Rész;  Fej.

  1    1,     1|                a Kárpátoktól az Adriáig és visszafelé, egy anyától
  2    1,     1|                 a szerelem sötét verem, és hogy kint egy mezőn az ember
  3    1,     1|            férjed tojást evett, hármat,~És titokban megcsípte a vállad.~
  4    1,     2|        MOSLÉK-ORSZÁG~ ~(Megjelent német és francia fordításban is)~
  5    1,     3|            nyelvezete. A fogarasi elemi és a verseci főgimnázium nyolc
  6    1,     3|               ige-kötők-, szó-csavarok- és kettősfedelű mondatszerkezetekre,
  7    1,     3|           modern verstechnika vívmányai és a villamos nagyanyacsavar"
  8    1,     3|              dunnaorzó~Mint ferde torta és megint retorta.~ De Áfrikában
  9    1,     3|            Áfrikában fú az ántipasszát ~És négerek masszálnak pántlimasszát~
 10    1,     3|                masszálnak pántlimasszát~És ott az ég oly régi, égi
 11    1,     3|              tajtékot Aagis öble hány.~ És Athenben született auzgewélt,~
 12    1,     3|             borsó,~Akit szeretnek Bélák és a Bandik.~ "Te tarfejü,
 13    1,     3|            tarka torzó,~Dús, dőre dátum és dalos dativusz,~Post, penes,
 14    1,     3|            bolyongó, béna bink balán...~És szólt a lány, gradus genitivusszal:~ "
 15    1,     3|          öblögetve, öblögekbe ablakogva és makogva mekegve.~És mekegve
 16    1,     3|           ablakogva és makogva mekegve.~És mekegve és makogva lent
 17    1,     3|             makogva mekegve.~És mekegve és makogva lent a mélybe, 2Ölent
 18    1,     3|               logarithmus ötven asszony és emelve és kivonva, négyzetekre
 19    1,     3|                 ötven asszony és emelve és kivonva, négyzetekre köbgyökökre,
 20    1,     3|         öblögetve ablakokba, ablagokva, és makogva, öblögekbe2 és mekegve
 21    1,     3|                  és makogva, öblögekbe2 és mekegve és makogva, 2Öfogjanak
 22    1,     3|          makogva, öblögekbe2 és mekegve és makogva, 2Öfogjanak meg,
 23    1,     4|              kenik homlokom is.~3. sor. És bizonyos tekintetben mindig
 24    1,     4|                hagymákat eszek.~5. sor. És nekem kezeim ragadnak.~6.
 25    1,     4|            bélülről kukacokkal.~7. sor. És most jut eszembe, hogy az
 26    1,     4|                az ember meghal.~9. sor. És fekete földben sötét homokot
 27    1,     5|            később "Négy fal, egy plafon és egy padló között" helyesbített
 28    1,     5|                közönség. Több politikai és közgazdasági szonettet írt:
 29    1,     5|            tiszteletbeli igazgatója. Ép és egészséges ember, fiatalabb
 30    1,     5|                tífuszon ment keresztül, és kétszer a Petőfi-társaságba
 31    1,     5|                 aki halkan belelépett.~ És jönnek távol, ferde illatok~
 32    1,     5|               illatok~Mint kósza lányok és hideg cselédek~Kiknek bús
 33    1,     5|                 fintorog~Mint trombiták és roppant trombonok~S a holdvilágnál
 34    1,     5|        szédelegve ferdül~Nehéz boroktól és aranyló sertül~Úgy lépek
 35    1,     5|              edény.~         Oly furcsa és merev.~Aranyhabos tó, emlék-temető~
 36    1,     5|              emtet, engem temet ő~Fehér és csendes. Ülök rajt, kis
 37    1,     5|                  Ülök rajt, kis ingbe -~És távoli, mély országokba
 38    1,     5|                 int be~Mint folyt arany és mint ezer ezüst,~Oly bús,
 39    1,     5|               igénytelen~Becéz, reámnéz és tréfál velem~Mint egy kis
 40    1,     5|                 teknő -~De néha megnő -~És néha horpad s néha szétreped~
 41    1,     5|                 horpad s néha szétreped~És szerteszökken szörnyű fergeteg~
 42    1,     5|          szerteszökken szörnyű fergeteg~És a homályban bőszen harsonáz~
 43    1,     5|               homályban bőszen harsonáz~És akkora már, mint a ház~És
 44    1,     5|               És akkora már, mint a ház~És ordítunk és sírunk: diadal~
 45    1,     5|                  mint a ház~És ordítunk és sírunk: diadal~És ilyen
 46    1,     5|              ordítunk és sírunk: diadal~És ilyen fiatal~S mint kürtök
 47    1,     5|           kürtök öble s vérző trombiták~És néha vág.~És néha vég.~És
 48    1,     5|            vérző trombiták~És néha vág.~És néha vég.~És néha olyan,
 49    1,     5|               És néha vág.~És néha vég.~És néha olyan, mint az ég.~
 50    1,     5|            lunga, lenge lég~(Még, még.)~És borzadunk az égbe, nyögve,
 51    1,     5|        borzadunk az égbe, nyögve, sírva~És néha néz ránk -~És néha
 52    1,     5|                sírva~És néha néz ránk -~És néha olyan, mintha verset
 53    1,     5|                 szüpögök~Az éjbe, későn és korán~Én szipogok~Az orromon,
 54    1,     6|               félszegen feléd, motyogva és szeliden:~Kinek halk nyála
 55    1,     6|                 Könnyes, fakó szívemmel és trottyos térdemen;~Mely
 56    1,     6|                 isten vagy, csekélység, és két isten és három~Oly bús,
 57    1,     6|                csekélység, és két isten és három~Oly bús, kietlen mindegy...
