Fej.

 1    1|               hiszen ez a Büchner! - milyen, milyen régen nem láttam,
 2    1|              ez a Büchner! - milyen, milyen régen nem láttam, hol jártam
 3    1|              hol jártam én, istenem, milyen borzasztó álmaim voltak.
 4    1|        idehallgass, édes Büchnerkém, milyen marhaságot álmodtam - és
 5    5|         mennyire tisztában van vele, milyen marhaságot mondott a felelõ,
 6    7|              összefolyik a szájában. Milyen furcsa neve van, mi lehet
 7    7|         omlós. Ez is megvan, de most milyen nehéz a gyomra... most valami
 8    9|       Kökörcsin lelkesen magyarázza, milyen szép dolog volt II. Józseftõl,
 9    9|           magában megállapítja, hogy milyen frappáns és ellenállhatatlan
10   10|            lehet õ rossz tanuló, lám milyen szépen átvezette a villamos
11   10|          mégis tudom majd az irányt; milyen jó lesz! Lelkesen elvégzem
12   12|      gesztikulálva magyaráztam, hogy milyen nagy és ritka tüneményrõl
13   12|        leülsz? nem szégyelled magad? milyen gavallér lesz belõled?”,
14   13|          hangosan álmélkodtunk, hogy milyen gyönyörû, hogy a felolvasó
15   13|      Hamletben. Arra gondoltam, hogy milyen kár az ifjúságért, mely
16   14|           egyszerre világosan látom, milyen gyermekes hiúság volna nagy
17   16| kíváncsiskodott, és tudni óhajtotta, milyen rangom volt a hajón. Mosolyognom
18   17|        világos, mint a nap. Na nézd, milyen egyszerû. Na. Ide figyelj!
19   18|       felélénkül. Csodálkozva nézem, milyen elfogulatlanul cseveg osztálytársaival;
20   18|               és irigylem, hogy azok milyen maguk közé tartozónak érzik.
21   18|             vajon észrevette-e, hogy milyen jóba vagyunk a tanító úrral.
22   18|        akinek annyiszor magyaráztam, milyen szépen és bátran és okosan
23   19|         mondom neki fejcsóválva, lám milyen kedves, ostoba ijedt kis
24   19|              Ejnye, mondom neki, hát milyen ostoba vagy. Nini, hiszen
25   19|           neked, szerencsétlen, hogy milyen alantasan, milyen megvetésre
26   19|               hogy milyen alantasan, milyen megvetésre méltóan gondolkozol?
27   20|         Hirtelen szánalom fogott el: milyen fejletlen, tudatlan ember