IntraText

Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library

1-bubu | bubuk-erten | ertes-hadit | hadna-katon | keble-lenia | lenne-nehez | nehog-sassz | satan-tiszt | titka-zug
          bold = Main text
     Fej. grey = Comment text

1 8| szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egyszerûség, 2. 2 13| képsíkba, nehéz volt.~febr. 14.~Ma beírtak az osztálykönyvbe, 3 13| snassz volt, nap kél 6 óra 15 perckor, nyugszik 5 óra 4 4| jutott eszembe, hogy az egész 172-ik lapot kõporral bedörzsöljem, 5 4| fedelen egy mértani rajz. A 178-ik lap, sajnos, hiányzik. 6 8| DOLGOZAT~Petõfi és a líra~1823 Szilveszter éjszakáján vagyunk! 7 15| foglalkoztam a dologgal. 1899-ben a reáliskola elsõ osztályába 8 3| fejeztük be. Felelés eshetõsége 25-27 százalék. Ebben a kis 9 3| be. Felelés eshetõsége 25-27 százalék. Ebben a kis százalékban 10 8| egyszerûség, 2. nemzeti hazafiság, 3. trópusok és figurák, 4. 11 13| lámpa alatt és írok.~szept. 31.~Ma volt az önképzõköri 12 8| 3. trópusok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 13 13| perckor, nyugszik 5 óra 45. Ebédre: húsleves, leveshús, 14 4| hiányzik. Az Ember Csontvázára (87-ik ábra) sajnos, igen kemény 15 6| tanuló. Felírja mégá2”. A katonaiskolában nagyon 16 19| dolgom. Most mit tegyek? Abbahagyjam? De akkor azt fogja hinni, 17 16| kicsit.~Ezután bizonyára abbahagytam volna a témát, mert akkoriban 18 13| Minden betû helyett az ábécében az utána következõ második 19 6| darabot, ehhez külön elmegy az ablakig a spongyáért. Idõt nyer 20 1| bejövök az osztályba. Az esõs ablaküveghez szorítottam a fejem, és 21 4| Ember Csontvázára (87-ik ábra) sajnos, igen kemény ceruzával 22 3| ez semmi. Ezek csak olyan ábrándok, megvalósíthatatlan ködképek. 23 3| abból van, az tiszta sor. Ne ábrándozz, hanem cselekedj!~Most pedig, 24 13| ötvenhét, és megcsináltam az ábrázoló rajzot, nagyon szép volt, 25 13| történelmet és megcsináltam az ábrázolót, kúp lefordítása az elsõ 26 5| az egyedüli helyes, az az Abszolút.~Steinmann felel.~Ez különleges, 27 15| szerénységbõl elhallgatnék olyan adalékokat, melyeknek véletlenül jutottam 28 11| olyan okirat, aminek az adatai nem jelentenek semmit. Kérd 29 15| évszámokkal. A többit, hogy adataim mennyiben magyarázzák a 30 16| dolog, helyes válaszokat adhassak tudnivágyó barátomnak.~Másnap, 31 11| csak helyettes osztályzatot adhat, amit másképpen kell érteni - 32 17| meg fogod érteni! - Nna, adj egy kis helyet.~Gabi boldogan 33 2| ha nekem kell megvédeni, adjanak mellém ezer kipróbált, derék 34 2| derék fiúk! Fel a csatába! Adjatok egy lovat Bauer alá!~Na 35 15| lett, mikor én, bizonyos adminisztratív körülmények folytán, melyek 36 11| akkor külön bizonyítványt adnak magaviseletbõl, amit postán 37 2| el, ha golyó jön... Majd adok én magának. Ne feleseljen, 38 15| államférfiúban, tudtomra adta utóbb, ha nincs kifogásom 39 13| A jégvilág” címû darabot adták, volt a fûrészes hal. 40 15| tárgyaljak vele, kitérõ választ adtam.~Rogyák, aki tanúja volt 41 16| nincsen meg - egy gyárba adtuk, ahol mostan tágítják egy 42 5| Maradt-e szemernyi kétség afelõl, hogy be tudja fejezni?