Fej.

 1    1|        rendben van, legyintett egyet, azt hitte, idetartozom, én vagyok
 2    1|           tudod, hogy pikkje van rám, azt hiszi, én bolondozok és
 3    1|           vagyok, hogy csak álmodtam. Azt álmodtam, hogy én nem vagyok
 4    1|               eltûnõdtem álmomban, és azt gondoltam, hogy ez mégiscsak
 5    1|        egészen más szemmel nézem majd azt az igazi életemet, a középiskolában.
 6    2|          kapkodni, meg lehet csinálni azt a felkelést szép nyugodtan - -
 7    2|            bent járnak Dániában... Én azt hiszem, igazgató úr, mégiscsak
 8    3|           múlt órán talán még maga is azt hitte, hogy jövõre tovább
 9    3|        Guttmann ígért egy gumiguttit, azt elkérem. Vörösmarty Nyelvszépségei.
10    4|              az én idei Stilisztikám, azt elhiszem, kapott utána,
11    5|      elõkelõség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy õ ráér,
12    6|              ezt a jelenetet figyeli, azt hiszi, valami  tanuló
13    6|            mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy , se
14    6|               nem mondja, hogy , se azt, hogy rossz. Nem szól. Pedig
15    7|           igen, Ön tudja mikor, mikor azt mondtam, hogy Nyolcadik
16    7|              szerint tette-e ezt - én azt akarom, hogy egymás közt
17    7|             Önök engem félreértettek, azt, jól tudom, zárkózott természetemnek
18    7|                Én értem önt. Adja ide azt a bizonyítványt. Ön rideg
19    7|             krajcár is és egy fillér, azt esetleg el lehet sütni krajcárnak.
20    7|        törmelékcsokoládét is kérek... Azt hiszem, elég... meg kérek
21    8|             címû költeményében, midõn azt írja, hogy az õ égõ pipája
22    9|              rémülten dugja ki fejét, azt hiszi, a tanár jött be.
23   10|               azonban felbosszant, és azt állítja, hogy a papírszeletkék
24   10|                a csavar nem mûködött. Azt pedig természetesnek találom,
25   11|        ugyancsak egy közönséges szám, azt jelenti, hogy négyszer feleltem
26   11|           tudta, szégyellte magát, és azt mondta, hogy menjek helyre,
27   12|              lélegzem. Ha elmondanám, azt felelnék, úgy kell, miért
28   13|             Ma nagyon röhögtünk, Prém azt mondta, hogy micsoda marhaságot
29   14|              A SZEREN~Lógok a szeren.~Azt, hogy az izmaim még fejletlenek
30   14|    fejletlenek s mellem is szûkecske, azt én nagyon jól tudom. De
31   14|             konzervatívok vagytok, és azt hiszitek, hogy a világ ezentúl
32   14|       emelvényen, két vállára fekteti azt az ausztráliai világbirkózóbajnokot,
33   14|           holott a felületes szemlélõ azt hihetné, hogy mindenütt
34   15|           Nyilvánosságra bocsátom hát azt, amit a dologról tudok,
35   15|             visszaszívni a dolgot, és azt állította, hogy neki ebben
36   15|          palástolni igyekeztem, látva azt a komoly, majdnem gúnyos
37   15|          elrontson mindent az árulás, azt ajánlja, hogy kelepce helyett
38   15|          Ekkor megint megszólaltam, s azt ajánlottam, hogy a prédát
39   15|            hogyan állunk a háborúval. Azt felelte: hogy Singer nem
40   16|          aztán megegyeztek valamiben, azt én nem tudhatom, hogy miben,
41   17|             és fürgén félrehúzódik. Õ azt hiszi, hogy én most nem
42   17|             Ezt értem, apukám... csak azt nem tudom, hogy az elsõ
43   17|               iskolában!... Hiszen te azt se tudod... hiszen te azt
44   17|             azt se tudod... hiszen te azt se tudod... (Elképedve meredek
45   17|              bennem.) Hiszen te talán azt se tudod, hogy mi az az
46   17|              megint hadarsz?! Add ide azt a könyvet.~És most rettentõ
47   17|                Na. Ide figyelj! Ugye, azt mondja, hogy kilenc kályhában
48   17| történelemkönyvet, és most félszemmel azt a jelenetet nézi egy régi
49   17|               megkönnyebbülve, mintha azt mondaná: „add tovább a fiadnak!
50   18|              A tanuló tartozik ezt és azt - mondja a kiskönyv, ezzel
51   18|               hogy az iskolaszolgának azt mondom, kicsit drukkolva: „
52   18|       elfoglalására szólítanának fel, azt a kérést nem szerénységbõl
53   18|  földrajzvizsgán titokban megcsodálom azt a diplomáciai tapintatot,
54   18|               diplomáciai tapintatot, azt a pompás ügyességet, ahogy
55   18|               Dudás odajött hozzá, és azt mondta, elismerõen:~- A
56   19|           szemei és lágy, sima szõre. Azt a jellemzõ, gyöngéd, pártoló
57   19|            kis nyúl vagy te, hát most azt hiszed, hogy bántani akarlak,
58   19|          értelmed szempontjából, mely azt súgja neked, hogy abban
59   19|         tegyek? Abbahagyjam? De akkor azt fogja hinni, hogy neki volt
60   19|               szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, makacs, szamár
61   20|             buta ember, hiszen ez még azt se tudja, hogy a dolgokat,
62   20|              hogy leülhet mellém, sõt azt is tûrtem, hogy felemeljen,
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License