedik - már nehezül, lassul a lélegzet. - Most, most. - 4647 2, 15| melynek napja Németország láthatárának peremérõl indul el meghódítani 4648 4, 2| szívünkbõl vér szivárog el. A láthatatlan kéz elereszti agyvelõnket, 4649 3, 1| és gonoszul nevetett.~- Láthatja. A hadsereg egyik legtöbbször 4650 2, 15| mondjam, napnál világosabban látható, hogy micsoda sötétségben 4651 4, 4| pap még sokáig mosolygott, láthatóan felüdülve.~Bár nyilvánvaló 4652 1, 5| többé, a továbbiak alatt nem láthatta az arcomat, s ami legfájdalmasabban 4653 3, 4| ilyesmivel, aztán egy pár latin szót mondott, hogy ilyen 4654 1, 10| felcser, mikor majd tökéletes latinsággal mondom el magamról a diagnózist 4655 1, 4| orvos is hitelezni fogja a látleletet.~- Orvos... Izé... Hát doktor 4656 1, 5| mindentudó fejünkbe és szívünkbe látó apám, elfordította fejét 4657 4, 4| érdekében, hogy Fityó mester látogatása elmarad, vagy délután jön 4658 2, 7| meg akarom írni ennek a látogatásnak a benyomásait...~Nekem az 4659 4, 4| felvágott hasammal.~A rokoni látogatások közben csak egyszer figyeltem 4660 4, 4| Estefelé, viziteken és látogatásokon túl, mikor a szoba elcsendesedett, 4661 4, 4| megkérdeztem, ki volt a délelõtti látogató. Kérdésemre csaknem megint 4662 2, 11| vagyunk, tudod, kérlek, azért látogattalak meg - de amilyen szórakozott 4663 3, 5| fogja be, mert különben nem látok be a bárzsingba!~BETEG szeretné 4664 3, 10| velem együtt hipnotizált e látomás, és szólt remegõ hangon: 4665 1, 5| vagy Carlyle forradalmi látomásaiból (akkoriban olvastam éppen), 4666 1, 5| éjszakán vörösen láttam lázas látomásaim, az elsõ, önmagunkon tapasztalt 4667 2, 15| Constantinus megrendítõ látomásával se szolgálhatok - bár megtérésem 4668 4, 3| tegyem így a fenekem, nem látsz? Hozzám ne nyúlj, mert megharaplak!~ 4669 1, 1| pulzusom, nagyobb a betegség látszata, még többet kell majd fizetni, 4670 4, 4| untatott már az egyhangúnak látszó témakör, ami ezt a két régi 4671 2, 12| visszatérve, a pékmester látszólag nyugodtabb is volt, már 4672 1, 10| ezeknek össze kell tartani, de láttad volna, hogy legyintett és 4673 3, 6| hogy már nagyon régen nem láttak beteget, mert ebben az évben 4674 2, 15| tévedésbe, hogy ezt nem látták, amit most Gottfried Benn 4675 2, 14| ablakok és ismeretlen pincérek láttára. Majd egyszerre felderült, 4676 2, 1| õrült vagyok.~- Pedig, mint láttuk, nem az.~- Igazán azt hiszi?~- 4677 2, 6| érezni. A felolvasás alatt, látván, hogy udvariasan figyelnek 4678 1, 6| nézi ez valami olyan belsõ láz lehet, tudja, hõmérõvel 4679 4, 3| elviselni.~- Lazán! az isten... lazábban! Hogy markolsz bele, édes 4680 4, 3| kitörést kell elviselni.~- Lazán! az isten... lazábban! Hogy 4681 1, 5| Beteg vagy, fiam. Nagy lázat kaptál éjszaka.~- Mi bajom?~- 4682 4, 3| színházat!... Nekem nem fogtok lazsálni, hentesek, arról tegyetek 4683 3, 7| délután öt felé elmegy a leányhoz - végre, végre! Elnyomta 4684 2, 7| Shakespeare lesz - címe, Lear király, íme a „fenséges 4685 4, 2| berámázva, itt a falon. „Das Leben ist etwas, dass nicht sein 4686 4, 3| barna, katonás bõr alatt, a lebeny ezüstös csillogással buggyan 4687 3, 7| húzott, a hosszú, fehér lebernyeget már a gumikesztyûvel kapcsolta 4688 2, 11| ebben a hõségben, minden lebeszélés ellenére, makacsul ragaszkodva 4689 4, 3| Félóra alatt átöltözöm, leborotválkozom, aztán pizsamában átsétálok 4690 4, 2| könnyek fortyogó szennye lebugyog a dombok lankáin, és ködbe 4691 4, 3| békéjével egy jól sikerült leckéztetésnek.