Fej.

  1    1|        szokott beszélni. Bizony, nem is tudom, hányadik osztályába
  2    2|            lábam?... nevetséges, itt is fel lehet húzni a takaró
  3    2|       Nevetséges. Egy oldal különben is az egész, másrészt, de azonban
  4    2|              de azonban gyöngélkedem is. Nemcsak átnézem én aztat,
  5    2|          fekvést... mert már hét óra is lehet...~Tehát Norvégiát
  6    2|            intõkonferencia már össze is ült. Fogd be a szád, Bauer.~
  7    2|               négyest kapsz.~Hát hol is van az a Dánia? Hol is van?
  8    2|           hol is van az a Dánia? Hol is van? Az bizonyos, hogy valahol
  9    2|           már, a nagyságos úr már el is ment a hivatalba.~Tyû! Ezt
 10    3|             múlt órán talán még maga is azt hitte, hogy jövõre tovább
 11    3|              szépiám, a görbe léniám is hiányzik, amit pedig ma
 12    4|      szülõket, hogy megvegyék.~Bánom is én, csak az utcán legyek.
 13    4|              utcán tanulok, még írok is néha.~Tehát lássuk csak.
 14    4|         Lényegesen átdolgoztam magam is - a hátulsó fele levált,
 15    4|           képet. Kilencven fillérért is odaadom. Komoly öreg ember.~
 16    4|              én tudom, hogy magadnak is annyiban van, hogy nehéz
 17    4|           múlva felel, mikor már nem is számítottam rá. Negyven
 18    4|     vadonatúj Stilisztikámat, ami ma is kell.~- Ezért mennyit ad?~
 19    4|              kikapta a kezembõl, nem is volt idõm meggondolni.~És
 20    5|             Vannak dolgok, amiket mi is tudunk, de ahogy Steinmann
 21    5|          Deckmann háta mögé, õ nincs is itt, köszöni szépen, nem
 22    5|             eseménynek.~Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le
 23    5|           mindig készen van, õ addig is, míg a felelés kezdõdik,
 24    5|      Steinmann, a grófnõ. De már ezt is úgy tudja mondani, ez a
 25    5|         történjék ezzel a kúppal, én is ott leszek a helyemen, és
 26    5|          félrevezetni, a csonka gúla is csak olyan gúla, mint más,
 27    5|          gúla, amilyent egy Eglmayer is el tud képzelni - csak le
 28    5|              tanuló közt: mi már nem is értjük, ez az õ kettejük
 29    5|        eszmél rá a tanár, hogy miért is beszélgetnek õk, hogy ez
 30    6|              sõt múlt éjjel álmodott is ilyesfélét: de álmában magyarból
 31    6|           úgy volt, mintha a magyart is a Frõhlich tanítaná. Álmában
 32    6|        készült volna. A halálraítélt is elkészül: felveszi az utolsó
 33    6|          felírja, az egyenlõségjelet is szép lassan felrakja - igen,
 34    6|           másik fiú közben már felel is. Valami párhuzamos vonalakról
 35    6|    párhuzamos vonalakról beszél - ez is olyan idegen és furcsa...
 36    6|                néha bátortalanul meg is szólal, abban az illúzióban
 37    6|              a felelõ körül, még súg is neki, hangosan, nem azért,
 38    6|                oldalt egy kis házikó is van, amire fölül fel van
 39    7|              szállingóztak a tanárok is. „Alászolgája”, mondja udvariasan
 40    7|              Nyolcadik Henrik, magam is tudtam, hogy nem Nyolcadik
 41    7|             következõ pillanatban ki is igazítottam volna, mert
 42    7|         miért volna jó? Hiszen õ nem is akar hazamenni - van neki
 43    7|          hogy így lesz, hiszen õ nem is akart Schwickerrel beszélni,
 44    7|              valami nyugtalan érzése is volt, mintha elfelejtett
 45    7|            elõbb el kell intézni. Mi is volt az, istenem, mi volt,
 46    7|    gõzturbina... nem, hisz arról nem is álmodhat egyelõre, míg az
 47    7|           túlvilágian jó lehet, must is, kolbász is. Egyelõre ezt,
 48    7|              lehet, must is, kolbász is. Egyelõre ezt, mindent nem
 49    7|          négy hatos, meg hat krajcár is és egy fillér, azt esetleg
 50    7|              deka törmelékcsokoládét is kérek... Azt hiszem, elég...
