Fej.

 1    1|          volt és úgy volt (pszt! ne ordíts úgy! idenéz és kihívhat,
 2    2|        Tudtam, de elfelejtettem. Ne feleseljen Bauer, mert magának
 3    2|            Majd adok én magának. Ne feleseljen, tanár úr. Tanár
 4    3|        abból van, az tiszta sor. Ne ábrándozz, hanem cselekedj!~
 5    3|      Lajos! Szentatyám, gyerünk, ne zavarjunk össze mindent.
 6    5|        fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merõben
 7    6|  kérdezték, de csak halkan, hogy ne küldjék helyre... aztán
 8    7|        azonnal leültetett engem. Ne vizsgáljuk, hogy törvény
 9   10|       csinálni anélkül, hogy föl ne forgassuk a fennálló világrendet.
10   10| gravitációs erõt. Vagy, mondjuk, ne a lámpa legyen a Nap, hanem
11   10|   világítja meg? De kérlek Mici, ne légy olyan nehézfejû. Igenis,
12   11|       Kérd meg kedves szüleidet, ne haragudjanak ezért a tévedésért,
13   11|         egyelõre kéreti a papát, ne tessék haragudni egyelõre,
14   11|      támadnak, nagyon kért, hogy ne firtassam a dolgot most
15   11|         aláírni... de mostanában ne tessék bemenni az iskolába...
16   16|      mondottak: megkértem tehát, ne szóljon senkinek ezekrõl
17   16|          egyszer figyelmeztetem, ne említsen errõl semmit, mert
18   16|    király, és igen kérte apámat, ne ingerelné az ellenséget.
19   17|      dühösen:~- Papperlapapp!... Ne hadarj!... Így nem lehet
20   17|         Gabi röhög. Ráordítok:~- Ne röhögj! Ezért taníttatlak,
21   17|        kezdem:~- Ide nézz, Gabi, ne légy már olyan ostoba. Hiszen
22   17|       aránypár...~Dühbe jövök.~- Ne fecsegj bele, így nem érte...
23   20|     direkte nem teszem, az ember ne bizalmaskodjék a szolgáival,
24   20|         egyetlen mód, hogy kívül ne maradjanak.~Mondom, nagyon