Fej.

 1    1|              tíz után járhat az idõ, most a folyosók kihaltak és konganak,
 2    1|          borzasztó álmaim voltak. De most itthon vagyok megint, a
 3    1|             marhaságot álmodtam - és most boldog vagyok, hogy csak
 4    1|             másképpen, mint ahogy én most elképzelem. Tudod, álmomban
 5    1|          világosan rájöttem, hogy én most nyilván csak álmodom, és
 6    1|            erõsen elhatároztam, hogy most felébredek és egészen más
 7    2|              lehetetlen, hiszen csak most feküdtem le. Mi van ma?~
 8    2|                Ceruzával megvan már, most ki kellene húzni tussal
 9    2|         Hiszen a nehezén túl vagyok, most már csak a cipõ jön és a
10    2|            fölkelek és megnézem, hát most már mindegy. Nevetséges.
11    2|            és ülj ide az ágyú mellé, most te vagy az Ágyútüzér, és
12    2|              egy lovat Bauer alá!~Na most!... Hadaink már bent járnak
13    2|        egyenruhám megfelel? Így. Hát most utánam, fiúk. Maga, Mákossy
14    2|         fõvárosa Budapest, miután én most elfoglalom, és hozzácsatolom
15    2|              határát a térképen, hát most nem látni, hol kezdõdik
16    3|           jövõre tovább magyaráz, és most egyszerre, szinte öntudatlanul,
17    3|             óra elõtt, az húsz perc, most, míg az iskolába érek, átgondolom
18    3|          ábrándozz, hanem cselekedj!~Most pedig, ejnye, jó lesz sietni,
19    3|          sietni, ezzel az úrral, aki most szembejön, nyolc óra öt
20    3|    megtörtént. Itt már lecsengettek.~Most még csak egy lehetõségem
21    4|          Hirtelen nyitok be. Az öreg most beszél valakivel: oldalt
22    4|            volt idõm meggondolni.~És most mi lesz?~Mi lesz? Mi lehet?
23    5|             ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, õ nem fél,
24    5|       érdekes helyzetnek megfelelõt. Most úgy néz a tanárra, komolyan
25    6|          volt, hogy ez az õ neve, és most felébred ebbõl az álomból.
26    6|     körös-körül. A tanár nem mozdul. Most beszélni kell.~- A másodfokú
27    6|        egyenletet megszorozzuk...~És most beszél. Valamit beszél.
28    6|       készültem.~Senki sem felel. És most ott áll, egyedül a tömegben,
29    6|            nem mondták. Õ még felel. Most végigmenjen, újra, a padsorok
30    6|          azokon úszott...~És így áll most, még áll, reménykedik, udvariasan
31    7|            beszél hátrafelé valamit, most nem lehet megszólítani.
32    7|              nem lehet megszólítani. Most se, most megy a lépcsõ felé -
33    7|         lehet megszólítani. Most se, most megy a lépcsõ felé - gyerünk
34    7|              torka elszorul, és csak most veszi észre, hogy az egész
35    7|              omlós. Ez is megvan, de most milyen nehéz a gyomra...
36    7|             milyen nehéz a gyomra... most valami könnyû kellene...
37    7|             kilencér törökmészt.”~És most itt megy õ, a bukott férfi,
38    8|              Míg elõbb pipája égett, most szíve ég, mely viszont azelõtt
39    8|             szoba nyirkos gerendáit, most anyjára pillant s nem tudja
40    9|             országházban, és Auerrel most kezet akar fogni a kormány
41    9|          Feszty-körkép helyére, amit most elárvereztek. Húszezerért
42    9|        magára húzza a fedelet.~Hanem most tényleg belép Kökörcsin.
43    9|       becsapni magát, nem mozdul.~És most rettenetes óra következik.
44    9|           élesen felszisszen: - Löbl most ért odáig, és belecsípett.
45    9|               A szemem majd kiugrik. Most... most vége... még egy
46    9|         szemem majd kiugrik. Most... most vége... még egy pillanat...
47   10|       poharat, papírt teszek alája - most idenézz, megfordítom az
48   10|             és nem folyik ki. Na jó, most csak azért folyik ki, mert...