~ 43 11| végleges bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen 44 14| teljes bizonytalanságban afölött, vajon a föld vagy a csillagos 45 14| megadó modorában, akinek esze ágában se volt ugorni, csak egy 46 18| meggyõzõdésemhez, de pillanatig se aggódom, vajon mint szónok, méltó 47 20| összehúztam a szemöldököm, mire aggódva és ijedten figyelni kezdett. „ 48 6| számokat. Írja, írja, mint Ágnes asszony, tudja, mirõl van 49 2| kapitány úr, léket kapott az ágy, Némó kapitány, mindjárt 50 20| rögtön láttam, hogy szûk kis agya nem fogja fel szavam jelentését. 51 5| tudtam csak elképzelni. Az agyak utolsó, véres erõfeszítésben 52 2| se rohant ki csak úgy az ágyból, hanem elõbb elõkészült... 53 19| megfogni, mohón megragadni, agyonütni, megenni, mert erõsebb vagyok 54 19| tényleg meg akartam enni, vagy agyonverni, és most kifáradva, egyelõre 55 6| csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás 56 2| szájadat, és ülj ide az ágyú mellé, most te vagy az Ágyútüzér, 57 2| ágyú mellé, most te vagy az Ágyútüzér, és teneked kell megvédeni 58 7| Legföljebb jövõ elsején... aha, tudja már, ceruzahegyezõ... 59 1| odakint felelnek - ki felel? ahá, a Steinmann, a Bódog! - 60 5| szolgál; - szimbólum ez a név, ahány fiú az Osztályban, annyi 61 20| kezdtem, erre visszarántotta, ahelyett, hogy értelmes ember módjára 62 15| Ehhez ragaszkodott, és ahhoz is, hogy Zsemlyét elõzõleg 63 15| elrontson mindent az árulás, azt ajánlja, hogy kelepce helyett indítsunk 64 3| mennyiségtan-dolgozatoktól való tartózkodást ajánlotta.~Hát ez semmi. Ezek csak 65 15| megint megszólaltam, s azt ajánlottam, hogy a prédát talán gyûjtés 66 3| keserû vonása görbíti le ajkam. Odabentrõl egyhangú csönd 67 18| osztályok elõtt, melyeknek zárt ajtaján zümmögés szûrõdik át. Még 68 1| mellett, a VI-ik b) osztály ajtaját kinyitották, levegõzés miatt. 69 19| mögé. Beverem a fejem az ajtófélfába, kiszakad a kabátom, a fogamat 70 15| történt, ennek nem volna semmi akadálya.~Bár nem mutatták, magam 71 19| kicsi és macskaszerû nõkkel akadt dolguk. Nem akarok semmit 72 14| ösztönök - énbennem pedig az Akarat lakozik. Bányai képtelen 73 3| jellemû, ingatag és gyenge akaratú ember, aki a múlt órán talán 74 7| történjen, tanár úr, ezt Ön sem akarhatja. Ön nagyon jól tudja, hogyan 75 18| sohase szültem életemben!)~Akárhogy csûröm-csavarom, nem tudom 76 10| magdeburgi féltekéket, ha tudni akarjátok és egy Leclanché-elemet. 77 7| kérem...~- Na, mi az? Mit akarsz?~- Kérem szépen, tanár úr... 78 14| színpadán; tüneményes ember, akihez képest Jókai hõsei közönséges 79 16| kapcsolatban történhetett, akiket apámmal együtt hajtottunk 80 19| ismernek kezdõ szerelmesek, akiknek kicsi és macskaszerû nõkkel 81 16| abbahagytam volna a témát, mert akkoriban még nem voltam barátja a 82 8| oly szamáron megy, melynek alacsonysága következtében a juhász lába 83 11| feleltem történelembõl, egyszer aláhúzott kétharmadra, egyszer egyesre, 84 11| kijön a háromnegyed egyes, aláhúzva. Elõször a második Józsefbõl 85 11| miatt szükség van erre az aláírásra; de hangsúlyozd kérlek, 86 11| bizonyítványomba, fõigazgatói aláírással.~Frõhlichnek pikkje van 87 11| Csak a vezetéknevet tessék aláírni... de mostanában ne tessék 88 18| minden jól fog végzõdni, aláírom a jegyzõkönyvet és módomban 89 10| egy poharat, papírt teszek alája - most idenézz, megfordítom 90 16| és hogy a kastélyt most alakítják át amerikai rendszerûvé. 