Fej.

  1    1|        egyszerre mindenkinek mondjam el azt, amit külön-külön senki
  2    1|               leveleket kaptam, amikben azt igyekeztek kimutatni, hogy
  3    1|             írja a zord puritán -, csak azt láttam, hogy mellényem egészen
  4    1|         filozófus bólogat: Hja, hja! Ez azt jelenti, hogy a nõ sátán
  5    1|               maga is fel tud venni. És azt mondták: nem szégyelled
  6    1|                fogva gyûlöltem õt, mert azt mondták, hogy azért legyek
  7    1|                 a francia unokatestvér, azt ajánlotta, nézzek szembe
  8    1|                hajlandóságom szétszedni azt, amit nem tudok összerakni
  9    1|                 vagyok. A rokonok egyre azt magyarázták, hogy milyen
 10    1|               tudnak a titokról, amirõl azt hitte, csak õ tud.~És mégis
 11    1|        felsõbbrendû állat kétnemû. Mert azt tudtam, hogy a ló kétnemû,
 12    1|                az eszébe! Rólam egyszer azt mondta valaki: magában van
 13    1|               magában van valami nõies. Azt feleltem neki ijedtemben:
 14    1|                 szépséget nem is várok, azt elvárom, hogy emberi méltóság
 15    1|             cégérének tud látni: bennem azt a gyanút kelti, hogy inkább
 16    1|           társadalmunknak Európa-szerte azt a feltûnõ jelenségét, a
 17    1|              alakban, ez nem okvetlenül azt jelenti, hogy ezek örök
 18    1|             konstrukciójának jelentheti azt is, hogy nagyon közel vagyunk
 19    1|               harc nem azonos fogalmak, azt hiába tagadja az „õsi és
 20    2|             sorsát, s nekem ajándékozva azt az örömet, amit szerelme
 21    2|                s felismerve, hogy élek, azt gondoltam, hogy talán kihalásztak
 22    3|            honnan nyeri a világosságot, azt még nem tudtam: egyébként
 23    3|             rémület lett úrrá rajtam, s azt hittem, hogy most mindjárt
 24    3|          szerves életnek alapfeltétele, azt vérem pezsgése és szívem
 25    3|               Lerajzolni könnyebb volna azt, amit láttam, mint leírni.
 26    3|              paripáéra emlékeztet? Vagy azt a másik, lapos félszegúszót,
 27    4|          rettenetes súlyokra méretezve. Azt kellett volna hinnem, hogy
 28    4|           hasonlítottak egymáshoz, s ha azt mondom, hogy egyik szebb
 29    4|                térít. Be kell vallanom, azt vártam, hogy szokatlan külsõm -
 30    4|            szerint magamra mutattam, és azt mondtam: ember. Eljárásomnak
 31    4|               borzongás fogott el, hogy azt hittem, elájulok. A kés
 32    5|         huzamosabb ideig nõkkel, ismeri azt a furcsa érzést, mikor az
 33    5|         palotáját - õnagysága egyszerre azt mondja, pardon, azonnal,
 34    5|                Capillária törvényeirõl, azt mind magánszorgalomból tudtam
 35    5|              Óceán fenekének körülbelül azt a területét foglalja el,
 36    6|            lényegét megismerni, már-már azt kezdtem hinni, soha nem
 37    6|             pontosan, hanem inkább csak azt az érzést, indulatot, amit
 38    6|                 idegeknek és a léleknek azt a fokozott feszültségét
 39    6|   elkorcsosultak és elaljasodtak, amint azt néhány hatalmas pesszimista
 40    6|         megfeszített munkájával elérték azt a tiszteletet és közbecsülést,
 41    7|              mert hiszen említettem már azt a szégyenletes és megalázó
 42    7|                 gondolom, mire alapítom azt a meggyõzõdésemet, hogy
 43    7|               téglákat, hogy felépítsék azt a hatalmas épületet, ahonnan
 44    7|               piramisa, míg végre eléri azt az Ismeretlent, amirõl beszéltünk.~
 45    7|           matematikai érzéket árult el.~Azt mondta, hogy ez a piramis,
 46    7|               egészet elölrõl. Õ inkább azt ajánlaná, hogy mielõtt piramist
 47    7|            kezdünk építeni, elõbb talán azt kellene elintézni azzal
 48    7|                  Hogy mi célból teszik, azt az oihá-k nem tudják és
 49    7|             bullok-ok, ha hagynák õket, azt eddig még nem lehetett megállapítani,
 50    7|            miatt késõbb elpusztítottak, azt állította, hogy a bullok-ok
 51    7|          agyvelõt a fõtt bullok-fejbõl. Azt azonban csak késõbb tudtam
 52    8|               hatása (az õ nyelvükön ez azt jelenti, hogy érti a szóval
 53    8|              számára hasznosít. Leírtam azt a szánalmas, kicsinyes harcot,
 54    8|                 bírálat tárgyává tettem azt az ellenvetést, hogy hiszen
 55    8|           küzdelmeiben. Sajnos azonban, azt látjuk, hogy ez csak addig
 56    8|                logikai meghatározásnak. Azt kérdezte tõlem, valóban
 57    8|           bullok-társaimmal egyetemben, azt szeretném, hogy a nõk ne