~- Nna... Praclit... Egy 4692 4, 4| vágott ketté a hirtelen lecsapó sötétség, néhány órával 4693 3, 1| árkokba.~~II.~Mikor a gránát lecsapott, Vaszilij éppen a futóárok 4694 1, 3| felhozatunk egy vízvezetéket. Lecsavarjuk a függönyöket, és a vekkerre 4695 3, 3| hasából, a spárgát szépen lecsavarták a nyakáról, mint egy spulniról, 4696 1, 5| loccsant. Élénken láttam a lecsó aranypiros levét, az úszkáló 4697 1, 5| hetek óta harcoltam hiába: lecsós kolbász, belévert tojással 4698 4, 4| Jobbról és balról két ágy lecsüngõ lepedõje fehérlett, sütött 4699 4, 2| ráncos pofáján két oldalt lecsurgott a lé, mintha zöld könnyek 4700 2, 10| tudna csúszni, biztosan lecsúszna és én végleg megfagynék 4701 2, 10| begomboltam elöl és így nem tud lecsúszni. Ha le tudna csúszni, biztosan 4702 1, 3| nézeget. Fel is emeli, aztán ledobja.~- Házi munka? - kérdi a 4703 4, 3| mint a katonák. A tanár ledobta köpenyét.~- Följebb azzal 4704 1, 3| kérdi a feleségemtõl leereszkedõ jóindulattal. Aztán megint 4705 3, 5| lélegzeni! Két gumicsövet leereszt a beteg gyomrába, aki öklendezni 4706 1, 3| a kályhát, és a Pistikát leeresztjük a kéményen. A doktor úr 4707 3, 9| okt. 6.~Jaj, de furcsa, ma leesett a bal kezem, ami múltkor 4708 2, 2| hogy ön szeretné, ha Fuksz leesnék a Halászbástyáról, és a 4709 1, 10| a gondolatban, hogy fog leesni a székrõl az a mûveletlen, 4710 1, 4| hozzá, hogy a vonat hirtelen lefékez, nagy zökkenés, elõrebukom 4711 4, 2| bereteszelek mindent. Akkor lefekszem, a lábaim reszketnek még 4712 2, 10| a kezembõl, hazavitt és lefektetett. Öt napig feküdtem, azután 4713 3, 4| más dolga volna. Mondom, lefeküdt, és körülvette magát sok 4714 4, 5| magyarok, köztük különösen Leffler magyar sajtófõnök úr és 4715 2, 7| fénye.~- Ütnek... vernek... lefognak... nézze, a karjaim... a 4716 2, 7| tartom a kezét.~- Jó, hát lefogták... megütötték. Tessék? A 4717 3, 10| használ a fogyó hold, hogy így lefogyott; nem eszem ezentúl borsót 4718 4, 2| magamat siratom?... Hogy egy lefojtott szerelmi csalódás... ön 4719 4, 2| természetét s a roham egész lefolyását, úgy, amint elõidéztem tisztán 4720 4, 2| nyitott torkomon engedem lefolyni e dallam gyûlölt szentimentalizmusát. 4721 2, 14| És fütyörészett. A köd lefolyt a Duna-partra, messzirõl 4722 2, 10| akadémiai mûfordító kuriózumból lefordította németre és otthon elszavalta 4723 4, 2| zizegve, virgonc szaladással lefut az arcomon -, ó boldog nyugalom, 4724 4, 5| aki az eddig tapasztalt legádázabb haraggal hirdette világgá, 4725 1, 6| zúgás is van... és ami a legborzasztóbb, doktor úr... amin talán 4726 1, 1| mérlegelendõ (mér ne volna legelendõ?) kérdés etimológiai és 4727 3, 7| azok megint egyformák. Legelöl egy tizenkét-tizenhárom 4728 1, 2| jutott az eszébe. Mikor a legelsõ „hogy van” eldördült, megragadtam 4729 1, 9| nem vagyok én olyan könnyû legény...~És furcsa gyerekesen, 4730 4, 3| mindjárt meglátom, olyan nagy legények vagytok-e... Úgy, Hilda 4731 2, 5| Hagyjunk rá mindent. Ez a legenyhébb kezelés.~- És megbízik magában?~- 4732 2, 7| képzeli magát... aránylag a legépeszûbb...~Eh! még megbolondulok! 4733 1, 5| ám reszkessenek tõle a legerõsebbek, én nem fogok félni, ha 4734 2, 15| róla, hogy az emberi lény legértékesebb tulajdonsága és képessége, 4735 1, 5| láthatta az arcomat, s ami legfájdalmasabban lepett meg, nem is akarta 4736 2, 1| gyönyörû dolog a tudomány!~- A leggyönyörûbb, kollega úr! De legalább 4737 1, 5| pulykavörösen s mindjárt a leghangosabb rikácsolással nekem rontott, 4738 2, 15| s a haladás és fejlõdés leghasznosabb lendítõereje ennek a produktuma, 4739 2, 5| hoc, esetrõl, esetre.