 58    1,     8|                csipásszemű~Öreg, hümmög és krákog és köp~És ahogy ballagunk,
 59    1,     8|      csipásszemű~Öreg, hümmög és krákog és köp~És ahogy ballagunk,
 60    1,     8|                 hümmög és krákog és köp~És ahogy ballagunk, billegünk,~
 61    1,     8|               Megállok, nem veszi észre~És kiballag ballagó lábam alól~
 62    1,     8|             kiballag ballagó lábam alól~És továbbsétál és én a levegőbe
 63    1,     8|               lábam alól~És továbbsétál és én a levegőbe maradok.~És
 64    1,     8|               és én a levegőbe maradok.~És nézek utánna, nyetenye,
 65    1,     9|                 masamódlány,~Egy polgár és két kalmár.~ "Jót tesz a
 66    1,     9|                Mount Everest.~ Vérzápor és gennyzivatar volt~Az egész
 67    1,     9|             egész történelem~Harcolt Ég és Pokol és Dögvész,~Tűz és
 68    1,     9|          történelem~Harcolt Ég és Pokol és Dögvész,~Tűz és Víz és a
 69    1,     9|                és Pokol és Dögvész,~Tűz és Víz és a többi elem,~ Anyag
 70    1,     9|            Pokol és Dögvész,~Tűz és Víz és a többi elem,~ Anyag és
 71    1,     9|                 és a többi elem,~ Anyag és Erő és Elektron,~Rádium
 72    1,     9|               többi elem,~ Anyag és Erő és Elektron,~Rádium és tatai
 73    1,     9|                 Erő és Elektron,~Rádium és tatai brikett,~Lent a mélyben
 74    2,     1|     szerkesztőjéhez.~Kedves Szerkesztőm és ~       Kenyeres Pajtásom!~
 75    2,     1|            ábrázatja, néz az ajtó felé, és torkaszakadásból kacagni
 76    2,     1|            Nagyramered a padisah szeme, és dühösen rivall rá az emberre:
 77    2,     1|                 Az meg kinyújtja kezit, és fuldokolva a nagy derültségtől,
 78    2,     2|            estvelen, lement a lovakhoz, és mézes cukorral csiklándozta
 79    2,     2|              felhúzta, Anna - mondják - és szép szelíden.~ ~
 80    2,     3|             délután strimplit hímeztek, és az eresz alatt Knezmicsné
 81    2,     3|               macskája poros akácfákról és a dűlőút végén korhadozó
 82    2,     3|             apró zenélő szerkezet volt, és ezt zenélte: "Du hast mich
 83    2,     3|          Augusztin."~Délután Knezmicsné és a régi kisasszonyok promenádére
 84    2,     3|          repülőverseny volt, Knezmicsné és a régi kisasszonyok a hatos
 85    2,     3|                fészer előtt álltak meg, és benéztek. Székely, a kurátor,
 86    2,     3|     betessékelte a régi kisasszonyokat, és megmutatta nekik a repülő
 87    2,     3|               tót, akit ottfelejtettek, és olyankor, mikor a gép döcögve
 88    2,     3|           olyankor, mikor a gép döcögve és nyikorogva felszállott a
 89    2,     3|                 hosszú féderes ostorral és zsalugáterrel - ezek néha
 90    2,     3|             kékséges égbe. Nagy döcögve és nyikorogva felszállott a
 91    2,     3|               létrát támasztottak neki, és a régi kisasszonyok lesétáltak
 92    2,     3|                benne szó, úgy látszik - és Szindbád az áttört strimflikre
 93    2,     3|                finom dámák cipellőjéről és parfümjéről álmodozva, sokszor
 94    2,     3|                  sokszor feküdt egyedül és elhagyatva. Ebben az időben
 95    2,     3|               mindig nem jutott eszébe, és mivel restellte volna ezt
 96    2,     3|                 azt a könyvet Szindbád, és végleg lemondott róla, hogy
 97    2,     3|                 könyveket: ő az illatos és patinás jelent szerette,
 98    2,     3|               Füredről, holdas estékről és krizantémumokról, miket
 99    2,     3|         Zerkovitzgavotte-ot meghallgat, és korán lefekszik.~A barnult
100    2,     3|                 Lantos Sebestyén Károly és a mindig graciózus, mindig
101    2,     3|               graciózus, mindig illatos és finoman mosolygó Jules Bakti,
102    2,     3|             Sebestyén kezdett beszélni, és elmondta, hogy az ő nagyapja
103    2,     3|                két éve, vagy még több - és hogy akkor ez a negyvenkettes
104    2,     3|        akvarellben, két kis galambbal - és egy kis ezüstlánc lógott
105    2,     3|                   sóhajtották együtt... és kívülről, a Rondella felől
106    2,     4|                 közönséges fiatalember, és arra gondolt, hogy a menyasszonyával
107    2,     4|                minden különösebb vérzés és fájás nélkül fog menni,
108    2,     4|               nagyobb emóciókat vált ki és mélyebb nyomokat hagy az
109    2,     4|             volt, erről szerző garantál és becsületszavát adja, annyira
110    2,     4|               tudja, miért fordult meg, és legjobban szeretne visszafordulni.
111    2,     4|             Zerkovitz Ellával mélyebben és behatóbban foglalkozott
112    2,     4|              ilyen eddig még nem akadt, és nem is fog akadni -, az
113    2,     4|    mittudoménmilyen, egy kis úgysebánom és fogalmamsincsrólamiféle
114    2,     4|                 fogalmamsincsrólamiféle és így tovább. Egyébként feltűnően
115    2,     4|                  inkább buta, mint szép és inkább szeplős, mint jó
116    2,     4|             kinézett a kávéház ablakán, és még egy konyakot rendelt.
117    2,     4|                 sírni tudnék örömömben.~És belesírt a kisimbiszbe,
118    2,     4|               azt a kis szardíniagyűrűt és jajistenem, mondta, de örülök,
119    2,     4|                 I~Egy konyakot rendelt, és kinézett a kávéház ablakán.