 51    7|           meg kérek húszér ementálit is... meg huszonötér abból
 52    7|                lazac?... kérek abból is...”~Mindent külön, csinosan
 53    7|           meleg és édes és omlós. Ez is megvan, de most milyen nehéz
 54    8|           magyar költõ, mint lírikus is kiváló helyet foglal el
 55    8|              gyönyörû költeményeiben is föllelhetõ.~Petõfi lírai
 56    8|              legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei utat
 57    8|             fényben úszó csarnokaiba is!...~Költeményeiben az aranykalászos,
 58    8|          volt képes, mint ahogy maga is írja gyönyörû költeményében,
 59    8|      jellemezni, de azonban a Tiszát is és a „jó öreg kocsmáros”-
 60    8|            azelõtt aludott. Már ezen is láthatjuk az ellentétet.~
 61    9|            elárvereztek. Húszezerért is odaadom, gondolja még hirtelen
 62   10|          átvezette a villamos áramot is -, zavarosan olyan érzése
 63   10|              irányt abban az esetben is mutassa, ha egészen ferdén
 64   10|              esetleg nagy földrengés is lehet, a ház oldalt billen,
 65   10|          hazaérek. Mert Heron-labdát is csinálok, úgy van, és magdeburgi
 66   10|          honnan veszek staniolt? Réz is jó volna, - hja, ha a fürdõszoba
 67   10|            évszakok. Hanem a Földnek is el kell mozdulni - keringeni
 68   10|       rámzárták az ajtót. Galileivel is pont ezt csinálták. De az
 69   11|            Hát kérem szépen, elõször is: ez még nem végleges bizonyítvány -
 70   11| szabályrendelet szerint, sajnos, így is ki kell adni a bizonyítványt,
 71   11|      helyettes tanár nálunk, még nem is osztályozhat, mert elõbb
 72   11|            kijavítja jelesre, és nem is kell felelni a következõ
 73   11|       félévben. A jelest mindjárt be is vezette a születési bizonyítványomba,
 74   11|           nem esett ki, mert iksszel is be kellett volna szorozni,
 75   11|          Steinmann, a legjobb tanuló is mondta, hogy föl lehet jelenteni
 76   12|              szólítják, az iskolában is. Fiatalabb tanárok elõre
 77   12|          lelkes dolog, tudom, vágyom is rá - de hát miért csak mi?
 78   12|              napon jövök rá, hogy én is az vagyok, amik ezek itt,
 79   13|              pályázom az értekezésre is. Ma nagyon röhögtünk, Prém
 80   13|            írtam a puskát, pedig nem is természetrajzból írtam,
 81   13|            olyan szomorú voltam, nem is tudtam etetni a hernyókat.