91 20| személyzetnek egyik sajátos alakjával, aki hetek óta igyekszik 92 5| lassanként intim dialógus alakul ki a tanár és a tanuló 93 19| szerencsétlen, hogy milyen alantasan, milyen megvetésre méltóan 94 8| költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban 95 14| és pontos megfigyelések alapján állíthatom, hogy fölül, 96 9| Kökörcsinnek, aki köszöni alássan, és jót húz az üvegbõl.~ 97 15| hogy tekintélyem így nagyon alászáll, s így zavartan és pirulva 98 14| lehajtott fejjel bújok át alatta, olyan ember szelíd és megadó 99 12| arról beszélnek; gúnyosan, alattomosan néznek rám és elszaladnak. 100 12| püspököknek, akik munkában és áldásban töltötték életüket. Jobb 101 10| a család részérõl bizony áldozatokat és nélkülözéseket követelnek.~ 102 13| megalakuló ülés. Elnök: Mautner, alelnök Gelléri, titkár Székely 103 12| priccs, borjú a hátamon, alélt menetelések, puska és szurony. 104 11| Frõhlichnek pikkje van rám algebrából, arról nem tehetek. A határozatlan 105 14| Wlachnak én csináltam meg az algebrai dolgozatot. Én másféle ember 106 11| rám, mert jobban tudtam az algebrát, és nem akart kihívni javítani, 107 2| Rendben van! Akkor még alhatom öt percet.~Magyar, német, 108 9| csudálkozva utánafordul, a lépcsõ alján már ott áll az egész osztály 109 19| rossz kis fejedben csak aljas, durva és erkölcstelen képzetek 110 16| egy régebbi tengerészutam alkalmából, amirõl most nem akarok 111 15| szövetségünk már biztos és csak az alkalmas idõt várja, hogy egészen 112 11| esetleges félreértésekre ad alkalmat.~Tudniillik Mangold, a történelemtanár, 113 18| földrajztörténelmi és problematikus alkotmányjogi helyzetét intézi a pedagógia. 114 15| amit azóta se tapasztaltam államférfiúban, tudtomra adta utóbb, ha 115 15| politikai vonatkozásban állana; esetleges jassz-ismeretségei 116 20| szemlélõdésre, s így egyelõre néhány állandó jelenséggel foglalkozom: 117 15| kérdésben Rogyákék mellé kell állanom, és Zsemlye Tivadar felszólítására, 118 15| a zászló mellett.~Ebben állapodtunk meg. A tanácskozás után 119 14| hogy válaszoljak ilyen állapotban. Rúgok egyet, elõre vagy 120 15| beszélt nekem politikai állásfoglalásáról, anélkül, hogy ebben az 121 15| mert hiszen az egy vérengzõ állat, és a csatába két rendõr 122 13| Gárdossal, minden kép után állathangot utánoztunk és mondtuk „Náttyon 123 19| SZERETEM AZ ÁLLATOT~A kis házinyúl mindjárt 124 4| selyempapír? Mert hogy az Állatvilági Statisztikai Térkép közepébõl 125 7| FÉRFI~A bukott férfi hosszan álldogált a tanári szoba ajtaja elõtt. 126 8| melyekben õ ellentétet állít be, például „Befordultam 127 15| nélkül képtelenség kelepcét állítani (így mondta), ennek megvan 128 14| pontos megfigyelések alapján állíthatom, hogy fölül, a vége felé 129 10| azonban felbosszant, és azt állítja, hogy a papírszeletkék csak 130 12| becstelenek, sõt! inkább eszményül állítják elénk. Meg kell védeni a 131 18| Néhány szülõ a fal mellé állított székeken, csendben és illedelmesen. 