120    2,     4|             kinézett a kávéház ablakán. És hát nem és nem, tűnődött
121    2,     4|             kávéház ablakán. És hát nem és nem, tűnődött magában Andor,
122    2,     4|                  aki rábukott az utcán, és nem akart lemenni róla,
123    2,     4|                 nem akart lemenni róla, és ide is velejött, a szuterénhelyiségbe,
124    2,     4|               dolga volna a hivatalban. És hát nem szeretem, hát mi
125    2,     4|              csak kilenc gyerekünk van, és én máris csömört érzek?
126    2,     4|                dalköltő, mit ér minden. És lassan, élvezettel megnyomta
127    2,     4|                Rendelt még egy ablakot, és kinézett a konyak kávéházán.
128    2,     4|            kávéházán. Most már szelíden és csendesen mosolygott; mint
129    2,     4|                hogy mi illik, csendesen és okosan figyelte, vizsgálta
130    2,     4|               lett, már csak Ányos Laci és a menyasszonya iránti véghetetlen,
131    2,     4|          teljesen megfeledkezett róluk, és hogy már nem bánja őket,
132    2,     4|                hogy már nem bánja őket, és már úgy unja az egészet,
133    2,     4|              minden más kiszáll belőle. És okosan, kedvesen, szelíd
134    2,     4|                 szeméből a véres könny, és hogy bömböl elő a torkából
135    2,     4|                bánat, énekelte zokogva, és pokolian mulatott rajta,
136    2,     4|               hogy ez hogy meghatja őt, és azt is, hogy ha nem szeretsz,
137    2,     4|             szeretsz, mért csaltál meg, és felállt, és egy slukkra
138    2,     4|                csaltál meg, és felállt, és egy slukkra felhajtotta
139    2,     4|               volt.~- Fizetek - mondta, és csak aztán esett össze.~
140    2,     4|            Ablakolt még egy rendeletet, és kikonyakolt a könyökömön.
141    2,     4|         visszament a harmadik emeletre, és a pénztárcáját betette az
142    2,     4|             elbeszélgetett a portással, és szelíd, bánatos hangon szalámit
143    2,     4|                közé. Pontosan kifizette és elküldte a kocsit; kicsit,
144    2,     4|     házmestertől elkérte a kapukulcsot: és közben, míg odaadta, megette
145    2,     4|             megette a stamperli meszet.~És egyszerűen, minden póz nélkül
146    2,     4|             hónap múlva hajnalodik már, és megspórolhatja a kapupénzt.
147    2,     4|                 beteg szája fölé hajolt és megkérdezte:~- Legyen őszinte -
148    2,     4|            lafettáknál három tiszt áll, és valamit integetnek a kezükkel:
149    2,     4|             valaki az ujjait ropogtatja és számol. És mikor előrebökik
150    2,     4|            ujjait ropogtatja és számol. És mikor előrebökik az ujjukat,
151    2,     4|              ujjukat, azt mondják "meg" és mikor visszarántják, azt
152    2,     4|            hallani végre, hogy "glesz". És minden "glesz" után egy
153    2,     4|               hogy az egész összefolyik és így hangzik "gleszim".~Most
154    2,     4|                  az egész világ gleszim és mindenütt, északon és délen.
155    2,     4|           gleszim és mindenütt, északon és délen. Franciaországban
156    2,     4|                 délen. Franciaországban és az ír partokon azt mondják
157    2,     4|                ezredes megáll előttünk, és valamit csavar egy tárgyon,
158    2,     4|                 tárgyon, aztán fölemeli és körösztülnéz. Visszafordul
159    2,     4|              körösztülnéz. Visszafordul és int, nem értem, mit mond,
160    2,     4|                 mit mond, a sofőr érti, és lassan megindul. Az ezredes
161    2,     4|               keresztül ki lehet nézni, és lent terül el a síkság,
162    2,     4|               széle föl van kunkorítva, és az egész be van kenve zöld
163    2,     4|           közvetlenül alattunk az ágyúk és az ágyúk előtt, kis távolságban
164    2,     4|        gyalogságunk.~Az ezredes odajön, és udvariasan köszön. Bátorítóan
165    2,     4|               szék támláján himbálózunk és lenézünk. Előttem egy fű
166    2,     4|           lenézünk. Előttem egy fű áll, és néz.~A gleszim most egészen
167    2,     4|               egészen lent van, mélyen, és már csak úgy hallani: szi,
168    2,     4|                 lassan mozogna: fortyog és fölfúvódik, mintha begyújtottak
169    2,     4|         óvatosan kifordul, rá a tepsire és szélesedik. A fortyogás
170    2,     4|             herring.~De csak ezt hallom és ezt látom, és közbe a fűre
171    2,     4|                ezt hallom és ezt látom, és közbe a fűre fölmászik egy
172    2,     4|            egész világból, a gleszimből és a tepsiből és herringből,
173    2,     4|                gleszimből és a tepsiből és herringből, ez a katicabogár
174    2,     4|            katicabogár dörgöli a lábát, és egy percre elszörnyűködik
175    2,     4|                 a Margitszigeten ültem, és kávét ittam, és a pincér
176    2,     4|   Margitszigeten ültem, és kávét ittam, és a pincér azt mondta: alásszolgá,
177    2,     4|            mondta: alásszolgá, urasága. És a kávéház még most is megvan,
178    2,     4|             kávéház még most is megvan, és az emberek ülnek, és málnaszörpöt
179    2,     4|            megvan, és az emberek ülnek, és málnaszörpöt isznak, és
180    2,     4|                 és málnaszörpöt isznak, és irodalom van, és azt mondják:
181    2,     4|                isznak, és irodalom van, és azt mondják: Kovács úr,
182    2,     4|                 színházba, Kovács úr? - és Kovács úr, doktor úr, azt
183    2,     4|                 szétlőtt ágyú csövében, és folyton tüzelt, már belelőttek,
184    2,     4|               pincér hangosan nevetett, és egy hosszú rudat kidugott
185    2,     4|                az volt írva: "Az Est" - és vicces kuplékat mondott,
186    2,     4|                vicces kuplékat mondott, és néha csendesen azt mondta "
187    2,     4|                Igaz volt az, hogy éltem és kávéház volt és újságok,
188    2,     4|              hogy éltem és kávéház volt és újságok, amikbe írtam és
189    2,     4|                és újságok, amikbe írtam és csészék és emberek?~Most
190    2,     4|                 amikbe írtam és csészék és emberek?~Most nem erről
191    2,     4|               az autóból, terít nekünk, és ő is szürcsölni kezd. Párnát
192    2,     4|              hogy jobban kihajolhassak, és mozog a fejével, hogy nézzek.~
193    2,     4|                 A lepény már kifordult, és lassan szétterül a tepsin.