~A leghelyesebb módszer, mondtam magamnak 4740 2, 15| hivatását akkor tölti be leghelyesebben, ha lemondva a Fajta Egészét 4741 2, 7| ami a legmegtévesztõbb, leginkább emlékeztet a drámára: hogy 4742 4, 4| tisztelendõ úrral, akiben a legjóságosabb, legtisztább lelket ismertem 4743 4, 4| veszélyben tántorgó bárány a legkedvesebb az egész nyájban, még a 4744 2, 4| tanulmányozni, e jelentkezések legkedvezõbb feltételeinek együttmûködése 4745 2, 7| tudomány. Az egész komplexum legkényesebb pontja az a sejtelem, hogy 4746 2, 15| Németország rohasztó „mûvészi légkörében” a „spekulatív intelligencia” 4747 3, 11| lyuk van rajta. Hanem a legkomikusabb és szánalmasabb a két fül. 4748 3, 1| ugyanekkor megkapta egyikét a legmagasabb kitüntetéseknek.~~V.~Tiszttársai 4749 2, 5| fizetésemelést. Különben egyik legmegbízhatóbb ápolónk.~Abbahagytam a lelki 4750 2, 7| közeledik hozzá.~S ami a legmegtévesztõbb, leginkább emlékeztet a 4751 2, 12| mutatják, hogy isteni lelkének legmélyén is rendjén valónak érezte 4752 3, 5| szerencséje van, hogy Európa egyik legmodernebbül felszerelt klinikájára került, 4753 3, 1| orvos, talán helyesen, a légnyomásnak tulajdonította a csodálatos 4754 3, 1| dolgokban többet tudott, mint a legöregebbek - mihelyt másról volt szó, 4755 1, 5| nõkkel szemben alkalmazható, legsúlyosabban minõsülõ becsületsértésnek. 4756 1, 10| gyakorolt az orvostársadalom legszélesebb rétegére.~A félreértés abból 4757 1, 2| bemutassam barátomat, a legszellemesebb embert Pesten, na most beszélj 4758 1, 7| viszont, körös-körül, a legszélsõ, legnagyobb hullámgyûrõ, 4759 1, 5| igazság s a férfibátorság legszentebb felháborodása, amivel Siegfried 4760 4, 4| többé nem jutna eszébe a legtávolabbról is feltenni róla, hogy örült, 4761 4, 4| akiben a legjóságosabb, legtisztább lelket ismertem meg, a végén 4762 3, 1| Láthatja. A hadsereg egyik legtöbbször kitüntetett tisztje, az 4763 1, 8| megfeszültek az inak, ahogy leguggolt, egymás után emelgette ki 4764 3, 5| ahol egyesítve megtalálja a legújabb mûszereket. János!~Három 4765 3, 2| intett mögöttem. Belelõttem. Legurult, de függve maradt egy kiálló 4766 2, 7| nyelven hadarja felém a legválogatottabb trágárságokat, amiért megcsaltam 4767 4, 5| az embereknek, hogy jók legyenek hozzám. És különben is, 4768 2, 5| Hát mi a baja?~A beteg legyint. Igen, ez az a fáradt, rendellenes 4769 2, 11| én elmebeteg vagyok?~ÉN legyintek. Elmebeteg? Mi az, hogy 4770 1, 10| tartani, de láttad volna, hogy legyintett és csóválta a fejét;~és 4771 3, 1| nem ismételték a kérdést, legyintettek és odébb álltak. A bajtársak 4772 2, 5| kezdem tanulmányutamat. Legyõzve a természetes borzongást, 4773 2, 2| hatásának kell kitenni, mely legyõzze ezt az ösztönt, és mazochisztikus 4774 2, 5| rábízták a haza sorsát.~Legyünk óvatosak. Hagyjunk rá mindent. 4775 3, 5| Most ne beszéljen, mert a légzõszervek vizsgálata következik. János: 4776 3, 2| bizony az pokol volt!~A léha újságíró-kíváncsiság piszkálni 4777 4, 3| tisztességes könyvet...~Lehajolt, hogy megmossa az arcát, 4778 4, 2| s amint görbült háttal lehajoltam a könyvért, esküszöm önnek, 4779 4, 3| kinyúlik a takaró alól. És lehalkított hangjában valami dörmögõ, 4780 4, 4| egyáltalán nem látszott lehangoltnak, amiért neki maradnia kell.~ 4781 1, 9| komor fala nyirkos hideget lehelt vállai közé. Lassan, nesztelenül 4782 2, 10| nyúltak, utána mindig kezükre leheltek. Megkérdeztem egy orvost, 4783 1, 8| azt is úgy, hogy észre ne lehessen venni.