Karinthy Frigyes
Betegek és bolondok

ŐRÜLT SIKEREM A TÉBOLYDÁBAN

AZ IDEGORVOSNÁL

Previous

Next

Link to concordances:  Standard Highlight

Link to concordances are always highlighted on mouse hover

AZ IDEGORVOSNÁL

Elgondolkodva néztem magam elé, és így szóltam:

- Szeretem a sárga bablevest.

Barátom, aki az utóbbi idõben Freud pszichoanalízisével foglalkozik, szúróan nézett rám.

- Miért mondod, hogy szereted a sárga bablevest?

- Mert szeretem - mondtam õszintén.

- Hm. Nem volt neked hatéves korodban egy kék hajú nõvel viszonyod?

- Nem emlékszem. Miért?

- Mert kék és sárga kiegészítõ színek. Az ember ok nélkül nem mond semmit: ez a pszichoanalitika vívmánya. Minden kijelentés egy rejtett szadizmus vagy mazochizmus önkéntelen megnyilatkozása: mindennek szexuális okai vannak, s minden visszavezethetõ gyermekkori emlékekre. Neked gyermekkorodban egy kék hajú nõvel volt viszonyod, és azért szereted a sárga bablevest.

- Lehet, de már nem emlékszem.

- De én emlékszem. A te idegeid tönkre vannak téve. Szadizmusod, a kegyetlenkedési ösztön, ki akarja élni magát. Valdd be, meg akarod ölni a sárga bablevest.

- Én?!

- Igen. Te ütni és verni akarod a sárga bablevest, mert szerelmes voltál egy kék hajú nõbe, akit nem verhettél meg. Te ölni akarsz. Idegeid tönkre vannak téve. Azonnal menj fel Berenczy idegorvoshoz, az majd kianalizálja belõled. Véged van.

Rémülten rohantam fel Berenczy idegorvoshoz. Dolgozószobájában fogadott. Mikor beléptem, keserûen mosolygott rám.

- Miért siet úgy? - mondta. - Szeretné, ugye, ha rám esnék az ajtó, és agyoncsapna engem?

- Bocsánat... erre nem is...

- Jegyezze meg magának, fiatalember, hogy két ösztön vezetheti csak minden cselekvésünk és gondolatunk: a nemi kegyetlenkedés és nemi megalázkodás ösztöne. Minden gondolatunk rejtett rugója ez a két ösztön: a szadizmus, illetõleg a mazochizmus vágya. Különben pedig mit akar?

- Szeretem a sárga bablevest - vallottam be rémülten, és a hideg végigfutott a hátamon.

- Gondoltam - mondotta az idegorvos mély megvetéssel. - Na, csak üljön le, majd meglátjuk, mit tehetünk magával.

Leültem, és egyszerre elmúlt a fogfájásom, amivel feljöttem. Szembeült velem.

- Ön tehát szereti a sárga bablevest - mondta az idegorvos. - Tisztában van ön azzal, milyen jelentõsége van annak, hogy ön szereti a sárga bablevest.

- Kérem... - mondtam félig sírva - ...én nagyon szeretem a sárga bablevest... de ha nincs... hát le tudok mondani róla...

- Kuss!... - dörgött rám az idegorvos. - Majd adok én magának. Ön igenis szereti a sárga bablevest. Az ön idegei tönkre vannak téve. Ön szadista. Ön kegyetlenkedni akar, ön meg akar ölni mindenkit, ön vágni, szúrni, csípni akar, ön szerelmes volt az öreganyjába, akinek le akarta vágni a fejét, de errõl önmaga se tud. Mit álmodott ma?

- Azt álmodtam, hogy koronát kaptam Fuksztól - mondtam, és a fogaim vacogtak.

- Kuss! - ordított az idegorvos. - Az ön álma azt jelenti, hogy ön, dacára annak, hogy maga se tud róla, szerelmes ebbe a Fukszba, és hogy ön szereti a pénzt, és hogy ön szeretné, ha Fuksz leesnék a Halászbástyáról, és a nyakát törné. Ön javíthatatlan szadista. Ön egy született Néró. Ön Caligula. Majd adok én neked, te büdös!

- Micsináljak? - siránkoztam.

- Az ön határtalan szadizmusát egy erõsebb szadizmus hatásának kell kitenni, mely legyõzze ezt az ösztönt, és mazochisztikus hajlamot keltsen önben. Ön parancsolni, hatalmaskodni, uralkodni akar: ez az ön halálos idegbaja, melybõl önt ki fogom gyógyítani. Szadisztikus hatásoknak teszem önt ki. Érti?

- Értem - mondtam, és összehúztam magam a széken.

- No - mondta és felállt. Rettenetes szemekkel nézett rám.

- Jajaj! - jajgattam.

- Kuss! - ordított. - Te ronda szadista. Azonnal állj föl, mert lelõlek!

Felálltam.

- Így. Most azonnal nyúlj a zsebedbe. Érted? Mert úgy váglak pofon, hogy lerepülsz a lépcsõn.

Zsebembe nyúltam.

- Így. Most azonnal szedj ki ötven koronát, és add nekem. Na, mi lesz? De rögtön. Majd letöröm én azt a te komisz szadizmusodat! Majd kigyógyítalak én abból a szadizmusból! Na mi lesz?

Pofonra emelte kezét.

Reszketve nyújtottam át az ötven koronát. Galléron fogott, és lerúgott a lépcsõn. A földszintrõl csodálkozva néztem vissza. Mosolyogva állt a rácsnál.

- Rendben van - mondta -, az ön mazochizmusa kezd már fejlõdni az ellenkezõ irányú szadizmus jótékony befolyása alatt. Néhány óra alatt egészen szépen ki fog gyógyulni. Alászolgája. Legyen máskor is szerencsém.

 


Previous

Next

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License