Fej.

1    2| szemem, hogy búcsút vegyek az ég napfényes felhõitõl, melyek
2    7|       él, s fejét a csillagos ég közelébe emelheti. Ez az
3    7|        Üvegkupolája, mint egy ég felé fordított szem, mered
4   10|      fejem fölött a csillagos ég, és bennem a kategorikus
5   11|   illatában, enyhe, csillagos ég alatt, viharban és napsütésben.
6   13| bámultam bele a Napba s a kék ég harangjába, melyet oly sokáig
7   13|  láthatnom. Estefelé volt, az ég felhõtlen, partot nem láttam