Karinthy Frigyes Betegek és bolondok Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fej. grey = Comment text
5512 4, 5| azzal a céllal, sõt Isten mentsen tõle, hogy megértsen.~Viszont, 5513 3, 2| aztán percekig szótlanul mentünk.~- Magam sem tudom, mi az - 5514 1, 9| öntötte el, érezte, hogy a menyasszonya egy életen keresztül szeretni 5515 1, 9| közönséges” öngyilkosjelölteknél. Menyasszonyával, akinek eddig legfeljebb 5516 1, 1| figyelmét a mérlegelendõ (mér ne volna legelendõ?) kérdés 5517 3, 7| a fehér sörték kérkedve meredeznek: az összeborzolt szakáll 5518 2, 11| mozdulatlanul, maga elé meredve, Gyula barátom, akinek semmi 5519 3, 3| oldalról kicsit gúnyosan méregette.~- Szép fa - mondta az orvos, 5520 4, 2| megszakadott görcs magvából, amik méreggé váltak volna s megfojtanának. 5521 3, 9| földies kezeimmel, hogy merek hozzányúlni ehhez a túlfinomult 5522 2, 4| tanulmányozása után, bátran merem állítani, hogy elkerülte 5523 1, 8| doktor bácsi, a borogatás, a mérés, az orvosság. A doktor bácsinak 5524 4, 1| nyitva maradt szeme nagyra meresztve csodálkozott fel az égre.~ 5525 2, 14| oszlopok ferdén és keményen merevedtek meg. Kitárta karját, és 5526 2, 5| az egyik napóleoni pózban merevült meg, a másik izgatottan 5527 4, 2| Gyermekkoromban, emlékezem, dühös mérget fojtottam magamba, mert 5528 1, 5| folyt le a vacsora, csak a merítõkanál cuppogott és loccsant. Élénken 5529 1, 1| népeknek komoly figyelmét a mérlegelendõ (mér ne volna legelendõ?) 5530 1, 6| melegség szaladgál bennem, ahol mérni akarja, ott egyszerre elmúlik, 5531 4, 4| hogy nyugtalanságom oka merõ képzelõdés volt. Tizenegy 5532 3, 6| megkérdeztem egy ápolót, hogy merre kell bemenni a tanárhoz. 5533 1, 8| már nem mert sírni, és nem merte hívni õket, mert a Rossz 5534 4, 4| mindenki tud róla, s egy kis mértékben részt is vesz benne.~Tíz 5535 2, 15| sajátságok, faji ösztönök mértékegységével lehet meghatározni (testi 5536 1, 1| fizikumomról, mint a szabó, aki mértékvétel ürügye alatt lekritizálja 5537 4, 2| falai közt: ébredj föl, merülj ki, ne sírj - a borzasztó 5538 1, 10| hogy semmi konkrét adat nem merült fel az eddigi megfigyelések 5539 1, 4| ORVOSLAT~Barátom meséli.~Már Pest felé közeledett 5540 1, 5| általában volt benne valami mesterkélt, nem hittem el, hogy haragszik, 5541 2, 12| bármennyire kínálkozik. Ama Mesterrel, aki egyebek közt pékmester 5542 4, 4| Egyébként asztalosság a mestersége...~Ahogy fölragyogott az 5543 3, 1| tisztában volt az egész mesterséggel - amit megtanult, jobban 5544 4, 2| barna, szétvagdalt hullákat metéltek. Hátul, a homályban egy 5545 4, 1| aludtak a sziklák. A motor tíz méternyire, egy nehéz kõbe vágódva, 5546 3, 1| kölyöktigris, mikor az elsõ mezei egér torkát átharapja, kinyújtva 5547 1, 8| õt, kócos, vad hajával, mezítláb, vásottan, röhögve és titokban, 5548 3, 1| hegyekbõl és völgyekbõl és mezõkbõl áll: és a mezõkön hosszú, 5549 3, 1| völgyekbõl és mezõkbõl áll: és a mezõkön hosszú, keskeny csíkok húzódnak, 5550 3, 5| lép be, megragadják, és meztelenre vetkõztetik a beteget.~BETEG. 5551 3, 7| Nézd... nézd... ez az igazi meztelenséged... nem az a másik... az 5552 2, 10| és én végleg megfagynék meztelenül. Ez a megismerés igen rossz 5553 4, 2| vagy nélkülük -, mindig miattuk halunk meg. Egyszer nyavalyásan, 5554 1, 4| Fölénnyel kiált rám.~- Micsinál, ne nyúljon hozzá! Majd 5555 2, 2| adok én neked, te büdös!~- Micsináljak? - siránkoztam.~- Az ön 5556 3, 10| nõ, ugye ezek nem hordtak mídert abban az idõben? Látod, 5557 2, 15| vagyunk õérette, és nem õ miértünk - a Vezér, a Fõnök, a Felelõs, 5558 1, 8| érdeklõdni kezdett, hogy mije van Dódinak. Dódi aggódva 5559 2, 7| az a különbség...~Mi ez? Miket beszél? Miért mondja most 5560 2, 11| lehet igaza, mert Fenyõ Miksa szerint rém mérges vagyok.~ 5561 2, 11| Kosztolányit, és igazat adsz Fenyõ Miksának, aki igazat adott Móricz 5562 1, 7| huszonegy... huszonkettõ millió... méter.~Hahaha? Milyen 5563 4, 2| nyíltan, idegbeteg - és tudom, milyenek az idegbetegek. Szigorúan 5564 2, 6| elméletemet adtam elõ, hogy milyennek képzelem én az új magyar 5565 2, 3| elmebetegek és milyen mûveltek? Minap egy úriembernek, aki túl 5566 1, 3| magának egy kis remicencia mincia mollus trepacipienciapirkogomitropikus 5567 1, 9| régiek, gyerekkoriak. És mindebben volt valami titkos, szép, 5568 1, 9| szembejövõk arca, mint most. Mindegyikbõl kiolvasott valamit, amirõl 5569 3, 10| mindegyik egy-egy világ, és mindegyiken szeretnek, zokognak és szenvednek, 5570 4, 2| általános fogalmak fûzõdnek mindegyikhez - hiszen a legtöbb szó eredetileg 5571 2, 7| keresztül-kasul, összevissza - mindegyiknek megvan a maga útja, gyorsasága, 5572 2, 7| emlékeztet a drámára: hogy mindegyiknél, minden pillanatban, bármikor 5573 3, 2| másokon kísérletezve kerestem mindenben a tételek igazolását. Nógatni 5574 2, 5| az embernek?