~Ezen a délután megint 4784 2, 9| csakhogy... most az a kérdés, lehet-e bízni Taralban? Az odds 4785 1, 9| fenékre értem, mélyebben nem lehetek”, vagy: „Nincs többé tartalma 4786 1, 7| nonszensz, fából vaskarika, lehetetlenség, mint nekem õ meg a fal, 4787 1, 7| csakhogy az a baj, hogy ebbe a lehetetlenségbe van belefoglalva az is, 4788 2, 11| amik az orosz-kínai háború lehetõségeirõl írnak, ásíts egyet, nézz 4789 2, 4| bizonyulni, hogy komoly lehetõséget nyújthat a terápiának az 4790 1, 10| orvoshozjárás magyarázatának lehetõségét. Szerinte bizonyos klinikai 4791 4, 3| összevéve, azért büszkék lehetünk - azt hiszem, egyedüli eset... 4792 4, 3| egy iskolás gyerek, akit lehordtak. Vadul tépte le a gumikesztyût. - 4793 1, 1| méltatlankodó hangon: Herr Lehrer, ich bin doch dó!~ ~ 4794 4, 3| valamit, de az öreg máris lehurrogta.~- Mi az, ez nektek világítás? 4795 2, 7| becsapódik mögöttem. Az orvos lehúzza a kulcsot. A tiszta, csendes 4796 1, 3| szekrényt, kiszedjük az ajtót, lehúzzuk a lámpát, és a földszintrõl 4797 1, 5| elhallgatott, úgy látszik valaki leintette. Csendben folyt le a vacsora, 4798 2, 12| sem tesz egyebet, minthogy leírja, milyen különös és rendellenes 4799 2, 10| õk maguk se értik, amit leírnak: mert mi értelme van annak, 4800 4, 5| amit magyarul nem is illik leírni, svédben egyszerûen süteményt 4801 3, 4| sajtóhibák miatt rosszul volt leírva, hogy hogyan kell gyermeket 4802 3, 7| voltak a kulcsok. Az igazgató leizent, hogy Kulcsár doktor urat 4803 3, 10| ha te meg tudnál érteni, lejönnél velem a föld alá, hogy egyesüljünk 4804 1, 4| négy centi. Az orráról is lejött a bõr. Hozzá ne nyúljon, 4805 2, 3| indult a betegség, minek lejtõjén nem tudtam többé megállani.~ 4806 3, 5| Álljon fel!~Két szolga lekapcsolja a félig ájult beteget a 4807 4, 3| professzor. - Majd a Hilda lekísér a szobámba. Magukból egyelõre 4808 4, 3| makkfogóval, átszúrja és leköti. Az izmot vastag fonállal 4809 4, 3| ki kell emelni, mielõtt lekötné... Hm... furcsa ezzel a 4810 4, 3| Negyedik ujj! A kipreparált, lekötött csonkot megragadja a makkfogóval, 4811 1, 1| mértékvétel ürügye alatt lekritizálja az alakomat;~gyomorspecialistához 4812 3, 1| rá. Az elsõ felváltásnál leküldték ötvenedmagával az árkokba.~~ 4813 1, 7| egy csöppet se... csak a lélegzés... és igen, de milyen furcsa 4814 1, 8| bokszolta Dódit, úgy, hogy a lélegzete elállott. Dódi most már 4815 1, 6| egy percig visszatartom a lélegzetemet - akkor rögtön úgy érzem, 4816 3, 7| ehhez az egyetlen nõhöz, úgy lélegzett fel ezen a napon, mintha 4817 1, 5| lehet ez a sárkány?~Nehezen lélegzettem.~Ám legyen akármi, ám reszkessenek 4818 1, 6| ennek következtében minden lélegzetvételnél a gerinc belenyomódik a 4819 2, 7| szerkezet megenged: a baba lélegzik, a katona trombitál, a bohóc 4820 1, 5| szemben, egy durva lelkû, lélekben s értelemben mélyen alattunk 4821 3, 9| hozzányúlni ehhez a túlfinomult lélekhez. Ez tegnap történt, ma ismét 4822 4, 5| feleségem, aki nem vesztette el lélekjelenlétét, nem mindennapi ötlettel 4823 3, 2| tudattalanná vált, ahogy az új lélektan tanítja. Igyekezzék rájönni, 4824 4, 4| nyugtalanság bujkált, a dolog lélektani hátterét illetõen. Elvégre 4825 4, 4| mászkáljon, mint az Orbán lelke... menjen má...!~A rókaképû 4826 2, 10| tudnál érteni,~Ha volna lelked oly rokon velem -”~Azonkívül 4827 4, 2| hogy megértsen. Ami az én lelkemben végbemegy, mikor szemeimmel 4828 2, 10| magamban: „Õ fázik, mert a lelkemet akarja.” És „Az én lelkem” 4829 3, 5| legyen kegyelmes, bûnös lelkemnek! Elájul.