132 15| visszaszívni a dolgot, és azt állította, hogy neki ebben a dologban 133 12| ha leejtenek valamit, úgy állnak ott, hanyagul és kényelmesen, 134 10| Pollákovics szerényen és áhítattal állt a zsámolyon, mint ahogy 135 15| visszavonult tanácskozni.~Így álltak a dolgok délelõtt tizenegy 136 15| meginterpelláltam Rogyákot, hogyan állunk a háborúval. Azt felelte: 137 15| tízpercben, nagyon is érthetõ allúziókkal figyelmeztette, Zsemlyét 138 1| istenem, milyen borzasztó álmaim voltak. De most itthon vagyok 139 16| négy gyilkost hajtottunk almáspejkón, akik fára másztak elõlünk, 140 14| dísztermében összegyûlt álmélkodó közönséget. Egy fiatalember, 141 13| minden képnél olyan hangosan álmélkodtunk, hogy milyen gyönyörû, hogy 142 7| nem, hisz arról nem is álmodhat egyelõre, míg az öt forint 143 6| Õvele végeztek? Mi ez? Álmodik?~- A másodfokú egyenlet... - 144 1| hogy én most nyilván csak álmodom, és méghozzá nem valami 145 6| számított, sõt múlt éjjel álmodott is ilyesfélét: de álmában 146 3| homályosan bukdácsolnak álmos fejemben a másnap esélyei 147 6| és most felébred ebbõl az álomból. Aztán egy csomó füzetet 148 8| magyarázatot hallgattuk, mintegy álomkép vonult el a napsugaras Alföld, 149 9| lerajzolta Kökörcsin tanár urat, alsónadrágban, de különben cilinderrel 150 2| Na - mi ez? Csak nem alszom el megint - ezt mégse lehet, 151 12| szívvel vártam a csillagászok által kijelölt idõpontot. Mikor 152 13| biztos, azaz rendõr. Tanarak általában a régiek, majd meglátjuk, 153 15| értettem meg.~Singer az általános helyzet vázolásával kezdte. 154 14| leverik a mércét. Én nem áltatom magam hiú reményekkel. Eleinte 155 5| lapoz, a K betûnél lehet - Altmann, aki az év elején Katonára 156 19| fejlettebb erkölcsi érzését és altruizmusát. No, most már aztán tényleg 157 8| ég, mely viszont azelõtt aludott. Már ezen is láthatjuk az 158 7| áthúzza az elégtelent, és alul ezt a mondatot „Osztályismétlésre 159 8| kialudott, míg ellenben alvó szíve meggyulladott. Míg 160 12| katona lesz belõled?~- Az ám - katonaság! A tornaórán, 161 6| soha eljutni nem fog... amafelsõbb osztály”, melybe „ 162 17| aránypár az a két viszony... amelyben a belsõ tagok hányadosa... 163 15| véletlenül jutottam birtokába; de amelyeknek történelmi jelentõsége talán 164 16| szereltek fel, és egy kis gépet, amelynek segítségével a fürdõkád 165 14| helyzetet foglaljon el, amelyre az illetõ testrész soha 166 6| világosan látja a végtelent, amelyrõl e percben jelentette ki 167 4| hússzal többet kérek, mint amennyit mondott.~Állok egy-két percig 168 17| ugyanannyival kevesebb volna, mint amennyivel több... Itt ugyanis az aránypár... 169 15| megvan már, és hogy egész Amerika tud már a dologról. Kaliforniával 170 9| A nagybácsija jött meg Amerikából. Az igazgató hívatja, mert 171 16| kastélyt most alakítják át amerikai rendszerûvé. Megjegyeztem, 172 16| célból évekig tanulmányoztam Amerikát, mert apám engem bízott 173 3| komplikált megfontolás, amiben százféle ok és okozat kombinálódik.~ 174 18| nélkül csináltam a számítást.~Amíg a fiúk felelnek, minden 175 3| vannak ilyen kóros tünetek, amikkel számolni kell.