~Aha! Aha!~- Mindenért csak mi vagyunk felelõsek, 5575 1, 10| és olyan érdekesek azok a mindenfélék, amikkel játszani lehet;~ 5576 1, 1| magam, ijesztgetni kezd és mindenfélérõl le akar szoktatni, lévén 5577 1, 10| mûvelt ember vagyok, rengeteg mindenfélét olvastam, ilyen orvosi dolgokat 5578 2, 7| téged szerettelek!” mondja mindenkinek, aki közeledik hozzá.~S 5579 2, 2| kegyetlenkedni akar, ön meg akar ölni mindenkit, ön vágni, szúrni, csípni 5580 1, 9| el.~És tudta, hogy most mindentõl búcsúzik, anélkül, hogy 5581 1, 5| az én okos, jóságos és mindentudó fejünkbe és szívünkbe látó 5582 2, 14| semmi szükség. A tõzsde és mindezek a dolgok - bolondság. Mire 5583 4, 3| vakítani, hogy ne lássak?~Mindhárman ugrálni kezdtek, mint a 5584 4, 2| és értelmi mûködését, s mindkettõnek célját tisztán látni fogják -, 5585 2, 11| semmi... és ez így lesz, mindörökké...~ÉN ámulva. No de megbocsáss... 5586 4, 4| hogy a kellemetlen émelygés minél kevésbé fárasszon ki.~Hárman 5587 2, 11| bajod, mint annak a volt miniszternek, aki egyszer eldicsekedett 5588 2, 4| a tünetek mennyiség- és minõségbeli optimumát nyújtotta: sírt 5589 2, 15| képviselõihez tartozott, s e minõségében meg volt gyõzõdve róla, 5590 4, 5| írtok ti” óta nem volt írói minõségemben ilyen sikerem, mint ezzel 5591 2, 15| a régi, ma már pogánynak minõsített istenek fegyverzetében, 5592 1, 5| alkalmazható, legsúlyosabban minõsülõ becsületsértésnek. Rögtön 5593 2, 13| nézz ide, ugye, itt van a minta, most ezeket kidobom az 5594 2, 12| tudomány sem tesz egyebet, minthogy leírja, milyen különös és 5595 2, 15| pedig egy félrefejlõdött mirigy kóros melléktermékének tekinti, 5596 2, 15| szerepet játszanak például a mirigyek - de a legfontosabb maga 5597 2, 4| megfigyeléseim kiderítették, miszerint:~a hadnagy sohasem ideges 5598 3, 7| és akit az élet egyszerû misztikuma tudott csak elbûvölni... 5599 4, 2| valami képet, egy böcklini misztikus jelet, hosszan és mereven 5600 2, 15| amirõl Benn most kiderítette, mitõl olyan különös: a fajtájában 5601 2, 15| lehet meghatározni (testi mivoltában is annyit ér, amennyi faji 5602 2, 7| hozzá, kiabálsz rá, nem moccan, a szeme se rebben. De a 5603 4, 3| Most majd egy kicsit mócsingolunk, igaz?... a resectió ráér... 5604 4, 3| képére borítottad volna a mócsingosvödröt - éppen jókedvedbe talált! 5605 2, 4| a kalaposnõ, hogy az új modelleket bemutassa. Feleségem abban 5606 2, 10| cikkeket közöltek, hogy ezek a modernek már egészen megõrültek, 5607 1, 5| helyzetet elõidézni, amelyben módja nyílik megbosszulni magát 5608 2, 4| állandó jelentkezésén volt módomban tanulmányozni, e jelentkezések 5609 3, 4| mert az õ jóságos és komoly modorában elmagyarázta, hogy máskor 5610 1, 1| bízni magam, a szigorúan módszeres tárgyalásformát választottam, 5611 2, 15| s egy új számítási alap módszerével eljut a Nagy Egyenlet helyes 5612 2, 6| konyhába, és elbújva az ajtó mögé, megvártam, míg az egyik 5613 2, 11| õrültek... elõttem a fal... mögötte semmi... és ez így lesz, 5614 2, 7| aztán elõreenged, bezárja mögöttünk az ajtót. Zavartan állok 5615 4, 3| vízvezeték fölé görnyed. Kicsit mogorva volt a tanár, de egyébként 5616 3, 10| hogy sóskát eszik csak, mogyoróval, szaft nélkül, skurcban 5617 2, 15| hez, ahol az ókor utolsó mohikánja, a pogány magyar hajtja 5618 4, 2| két petyhüdt árka buján, mohó vággyal érzi már csurogni 5619 2, 11| lemásolni azokat a furcsa mókákat, amiket az õrültek csinálnak. 5620 4, 4| rögtön rákezdte a rendes mókát.~- Protekcióért jöttem volna, 5621 4, 4| kedélyébõl. Jó félóráig mókáztak még, aztán Fityó mester 5622 2, 15| emberi egyén a fajtának egy molekulája, s értékét csak a benne 5623 3, 3| mondta szárazon -, szép molett fa. Nagyon kedves. Tetszik 5624 1, 3| egy kis remicencia mincia mollus trepacipienciapirkogomitropikus 5625 3, 10| faunáját magyaráztam, s mondám, mily csodálatos e kerek 5626 2, 6| az igazgató -, talán azt mondanánk neki, hogy tartson felolvasást 5627 3, 11| találkozni. Úgy látszik, valami mondanivalóm volt neki, de bizony isten 5628 1, 2| keresni lehet. Descartes nagy mondását azóta így látom helyesnek: 5629 3, 11| Brr!...~- Furcsa, furcsa. Mondasz valamit.~- Hát, kérlek, 5630 4, 2| ó, örökkévalóság!” Két mondat Schopenhauerbõl... Nézze, 5631 4, 5| eszperantónyelvû igen ékes mondatokban tartott rövid beszédben 5632 1, 9| meg mindent.~Több ilyen mondatra gondolt. „Nem így képzeltem”, 5633 1, 9| papírszeletkét tenne, egy vagy két mondattal legfeljebb, ami tömören 5634 4, 4| hát csak azért, hogy ne mondhassa...