 82   13|      hernyókat. Tulajdonképpen miért is él az ember? „Lenni vagy
 83   14|             még fejletlenek s mellem is szûkecske, azt én nagyon
 84   14|             hogy mi lakik bennem. Én is csak homályosan sejtem,
 85   14|       hiszitek, hogy a világ ezentúl is csak olyan lesz, mint eddig,
 86   14|               mellesleg a rúdugrásét is esetleg, hogy aztán este
 87   14|    megkeresni a kenyerét laufmétával is, melyben virtuóz - ez a
 88   14|           ember fiatal és tüzes - én is bízom a jövõben, sasszemekkel
 89   15|          beavatva a dolgokba (késõbb is óvatosak voltak velem szemben),
 90   15|        befolyásuk már a Rigó utcában is éreztette hatását. Arról
 91   15|     néhányszor, a tízpercben, nagyon is érthetõ allúziókkal figyelmeztette,
 92   15|          semmit az egészrõl, és neki is csak úgy mondták. Rogyák
 93   15|         Ehhez ragaszkodott, és ahhoz is, hogy Zsemlyét elõzõleg
 94   15|         hordani, anélkül, hogy bárki is észrevenné. A munkások hónapok
 95   15|            valamit a dologról, és õk is szereznének valahonnan páncélt,
 96   15|             vészpárbajhoz különben õ is hozzájárult, azzal a megszorítással,
 97   15|           így zavartan és pirulva én is megszólaltam, s felvetettem
 98   15|              Bár nem mutatták, magam is meglepetve éreztem, hogy
 99   16|              egy egész picikét - fel is tud emelkedni a levegõbe.~
100   16|            rangok, és ilyenre én nem is reflektáltam - különben
101   16|              enni -, de akkor délben is fagylalt volt.~Barátom figyelmesen
102   16|             kérdés, a Mars-csillagot is szoktuk nézni vele. Hogy
103   16|            fekete hangyák hadállását is, és bõvebben referálok a
104   16|        hangyakirályról, aki már most is rokonszenves nekem, mert
105   16|       mondhatatlanul meghatott engem is. Éreztem, hogy ilyen viselkedéshez
106   17|         vennék tudomást róla - érzem is, hogy erre gondol, közben
107   17|               Ejnye, a csudába! Hogy is van?~Elmegyek elõtte szórakozottan,
108   17|              példáról volt szó akkor is!... Úgy van, nincs kétség!...
109   17|              a semmibe süllyed. Hogy is volt csak?~- Nézd, Gabi,
110   17|           nap - ezt az elsõ elemista is megérti, ha egy pillanatig
111   17|               Igen, apukám, eddig én is értem, de az aránypár...~
112   18|              megszeppentõ hatása rám is. A kis könyv, amit évközben
113   18|             teendõit és magatartását is az iskolával szemben. Az
114   18|            és nagyon helyes, hogy én is lábujjhegyen és félszegen
115   18|        zümmögés szûrõdik át. Még rám is szól:~- Pszt, apukám, itt
116   18|              Gabit körülveszik, Gabi is felélénkül. Csodálkozva
117   18|       tartozónak érzik. Szeretnék én is úgy beszélni velük, elfogulatlanul
118   18|              fordul, elkomolyodik, õ is halkabban beszél.~- Gabi
119   18|        suhogás, mindenki feláll - én is, ijedten.~- Üljenek le!~
120   18|            úr köhög, körülnéz. Engem is észrevesz, nyájasan és kedvesen
121   18|              és kedvesen biccent. Én is mosolyogva válaszolok -
122   18|           Életiskola negyedikese, én is vagyok valaki, vagyok annyi,
123   18|         bámul.~- Kedves gyerekek! Én is voltam negyedikes elemista...
124   18|              meg. Persze, hisz nincs is szakállam, méregbe jövök.~-
125   19|           nehéz fejednek, csak azért is bebizonyítom neked, hogy
126   19|      csikorgatom, és egyszer már meg is kapom a füleit, de õ lihegve,
127   19|         szétszedem én, ha addig élek is, szétszedem, és megfogom
128   20|          egyebet nem tudok róla, nem is érdekel, bár, mondom, sokszor
129   20|            most már körülbelül tudom is, sõt ki is tudnám mondani
130   20|          körülbelül tudom is, sõt ki is tudnám mondani a „papa”
131   20|              leülhet mellém, sõt azt is tûrtem, hogy felemeljen,
132   20|            innen ezt az embert. Jött is már, futva, jól összeszidta