~Szerdai nap 176 16| ilyen jelentéktelen dolgok, amiknek én kevés fontosságot tulajdonítok -, 177 4| magaddal? - kérdezi apám, s amikor én lemondóan bólogatok, 178 20| magamnak néhány megfigyelést, amikre késõbb, mint naturalista 179 14| diplomáciai mûvelettel, amikrõl eddig nem akart beszélni, 180 1| úgy! idenéz és kihívhat, amilyen pikkje van rám!), szóval 181 6| oldalt egy kis házikó is van, amire fölül fel van írva: „Bejárat 182 10| veszek egy mágnesvasat. Ámulatos dolgokat tud a mágnesvas, 183 14| esetleg, hogy aztán este az ámuló közönség elõtt hajlongjon, 184 6| Ápluszbészerámínuszbé egyenlõ ánégyzetmínuszbénégyzet.” Ezt fogja kérdezni. Biztosan 185 13| megírok. Este voltunk az Angi néninél, de snassz volt, 186 14| szavak embere, sikerült Angliát, mint egyszerû gyarmatot, 187 14| világbirkózóbajnokot, akit az angol ellenzék orvul elhelyezett 188 15| törzsfõnökök elõtt, persze csak angolul. Ehhez ragaszkodott, és 189 9| röhögnek õk egymáson, mi annál jobban röhögünk õrajtuk.~ 190 4| tudom, hogy magadnak is annyiban van, hogy nehéz a dolog 191 18| itt van! a Gabi, akinek annyiszor magyaráztam, milyen szépen 192 20| hogy megjegyezem magamnak.~Annyit erõlködik, hogy most már 193 15| bekövetkezett nagy eseményeket anticipáltam volna; jelen tanulmányomnak 194 4| körútra. Ez a mi utcánk: az antikváriumok egész rajvonala. Megyek 195 4| szólok végre halkan.~Az antikvárius tovább beszélget a vevõvel. 196 16| kitört háború egy óriási anyagát képezi; ez a egy akkora 197 16| másnapra kész legyen az anyagom. Két hangya összebeszél, 198 8| gyermek fölé s az igazi anyákat jellemzõ gondossággal igazítja 199 8| nyirkos gerendáit, most anyjára pillant s nem tudja róla 200 18| mondta, elismerõen:~- A te apád beszélt.~Közölte Gabival, 201 16| a király, és igen kérte apámat, ne ingerelné az ellenséget. 202 17| arc rajzolódik elém - az apámé, amint nagyot üt a kobakomra, 203 16| kapcsolatban történhetett, akiket apámmal együtt hajtottunk a bakonyi 204 16| ellenségé voltak, és e miatt apámnak sok baja volt az ellenséggel. 205 16| hogy barátomat meglepik az apámról mondottak: megkértem tehát, 206 6| görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” veszi a krétát. A tanár 207 6| padsorok közt, ezt gondolja: „Ápluszbészerámínuszbé egyenlõ ánégyzetmínuszbénégyzet.” 208 3| fiam gyengéd szervezetének ápolása hosszabb idõt vesz igénybe, 209 19| kályha alá. Ott kucorog apróra összehúzódva, és fekete 210 9| közönségére. Mint gátját áttépõ áradat: harsan fel a röhögés. Percekig 211 13| tizenkettõig van elõadás.~okt. 6.~Aradi vértanúk, nincs suli, ünnepélyt 212 13| Matpak lótápap totnirof aráinél ed mettötlökle. Ma olvastam 213 10| szépen átvezette a villamos áramot is -, zavarosan olyan érzése 214 8| legjobban szívünket, míg Aranynál a komoly, objektív hang 215 17| lehetnek azok az átkozott aránypárok?!... Honnan lehetne ezt 216 17| csudát fecseg ez itt össze az aránypárokról? Mik lehetnek azok az átkozott 217 17| múlt ködén keresztül egy arc rajzolódik elém - az apámé, 218 20| van, hogy megjegyezzem az arcát és a nevét. Naponta százszor 219 20| kuszált hajú és sárgás arcbõrû ember, egyebet nem tudok 220 5| lássa, hogy õ, bár nem szól, arcizma se rándul: e gúnyos mosolyban 221 6| ropogása... elfolynak az arcok, és egy pillanatra világosan 222 9| forróláza lüktet a vérvörös arcokon, és a halántékok kidagadnak. 