~- Háhhá... hagyja már 5635 2, 15| nem ment a fejembe, hogy mondhatja valaki éppen az ellenkezõjét 5636 2, 15| Egy különös, szerencsésnek mondható véletlen úgy akarta, hogy 5637 1, 8| Bárhogy fájt a szíve, Dódi nem mondhatta meg, hogy a barna mackót 5638 4, 5| ibriket, vizet, gépiesen mondogatom a kevés svéd szavak egyikét, 5639 1, 5| megkeserülöd... ilyet még nem mondtak nekem! Ezért fizetni fogsz... 5640 2, 15| formája a fajtának), magyarán mondva megállt az eszem, és attól 5641 3, 5| sisteregnek. Föld alatti moraj. A sötétbõl egyszerre rémes, 5642 2, 8| erkölcsi beleegyezésére, az ön morális obligójára, hogy úgy mondjam, 5643 2, 5| Két félévig hallgattam Moravcsikot, Ranschburgot, Freud Zsigmondot, 5644 1, 1| egyszeri tanító, aki azt mondja Mórickának: Móricka, warum bist du 5645 2, 11| Miksának, aki igazat adott Móricz Zsigmondnak, amiért megtámadta 5646 1, 5| tömeg, ez a halkan növekvõ mormogás, ez a zúgó és zúgolódó gyávaság, 5647 2, 7| szájjal guggol, hajlong, mormol valamit maga elé. És mindegyik 5648 1, 7| hogy a méltóságos úr lassan mosakszik és álarcot vesz fel és a 5649 1, 10| az alsó tudatom, ki kell mosatni.~(Megjegyzés.) Értekezésünk 5650 3, 1| már megszoktak: ebben a mosolyban valami szelíd és szégyenkezõ 5651 2, 14| bágyadtság összehúzott, és mosolygok - és mire kimondtam: „három”, 5652 2, 7| hajlandó tárgyalni. Egy mosolygós szemû, pirospozsgás néni 5653 2, 7| Egy icipicit mintha el is mosolyodnék, kíváncsiság villan fel 5654 1, 5| s egy ízben apám el is mosolyodott, azóta teljesen nyugodt 5655 1, 8| azután egyszerre csendesen mosolyogni kezdett. A fehér egér, ami 5656 4, 4| a komoly orvos urak is mosolyogtak. Az ápolónõ elmesélte, hogy 5657 3, 7| fülkében, behunyt szemmel, mosolyra torzult arccal. Kezét szõrös 5658 3, 9| szept. 8.~Olyan szép színes mostanában a testem: a lábam egészen 5659 3, 1| évre szabadságolták, és Moszkvába küldték üdülni.~~VI.~Feodorovna 5660 1, 5| felvilágosítom. De azért ott motoszkált bennem valami furcsa borzongás, 5661 2, 7| keféli.~Milyen egyforma mozdulatok. Milyen gépiesek, makacsok.~ 5662 2, 7| és mindegyik csinálja a mozdulatot, amit a szerkezet megenged: 5663 4, 2| éreznem kellett: erre a mozdulatra a természet tanította õt. 5664 2, 14| halálosan meghökkent attól a mozdulattól: nem emlékezett rá, hogy 5665 3, 5| van a füljárat, de nem tud mozdulni.~DR. MODERN óvatosan kihúzza 5666 3, 1| Menjen most.~És hogy nem mozdult suttogta:~- Jöjjön tíz órakor 5667 4, 5| rólam, hogy mint a mûnyelv mozgalmának igazán rajongó híve és jövõjének 5668 2, 7| cellák nyílnak, nyüzsgõ, mozgalmas, felfokozott izgalmakban 5669 4, 4| iparos. Csak az ádámcsutkája mozgásán látszott, ha nevet vagy 5670 2, 13| anélkül, hogy a kis szájadat mozgatnád és nyúlkálnál?~NÕ. Na jó, 5671 4, 2| elõre, kéjelegve, görcsösen mozgatom immár -, orrcimpáim remegve 5672 4, 2| süppedt homokon hangtalanul mozgattam a szájam, és mellemen át 5673 4, 4| viselkedjem az elsõ órákban, hogy mozogjak, hogy vegyek lélegzetet, 5674 4, 5| öngyilkoskörökben népszerû mûdalnak azon a során, hogy „Pap 5675 2, 10| meleg? A koszorús akadémiai mûfordító kuriózumból lefordította 5676 2, 7| sûrített élet kísérleti mûhelyéhez, a színpadhoz hasonlítható.~ 5677 1, 4| tõlem kapta meg. Nevezzen Mukinak, ha nem vasalunk ki legalább 5678 4, 2| az agy érzelmi és értelmi mûködését, s mindkettõnek célját tisztán 5679 2, 7| megindítottak - most zakatolva mûködni kezdenek, és mindegyik csinálja 5680 2, 1| helyesen, vagyis logikusan mûködõ emberi értelemben automatice 5681 1, 2| sóhivatallal párhuzamosan mûködve állandóan figyeli a beiratkozott 5682 3, 6| bejutni a tanterembe. Elõre mulatott rajta, hogy meg lesz lepõdve 5683 3, 1| városok kocsmáiban, duhaj mulatságok mámorában találkoztak, s 5684 4, 4| mester a mi kedves papunk mulattatására. Egyébként azt is megtudtam, 5685 2, 7| viaszautomatáit közös gép hajtja, amit mulattatásunkra megindítottak - most zakatolva 5686 4, 4| kedves szobatársam, s ha mulattatja is a viccelõdés, a halálra 5687 2, 3| piros-betegségem, úgy látszik múlóban van, jelen cikket például 5688 3, 10| néki, mondván, ó nézd a múltak ködén átcsillanó Eszményt, 5689 3, 2| talán szerepet játszott az õ múltjában, hihetõleg még nagyon régen, 5690 3, 1| elmélet, mely a páciens múltját is tekintetbe vette, úgy 5691 3, 1| volt azelõtt. Mihelyt a múltról volt szó, városi életrõl, 5692 2, 13| FÉRFI. Na, itt van, édes muncikám, ugye, milyen mulatságos, 5693 4, 2| naponta egyszer látnak, munkába menet, hogy érdemesnek látják 5694 3, 7| fekszik. Iparos lehet vagy munkás, a durva származású, közönséges 5695 4, 5| kell rólam, hogy mint a mûnyelv mozgalmának igazán rajongó 5696 4, 5| olyan folyékonyan fogom a Mûnyelvet beszélni, mint Zamenhof, 5697 2, 3| cyma-órámat vittem be a mûóráshoz, hogy fessék pirosra, az 5698 4, 3| így!