~DR. MODERN a sötétbõl, 4830 2, 12| azt mutatják, hogy isteni lelkének legmélyén is rendjén valónak 4831 3, 2| kékje áttüzesedett az õ lelkesedésétõl - a felhõk mögül szikrázó 4832 4, 2| önmagából fakadt és külön lelkiállapotot, szóval érzelmi állapotot 4833 2, 6| kedves volt, és azóta is lelkiismeret-furdalásokat érzek, hogy köszönés nélkül 4834 1, 9| teóriák szerint minden a kúra lelkiismeretességétõl függ... És hogy igenis, 4835 1, 5| velem szemben, egy durva lelkû, lélekben s értelemben mélyen 4836 2, 6| hangverseny, és hogy az igazgató lelkükre kötötte, hogy okvetlenül 4837 4, 2| ön? Fölzaklatott és riadt lelkünk tüdõnkbe, torkunkba, szívünkbe 4838 3, 7| az asztalra. Barna haját lelógatták az asztal végén.~- Most 4839 2, 2| Azonnal állj föl, mert lelõlek!~Felálltam.~- Így. Most 4840 3, 11| nem jutott az eszembe! Két lemaradt, siralmas húscafatocska, 4841 2, 11| mint józan ember számára lemásolni azokat a furcsa mókákat, 4842 3, 3| lesz már ehetõ gyümölcs, lemegy és megnézi.~Azonnal meglátta. 4843 3, 11| úgysincs most semmi dolgom, lemegyek, elbeszélgetünk egy kicsit.~- 4844 3, 10| milyen hasa volt, ami egészen lement. Kenyeret se fogok enni, 4845 1, 6| tudja, hõmérõvel nem lehet lemérni az ilyesmit, mert a fejem 4846 2, 15| tölti be leghelyesebben, ha lemondva a Fajta Egészét zavaró egyéni 4847 2, 15| és fejlõdés leghasznosabb lendítõereje ennek a produktuma, a gondolat.~ 4848 1, 10| megyek, én ugyan elvbõl lenézem a párbajt, de nekem ne mondja 4849 2, 14| lábai remegtek és táncoltak.~Lenézett.~A földszinten embertömeg 4850 1, 9| béna lett, megvetette és lenézte a céltalan nyüzsgést, sürgést-forgást, 4851 2, 10| A spórhert metafizikai lényege” címen nagy értekezést terveztem, 4852 2, 15| fajtájában élõ egyén lényegét, lényegében adott szerepét és teendõjét 4853 2, 15| jelentéktelen nézeteltérés.~Nem is lényeges, csak mellékesen jegyzem 4854 2, 12| bejelenti, hogy olcsóbban, lényegesen olcsóbban akarja adni a 4855 4, 3| amiket nézni kell, majd csak lenyelem valahogy... De legalább 4856 4, 2| ráncosan mozgott, míg gyötrõdve lenyelte. Mintha a szívembõl szakadt 4857 1, 5| amellett harciasan hetyke lényét, kemény és kihívó járását, 4858 1, 8| fenyegetõzött, hogy mind a kettõnek lenyiszálja a nyakát és hasba szúrja 4859 3, 5| felemeli a plafon felé, a hasát lenyomja egy szelep, és a fejét lefelé 4860 4, 2| óvatosan és kegyetlenül lenyomom tüdõmbe, hogy a lélegzet 4861 3, 1| jutalmazzák meg, aki sok embert leölt, de még inkább megbüntetik. 4862 1, 5| kapcsolóhoz léptem, és újra leoltottam a lámpát. Az ajtóval szemben 4863 4, 2| nesztelenül felszedelõdzöm és leosonok. Kerítések vonulnak fel 4864 1, 9| szavakba öntené. Búcsúzik a lépcsõfokoktól, külön-külön. Az utcától 4865 3, 7| már egyszer...~Tizenkét lépcsõt lépkedtek lefelé; a hûvös, 4866 3, 10| a földön, hanem felhõkön lépdelne súlytalan szellemtestével - 4867 4, 4| balról két ágy lecsüngõ lepedõje fehérlett, sütött a nap, 4868 3, 5| Mejjemben, gyomromban, lépemben, az semmi. Így nem lehet 4869 2, 4| és rejtelmes lényegét egy lépéssel közelebb hozza a világossághoz.~ 4870 1, 5| s ami legfájdalmasabban lepett meg, nem is akarta látni.~- 4871 4, 4| valami mélységes szorongást leplez ez a túlzottan kitörõ nevetés? 