Fej.

 1    6|  megszorozzuk...~És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál
 2    7|           igen, beszél hátrafelé valamit, most nem lehet megszólítani.
 3    7|         mintha elfelejtett volna valamit, amit pedig elõbb el kell
 4    9|     szalonnahéj. Mindenki rendez valamit: régi vasakat, tollszárakat
 5    9|     Auerhez, aki szorgalmasan ír valamit; lihegve nekiszalad, lázasan,
 6   12|         egyik halkan, súgva mond valamit, hangosan kuncogni kezdenek.~
 7   12|          Vajon mi lehet az?~Mert valamit tudnak, amit én nem tudok.
 8   12|         megkínálni, ha leejtenek valamit, úgy állnak ott, hanyagul
 9   14|   külsejû férfi állandóan bömböl valamit felém - „homoríts!” „homoríts!”
10   14|       ért ez alatt a szó alatt - valamit ki kell feszíteni, igen,
11   14|         ki kell feszíteni, igen, valamit behajtani, és valamit kiegyenesíteni -
12   14|      igen, valamit behajtani, és valamit kiegyenesíteni - de hogy
13   15|          idõben sejthettem volna valamit ennek az érdekes embernek
14   15|     árulás révén megtudtak volna valamit a dologról, és õk is szereznének
15   15| elpirultam, és zavartan dadogtam valamit, hogy hiszen nem úgy értem,
16   18|        És itt közbe kell szúrnom valamit, ami egyrészt a Vály utcai
17   18|      szót azoknak, akik tartanak valamit ékesszólásomról. Ha Bethlen
18   20|   érezhette azonban, hogy akarok valamit, mert dadogni kezdett. „