223 12| kis majom leülhessen. Az arcom égett a szégyentõl és haragtól - 224 3| elfojthatatlan érdeklõdés ül ki az arcomra. A fogaim közt sziszegem:~- 225 12| napfogyatkozás volt, a Hold árnyéka elhaladt a Napkorong elõtt. 226 16| mélyében, fák között, bokrok árnyékában rejtekeznek és figyelnek 227 15| VÉSZTANÁCS~Távol áll tõlem, hogy arrogáljam magamnak, mintha a most 228 8| nagy Petõfi Sándor piheni ártatlan gyerekálmait...~Petõfi!~ 229 20| és más ilyen értelmetlen, artikulátlan szavakat ejtett. Lehetetlen 230 15| könnyedén megjegyezte, hogy az árulásra õ már régen készült, s tekintve, 231 16| lelkiismeretesség, mely a gonosz és áruló támadásokkal szemben éppoly 232 16| népével, az özvegyekkel és árvákkal és más védtelenekkel szemben.~ 233 18| megszüntethetné.~Kezdem egészen árvának érezni magam. Odamegyek 234 15| pártfõnöke, Zsemlyét pánjassz aspirációkkal vádolta; - tudnivaló, hogy 235 6| Írja, írja, mint Ágnes asszony, tudja, mirõl van szó, látja 236 10| november. A fizikaterem asztala állandóan tele van gépekkel, 237 20| fejjel ódalgott vissza az asztalhoz.~ ~.oOo.~ ~ ~ 238 11| kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu... nem lehet 239 4| átdolgozva. Lényegesen átdolgoztam magam is - a hátulsó fele 240 4| kiadás, lényegesen javítva, átdolgozva. Lényegesen átdolgoztam 241 19| táncolnak, aztán usgye, kiugrik, átfut a konyhán, bebújik egy sarokba.~ 242 3| most, míg az iskolába érek, átgondolom magamban az elsõ felét: 243 1| éves vagyok. Szóval jól átgondoltam mindent, és világosan rájöttem, 244 15| beszélgetésben találtam Singerrel. Áthajolt a pad fölött, élénk taglejtésekkel 245 19| azért akarlak megfogni, hogy átharapjam a torkodat, hanem csak önzetlenül 246 15| és Zsemlye Tivadar között áthidalhatatlan elvi ellentétek állanak 247 14| az egyensúlyt s próbálom áthúzni hasamat a vékony vasrúd 248 7| Bemegyünk ide a tanáriba, Ön áthúzza az elégtelent, és alul ezt 249 3| füzetébõl öt röpke perc alatt átírom az egészet. Bár mit ér nekem, 250 11| A fõkapitány személyesen átírt a fiumei tengerészeti gimnáziumba, 251 16| helyezkedtek el, és készülnek átkelni a folyón zárt sorokban, 252 17| aránypárokról? Mik lehetnek azok az átkozott aránypárok?!... Honnan lehetne 253 11| mert az összes iratokat átküldtük a rendõrségre, ahol a nyomozás 254 4| kritikus könyvet kényelmesen átlapozom menet közben, mintha otthon 255 2| a határon, és nem mernek átlépni, mert félnek, hogy belépnek 256 6| kérdezni. „Ha nem ezt kérdezi, átmegyek különbözeti vizsgával a 257 6| leteszik a kalapjukat, aztán átmennek a szobába, leülnek a padba, 258 20| megengedtem neki, hogy idõközben átnedvesedett toalettemet szárazzal cserélje 259 2| fölkelni... tegnap egyszer átnéztem részint, úgyis mindjárt 260 2| emlékezetbõl aztat, ahogy tegnap átolvastam... mert én nem henyélésbõl 261 18| a gyermekpszichológiának átsuhan tudatomon. Pedagógiai elvek 262 3| gumiguttit, és még a történelmet átszaladom. A füzetem nincs meg. Tanár 263 16| megígértem, hogy holnapra áttanulmányozom a fekete hangyák hadállását 264 9| közönségére. Mint gátját áttépõ áradat: harsan fel a röhögés. 265 10| fésûhöz, mert a fésû piszkos.