~Vajda merengve áll a mûszerek elõtt, a csipeszek közt 5699 1, 8| Rossz Fiúnak, de az, hogy mutassa, mennyire rossz, odacsapta 5700 2, 7| naturburs, a külseje is mutatja) folyton röhög, szójátékokat 5701 2, 12| hogy vannak jelek, amik azt mutatják, hogy isteni lelkének legmélyén 5702 4, 4| az a zsivány?... Hát nem mutatkozott be? pedig tud tisztességet, 5703 3, 6| nevetett.~- Majd, ha meg tudja mutatni, hogyan kell gyógyítani 5704 2, 14| nem ismert meg, meg kell mutatnom, hogy szeretem õt.~És hirtelen 5705 4, 3| szoktad... A funiculust mutatóval emeled, meg vagyok értve?!... 5706 3, 10| csarnokait, s Rubens remekét mutattam néki, mondván, ó nézd a 5707 2, 7| mintha valami szövõgyár mûtermébe léptünk volna a vezérigazgató 5708 4, 4| hasamat, hogy túl vagyok a mûtéten, de vajon hogy sikerült? 5709 4, 4| Szerencsét kívánt a jól sikerült mûtéthez, biztosított róla, hogy 5710 1, 6| doktor úr... amin talán gyors mûtéttel lehetne még segíteni... 5711 4, 3| felkászálódott a pompás mûtõasztalra. Egy kicsit fészkelõdött, 5712 4, 5| szavak nyakát csavarom ki. Mutogatok az ablakra és a szívemre, 5713 4, 3| Egy-kettõ!... A nagy mûtõt készítsétek elõ!... Lafettás 5714 2, 3| kikúrált elmebetegek és milyen mûveltek? Minap egy úriembernek, 5715 1, 5| azután, s ha tudásom és mûveltségem ceruzája elernyed, talán 5716 2, 15| Mint jó nevû és kitûnõ mûveltségû író, a régi Németország 5717 2, 15| régi Németország rohasztó „mûvészi légkörében” a „spekulatív 5718 2, 10| megírtam életem legnagyobb mûvét, mely így hangzott: „A kályha 5719 3, 2| zenekölteményeket írt.~Akkor délután is muzsikáról volt szó. Két héttel elõbb 5720 1, 3| ülni és idejönni.~- Na, ná, na. Ráér az holnap reggel 5721 3, 2| dobogtak elõ, a Zenit és Nadír mint a Szférák zenéjének 5722 2, 9| Barátom hanyagul hátradõlt nádszékében, s egykedvûen cigarettázott.~- 5723 1, 2| benyomást gyakorolt rám nagyanyám halála, aki egy vasúti összeütközés 5724 3, 1| kórházban lehet konstatálni.~A nagybácsi vállat vont. Szerette volna 5725 4, 5| lábadozó beteg jegyzeteibõl~Nagybetegek, akik halálos válságon estek 5726 2, 5| mondottam egyszer egyik nagyhírû tanárunknak nagyon helyesen, 5727 1, 9| csalhatatlan... Mindig nagyképû volt és tetszelgõ... Embertelen 5728 4, 5| végén még dicsekedni kezdek nagylelkûségemmel, amiért alkalmat adtam az 5729 3, 9| szédültem: a bimbók mindig nagyobbak lesznek.~aug. 23.~Nem tudok 5730 4, 5| ostobaságokat, amikkel életének nagyobbik felét tönkretette, s hogy 5731 4, 1| fogó sivított, és egyszerre nagyobbodni kezdett a távoli hegyoldal. 5732 4, 1| bomlott fel, és félelmesen nagyobbodott.~- Ölelj - ordítottam rá, 5733 1, 8| odatette a Rossz Fiú kezébe. Az nagyot kiáltott, mohón elkapta, 5734 4, 3| privátban. Ha nagy baj van, Nagypofa professzor úr jöhet tanácsot 5735 4, 1| és nyitva maradt szeme nagyra meresztve csodálkozott fel 5736 3, 7| Igen. Hát nem várhatott, nagysád, délutánig. Inkább a halált... 5737 3, 7| gyújtott. Kicsiny, szoba nagyságú helyiség ködlik fel homályosan 5738 2, 9| poén és kverentesz. Ultimó.~Nagyszerûen állok. Csakhogy... csakhogy... 5739 2, 14| megdöbbent szavainak ünnepélyes nagyszerûségétõl: - egy pillanatra szinte 5740 3, 2| elmehessen mellettünk.~- Nahát - mondta õ fanyar mosollyal -, 5741 2, 15| gyökerezõ naiv pogány erre naivan és kárörömmel közbekottyan: 5742 4, 2| Ezt tudománytalannak és naivnak tartja, értem. Hát akkor 5743 4, 1| reggel. Gépem úgy ragyogott a napfényben, mint valami drága, óriási 5744 2, 14| szemekkel, ki a boldog, napfényes szabadba és futni, futni... 5745 1, 9| formaságait. Kézlegyintéssel tért napirendre fontos ügyei felett, levelekre 5746 2, 7| TÉBOLYDA~Naplóm~A tágas, csöndes folyosónak 5747 4, 3| Már örülök ennek a hat napnak - folytatta a tanár -, nem 5748 2, 15| kiderül, hogy így mondjam, napnál világosabban látható, hogy 5749 2, 14| nyugtalanította. Az utóbbi napok szorongásai most elmúltak, 5750 2, 11| különbnek, császárabbnak, napóleonabbnak, költõbbnek, okosabbnak, 5751 2, 5| ültek a parkban, az egyik napóleoni pózban merevült meg, a másik 5752 2, 12| Ha a pékmester például Napóleonnak képzelte volna magát, és 5753 4, 2| s az a forrás, melyet naponta egyszer látnak, munkába 5754 4, 4| nekem legfeljebb tizenkét napot kell feküdnöm), hozzáértésemmel 5755 3, 1| harcolt már anélkül, hogy egy napra hazakéredzkedett volna. 5756 1, 9| kiabálásával, a haránt esõ napsugarakkal és azzal, hogy õ itt áll 5757 4, 2| Mikor tavasszal, enyhe napsugárban mosolygott ránk vasárnap 5758 2, 14| állott: a Golgota. Felette narancssárga az ég. Krisztus feje vonaglott 5759 4, 2| zsibbasztó izgalommal kell, hogy narkotizálják. Az én fajtámból kerülnek 5760 4, 4| mûtét után magamhoz tértem a narkózisból. Az álomtalan eszméletlenség 5761 4, 5| részvét, mint az influenzás nátha: idegen embereket ért pechek, 5762 2, 7| nyilván komikus buffó, naturburs, a külseje is mutatja) folyton 5763 3, 8| feleségül.