4872 3, 1| szemmel észrevette, hogy a leplezett cserjés mögött ágyú van, 4873 2, 6| azt mondjuk, hogy fel kell lépnie... Aztán kocsiba ültetjük, 4874 2, 14| lihegte magában, itt végre nem lepõdhetnek meg, hogy bejöttem. És nekem 4875 2, 14| mondta mosolyogva.~- Igen - lepõdött meg a mentõ, hogy kisegítették. - 4876 3, 6| mulatott rajta, hogy meg lesz lepõdve a tanár, mikor bele akar 4877 2, 10| aki növénygyûjtõ volt, lepréselt és beletett a herbáriumba 4878 2, 7| kórházi csönd, ami odakint lépteinket letompította, megszakad: 4879 1, 5| ítéletben, azonnal a kapcsolóhoz léptem, és újra leoltottam a lámpát. 4880 3, 1| részt - márciusban káplárrá léptették elõ, májusban szakaszvezetõvé. 4881 2, 7| valami szövõgyár mûtermébe léptünk volna a vezérigazgató elõkelõ, 4882 3, 1| kell elmondani a dolgot. Lerázták és megnyugtatták õt: csak 4883 2, 2| Mert úgy váglak pofon, hogy lerepülsz a lépcsõn.~Zsebembe nyúltam.~- 4884 4, 2| áldozatot -, hogy aztán lerohadjunk a földbe, ha koponyánk átkozott 4885 2, 15| célját, hogy a régi embert lerombolja, s szövétneket adjon az 4886 3, 5| emelkedik ki. Üljön le!~BETEG leroskad a székbe. Abban a pillanatban 4887 2, 2| koronát. Galléron fogott, és lerúgott a lépcsõn. A földszintrõl 4888 4, 2| mögött megállok, és sóvárogva lesem, mi vár rám. Népligetek 4889 1, 5| zsebkendõjét.~Csak bámultam. Apám lesütötte a szemét, s nem is emelte 4890 1, 8| eliramodik, vígan és cikcakkban leszalad, mint a gyík. Utána akart 4891 1, 8| kalimpált, most ijedten leszaladt a mellébe, érezte, hogy 4892 1, 2| embert, és minden félórában leszámolja az eredményt: hogylétemet. 4893 3, 2| Megtaláltuk a tiszt hulláját, leszedtük onnan. A kapszliját átadtam 4894 4, 4| képén, sunyin somolygó, leszegett tekintetén rögtön megismerszett 4895 1, 7| doktor úr, aki a kezemet leszíjazta... És a kedvesnõvérek, akik 4896 4, 2| alul néhány vigyorgó és leszikkadt fej, teljesen kiszáradt 4897 3, 3| szemei karikásak. Néha éjjel leszökött a kertbe. Reggel fátyolos 4898 3, 7| hallotta a saját hangját, mikor leszólt a szolgának:~- Azt a fiatal 4899 1, 6| csak ha az államat így leszorítom a mellemre, és a karjaimat 4900 4, 4| tudomásul, a homokzsákról, ami leszorította hasamat, hogy túl vagyok 4901 3, 7| megnézem, hogy állunk. Hányan leszünk odalent?~- Hát velünk együtt 4902 1, 2| Descartes-ot olvastam, a lét és nemlét problémája volt 4903 2, 11| közöttünk, józanok közt, õrült létedre, mint én, józan létemre... 4904 2, 9| belül, míg a kártyabecsület letelik, meg tudom szerezni a hiányzó 4905 2, 11| létedre, mint én, józan létemre... akkor legjobb, ha itt 4906 2, 14| a falakat... hogy füleit letépje, és felszakítsa száját... 4907 4, 4| lehet, asztalka, jobbról, leterítve, színes tárgyakkal szabályszerûen 4908 4, 3| átadja Vajdának. Vajda kettõt letesz a kendõre, a harmadikkal 4909 2, 15| csalhatatlan tudásának ez a letéteményese, ez az egyetlen egyénben 4910 2, 9| és rekontramacska.~Ötöt letett, és felírt egy felet.~A 4911 3, 7| érkezett. A fiatal orvos letette a kabátját, gumikesztyût 4912 2, 9| kettétörtem, igazítok, és letettem a négy mellé.~- Szóval: 4913 1, 7| léteznének... pedig hát nem is létezhetnek, nyilvánvaló... hogy aszongya, 4914 1, 7| valóságosan volnának... és léteznének... pedig hát nem is létezhetnek, 4915 1, 9| javított két jelzõt, és letisztázta az egészet.~Délután néhányszor 4916 2, 2| mi lesz? De rögtön. Majd letöröm én azt a te komisz szadizmusodat! 4917 2, 9| összes gyufákat, az egyiknek letörte a fejét.