 58    8|           hevesebben, félbeszakított és azt állította, hogy a „nemek
 59    8|           öltözteti, elõnyben részesíti azt a nõt, aki a szerelmet maga
 60    8|                a férfinak egyebet, mint azt a jogot, hogy - adhat? -:
 61    8|                 jogot, hogy - adhat? -: azt a különös jogot, amit a
 62    8| visszamaradottságában igyekeznék elérni azt a fejlettséget, amit önkéntelen
 63    8|                 azonnal árasztani kezdi azt a könnyû folyadékot, amirõl
 64    8|                 lakóháznak alakítsák át azt, amihez õk újra meg újra
 65    9|   szentháromsága biztatott, hogy elérem azt a világosságot, az életnek
 66    9|         oklevelet. Soha nem felejtem el azt a boldog pillanatot, mikor
 67    9|                  Elmondtam még úrnõmnek azt is, hogy boldogságom természetesen
 68    9|               váratlanul közbeszólt, és azt a csodálatos kérdést tette
 69    9|                 nem tudta felismerni, s azt állította, hogy a hasonlatokkal
 70    9|            szeretni vagy megszerettetni azt, amirõl beszélünk, mindjárt
 71    9|        pótlására, mint a kereskedõ, aki azt mondja a vajról, hogy „olyan,
 72    9|              amit meg akart tudni. Csak azt nem érti még, hogy van az,
 73    9|                 semmiképpen sem jelenti azt, ahogy vallomásaimból is
 74    9|             nincsen semmi bizonyíték -, azt sem sikerült eddig kimutatni,
 75    9|            rokonság elvét: vállat vont, azt mondotta, hogy lehetséges,
 76    9|                 gondolkodásunk szerint, azt lehetne mondani, hogy az
 77    9|                az oihá-kra vonatkoznak, azt állítani, hogy egy oiha
 78    9|                 nálunk, a szárazföldön, azt próbálná kimutatni holmi
 79   10|           jelentését.~Ebbõl megértettem azt, amit Opula természetesnek
 80   10|                  hogy jelképezzem velük azt, ami iránt eddig hiába igyekeztem
 81   10|                 magasság-vágyát illeti, azt se tartja egy cseppet se
 82   10|               mindabból, amit elõadtam, azt látja, hogy ugyanolyan ostobák (
 83   10|                mi nevezzük - eltekintve azt a néhány feministát, akiket
 84   10|                 nincsen. Ezen az alapon azt is lehet mondani, hogy az
 85   10|           bálványképeiket? - Hiszen, ha azt hinnõk, hogy a nõnek lelkileg
 86   10|               egyesíteni akart magában, azt hitte, tökéletessé lesz,
 87   10|              fellázadt az Egész ellen s azt hitte, felveheti vele a
 88   10|                 állat -, nem szerzi meg azt, amire vágyott s elveszti
 89   10|                amire vágyott s elveszti azt, amije volt: reménytelen
 90   10|           tudnád-e mondani pontosan? Én azt mondom neked, nem arra,
 91   11|                 csendesen és végtelenül azt hittem, rögtön megfulladok.
 92   11|              szép volt, hogy pillanatra azt éreztem, mintha megszûnnék
 93   11|                gyorsabban, mint a fény. Azt is tudtam, hogy rejtõzködik,
 94   11|                 szemekkel - és néha már azt hittem, megtaláltam: megtaláltam
 95   11|            valami fény hunyorog - nekem azt el kell érni, jössz-e velem?
 96   11|         mélységbõl és a homályból, hogy azt érezd, amit én, mert méltó
 97   11|              fogva, amirõl, vagy akirõl azt hittem, hogy hatalmamban
 98   11|                 követték egymást. Opula azt állította, hogy félrevezettem
 99   12|       meglepetésemre ez a hír korántsem azt a tiszteletet és irigységet
100   12|                goncsargó (így hívják õk azt a katasztrófát, mikor az
101   12|            mérges váladéka megvakította azt, akire ráfreccsentették.
102   12|         foglalva és kielemezve alkotják azt az egészet, amin a Torony
103   12|             erkölcsi magaslatra jutván, azt az utat és módot is megtalálta,
104   12|          szemüvegén át szabad nézni, ha azt akarjuk, hogy ezeknek a
105   12|           célozza: le kell vonni belõle azt, ami betegesen túlfûtött
106   13|             elzárásával sikerült elérni azt a lelkes hangulatot, mely
107   13|                 diplomácia nyelvtudósai azt követelték, hogy a bullok-társadalom
108   13|      névmáséival - hogyha egy diplomata azt mondta, „mi hajlandók vagyunk
109   13|                 ha a katona a harctéren azt mondta, „én éhes vagyok”
110   13|         tornyonként, késõbb, felismerve azt az erõt, ami a tornyok közti
111   13|        váratlanul beborította az eget - azt igazán nem lehet követelni
112   13|               amit a Gumihúzók okoztak, azt a felfogást tûzte zászlójára,
113   13|               utazás vágyát és ingerét. Azt hittem, utolsó perceimet