Fej.

 1    1|       embertársamnak, de most már tudom, hogy nem hallgatna végig,
 2    1|      szóló törvényjavaslatot. Nem tudom, mit jelent, mi igaz belõle
 3    1|        belõle mi lesz belõle, nem tudom, hogy álljak fel a gondolattal
 4    1|     skótok annyit csúfolnak - nem tudom. Hogy magyarázzam meg, hogy
 5    1|        szõke nõ mosolyát bûvösnek tudom magam is, és áldom érte
 6    1|           Önnek felfedezésem: jól tudom, hogy szavakba elmondva
 7    1|         igazságának bizonyul. Nem tudom, a világ megváltása, kétezer
 8    2| elvesztettem eszméletemet, és nem tudom, percekig vagy órákig tartott-e
 9    3|       megfordult és befutott. Nem tudom, mi történt velem - arra
10    5|     fajtát illeti (nagyon nehezen tudom kifejezni, hogy megértessem
11    6|            s ezek is (ezt nehezen tudom kifejezni) nem magát a tárgyat
12    9|      fájdalommal ejtettem ki (nem tudom elégszer emlékeztetni az
13   11|        vagyok az. De most már nem tudom, mit higgyek. Hogy én vagyok-e
14   11|       kellene hajolni - és én már tudom, hogy lehajolni nem szabad.
15   11|       lealjasodni hozzád - hiszen tudom, hogy közönyös vagy, és
16   11|          vagyok velük - ó, én jól tudom, amit te hirdetsz anélkül,
17   11|      elismerése a valóságnak, nem tudom - de úgy rémlett, hogy egy
18   11|      zúgott és zakatolt... és nem tudom, hogy még mi történt, mit
19   11|        azért ültették mellém. Nem tudom, miért, az egész most következõ
20   11|      esküvõmre emlékeztetett, nem tudom, miért.~Vád és ítélet igen
21   13|        hogy azóta mi történt, nem tudom: utolsó emlékem tehát erre