Rész;  Fej.

 1    2,     1|           gyümölccsel a szobájába.~No, úgy is lett. Visszajön
 2    2,     1|           olykor-olykor a tollunk. No, áldjon meg az isten, aztán
 3    2,     4| fiatalember menyasszonya, nem az a nő volt, akibe az ember beleszeret.
 4    2,     4|          az ember beleszeret. Az a nő se volt, akibe nem szeret
 5    2,     4|         bele az ember, inkább az a nő volt, akibe vagy beleszeret
 6    2,     4|    beleszeret. Zerkovitz Ella az a nő volt, aki egyszerűen nem
 7    2,     4|            én máris csömört érzek? No de most már biztos, hogy
 8    2,     4|            biztos, hogy egy utolsó nő az a Zerkovitz Ella, egy
 9    2,     4|      szélesedik. A fortyogás egyre nő, brumm, brumm, így tesz.
10    2,     6|       ládafenekére. Ott is volt. - No, leli?~- E a, e hát - biccent
11    2,     6|    Déltájra megmukkant az ember.~- No.~- Hát így.~- De nem a,
12    2,     6|         utól a magyar csendőrök.~- No, gyüjjön kend, gazda - szíveskedtek
13    2,     6| szöszmételte, hogy akar valamit.~- No, mi ké?~- Hát csak, ha nem
14    3,     1|         ambícióm, hogy egyszer egy nő, akit szeretnék megkapni,
15    3,     2|          FENE.~Tehát kegyed férjes nő, nagyságos asszonyom?~HEDVIG.~
16    3,     2|        végig.~JÓNÁS~ugrál. Ó, nagy nő! Nagy nő! Elrohan.~HEDVIG
17    3,     2|            ugrál. Ó, nagy nő! Nagy nő! Elrohan.~HEDVIG ÉS A FENE~
18    3,     2|        mert még a nyakamon marad a nő. Jónás!~JÓNÁS~kijön. Mit
19    3,     2|       kezdem már összekonfundálni. No. II.~HEDVIG~kirohan. Nem
20    3,     3|   lenézéssel, az elfinomult városi nő ösztönös irtózatával minden
21    3,     4|          szekírozzon. Tisztességes nő vagyok, mit kompromittál.
22    3,     5|       rövid kéziratot hoztam.~ÁDÁM~No várj! Ne vágtass! Gondold
23    3,     5|           balzsam és talizmán! Ó a nő!~Te, ki lugast varázsolál
24    3,     5|         szent igét,~Mit férfifülbe nő súghat csupán~S mely a vén
25    3,     5|           E szó kibékít és felold! No súgd!~ A nő súg~ÁDÁM~felordít.~
26    3,     5|     kibékít és felold! No súgd!~ A nő súg~ÁDÁM~felordít.~Lucifer!
27    3,     5|            Tömjétek meg begyetek.~ No most tele van a bendő,~Itt
28    3,     5|             Eltörtétek a babát!~ - No majd veszek frisset, másat,~
29    3,     5|     ellenség,~Megszúrta a mellén.~ No ez mégis hallatlan,~Hogy
30    3,     5|         nékem, Ádikám.~Ádi mondja: no, mi lesz még?~Nem szeretem
31    3,     5|            Csodálkozva széttekint,~No most itt vagyunk megint.~
32    3,     5|         ördögöt.~ Aztán így szólt: no, mint mondok,~Kell-e még
33    4,     3|      hiszen tudja, a dohánytőzsde, no igen. De különben Agocska