Fej.

 1    3|        sokan még nem javítottak, s hogy Frõhlich megbízhatatlan
 2    4|        magaddal? - kérdezi apám, s amikor én lemondóan bólogatok,
 3    5|      tekintet elbûvöli a grófot, s a gróf remegõ boldogsággal
 4    6|     mondatot jegyzett meg eddig, s azokon úszott...~És így
 5    7|          hanem Harmadik Richárd, s már a következõ pillanatban
 6    7|          megvan a ceruzahegyezõ, s további két perc múlva a
 7    8|       haldoklik a juhász babája, s hazasiet azonnal, hogy még
 8    8|  gerendáit, most anyjára pillant s nem tudja róla levenni a
 9    8| bensõséggel hajol a gyermek fölé s az igazi anyákat jellemzõ
10    8|         szeretõ szüleink körében s az iskolában, ahol nagyra
11    8|  költemények rejtett szépségeit. S lelki szemeink elõtt, míg
12    9|   önmagát „szamár”-nak minõsíti, s ezt minden külön értesítés
13   11|        kérdezte a Föld mozgását, s én mondtam, hogy a Nap körül
14   14|        az izmaim még fejletlenek s mellem is szûkecske, azt
15   14| következik) jelent meg a dobogón s »Az élet értelme másodfokú
16   14|  fáradoztak a legnagyobb elmék - s mindezt oly nagyszerû elõadómûvészettel,
17   14|     nyugodtan mosolygott csupán, s egy váratlan mozdulattal
18   14|        kézállásban maradt azért, s elõbbi elõadását ebben a
19   14|        Magyarországhoz csatolni, s ezt ezennel tudatja a tisztelt
20   14|          vívóállásba helyezkedik s egy szédítõ, eddig ismeretlen
21   14|  világnézete, mint odalent volt, s egyszerre világosan látom,
22   14|    léptekkel kezdem, nekilódulok s már látom magam, repülve
23   14|        tótágast állanak a falak. S ehhez az undorító és lehetetlen
24   14|   nyelvvel keresem az egyensúlyt s próbálom áthúzni hasamat
25   14|          homoríts!” ezt bömböli, s az én vérbeborult értelmem
26   14|    legyen az, láb, derék, csípõ, s ha ezt már tudom: vajon
27   15|     magyarázzák a ma eseményeit, s mennyiben vernek rájuk világosságot,
28   15|    árulásra õ már régen készült, s tekintve, hogy atyjának
29   15|          óta serényen dolgoznak, s a napokban megérkezik az
30   15|     idõben kicsit félénk voltam, s így sokáig nem mertem megszólalni.
31   15| tekintélyem így nagyon alászáll, s így zavartan és pirulva
32   15|      pirulva én is megszólaltam, s felvetettem a kérdést, vajon
33   15|    esténként találkozni szokott, s aki nehéz háborús kérdésekben
34   15|       Ekkor megint megszólaltam, s azt ajánlottam, hogy a prédát
35   16|  vitorláshajókat támadnak meg: - s ha effajta kalandokban volt
36   18|         majd a záróünnepélyen.~- S a szülõknek se mutatják
37   18|           Gabi tudja, hogy szülõ s tanuló közt, az iskola szempontjából,
38   19|      amit most érzesz irányomban s mely vérszopó tigrisnek
39   19|      Óvatosan kinyújtom a kezem, s már a nyakán vannak ujjaim,
40   20|     teret enged a szemlélõdésre, s így egyelõre néhány állandó