194    2,     4|                 ez a mi hetvenhetesünk. És néhol egy szem mazsola kiesik
195    2,     4|               piros vagy barna mazsola, és akkor két fehér mazsola
196    2,     4|        odaszalad, beteszik a hordágyba, és hátraviszik. És közbe gleszim
197    2,     4|              hordágyba, és hátraviszik. És közbe gleszim és megint
198    2,     4|           hátraviszik. És közbe gleszim és megint gleszim.~De a másik
199    2,     4|             annyit tudok mondani: igen.~És eszembe jut, hogy most odahaza
200    2,     4|              emberek sétálnak az utcán, és nézik a házak tetejét, és
201    2,     4|               és nézik a házak tetejét, és lélegzetet vesznek. Valami
202    2,     4|                valami sajnálkozó harag, és akkorát hörpentek a feketéből,
203    2,     5|            lefelé a lépcsőn, a harmadik és negyedik emelet között.
204    2,     5|                 mondjam, ez a sorsdöntő és végzetes motívum, egy ház
205    2,     5|                  tehetségesebb, mélyebb és valódibb korban lehetséges
206    2,     5|             volna, csak a mi gyalázatos és ostoba századunkban tűnik
207    2,     5|            tetszés szerint képes lefelé és fölfelé mozogni, nem úgy,
208    2,     5|                 negyedik emelet az első és az első emelet a negyedik,
209    2,     5|            akkor mit jelent az, hogy le és mit jelent az, hogy fel?~*~
210    2,     5|              kérdés nyomában: mélységek és magasságok.~Megállok a két
211    2,     5|               tessék aláírni, aszongya, és nyújtja az ajánlott levelet
212    2,     5|            menni ezen a lépcsőn fölfelé és merre lefelé, mert én elfelejtettem...~
213    2,     6|                  kutyafalógiát, beszéd- és förtelemtant és köpészetrajzot
214    2,     6|                 beszéd- és förtelemtant és köpészetrajzot tanulmányoz;
215    2,     6|            eszmélkedett a jobbérzésébe, és attul úgy, de úgy összefancsorgott
216    2,     6|            megnézte a testivel egészbe, és csak úgy sunysuttyából odapistangolt
217    2,     6|           nyakaere félméterre kilógott, és úgy megszoringatta zekéjét,
218    2,     6|                a jánt, egyet roppantott és megcsóválta a feje fölött.
219    2,     6|            kehesen.~A férfi csak nézte, és már torlakodott a torkában
220    2,     6|          megfogta, forgatta a népiescht és csak úgy szőrmentében, riszálva,
221    2,     7|            kócos, szittyós vizet nézte, és nagyon csodálkozott, hogy
222    2,     7|              partja a folyónak itt van, és nem például a túlsó oldalon.
223    2,     7|               vele, hülyén nevetett rá, és hívta. Akkor elszaladt,
224    2,     7|                 hívta. Akkor elszaladt, és sokáig nem mert lépcsőn
225    2,     7|                 egymásután következtek, és be voltak csukva. Kázmér
226    2,     7|              házakat, eljutott a 77-ig, és babonásan nézegetett át
227    2,     7|         elszégyellte magát. Visszament, és megnézte a házat. Közönséges
228    2,     7|              arra gondolt, hogy bemegy, és megkérdezi, mennyibe kerül
229    2,     7|         műszavakon. "Kéményléc" mondta, és "Füstemésztő készülék".
230    2,     7|                családot a kéményseprők, és amiknek a címlapján tiszta,
231    2,     7|              fejfájása volt. Felugrott, és kinézett a sötét utcára.
232    2,     7|      kóstolgatott, világoszöld veronált és szublimátot, aminek alkonyatrőt
233    2,     7|           folyadékok szilárdak volnának és a tárgyak folyékonyak. Akkor
234    2,     7|              hosszúkás alakot venne föl és füstölögne.~IV~Éjszaka néha
235    2,     7|          fölugrott. Kirohant az utcára, és megnézte a kéményt. Úgy
236    2,     7|           külvárosokban látták, züllött és rongyos emberekkel. Egy
237    2,     7|              mélyebb, igazabb. Tintában és koromban mosakodott meg.
238    2,     7|    Összeborzongott.~- Lucifer - mondta.~És kilökte a karjait, mint
239    2,     7|                aláírásával, fényképével és ujjlenyomatával, külön fejezet
240    2,     7|             vett a Nagy Világháborúban, és 1915 júliusában Csörötnök-Rönök
241    2,     7|         kisöcsém, mikor még fakard volt és fapuska, és a nagy gyermekek
242    2,     7|                 fakard volt és fapuska, és a nagy gyermekek még kis
243    2,     7|                aki elmentél a háborúba, és most vérben és velőben gázol
244    2,     7|                háborúba, és most vérben és velőben gázol szelíd, bús
245    2,     7|               van. Kinyitom az ajtókat, és felhúzok minden függönyt.
246    2,     7|                 az íróasztalba karcolt, és elgondolkodom. Ez a szoba
247    2,     7|          szobája. Begyújtok a kályhába, és felgöngyölöm a szőnyegeket.