49   10|           csak egyszerûen a Föld. Na most már, na már most. Most képzeljétek,
50   10|            Föld. Na most már, na már most. Most képzeljétek, hogy
51   10|            Na most már, na már most. Most képzeljétek, hogy ez a mágnesvas,
52   10|               egy helyben áll. Ugye, most a lámpának a bal oldalát
53   10|             olyan nehézfejû. Igenis, most úgy van, hogy ez világítja
54   10|            sötét test legyen. Na már most. Meddig tart ez? Ugye, addig
55   11| osztályzatokat igazi osztályzatokra. Most egyelõre kéreti a papát,
56   11|           írta be véletlenül, de ezt most már nem lehet kiigazítani,
57   11|           hogy ne firtassam a dolgot most egyelõre, és tegyem meg
58   11|             és tegyem meg neki, hogy most egyezzem bele a hármasba,
59   11|                 a kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu...
60   13|      húsleves, leveshús, tökfõzelék. Most itt ülök az utcai szobába,
61   13|              mindig hordok iránytût. Most az utcaiban ülök, de a sublód
62   15|        arrogáljam magamnak, mintha a most bekövetkezett nagy eseményeket
63   15|            Singer ehhez hozzájárult. Most már csak a formai kérdések
64   16|      wigwamban, de tudomásom szerint most vesznek a hozzám tartozók
65   16|       ideiglenes, és hogy a kastélyt most alakítják át amerikai rendszerûvé.
66   16|     tengerészutam alkalmából, amirõl most nem akarok beszélni, megkaptam
67   16|     lokomotívot félkézzel, és emiatt most nagyon nehéz a helyzetünk -
68   16|              vörös hangyák hadállása most elég jó, mondtam - egy nagy
69   16|             hangyakirályról, aki már most is rokonszenves nekem, mert
70   17|   félrehúzódik. Õ azt hiszi, hogy én most nem tudom, hogy õ most vidáman
71   17|            én most nem tudom, hogy õ most vidáman rám bízta az egész
72   17|              fontoskodó arccal, mint most én. És ami a legborzasztóbb,
73   17|           ezt hirtelenében megtudni?~Most már hangosan szólok rá:~-
74   17|           megállj, te csirkefogó!... Most azonnal elõveszed a könyvet,
75   17|            Add ide azt a könyvet.~És most rettentõ komolyan kezdem:~-
76   17|             borong bennem - úgy van, most rájöttem!... Nincs kétség -
77   17|              a történelemkönyvet, és most félszemmel azt a jelenetet
78   18|               ijedten.~- Üljenek le!~Most ima következik. Utána a
79   18|           áll, mint egy vívó, akinek most meg kell mérkõznie a négyszögletes
80   18|            Ahogy elõbb elvörösödtem, most elsápadok. Erre nem számítottam.
81   18|       egyenesen: „nem készültem!” És most megint közbe kell szúrnom
82   18|          fejtettem ki magamban, mint most, öt perc alatt. Mi a csudát
83   18|           negyedikes elemista... bár most már felnõtt, nagy ember
84   19|          ijedt kis nyúl vagy te, hát most azt hiszed, hogy bántani
85   19|         érzését és altruizmusát. No, most már aztán tényleg meg kell,
86   19|              azzal az érzéssel, amit most érzesz irányomban s mely
87   19|     példátlan butasággal van dolgom. Most mit tegyek? Abbahagyjam?
88   19|            enni, vagy agyonverni, és most kifáradva, egyelõre lemondtam
89   19|              az enyémmel találkozik. Most már igazán megharagszom.
90   19|        bebizonyítom neked, hogy van!~Most már hirtelen és mérgesen
91   19|              a füleit, de õ lihegve, most már hangosan makogva kitépi
92   19|             elbújik a hasábfák mögé.~Most ott van és nekem szét kellene
93   20|               Annyit erõlködik, hogy most már körülbelül tudom is,
94   20|        bennem. Bokros teendõim közt (most kezdenek kibújni a fogaim,
95   20|               Vevegyõ!” próbálkoztam most már haragosan, de nem tudott