~- Hát, maga a Nebbich Lajos? Én azt hittem, a 5764 4, 2| duzzadt szemünkbe szökik fel a nedv... a szerelmi mámor teljében - 5765 4, 2| megmagyarázni önnek: ezekért a nedvekért volt a görcs, ez a megoldás, 5766 3, 3| Eleinte nem törõdött vele, negligálta, ajkát biggyesztette, nem 5767 4, 3| fiam, elég lesz... ezt a negyediket már nem éreztem... Jöhet 5768 2, 11| maradt vissza a rostán: egy negyedórácskám drága, tehetséges és kitûnõ 5769 3, 1| Kétszer, háromszor, négyszer. Negyedóráig is eltartott, míg elhitte, 5770 2, 15| jelentsem be, aki elõtt egy negyedszázad óta állok a régi, ma már 5771 2, 9| amiért a büntetõtörvényszék négyévi fegyházat állapított meg.~- 5772 2, 14| és székek között, kúszva, négykézláb, hogy senki ne lássa, eltakart 5773 3, 6| az évben minden betegre négyszáz orvostanhallgató jut, úgyhogy 5774 3, 1| elõszobában. Kétszer, háromszor, négyszer. Negyedóráig is eltartott, 5775 3, 7| négyszögek, fogóval. Az elsõ négyszög elõtt megállt az orvos.~- 5776 3, 7| egyenlõ távolságban, fekete négyszögek, fogóval. Az elsõ négyszög 5777 4, 1| Lassan úszott keresztül egy négyszögû rozsföldön; egy erdõ sötét 5778 2, 10| Odamentem és egy barna négyszögût láttam ott, két tüzes szemmel, 5779 2, 11| vagy talán éppen ezért?~Negyvenen túl az ember nemigen hall 5780 1, 9| arcát, ha találna köztük néhányat, akik holnap majd azt mondják: „ 5781 1, 9| stádiumról nem tudtál... Ez már a nehezebbik része...~Egyszerre mint 5782 2, 3| az órámat.~Hetekig tartó nehézséget a piros töltõtoll okozott, 5783 4, 2| tüdõszárny megereszkedik - már nehezül, lassul a lélegzet. - Most, 5784 2, 6| ez az udvariasság kijár nékem mint ünnepelt izének... 5785 3, 10| Rubens remekét mutattam néki, mondván, ó nézd a múltak 5786 2, 14| feláll, járni fog, vagy nekimegy valaminek, vagy beszélni 5787 4, 3| méltóságos kongresszus meglesz nélkülem is... legalább nem lopom 5788 4, 2| ugrunk utánuk - velük vagy nélkülük -, mindig miattuk halunk 5789 1, 5| értelemben mélyen alattunk álló némbernek. De hát akkor...~Akkor hát 5790 2, 1| A fixa ideát gondolja, nemde kollega úr?~- Természetesen. 5791 1, 10| a következtetésre jutott némely felületes szerzõ, hogy én 5792 1, 2| eredre bontható, melyeknek némelyike még gyermekkoromra vezethet 5793 1, 5| tehetetlenül hallgat el a tiszta és nemes igazság s a férfibátorság 5794 2, 10| kuriózumból lefordította németre és otthon elszavalta a gyerekeinek. 5795 2, 11| Negyvenen túl az ember nemigen hall már újat, hacsak maga 5796 2, 4| volna le. Ez a sajátság nemleges természetû ugyan, de annyira 5797 1, 2| Descartes-ot olvastam, a lét és nemlét problémája volt a legkisebb 5798 4, 5| figyelmeztetne, hogy csak nemrég születtem meg. Olyan érzékeny 5799 1, 9| szóló hamis híreket, amiket nemtörõdömsége szült, elintézetlen ügyei 5800 2, 15| egyénben az egész fajtát és nemzetet kifejezõ, tehát minden más 5801 2, 15| államnak és fajtájának és nemzetnek megtestesült agyveleje, 5802 4, 2| tudni, valami külvárosi népdal, ilyen: „Mikor tavasszal, 5803 1, 1| társadalmának, más szóval a többi népeknek komoly figyelmét a mérlegelendõ ( 5804 4, 2| sóvárogva lesem, mi vár rám. Népligetek körhintája mellett különösen 5805 2, 2| szadista. Ön egy született Néró. Ön Caligula. Majd adok 5806 3, 4| érzek-e fluktuáló nyomást a nervus simpaticus táján, aztán 5807 2, 15| Berlinben most megjelent Der neue Staat und die Intellektuellen 5808 3, 4| egész egy kis hisztériás neuraszténia, ami el fog múlni, ha okos 5809 2, 4| melyeknek összessége a különbözõ neuraszténiák, hisztériák, neurózisok 5810 2, 5| Ranschburgot, Freud Zsigmondot, a neurózis és lelki zavarok diagnosztikáját 5811 2, 4| neuraszténiák, hisztériák, neurózisok és pszichózisok klasszikus 5812 3, 1| különös jelenséget. Egyszer név szerint szerepelt a jelentésben: 5813 2, 15| Pitagorász-tételéhez, amelynek a neve: a Vezér.~Õrült érdekes, 5814 3, 6| mint ahogy zajongani tud. Neveletlen népség! Beteg, nyissa ki 5815 2, 11| az eszem. Ne haragudj a neveletlenségemért. Nagyon jól tudom, hogy 5816 3, 8| Nekem csak számom van, nevem nincs. Még nem agnoszkáltak. 5817 2, 10| északi növény, közönséges néven: poéta.” A herbáriumban 5818 3, 2| tõle, nem emlékszik-e a nevére?~És a pincér hosszas gondolkodás 5819 3, 1| Vaszilij barátom. Jó, jó - csak nevesen - hiszen maga kacérkodott 5820 3, 1| hogy visszajön.~- Jó, ne nevessen már, Mása.~- De mikor olyan 5821 1, 5| haját és kicsi kezeit. A nevét se szerettem, most könnyû 5822 3, 1| csacsi!~Az asszonynak csak a nevetését lehetett hallani, amint 5823 1, 7| aludjak el... hahaha... nevetséges... hogy aludjak el... mikor 5824 2, 10| két tüzes szemmel, amik nevettek. Bemutatkoztam, õ nem felelt, 5825 4, 4| istentelen zsivány, mit nevettet folyton, menjen vissza... 