Fej.

 1    1|  beállításomat, hogy ezt megértse. Most, hogy talán németül s talán
 2    1|      Mindjárt elmondom, miért csak most és nem elõbb, már akkor,
 3    1|   ujjacskáikkal, aztán csönd lett.~Most a német kiadás sajtó alá
 4    1|            túl van azon is, amirõl most fogok beszélni ebben a levélben.
 5    1|         másnemû embertársamnak, de most már tudom, hogy nem hallgatna
 6    1|     amelynek lángelméi megõrültek.~Most Önök, néhányan Londonban,
 7    1|        összeköt, idõn és téren át. Most, míg ezt írom Önnek, egy
 8    1|           Ugyanannak a szõke nõnek most fekete a haja, mosolya sátáni
 9    1|           tudtam nyújtani neki?~És most sejteni kezdtem, hogy minden
10    1|            magát, aki nõt álmodik.~Most már megmondhatom: Capillária
11    3|         rajtam, s azt hittem, hogy most mindjárt meghalok, hogy
12    3|          csápokkal és uszonyokkal. Most már valamivel messzebb láttam
13    3|            kezdetleges formája egy most fejlõdõ testrésznek. Mindene
14    3|           az élõlényekkel - s hogy most, idegen és különös állat
15    4| ámulatomban hangot se tudtam adni: most egészen közel, háromlépésnyire
16    4|           fürtjeit, talpra álltam.~Most szemtõl szemben állottunk.
17    4|       tartomány vendége lévén, már most hangsúlyoznom kell szeretett
18    4|           hangosan felnevettek, és most úgy néztek rám, mint aki
19    4|         értelmes dolgot mondott, s most már tudni lehet, kicsoda.
20    5|           ne émelyedjen el, ha már most közlöm vele, hogy azok a
21    6|    bizonyos fondorlatokra - amiket most már restellek - ahhoz, hogy
22    7|            amit abbahagytak.~Opula most megmagyarázta nekem, hogy
23    9|             mert elõadásom alapján most már körülbelül tisztában
24    9|         bullok-ok ruháit írtam le.~Most végre megértettem, hogy
25   11|          vizsgálódtak és tanultak. Most már tudtam, hogy õk voltak
26   11|           a hátam mögött van, vagy most villant el mellettem, gyorsabban,
27   11|           és hogy én vagyok az. De most már nem tudom, mit higgyek.
28   11|      kettõnk közé állt volna, hogy most már nyíltan, fenyegetõn,
29   11|           szárazföldön megszoktuk. Most tehát, amikor váratlanul
30   11|          hogy hatalmamban tartom s most erõsebbnek bizonyulva nálam,
31   11|     Capilláriába érkezésem napján. Most üres volt az ajtó. Az üres
32   11|            érzésem az volt, mintha most érkeztem volna Capilláriába:
33   11|         Nem tudom, miért, az egész most következõ jelenet, elítéltetésem,
34   13|          ezeket az eredményeit már most gyakorlatba hozzuk, és úgy