248    2,     7|                  Lecsavarom a szögeket, és benézek a sarkokba. Öcsém,
249    2,     7|                  elmozdítom a székeket, és lekaparom a tapétákat.~Ő
250    2,     7|               kertben ülünk, kis öcsém, és Petőfit olvassuk. Te szelíden
251    2,     7|                szelíden emeled a kezed, és pápaszemed öregesen villog.
252    2,     7|              kellene írni. Vagy zölddel és feketével, arany alapon.~
253    2,     7|           kezedben a nehéz fölszerelés, és okosan, figyelmesen nézel.
254    2,     7|             sorok - balra át - kiáltod, és kiragadod pajtásod kezéből
255    2,     7|            harminc évvel idősebb. Menj, és ne gondolj rám, ne törődj
256    2,     7|                 reszket a szívem érted, és szájam elferdül. Ha megszakad
257    2,     7|                Meggyújtom a havannámat, és úgy tűnődöm. Mi értelme
258    2,     7|        Kecskemétre vittek egy rokonhoz, és azóta se jöttél haza. Állítólag
259    2,     7|         könyvelőnő lett a műjéggyárban, és Kassán lakik. De én őt se
260    3,     1|            RABBI.~Ne cselekedjed aztat, és azt te tenni meg ne kísértsed.
261    3,     1|             mint a csöpögtetett gödölye és mint a jóféle folyós mandulaital,
262    3,     1|                 kezded, papa, a főzést, és a te szájadat meg nem kíméled
263    3,     1|                  nincsen nekem leányom, és az én feleségem leánygyermeke
264    3,     1|         lányodat. Tizenkét éves vagyok, és nőt még mindig nem kedveltem.
265    3,     1|              Ennek itt arca alkalmatos, és teste is jóillatokban bővelkedő.~
266    3,     1|               Nekem mondja hercegséged, és szájának beszédét felém
267    3,     1|          tehénbor, mint a fekete, forró és puha jég, aminek macskaformája
268    3,     1|        Hagyjátok már abba ezt a főzést, és ne forraljátok ti a vizet
269    3,     1|                leütök.~RABBI.~Nem lehet és nem lehet. Bizalmasan. Tetszik
270    3,     1|                  Papa, papa! Gyere már, és eszedbe ne jusson odakint
271    3,     1|                  minden rendben volna - és az a büdös fanatizmus nem
272    3,     1|                 o Kossuth Lojos occábo, és mind ed békés, gozdog ember,
273    3,     1|          szokállal sétálgotto o korzón, és pramenírozto. Edszer, hósz
274    3,     1|             Dehodsenem. Vettem o szert, és kiszúrtom o padlút vele,
275    3,     1|                kiszúrtom o padlút vele, és o svábok gyüttek és nem
276    3,     1|               vele, és o svábok gyüttek és nem megdügültek." - "Hja -
277    3,     1|                meg küll fagni o svábot, és bele küll tülteni ó szert
278    3,     1|           fejire nűttek, megfagja üket, és a szájukbo beletümküd az
279    3,     1|             Brodoff Ivanovics Alexander és Mulatovics Reggelig. Gábr.
280    3,     1|           mellett üres szekrény. Jobbra és balra szűk ajtó, rozoga
281    3,     1|                ágy. Az ágyban Anna apja és nagyapja éppen éhenhaldokolnak.
282    3,     1|                Megyek, majd, akkor. Ha, és igen, ám. Csak ám is, be.
283    3,     1|     árvalányokat, tüdővészes fivérekkel és anélkül, házassággal és
284    3,     1|                 és anélkül, házassággal és gyilkossággal eredeti csomagolásban.
285    3,     1|               szeretni. Gyorsan kimegy, és átdolgozza a következő felvonást.~~
286    3,     1|               Tátrába.~GRÓFOK, HERCEGEK ÉS DIPLOMATÁK~bejönnek és fesztelenül
287    3,     1|         HERCEGEK ÉS DIPLOMATÁK~bejönnek és fesztelenül mulatnak, igazi
288    3,     1|         Maguknak. Estét. Hanyagul leül, és néhány hónap múlva beleszeret
289    3,     1|             mellé, leüt egy billentyűt, és egy félév alatt lelkében
290    3,     1|             népdalok!Megtörli homlokát, és fényképes igazolványt állít
291    3,     1|                 záróráig bárhol, vásár- és ünnepnap kivételével minden
292    3,     1|               kivételével minden hétfőn és csütörtökön megesküdhessék
293    3,     1|                 összetépi büszkeségből, és másikat kér.~~HARMADIK LEVONÁS~
294    3,     1|        felpofozza.~GRÓF~képét törülgeti és megunja Annát.~~NEGYEDIK
295    3,     1|           kétségbeesetten szaladgál fel és alá az ágyban, és beleszeret
296    3,     1|         szaladgál fel és alá az ágyban, és beleszeret a grófba.~GRÓF~
297    3,     1|              vagyok az. Átmegy az ágyon és megunja Annát.~ANNA.~Esküdjünk
298    3,     1|                Egy pillanatra elfordul, és nem veszi észre, hogy a
299    3,     1|             Szeretőbe, amit betiltottak és mégis előadtak, a herceg
300    3,     2|           Bécsben, Berlinben, Párizsban és Torinóban. Előadásra elfogadta
301    3,     2|             Whitehouse-theatre, Chicago és Buenos-Aires. Játszani fogják
302    3,     2|      színtársulatnál, a Fidzsi-szigeten és az Első Zulukaffer Önképzőkör
303    3,     2|            Jövőre színre kerül a Marson és a naprendszer intelligensebb
304    3,     2|             Megfelelő berendezés. Jónás és Hedvig.~HEDVIG.~Tehát megértett,
305    3,     2|                 kívánja, hogy lefessen, és én engedtem a férjemnek.
306    3,     2|                 forróan szeretett engem és megcsókolt, kétszer.~JÓNÁS.~
307    3,     2|                 ez alkalommal átkarolt, és megharapta a fülemet.~JÓNÁS.~
308    3,     2|           hirtelen leválik egy darabja, és könnyed bukfenccel Hedvig
309    3,     2|              kényelmesen helyet foglal, és kilenc szójátékot mond.