5826 3, 1| gyógyulást. A bajtársak nevetve veregették Vaszilij vállát, 5827 4, 2| doktor úr. Jobb is, ha így nevezem: mondjuk hát ez „a kéj pszichológiájának 5828 1, 5| gyalázatos, szemtelen kölyöknek nevezett, megmarkolta a galléromat, 5829 2, 12| börtönbe) vagy vezérnek nevezik ki. Ebben az esetben még 5830 3, 1| Vaszilij vállát, öreg kujonnak nevezték, és arra céloztak, hogy 5831 4, 2| kéjrõl, és beteg kéjelgõnek neveztem magam. Érti-e már: a fájdalom 5832 1, 4| elsõsegélyt éppen tõlem kapta meg. Nevezzen Mukinak, ha nem vasalunk 5833 3, 8| egy cédulát a számmal és a névvel, ha van. Nekem csak számom 5834 1, 3| az asztalon egy hímzést nézeget. Fel is emeli, aztán ledobja.~- 5835 3, 1| hatalmas, szõke fiú aggódva nézegetett ki a vonat ablakán: ha szóltak 5836 3, 1| ajtót és bement. Tûnõdve nézegette az iratokat, zsebre tette, 5837 2, 15| közöttünk jelentéktelen nézeteltérés.~Nem is lényeges, csak mellékesen 5838 4, 2| és szokott valaminek is nézhetné az ember, amiben semmi rendkívüli 5839 2, 14| terpeszkedik - és azért nézik õt úgy? Jaj, vagy talán 5840 4, 2| különös, idegen szomorúsággal néznek most rám... Igen, ezek a 5841 3, 4| itt ülne az ölemben, és néznénk ki az ablakon, és együtt 5842 2, 6| kezdõdik a tánc, ezt meg kell néznie...~Éreztem, hogy elsápadok.~- 5843 2, 14| asztal mellett álltak, és õt nézték. Egy pillanatra megzavarodott, 5844 2, 7| pillanattal való foglalkozás. Nincsenek hangulataik, nincsen lírájuk, 5845 2, 7| kerülök ki a szembejövõk elõl. Nini... ez hordárnak képzeli 5846 4, 3| elvörösödik.~- Nna?!... Nná?... Most mit kell tenni, 5847 1, 7| huszo-o-o-o-n... nnnnn nnnn... ööööö... ö... öö... ö...~ ~ 5848 1, 7| huszonnnégy... huszo-o-o-o-n... nnnnn nnnn... ööööö... ö... öö... 5849 2, 2| szerelmes voltál egy kék hajú nõbe, akit nem verhettél meg. 5850 1, 5| sokasodó tömeg, ez a halkan növekvõ mormogás, ez a zúgó és zúgolódó 5851 2, 10| cédulával: „Exotikus északi növény, közönséges néven: poéta.” 5852 2, 10| csavarva odaadott apámnak, aki növénygyûjtõ volt, lepréselt és beletett 5853 3, 2| mindenben a tételek igazolását. Nógatni kezdtem, próbálja meg ellenõrizni 5854 2, 14| hitte.~Gyorsan, gyorsan, nógatta magát ugyanakkor. Gyorsan, 5855 1, 10| egyszer kinyitom a szám...~nõgyógyászhoz, hogy Alfréd megtudja és 5856 3, 7| kergetett ehhez az egyetlen nõhöz, úgy lélegzett fel ezen 5857 1, 5| szinonimája egy bizonyos, csak nõkkel szemben alkalmazható, legsúlyosabban 5858 4, 2| gondolom újra meg újra. Szép nõnek születni - igen, ez lett 5859 4, 2| értse meg, már dagad és nõni kezd egy gondolat, amibe 5860 4, 3| szeresse az öreganyját...~- Nonono, csigavér! s tudod mit, 5861 2, 3| jött, majd a pirosfedelû noteszek egész sorozata.~Hogy stílszerû 5862 4, 2| van még?~- Egyszer, még novemberben, kint jártam a törvényszéki 5863 1, 5| Groteszk elõadást tartottam nõvéreimnek, amelyben tanáraim szerepeltek 5864 4, 4| nem volt senki, a kedves nõvérek közt se, aki megütközött 5865 4, 3| sérvgarnitúrát... Hilda friss novokaint kever, lokálra... Meg vagyok 5866 1, 10| hallani, hogy ilyen tüdeje Nurminak volt utoljára és hogy bátran 5867 4, 4| kikapcsolt a kloroform: nyafogva és nyûgösködve folytattam 5868 2, 6| nyájasan fogadott. Borzasztó nyájas volt, tetszik tudni - és 5869 2, 6| ajtóban várt, és feltûnõen nyájasan fogadott. Borzasztó nyájas 5870 4, 4| a legkedvesebb az egész nyájban, még a szentírás szerint 5871 1, 8| furcsán, csukló rángásokban a nyaka. Háromszor is elkezdte, 5872 3, 7| Nézd... a szép fehér nyakad... mert kíváncsi voltál 5873 4, 1| sikoltott. - Fogd át a nyakam...~A csavar zakatolva villant 5874 4, 2| két ujjal fojtogattam a nyakamat... átkozott... átkozott 5875 3, 3| spárgát szépen lecsavarták a nyakáról, mint egy spulniról, a villamos 5876 3, 7| nézd...~Végighasította a nyakat.~- Nézd, te gyáva... te 5877 2, 3| piros inggombjuk, hátul, a nyakba, mosolyogva biztosítottak, 5878 3, 7| asztal felé, elõrenyújtott nyakkal, mint egy kíváncsi, ijedt 5879 4, 2| halhatatlan. Borzasztó. Kötéllel a nyakunkon mélységekbe ugrunk utánuk - 5880 1, 5| egykor a sárkány aljas, tüzet nyáladzó, tekergõ hét fejére... És 5881 1, 10| szertartásaihoz, mint a bridge, a nyaralás, a víkend, és mert éppen 5882 4, 5| vitorlásokkal kirakott, dombokkal és nyaralókkal szegélyezett, szinte fájdalmasan 5883 4, 4| hogy öt hónappal késõbb egy nyári napon, közvetlenül a tízórai 5884 4, 2| miattuk halunk meg. Egyszer nyavalyásan, vonagló görcsökkel a tüdõmben, 5885 4, 2| különösen szeretem: - vidám nyekergés, tetszik tudni, valami külvárosi 5886 1, 8| jusson. Ekkor egy fonott nyelû ostor volt mellette az ágyban, 5887 4, 2| ennek a célnak ama zenei nyelv felel majd meg, mely akkor 5888 3, 6| szájamnak, hogy megnézze a nyelvemet.