~Vagyonom veszélyeztetve 4918 2, 10| Öt napig feküdtem, azután letörtem szakállamról a jégcsapokat 4919 4, 1| fordul el, mikor bal kezem letolta a fogót. Még láttam néhány 4920 2, 7| ami odakint lépteinket letompította, megszakad: kurrogó, recsegõ 4921 3, 5| kihúzza a drótokat, kiveszi a létrát, a kanalakat visszadugja, 4922 4, 2| az élet gyümölcsei õk, létrehoztak bennünket, mint egy szervet, 4923 1, 5| büntetés... De hiszen nem attól lettél beteg - a vörhenyt fertõzés 4924 2, 9| erre sakkal felelek, és leütöm a széket, akkor õ megint 4925 2, 9| kiáltottam diadalmasan, és leütöttem egy parasztot, amiért a 4926 1, 9| fadarabkákkal kezükben, a levágott lábú koldusok, hogy könyörgõ 4927 3, 3| orvos megcsóválta fejét és levágta. Aztán telefonált, hogy 4928 4, 1| futott és eltûnt, mintha levágták volna. Messze, mérhetetlen 4929 4, 2| testüknek szüksége van. Leválasztottak örökké élõ testükrõl - s 4930 3, 7| poshadt éjszaka kipállott levegõje csapott feléjük. János meggyújtotta 4931 1, 6| segíteni... hogy nincs elég levegõm... így, ha nyugodtan fekszem, 4932 2, 10| percre szinte az hittem, levehetném a mellényemet. Elbámultam 4933 1, 9| úgy döntött, hogy inkább a leveket küldi el.~Miután mindezeket 4934 4, 5| aranyos, szívetmelengetõ levélbõl, amikkel barátok, képzelt 4935 1, 9| beszélt. A kapitánynak írt levelében katonailag tisztázta magát, 4936 3, 3| orvos. - Máris hullanak a levelei.~Szúrósan nézett az orvosra.~- 4937 1, 9| minden benne van, amit a levelekben írt, aztán mégis úgy döntött, 4938 1, 9| napirendre fontos ügyei felett, levelekre nem válaszolt. Minek? Kinek? 4939 1, 9| akinek eddig legfeljebb levelezõlapokat küldözgetett, melegen és 4940 4, 5| szavakkal körülírni, hogy adjon levélpapírt és tintát, azzal a titkos 4941 2, 14| fia jutott eszébe és egy levélszekrény. Ellágyult, nagy melegséggel 4942 3, 2| érzi, hogy ez a beteges levertség az olasz fagylaltossal kapcsolatban 4943 4, 2| gyõzni. Aztán hihetetlen levertséget éreztem, és elsötétültem, 4944 3, 10| biztosan nem esznek kenyeret a leveshúshoz, mint a Cranachné, aki öt 4945 1, 5| láttam a lecsó aranypiros levét, az úszkáló kolbászkarikákat 4946 3, 11| dolog... Mint az uraságoktól levetett ruha... A lélek leveti a 4947 2, 9| Minden ötödik gyufának szépen levettem a fejét, ahogy kell. Négyet 4948 2, 15| ily ócska, túlhaladott és levitézlett tanok hirdetõje.~Elsõsorban 4949 2, 14| szocializmus vezet minket a liberálizmus felé. Éljen Vázsonyi!~Mialatt 4950 2, 14| hogy akkor elmúlik ez a lidércnyomás. Ha õ okosan viselkedik, 4951 3, 2| észre se vettük, hogy a Ligetbe értünk. Alkonyodott, és 4952 4, 2| megint azt a sort - ohó, liheg már, vonaglik már - ...folyjatok 4953 1, 9| falakon túl, sebekkel borítva lihegnek nyomorult halandók. Kötések 4954 4, 2| hogy a lélegzet nehezebb, lihegõbb lesz: - most gyorsul a vonaglás, 4955 4, 1| háromszor fordultak, bukfencezve lihegtek. A hajó pörgött velem, mint 4956 4, 1| arcomba ütött.~Följebb, lihegtem. Oldalt dûltem, hogy a bal 4957 1, 5| meg minden porcikánkat, lihegteti kalapáló szívünket.~Igazságtalanság! 4958 2, 7| Nincsenek hangulataik, nincsen lírájuk, csak tragédiájuk vagy problémájuk 4959 3, 2| mint fagylaltárus. „Ujjé, a lizsében nagyszerû” - dalolta ragyogó 4960 1, 8| Kieresztett hasával, lábait lóbálva, orrát piszkálva, makacsul 4961 1, 3| valamit, megnézi az óráját, lóbázza a lábát, és az asztalon 4962 3, 5| elsötétül, majd vakító kék fény lobban fel. A fal kinyílik és egy 4963 4, 1| elõrecsavarta a nyakát, és barna lobogással belelehelt az arcomba. Valami 4964 4, 1| csavart, mint egy paripa lobogó sörényét. Aztán belepattantam 4965 3, 2| egyszerre - az egész ember élt, lobogott, mint egy ég felé törõ ária. 4966 1, 5| Stáció kupoláira s onnan lobogtassák rongyaikat, fenyegetve és 4967 4, 1| szél, mint valami zászlót lobogtatta a roncsok fölött. Csak ez 4968 3, 6| törtek ki, és indexeiket lobogtatták.