310    3,     2|               Ugye, milyen egyszerű ez, és nekem kellett jönni, hogy
311    3,     2|            mikor a pocsolyába böfögnek, és mégis ilyenkor a kéjek angyalkái
312    3,     2|                harapjátok meg egymást - és legyetek malacok, gyermekeim,
313    3,     2|                 egyszerre világos lesz, és megjelenik a férj. A fene
314    3,     2|        megjelenik a férj. A fene feláll és szójátékot mond.~A FÉRJ~
315    3,     2|                még összevissza dadognak és hebegnek, éreztetve, hogy
316    3,     2|            spiritiszta; Hőgyösi Sputzné és Molnár Ferenc.~A FENE.~Most
317    3,     2|              szundikálva ül egy széken, és megáll előtte.~MOL.FER.~
318    3,     2|                nagyon szellemes könyv - és ott volt egy aforizma, hét
319    3,     2|              akik megettek hét kövéret, és éppolyan soványak maradtak.
320    3,     2|          pillanatra lekapja a fejbőrét, és villámgyorsan visszateszi
321    3,     2|           kifogástalanul omlik le elöl, és senki sem sejti, hogy hátul -
322    3,     2|         forognak a szemei.~A FENE.~Hogy és mint nagyságos asszonyom?~
323    3,     2|                Nagy nő! Elrohan.~HEDVIG ÉS A FENE~visszajönnek.~HEDVIG.~
324    3,     2|                  körülbelül 15 levelet, és rendezgeti őket. Kezdem
325    3,     2|                 melyeket izgatottan el- és visszakapkodnak egymástól.
326    3,     2|                behozza a drámai csomót, és a szín közepére teszik.
327    3,     2|                 számban ~3. Liliom, le- és kifordítható, mindenütt
328    3,     2|           MADÁCH IMRE DRÁMAESZTERGÁLYOS ÉS VERSTERVEZŐ A JÓZSEFVÁROSIBÓL ~
329    3,     2|                most Kajósnak?~MUSKÁTNÉ.~És engem miért hívnak Adélnak?~
330    3,     2|             miért hívnak Adélnak?~JULI.~És engem miért hívnak Irmának?~
331    3,     2|              mert feloszlatja az üzemet és átköltözik Amerikába.~MIND. ~
332    3,     2|               hermelinből csinálnának - és egy hermelint zokniból!~
333    3,     2|               hiszi, hogy a másik érti, és szégyenlik bevallani. Tényleg -
334    3,     3|                 minden elfinomultságtól és lelki aprólékosságtól még
335    3,     3|                csakafejét őszinteséggel és azonkívül még határozottan
336    3,     3|         tisztelni fogja benned az anyát és feleséget! Életemet és véremet
337    3,     3|            anyát és feleséget! Életemet és véremet az új magyar drámairodalomért,
338    3,     4|           teásszervíz, bársonyfüggönyök és néhány magdeburgi félteke.
339    3,     4|                Bergson feltevése az idő és tér relativitásáról se kutya...
340    3,     4|                 Igen... A gép borzongva és rejtelmesen szeleteli a
341    3,     4|              gyújt. A szivar felrobban, és kilenc rakéta jön ki belőle.~
342    3,     4|          füléről. Ha a vegyarány helyes és a hordókat össze lehet varrni,
343    3,     4|               megszabadul gyomorbajától és az eredendő bűntől. Gyerünk,
344    3,     4|                lobogtak volna mellettem és mélységek nyíltak volna,
345    3,     4|              fejemet... De félretoltam, és most itt vagyok...~FŐHERCEG.~
346    3,     5|             kimaradt, s amely a Kepler- és a Tower-jelenet közé volt
347    3,     5|             földszintjén. Elöl asztalok és székek, könyves- és újságospolc.
348    3,     5|            asztalok és székek, könyves- és újságospolc. Pincérruhás
349    3,     5|            sürögnek-forognak. Olvasásba és írásba elmélyedt vendégek.
350    3,     5|          vendégek. Egy kis lány ibolyát és "Pesti Futár"-t árul. Az
351    3,     5|              itt, az jól hoz itt,~Téren és minden koron át,~Jaj! koronát!
352    3,     5|         beleolvad az általános zúgásba, és a Kar szózata a távol hegyekbe
353    3,     5|               Eszme s Szépség hőse hát.~És minden érti az igaz valót,~
354    3,     5|               sósavba tétetnek, ecettel~És ünnepélyesen felvéve a~"
355    3,     5|                A DUHAJ~egy csomó sovány és pattanásos arcú fiúnak a
356    3,     5|            éltetik?~A DUHAJ~Nyál-ország és kese kicsik,~Kese kicsik,
357    3,     5|             megszorítja~a nadrágszíját, és fogadja az üdvözletüket.~
358    3,     5|           valamit.~ÁDÁM~S e széles arcú és dagadt szemű~Hóhér, ki ez,
359    3,     5|               kultúréletünk nőpéldányai és hímegyedei mintegy csúcsgörbéi
360    3,     5|                 önben elfajilagosodott, és holmi gondolkodási és értelmi
361    3,     5| elfajilagosodott, és holmi gondolkodási és értelmi sallangokat vett
362    3,     5|            Hiába voltam Kepler s Márius~És Hellászban hiába harcolék~
363    3,     5|       csimpánznak elnevez~E nyegle képű és csupasz legény?~Majd megtanítlak,
364    3,     5|                 lelküket~E zord s rideg és számító világban?~LUCIFER~
365    3,     5|              világban?~LUCIFER~Jöjj hát és láss.Felmennek a karzatra.~
366    3,     5|              láss.Felmennek a karzatra.~És nézd meg őt magad.~A karzaton
367    3,     5|                 mégsem merem.~Mit írjak és miről? Hisz nem tudok.~SZERKESZTŐ~
368    3,     5|            költőt sejtek. Maga üljön le és írjon valami gyerekverset.