~Hosszas verekedés után 5889 1, 9| gondolt, mindenkivel a maga nyelvén beszélt. A kapitánynak írt 5890 4, 5| hogy nem ingerelte eléggé nyelvészbecsvágyamat. Elég az hozzá, elsápadtam 5891 4, 5| érteni egész jól értem ezt a nyelvet, de furcsa módon, beszélni 5892 1, 8| követte õket, röhögött, és nyelvét öltögette apára - és apa 5893 2, 15| mondhatnám mindössze afféle kis nyelvtani kérdés.~Õszerinte ugyanis 5894 1, 5| dolog kielégítõ megoldást nyer. Teljesen érthetetlen volt 5895 2, 15| remélem, legalábbis akkora nyereségnek számít, mint a Saulusé volt 5896 2, 7| gyilkos felemeli a tõrt, a ló nyerít.~Egy mozdulat, egy hang, 5897 1, 5| kellemetlenebb és élesebb lett. Nyersen kikergetett a konyhából, 5898 2, 10| Végtelen vágy” címû pályadíjat nyert költeményem.~Egy idõ múlva 5899 2, 10| láttam, hogy a két tüzes nyílás elborul: egyidejûleg olyan 5900 3, 11| húsgörcs. A bélrendszer felsõ nyílása, a sok evéstõl kidagadt. 5901 3, 5| Hörög.~DR. MODERN a csõ nyílásán keresztül, ami a beteg torkában 5902 2, 10| nem felelt, de a két tüzes nyíláson láttam, hogy Kályhának hívják. 5903 1, 2| ellenfelem kabátját és ekként nyilatkoztam:~- Hogylétem összetevõje 5904 1, 5| nyújtott és éneklõ hangon nyilatkoztatta ki a vádat.~- Kitettem a 5905 1, 5| elõidézni, amelyben módja nyílik megbosszulni magát egy ismeretlen 5906 2, 7| melybõl a különféle cellák nyílnak, nyüzsgõ, mozgalmas, felfokozott 5907 1, 5| Kálvária téren, ahová ablakunk nyílott, honnan bukkantak volna 5908 3, 11| hogy néz ki egy emberi láb! Nyilvánvalóan olyan, mint egy elnyomorodott 5909 2, 12| szétosztani a kiflit.~Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az eset megérett a 5910 3, 2| sétapálcájával dirigálta a készülõ Nyitányt, ötféle hangszer szólamát 5911 2, 7| minden pillanatban, bármikor nyitod rá az ajtót, az egész életérõl 5912 2, 14| mégse mondta, csak a száját nyitotta ki; és révetegen mosolygott 5913 1, 9| magától, mintha rejtett ajtót nyitottak volna ki nesztelenül a szívében, 5914 1, 5| csábítására, harmadszor nyitottam be a konyhába, Lujza néni 5915 4, 2| triangelek között, és õ búg és nyög és jajong fel hozzám az 5916 1, 3| baj, itt van baj.~Halkan nyögök.~Megveregeti az arcomat.~- 5917 2, 14| hegyen. Csak a szívében nyöszörgött és szûkölt még egy riadt 5918 1, 7| Igenis... öt, hat, hét, nyolc...~Most akár el is lehetne 5919 2, 7| a vállam...~Nincs semmi nyom. De nem vitatkozom vele. 5920 2, 5| fáradt arcon semmi izgalom nyoma:~- Na, megjárja - mondta 5921 2, 4| szerzõk, de sehol nem akadtam nyomára feljegyzésnek, mely az idegesség 5922 1, 6| de tulajdonképpen nem is nyomás, hanem olyanféle érzés, 5923 3, 3| orvosra.~- Igen - mondta nyomatékkal -, nagyon hamar hullanak. 5924 2, 9| kiáltott barátom, és nyomban visszarúgta a gólt. Most 5925 3, 1| mosollyal hallgatott, és nyomkodta a homlokát, amit otthon 5926 2, 7| megütötték. Tessék? A nyomok? Na igen... van itt valami 5927 3, 1| tétova mozdulattal szegény nyomorék agyveleje felé, mely nem 5928 4, 2| kérlelhetetlen daganatok - ez õ. Õ nyomorgatja, döfködi, kínozza odalent 5929 4, 2| mélybõl - ó, nyomorúság! élet nyomorúsága! -, és most kifordult szemeimbe 5930 2, 12| segíteni akar az emberek nyomorúságán.~S hogy a „téboly logikája” 5931 3, 1| a felületes ismeretlent nyomorúságára: úgy mutatott Vaszilij tétova 5932 4, 2| drága könyvek. Ó, csemegéi nyomorúságomban kéjelgõ szívemnek. Nézze, 5933 4, 2| Estefelé, elsötétült és nyomorúságos kapuk homályában keresem: 5934 2, 12| kezdett.~Egy reggel körlevelet nyomtatott ki a környezõ lakossághoz, 5935 3, 6| fogcsattogtatva a katedra felé nyomultak. De az ápolók visszaszorították 5936 1, 9| megvetette és lenézte a céltalan nyüzsgést, sürgést-forgást, fontoskodást, 5937 1, 5| Forradalom!~A Kálvária felé nyüzsög, ordít és hullámzik.~Vér 5938 1, 5| feldöntött kövek fölé, honnan nyüzsögtek volna egyre sûrûbben, hogy 5939 4, 2| gyötrõdõ, pusztuló szervek, nyüzsögve hízunk körülöttük, s várjuk 5940 1, 9| tiszta érzése volt, csaknem a nyugalomhoz hasonló, a régi, régi érzéshez, 5941 2, 7| kellene tenni, hogy megkapja a nyugdíjat három férje után, akiket 5942 2, 12| visszatérve, a pékmester látszólag nyugodtabb is volt, már nem szaladgált 5943 2, 3| áttetszõ piros. Nem is nyugodtam addig, míg be nem szereztem 5944 1, 1| kibeszélgetem magam, meg vagyok nyugodva;~mert mint férfi, nem szeretem, 5945 4, 4| a kloroform: nyafogva és nyûgösködve folytattam valami zavaros 5946 4, 4| mászkál? Még este sincs nyugta? Mit akar már megint?~Fityó 5947 1, 5| megpendítette. Mindez egy csöppet se nyugtalanított, meg voltam gyõzõdve róla, 5948 2, 14| jó is volt, de egyúttal nyugtalanította. Az utóbbi napok szorongásai 5949 2, 11| napon át, hogy a hetediken nyugtalankodni kezdjek: - rendkívül pallérozott 5950 2, 12| kiderült. Családja ugyanis nyugtalankodván miatta (érdekes! szóval 5951 2, 7| tapétás szobájából.