Rész;  Fej.

 1    1,     1|     énreám gondoltál.~ Beültetek aztán kocsikába,~S elmentetek
 2    1,     3|       mátul,~Kegyed nem készült, aztán hol az irka?~ "Az ember
 3    2,     1|     segedelmével, elég.) Egyszer aztán nagy eltökélés ül ki a mennyei
 4    2,     1|        szájaízének. Jönne vissza aztán a gyümölccsel a szobájába.~
 5    2,     1|         No, áldjon meg az isten, aztán el ne felejtsd a te öreg
 6    2,     3| végigsétálták a redut környékét, aztán letértek a Városerdőn túl,
 7    2,     3|        hajdúk zsalugátereztek... aztán egyszerre megállt az egész
 8    2,     3|        duellált. Egy holdas este aztán a régi Rondella körül spinétet
 9    2,     4|        Fizetek - mondta, és csak aztán esett össze.~Harmadik negyvenezer
10    2,     4|      betette az ablakmélyedésbe. Aztán a közoktatásügyi minisztériumba
11    2,     4|           Szép leány? - kérdezte aztán tiszteletteljesen. A haldokló
12    2,     4|           előrebökik az ujjukat, aztán megint visszarántják - innen,
13    2,     4|      valamit csavar egy tárgyon, aztán fölemeli és körösztülnéz.
14    2,     4|        begyújtottak volna alája. Aztán óvatosan kifordul, rá a
15    2,     6|      szeme is megnyikkant bele - aztán akkor úgy ment Turi Dani,
16    2,     6|      fölött. Úgy lett meg a ján, aztán visszaesett, mint a rongy,
17    2,     6|          csibbe.~Dani meg nézte.~Aztán egyetlen, morczos mozdulásával
18    2,     6|         béle, rángott egy párat. Aztán nem izgett többet.~A másik
19    2,     6|          Majd béviszem.~- Úgy a. Aztán szójjanak majd az asszonynak.
20    2,     7|      például a túlsó oldalon. De aztán eszébe jutott, hogy akkor
21    2,     7|      házra, amely külön állt. De aztán elszégyellte magát. Visszament,
22    2,     7|    mennyibe kerül egy kémény. De aztán elfelejtette.~III~Este gondosabban
23    2,     7| hullafoltjai. Néha írni kezdett, aztán összetépte. Ilyenkor a kezein
24    2,     7|         óriási karok nyúltak ki. Aztán füstgomolyokat látott.~Költőket
25    3,     1|        egy szőnyegnek. Linó Lea. Aztán én voltam a vengerka őnagyságánál
26    3,     2|       malackáim.~Reszkető csönd. Aztán egyszerre világos lesz,
27    3,     2|        mennyivel okosabb náluk - aztán el.~~MÁSODIK FELVONÁS~Hedvigéknél.
28    3,     2|     sincsen.~HEDVIG~gondolkodik, aztán szárazon. Várjon meg. El.~
29    3,     2|  üdvösség edénye...~Megcsókolja, aztán megeszi a kefét.~Zivatar.~
30    3,     5|         eleinte alig hallhatóan, aztán erősebbé válik, mintha közelednék
31    3,     5|     Kézzel, lábbal kalimpált,~És aztán meghalukált.~ Ekkor jött
32    3,     5|          S elküldte az ördögöt.~ Aztán így szólt: no, mint mondok,~
33    4,     2|      vonszolta egy ideig testét, aztán összeesett egy gödörben.~
34    4,     3|       pillanatig gondolta Kjola, aztán nevetségesnek találta az
35    4,     3|            mondta fájdalmasan. - Aztán kicsit megforgatom, kicsit
36    4,     3|        de csak nem vagyok beteg? Aztán megnyugtatta magát.~III~
37    5,     2|          el.~Még tizennégy szín, aztán vége~ ~