369    3,     5|            alapon intáb medlátász dolda és nem medérzészé...~ÁDÁM.~
370    3,     5|                Kiveszi kezéből a tollat és tovább írja a cikket. Több
371    3,     5|             harisnyát köt. Ádám lihegve és zavart szemekkel megáll.~
372    3,     5|        szemekkel megáll.~LUCIFER~megáll és a Nőre mutat.~Ismered őt,
373    3,     5|                 Ah! Éva, Éva!~Ó balzsam és talizmán! Ó a nő!~Te, ki
374    3,     5|         talállak?~A RUHATÁROSNŐ ~feláll és vigyorogva közeledik.~Hallja,
375    3,     5|           poklok fajzata,~E szó kibékít és felold! No súgd!~ A nő súg~
376    3,     5|              után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról~A versikéket
377    3,     5|                Ferkó azonba'~Irígy volt és goromba.~Meee, mondta, szebb
378    3,     5|             Csihi-puhi, mertek-gyertek,~És egy szolgát agyonvertek.~
379    3,     5|                 frisset, másat,~Finomat és elegánsat!~- Ez már úgyis
380    3,     5|              mintha ráznák,~Csintalanok és paráznák,~Nincsen benne
381    3,     5|               Kézzel, lábbal kalimpált,~És aztán meghalukált.~ Ekkor
382    3,     5|          Ádámkának vásárfiát.~Nem fügét és nem narancsot,~Icipici kis
383    3,     5|              földindulás,~Csak ketyegés és kopogás,~Fel az égbe, pajtás!~
384    3,     5|                megharagszik,~Hogyha jön és nem talál.~Ferkó röhög: -
385    3,     5|             mint a páva,~Mit nekem föld és halál?~Ádi mondja: - Ecki-becki,~
386    3,     5|               nem is móka,~Félre jelmez és paróka!~ Csupa jég és csupa
387    3,     5|            jelmez és paróka!~ Csupa jég és csupa hó,~Vörös a nap, halihó,~
388    3,     5|            nekem több fiú,~Mind hencegő és hiú.~ Fiú lánynak nem barát,~
389    3,     5|                látszani.~Nem kell kalap és kabát,~Csinálok kócból babát, ~
390    4,     1|             ahol hajómunkások ácsoltak, és a köd állandóan befolyt
391    4,     1|              kis dolgozószobánkban ült, és fejkötőcskét hímzett, miközben
392    4,     1|              kis füstölt halat vett ki, és egyetlen harapásra megette,
393    4,     1|              miközben a fejét csóválta, és minden hal után így szólt: "
394    4,     1|        előszobában megszólalt a csengő, és anyám, miután letette kezéből
395    4,     1|             kezéből a horgolást, kiment és ajtót nyitott. Az ajtóban
396    4,     1|              tenyérre két szemet, orrot és szájat alkalmazott volna
397    4,     1|   szertartásosan meghajolt anyám előtt, és kijelentette, hogy Bebnek
398    4,     1|              hátrafordult, füttyentett, és így szólt: "Kuss, kuss,
399    4,     1|                úr, de nem látott senkit és semmit. Kissé zavartan betessékelte
400    4,     1|         zavartan betessékelte Beb urat, és megkérdezte, mivel szolgálhat.~
401    4,     1|         homlokát, visszatette a csövet, és titokzatosan így szólt:~-
402    4,     1|                 emelte fel egyik kezét, és egyre titokzatosabban folytatta:~-
403    4,     1|                mert e percben kopogtak, és Neekle asszonyság tette
404    4,     1|                nagyon derék hölgy volt, és szívesen megbocsátotta neki
405    4,     1|            fejét verte, akivel beszélt, és minden ütésnél így szólt: "
406    4,     1|             állandóan nagyon vidám volt és az embereket "csokoládés
407    4,     1|                Napóleon!~Anyám zavartan és tétován nézett ki az ablakon,
408    4,     1|              halat szedett elő, megette és így szólt: "Ó, szerencsétlen
409    4,     2|        félcentiméter hosszú szőrszálba, és ütemesen ringott.~Gervaise
410    4,     2|         előretartva belépett a fülkébe, és elrendezte a kulcsokat.~
411    4,     2|              azután Mourmelonba került, és ott gömbölyödött le. Fivére,
412    4,     2|           éjféli Párizs ébredezett már, és a Douan utcai állami szabadalmazott
413    4,     2|                idelátszó dóm irányában, és a bajuszát pödörte.~Gervaise
414    4,     2|          elhomályosodott, megdörzsölte, és egykedvűen leült szokott
415    4,     2|             császárság utolsó napjaiban és fehérnemű-kereskedést nyitott,
416    4,     2|           bőrtől. Most az olajat hozta, és visszafelé lépett be a fülkébe.~-
417    4,     2|              második császárság idején, és visszament oda, ahonnan
418    4,     2|               szagot érezte, megvadult, és nem bírt érzékeivel: ilyenkor
419    4,     2|               jól öltözött hivatalnokok és magasrangú katonák kezébe
420    4,     2|               császárság minden pompája és bűne elvonult itt szemei
421    4,     2|             levetve minden szokásformát és sallangot, egész megrázó,
422    4,     2|                Gervaise féloldalt állt, és háta táján valami langyos
423    4,     2|              pofacsontokkal küszködtek, és kifeszített, libegő orrukkal
424    4,     2|             Mindent elrondítanak nekem!~És hátul, a fülke homályában,
425    4,     2|               homályában, a régi csapok és olajostömlők között az olajozó
426    4,     2|                 Plaussansban született, és 1823-ban került a katonasághoz,
427    4,     2|            szürke kis épülete jól ment, és a család tartós, tűrhető
428    4,     2|              Boche katonának vonult be, és a Place-téri kutyaszőr-üzlet
429    4,     2|                az uzsorakamatra eladott és kissé már szintén rohadó
430    4,     2|         gennyesek voltak. Másképp simán és nyugodtan folyt az élet,
431    4,     2|         korábban jött haza a rendesnél, és ott találta Caboche-t az
432    4,     2|             részegen nézett Gervaisere, és megfogta lábujját. Gervaise
433    4,     2|           Gervaise egy percre elbódult, és maga is közelebb hajolt
434    4,     2|            nyitotta ki az üveges ajtót, és így nem történt közöttük
435    4,     2|              papírt kellett beszerezni, és Versailles felől, az erdőn
436    4,     2|                 keresztül jött. Fülledt és fojtó volt a levegő, mindenféle
437    4,     2|             anyag belefolyt a csészébe, és oldalt lecsurgott az olajjal
438    4,     2|            Bismarck hadisarcot követelt és az az Európa, tetszik tudni,
439    4,     2|               világválság előtt állott, és más, hasonló jelentéktelen
440    4,     2|               olajjal együtt lecsurgott és Gervaise körme alá a pépszerű
441    4,     2|                 felszívódott a falakba, és aláásta a padozatot. A züllött,
442    4,     2|        padozatot. A züllött, degenerált és elpuhult nemzedékek ama
443    4,     2|                nemzedékek ama borzasztó és átkos szenvedélye, hogy
444    4,     2|               gödörben: hányni kezdett, és minden tagjából olaj szivárgott.