~Ez a „nyugtalanok” osztálya, közös kórterem 5952 2, 14| ajtóban állókra meredt. Nyugtalansága csak percig tartott.~- Ahá, 5953 2, 14| Megtudtak valamit.~És nyugtalanságán keresztül izgalmas örömet 5954 4, 4| Másnapra kiderült, hogy nyugtalanságom oka merõ képzelõdés volt. 5955 3, 4| neki, és nem zaklatom õt a nyugtalanságommal, hiszen annyi tanulnivalója 5956 3, 7| végre! Elnyomta magában a nyugtalanságot - mert volt valami nyugtalanság, 5957 2, 14| ilyen elfogulatlan vagyok, nyugtatja meg remegõ és riadt idegeit. 5958 2, 14| nem.~Nem, nem, meg kell nyugtatni õket, mert szörnyû, szörnyû 5959 2, 14| Valami baj lehet odalent, nyugtatta meg rémülettõl zakatoló 5960 2, 8| sajnálom...~- De kérem, kérem - nyugtattam meg -, hiszen nincs is önnel 5961 4, 3| Nem lesz nekem ettõl nyugtom, már látom... Meg kell ezt 5962 2, 4| hogy komoly lehetõséget nyújthat a terápiának az idegesség 5963 2, 4| klasszikus klinikai kórképét nyújtják a lelkiismeretes orvost 5964 1, 4| a közelben. Nyöszörögve nyújtom a képem.~- Tessék, doktor 5965 1, 5| minden szót hangsúlyozva, nyújtott és éneklõ hangon nyilatkoztatta 5966 2, 2| emelte kezét.~Reszketve nyújtottam át az ötven koronát. Galléron 5967 2, 13| kis szájadat mozgatnád és nyúlkálnál?~NÕ. Na jó, várok egy percig, 5968 1, 8| mint a gyík. Utána akart nyúlni, hogy megfogja, de megijedt, 5969 1, 8| ustor.~De a Rossz Fiú nem nyúlt az ostor felé. Kieresztett 5970 2, 10| arcom kék volt. Akik hozzám nyúltak, utána mindig kezükre leheltek. 5971 2, 15| az alak itt folyton azt óbégatja, hogy õ az Isten.~Elõször 5972 2, 12| a paralízist kivéve), az objektíve, az agyállomány és idegállomány 5973 2, 8| beleegyezésére, az ön morális obligójára, hogy úgy mondjam, az ön 5974 4, 2| és jajong fel hozzám az oboákból. Egész szavakat vettem ki 5975 1, 7| hullámgyûrû szétlapul... ez már az óceán... az ott egy fárosz, villanykévéit 5976 2, 15| lélek és értelem s más ily ócska, túlhaladott és levitézlett 5977 1, 8| neki. De a paprikajancsit odaadja. Hát még mi volt? Egyszer 5978 1, 8| tõle. Addig nem is lehet odaadni, amíg anya bent van a szobában - 5979 1, 8| és a barna mackót kérte.~Odaadták neki. Megint behunyta a 5980 2, 13| FÉRFI. Én nem csíptelek, én odaadtam neked, hogy csináld meg.~ 5981 1, 5| hallgatóztam végig, ahogy odaát, az ebédlõben terítenek: 5982 1, 8| mutassa, mennyire rossz, odacsapta a katona fejét a falhoz, 5983 1, 9| egészség, és fölöslegébõl odadobott nekik egy szalmaszálat, 5984 4, 1| simogatta a kezem. Langyos arcát odafektette az arcomhoz. Keblével könnyedén 5985 2, 15| eleinte próbáltam ellenállani: odafigyelni, mirõl is van szó, spekulálni, 5986 4, 3| felszisszent. Mindketten odafordultak.~- Hogy a keserves isten... - 5987 3, 2| hogy híres zenész volt odahaza. Én kitüntetést kaptam. 5988 3, 4| orvostudomány valamikor odáig viheti, hogy a férfiak is 5989 2, 11| másutt, viszont mindenki odajár. Ebéd után, miután elolvastad 5990 4, 2| kezében valami könyv volt, odakaptam, kitéptem a kezébõl, és 5991 3, 7| A lancettákat, fogókat odakészítette az asztal mellé. Az ablakon 5992 2, 11| hogy a többi, rendes ember, odakinn mit szokott csinálni, beszélni, 5993 2, 5| természetes borzongást, odaléptem hozzá, és szelíden szólítottam 5994 3, 7| erõsen sütött be a nap: odament és leeresztette a redõnyt. 5995 2, 10| a mellényem alá bújtak. Odamentem és egy barna négyszögût 5996 3, 6| vigyorogva intett a szemével, és odasúgott, hogy ne szóljak senkinek, 5997 2, 8| köszöntötte barátaimat, és odasúgta nekem:~- Kérem csak... van 5998 2, 14| egy másik asztalhoz, és odaszólt a pincérnek.~- Feketét.~ 5999 4, 1| kábítasz, kellemetlen.~Odaszorította a fejét.~- Hiszen repülsz - 6000 2, 14| megszámlálhatatlan arcot látott, odaszorongtak az alsó rács mellé. Õ egyedül 6001 3, 1| egyszerûen megfogja, ha valamit odatartanak elébe.~- Kolosszális!~- 6002 1, 8| és csendesen, szelíden odatette a Rossz Fiú kezébe. Az nagyot 6003 1, 9| mozdulattal gombolta. Az orvos odaugrott - elõzékenyen segített. 6004 4, 2| kitéptem a kezébõl, és odavágtam szoknyái elé. Õ nyugodtan; 6005 2, 6| igazgatóval, és õ könnyedén és odavetõen említette nekem a dolgot, 6006 2, 14| kelljen verekednem... ha már odavisznek...~Halványan elmosolyodott.~- 6007 2, 9| lehet-e bízni Taralban? Az odds 20 az egyhez, de Feketerigó 6008 2, 14| betömik a száját, és egy sötét odúba dobják, hol bõr van a falakon, 6009 4, 2| könnyekké szétömlött testemet az öblös, fekete föld szörcsögve 6010 4, 2| húr felmordul, odabent az öbölben. Még nem jelentkezik? Tüdõm 6011 3, 5| leereszt a beteg gyomrába, aki öklendezni kezd. Ahá! Jön már a jó