Fej.

1   10|     értelem - folytatta Opula és mosolygott. - Mit gondolsz róla, mire
2   10|    igazságot... a lélek...~Opula mosolygott.~- Aki az Én számára keres
3   10|          az Ember számára?~Opula mosolygott.~Ránéztem.~- Hát elfelejtetted
4   10|    dadogtam megsemmisülve. Opula mosolygott, és magasra emelte a kezében
5   11|         kegyelmesen és biztatóan mosolygott volna - mosolya oly finom
6   12| Fészkelõdni kezdett, kicsinylõen mosolygott, szórakozott válaszokat
7   12|         Xa-ra atyai jóindulattal mosolygott, és ismételten biztosított