445    4,     2|                 apáca fogta, három zöld és megpenészedett hulla között,
446    4,     2|     felszívódott Párizs összes falaiba, és lecsurgott az Eiffel-torony
447    4,     2|                összeesett egy gödörben.~És egyetlen, növekvő, ellenállhatatlan
448    4,     2|             fullasztott mindent, életet és halált, nyomort és romanticizmust.~
449    4,     2|               életet és halált, nyomort és romanticizmust.~És a Pont-de-Neuf
450    4,     2|              nyomort és romanticizmust.~És a Pont-de-Neuf alatt, mintha
451    4,     2|                történt volna, nyugodtan és megvető mozdulattal végezte
452    4,     3|             suttogta halvány mosollyal, és még a kezével is tett egy
453    4,     3|                Kuropintyó, akvaszka..." és a többi, mint ahogy rólunk
454    4,     3|           észrevette ezt a tiszteletet, és az az érzése volt, hogy
455    4,     3|                vagy - gondolta magában, és elsötétült.~Kremja azonban
456    4,     3|                mindig csak gondolkodnak és káposztalevest esznek -
457    4,     3|                hegyével, a gyomra felé, és nyugodtan, nem sietve, felmetélem.
458    4,     3|          látszik, kicsit be volt rúgva, és valami dalt dúdolt. Még
459    4,     3|               együtt volnának gyerekek, és egy nagy, sárga ház ötödik
460    4,     3|                 üvegén zöld penész volt és légypettyek. És akkor Mátya
461    4,     3|             penész volt és légypettyek. És akkor Mátya egyszerre csak
462    4,     3|           nyomni kifelé Kjebalklajovot. És csak nyomta kifelé az ablakon,
463    4,     3|               nyomta kifelé az ablakon, és Kjebalklajov csak kiabált,
464    4,     3|               kiabált, hogy nem bírja - és Mátya nyomta tovább, és
465    4,     3|                 és Mátya nyomta tovább, és Kotyka alulról húzta a Kjebalklajovnak
466    4,     3|              Kjebalklajovnak a fejét -, és már olyan hosszúra kihúzták
467    4,     3|            második emeletre, de még élt és siránkozott, öt méter hosszúra
468    4,     3|                Szemjonovnát ne bántsák. És Roszkornyifog érezte, hogy
469    4,     3|                de mégis húznia kellett, és ekkor Kjebalklajov egyszerre
470    4,     3|               élete ezzel végérvényesen és örökre lezáródott.~~~~
471    5,     1|                 pamlag bal sarkában ül, és újságot olvas. Nyafson,
472    5,     1|                 a fia, az előtérben fel és alá sétál, balfelé. Egyik
473    5,     1|         háttérben, ingaóra, mely lassan és nyugodtan jár fél héttől
474    5,     1|           színen, beleakad a szőnyegbe, és idegesen megigazítja. Az
475    5,     1|           nagyapámnak. Hosszabb szünet. És Hjalmár kisleányának. Nagy
476    5,     1|               is elmegyek. Visszafordul és el. A függöny elernyedve,
477    5,     1|              egy kasztnit farag, a háta és oldala már megvan, most
478    5,     1|          NYAFSON~hirtelen leül, gyorsan és akadozva beszél. Hjalmár,
479    5,     1|             asszonyom. Sietve kezet fog és el a balfenéken.~HJALMÁR~
480    5,     1|            világosság gyúlt a fejemben. És rájöttem a mi nagy, borzasztó
481    5,     1|        visszafordul, halkan, de erősen. És, Hjalmár - vigyázz a kéngurura...!
482    5,     1|                 ajtónál áll, jobb karja és bal lába kívül van, az orra
483    5,     1|               köd. Butta azután feláll, és a kamrába megy. Wekerke
484    5,     1|            lassan, észrevétlenül belép, és helyet foglal egy széken,
485    5,     1|                keresztülrohan a szobán, és nyeríteni kezd. Nyafson
486    5,     2|             szűz. Jön az ismeretlenből, és megy a történelem felé.
487    5,     2|         Franciaországot felszabadítsam, és Karcsikát megkoronázzam.
488    5,     2|         Franciaországot felszabadítsam, és Karcsikát megkoronázzam.
489    5,     2|             percre... Bevonul Rheimsbe, és megkoronázza a dauphint.~
490    5,     2|                 is vannak ilyen dolgok, és manapság is jó, hogy meghalnak.~
491    5,     2|                 meg, még ma is élnének. És akkor mi nehezebben élnénk.~
492    5,     2|               francia elnök találkoztak és beszéltek arról a darabról,
493    5,     2|          Újságban, hogy a francia elnök és MacDonald mit mondtak arról