Fej.

 1    1|    kísértõ én vagyok. A rokonok egyre azt magyarázták, hogy milyen
 2    1|       követõ századok alkonyán, egyre nyugtalanabb sejtések között,
 3    1|   nyugtalanabb sejtések között, egyre határozottabban alakult
 4    1|    Zsuzsanna a század vége felé egyre hasonlatosabb lett a rajzhoz,
 5    1|        Csúszva az idõben, ahogy egyre jobban világosodik a jövõ,
 6    1|      jobban világosodik a jövõ, egyre jobban világosodik a múlt
 7    2|    önzetlenül és rajongó hittel egyre azon fáradozott csak, hogy
 8    2| másrészt, e külön munka mellett egyre nagyobb gondot okozott,
 9    3|   gyûrûkbõl egymás fölé építve, egyre keskenyülõ épület volt,
10    7| közelébe emelheti. Ez az épület egyre nõ, egyre hatalmasabb lesz,
11    7|          Ez az épület egyre nõ, egyre hatalmasabb lesz, s végre
12    7|      tapasztalhattak. E könyvek egyre növekvõ piramisát, melynek
13    7|        Mármost, ha ez a piramis egyre nõ, nemsokára ott tartunk
14    7|   dicsekedtem, hogy az ember az egyre növekvõ és sûrûsödõ okossággal
15    8|       kezdenek az oihá-k körül, egyre gyorsabb iramban, miközben
16   11|  forogni kezdett velem, pörgött egyre sebesebben, fejemre állított,
17   12|        szem elõtt tartani, hogy egyre szélesebb rétegeket vonhassunk
18   13|       Birodalmak vezetõ férfiai egyre hevesebben sürgették az
19   13|         bizonytalan irány felé, egyre bujkálva és aggódva, nehogy