~- Aláírni, aláírni! - ez 4969 3, 6| megrohanták a katedrát, indexet lobogtatva.~- Csend! - mondta szigorúan 4970 1, 10| fülhallása és középfolyása a locarnói egyezménynél fontosabb téma 4971 1, 5| merítõkanál cuppogott és loccsant. Élénken láttam a lecsó 4972 4, 2| nyomorúság. Ilyenkor úgy lövell ki szemembõl a könny, mint 4973 3, 1| küldtek, hogy majd ott a lövészárkok között képezzék ki két-három 4974 3, 2| embert?~Vállat vont.~- Mi lövöldöztünk... hogy talált-e a golyóm, 4975 2, 12| nyomorúságán.~S hogy a „téboly logikája” még teljesebb legyen: a 4976 2, 15| törvénye szerint a Történelem Logikájának, mi vagyunk õérette, és 4977 2, 5| magamnak eléggé nem dicsérhetõ logikával, elõvenni a betegeket egyenként, 4978 2, 1| különben helyesen, vagyis logikusan mûködõ emberi értelemben 4979 3, 1| céloztak, hogy el akart lógni, hülyének tette magát, aztán 4980 4, 2| érett gyümölcsök az égen, lógtak le fölébem: titeket megedzett 4981 2, 7| politikusnak... Végre... ott jön Lojzi... a színész barátom... 4982 4, 3| összes tyúk elõtt, méghozzá lokálba operált betegnél, aki minden 4983 4, 3| Hilda friss novokaint kever, lokálra... Meg vagyok értve?! Azaz 4984 4, 4| az oldalam, na megálljon, lókötõ... hát ezt mondta rólam 4985 4, 1| rozsföldön; egy erdõ sötét lombjai fölött percre eltûnt, aztán 4986 2, 11| aktuális kérdésekrõl, hogy Lonci õnagysága bokája vékonyabb-e, 4987 2, 3| szakértõ lettem közben). Londonból küldött végre valaki, ajándékba. 4988 2, 7| gazdag, mûvelt, Párizst és Londont járt úrilány volt, mielõtt 4989 1, 5| honnan kerültek volna elõ, lopakodva, a csendes Kálvária téren, 4990 4, 3| nélkülem is... legalább nem lopom hiába az idõt. Egész nap 4991 3, 7| szigeten találták, szívébe lõtt: jó ruhába volt, eleinte 4992 3, 1| megszületése után öt héttel úgy lõtte az elsõ katonát, aki a drót 4993 3, 1| lovagolva ült a széken, lovaglópálcájával a bársonyrojtokat veregette, 4994 3, 1| meg miféle volt?~Andrej lovagolva ült a széken, lovaglópálcájával 4995 1, 5| csatornából emelkednének ki, lucskosan és szennyesen, ezek az ijesztõ 4996 2, 7| felfokozott izgalmakban lüktet. Persze, akad mindig olyan 4997 4, 2| fúrtuk bele, most halántékunk lüktetõ, irtózatos erõvel tartja 4998 1, 5| és juhtúrós galuska. Még Lujzával is igyekeztem kedves lenni, 4999 1, 5| igyekezett meggyõzni apámat, hogy lusta és rossz természetem korrekcióra 5000 1, 1| önmagam és mások elõtt, a lustálkodásra (felnõtt ember csak a betegsége 5001 4, 2| telkekre, hol rozsdás kölöncök lustálkodnak. Ostoba, pállott üresség. 5002 4, 4| az Orbán lelke... menjen má...!~A rókaképû vállat vont, 5003 3, 10| éteri magasságba emelte Macbeth tragikumát, s mikor az ábrázolás 5004 3, 7| mindenkire ráfér a jég, mielõtt a macerálóba kerülnek, mert akkor aztán 5005 2, 10| repedésed, mint egy kis virág.” Madách Imre álnéven a következõ 5006 3, 2| Tizenhét elején, pár hónapig. Madonna, bizony az pokol volt!~A 5007 2, 7| hiszen hiába állok ilyen maflán, azokkal a kajla füleimmel, 5008 3, 8| megy, és én tudtam, hogy az mag a...~- És ezért oszlunk 5009 4, 3| Vajda úr... éppen, hogy magácskára vagyok kíváncsi... mert 5010 2, 7| õsi tekintetét, „ó, vigyél magaddal! mindig szerettelek! mindig