Fej.

 1    1|           Frigyes a hatodik bébõl, hát persze, mi csoda ostoba
 2    1|     bõrödbe? Pszt, lassan beszélj.~Hát idehallgass, édes Büchnerkém,
 3    2|          és Magyarország határa...~Hát kérem, Bauer, csak nyugalom.
 4    2|        kell tömni... hú de jó!~Na. Hát ez megvan. Fent van. Hát
 5    2|           Hát ez megvan. Fent van. Hát ez kemény munka volt, ez
 6    2|     mindjárt fölkelek és megnézem, hát most már mindegy. Nevetséges.
 7    2|        megvédeni Norvégia határát. Hát jó, ha nekem kell megvédeni,
 8    2|     fõvezérnek, ez kell. Na Bauer, hát akkor csak neki, édes fiam...
 9    2|          egyenruhám megfelel? Így. Hát most utánam, fiúk. Maga,
10    2|           Tanár úr, nem készültél. Hát mondd meg, tanár úr, mi
11    2|           tanár úr, négyest kapsz.~Hát hol is van az a Dánia? Hol
12    2|   Magyarország határát a térképen, hát most nem látni, hol kezdõdik
13    3|            tartózkodást ajánlotta.~Hát ez semmi. Ezek csak olyan
14    3|        perckor szoktam találkozni. Hát lássuk csak, szedjük össze
15    3|      beszél mindennél érthetõbben.~Hát ezen már nem lehet segíteni:
16    5|            és letörüli a táblát.~- Hát - mondja a tanár, és gondolkodva
17    6|           és lenyíratja a haját.~- Hát akkor írja.~A rossz tanuló
18    6|       Tanár (széles gesztussal): - Hát akkor halljuk.~A rossz tanuló
19    6|        lehet az jó, amit õ beszél. Hát akkor miért nem szól a tanár?
20    7|       beszélni Schwickerrel. Miért hát, hogy a bukott férfi mégis
21   10|        gúnyosan. Igen, nem hiszed? Hát idenézz. Teletöltök vízzel
22   10|           görbe szemmel nézni - de hát nem lehet forradalmat csinálni
23   10|            a fennálló világrendet. Hát nem hisztek Newtonnak és
24   10|        Newtonnak és Kopernikusnak? Hát idenézzetek - mondjuk, ez
25   11|        MAGYARÁZOM A BIZONYÍTVÁNYOM~Hát kérem szépen, elõször is:
26   11|  elvesztette a noteszt.~Fizikából. Hát fizikából már novemberben
27   12|          ilyeneket mondtak nekem, „hát állva hagyod a kis kisasszonyt,
28   12|       vágnám, leesne a székrõl. De hát õ pofon vághat és megalázhat
29   12| lovagiasságból nem üthetem vissza? Hát nem látják, hogy õ tudja
30   12|           nem szégyenled magad? De hát õ kezdte tanár úr - hát
31   12|            hát õ kezdte tanár úr - hát engem nem véd senki? Nem
32   12|           tudom, vágyom is rá - de hát miért csak mi? A hazát meg
33   12|       hazáért, gyáva és becstelen. Hát õk? Õk miért nem gyávák
34   12|          és hazáért - és a nõkért! Hát a lányok királyok?~Miért?
35   12|          engedni õket az utcán. De hát miért? Mit nyújtanak õk,
36   12|          jogunk van az élethez.~De hát miért, miért, miért?~A fiúk
37   15|            Nyilvánosságra bocsátom hát azt, amit a dologról tudok,
38   16|      dicsekedni se szerettem: - de hát mit tehettem, a barátom
39   16|            kálváriáján: - közöltem hát vele, hogy a vörös és fekete
40   17|         Hogy lehet ilyet mondani?! Hát nem magyarázták el az iskolában?~-
41   17|            megint lefelé görbül.~- Hát mi?~- Hogy mi? Na megállj,
42   18|     osztják.~Sértve érzem magam.~- Hát fogadjunk, hogy nekem megmutatják.~
43   19|            ijedt kis nyúl vagy te, hát most azt hiszed, hogy bántani
44   19|        hogy szó sincsen minderrõl, hát persze, hogy erõsebb vagyok
45   19|       melléje. Ejnye, mondom neki, hát milyen ostoba vagy. Nini,
46   19|           mondom neki elkeseredve, hát nem hiszel semmiben, ami
47   19|      semmiben, ami szép és kedves? Hát nem hiszel az önzetlenségben,
48   19|   önzetlenségben, a gyöngédségben, hát nem hiszel a szeretetben,
49   19|            mely nem számít hálára? Hát hogy bizonyítsam be neked,
50   19|            te, te undok kis féreg, hát nem akarod elhinni nekem,