~Áttérek a Leclanché-elemre. Ez kicsit 266 12| nõnek fel, férjhez mennek - attól kezdve a férjük dolgozik 267 14| halálforgásokat végezve, átugrott a kilencméternyire elhelyezett 268 20| összeszidta a „papá”-t, és átvett tõle. Szegénypapa” elszontyolodva, 269 10| tanuló, lám milyen szépen átvezette a villamos áramot is -, 270 18| gimnazista - néhány jóakaratú, atyai felvilágosítással próbálja 271 15| nem úgy értem, mire Rogyák atyásan magyarázó, fölényes jóindulattal 272 18| a Dudásnak, hogy abba az atyaúristen se nézhet bele, míg ki nem 273 15| készült, s tekintve, hogy atyjának a Bakonyban óriási földalatti 274 9| Az ember odamegy például Auerhez, aki szorgalmasan ír valamit; 275 9| felolvastak az országházban, és Auerrel most kezet akar fogni a 276 14| két vállára fekteti azt az ausztráliai világbirkózóbajnokot, akit 277 1| beszélgettem Molnár Ferenccel, és autogramot kértek tõlem, és képzeld, 278 15| Zsemlye Tivadarral, részint azokkal a jasszokkal, akik már tanév 279 18| közbe kell szúrnom egy szót azoknak, akik tartanak valamit ékesszólásomról. 280 6| mondatot jegyzett meg eddig, s azokon úszott...~És így áll most, 281 8| hogy haldoklik a juhász babája, s hazasiet azonnal, hogy 282 6| áll, hülyén: keze dadogva babrál a táblán, a félbemaradt 283 18| volt a vágyam, hogy az a bácsi, aki ott beszél a katedrán, 284 19| érezd magadat, egész finom, bájos, törékeny, félénk kis lényedet.~ 285 4| az, a rozmár kilukadt, a bajuszkötõ mégis látszik. És vajon 286 4| direkte tussal festettem a bajuszkötõt. Dörzsöltem, dörzsöltem, 287 15| páncélokat, mert a hajó, amely a Bakonyból hozza a holmit, zátonyra 288 18| lábujjhegyen és félszegen baktatok el az osztályok elõtt, melyeknek 289 10| Ugye, most a lámpának a bal oldalát világítja meg? De 290 16| A fekete raj komoran, baljós nyugalommal, összenyüzsögve 291 10| a papírt, elfelejtettem.~Balsikerem nem veszi el önbizalmamat. 292 2| határolja Dánia... nyugaton a Balti-tenger... és Dánia fõvárosa... 293 18| tágrameresztett szemekkel bámul.~- Kedves gyerekek! Én is 294 8| melyek még gondtalanul bámulják a szegényes szoba nyirkos 295 15| eseményekre, melyeknek már 1898-ban szemlélõ tanúja és némiképp 296 12| csak én nem, ami miatt úgy bánnak a lányokkal, mint valami 297 19| hát most azt hiszed, hogy bántani akarlak, megfogni, mohón 298 12| lehet ez?~A lányokat nem bántja senki. Taknyos másodista 299 12| õket a tanár, nem kapnak barackot a fejükre, udvariasan beszélnek 300 1| eddig - és nektek, édes barátaim, kedves középiskolai tanulók, 301 16| akkoriban még nem voltam barátja a fecsegésnek, és dicsekedni 302 15| bõvebben meg kellene beszélnie barátjával, a hadvezérrel, akivel esténként 303 16| izgatott ez a kérdés. Egyik barátomtól megkérdeztem, de az kitérõ 304 5| éppen olyan határozott, barátságos, bár fölényes viszonyban 305 16| naivságon, és tartózkodó, de barátságtalan leereszkedéssel megmagyaráztam 306 5| szemét: hulljon le fejére a bárd. Eglmayer, az utolsó padban 307 15| lehet hordani, anélkül, hogy bárki is észrevenné. A munkások 308 16| sétált éppen, midõn egy barlangból vörös hangya ugrott elõ, 309 18| kérést visszautasítani, bármennyire tiltakozott szemérmem és 310 5| nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék ezzel a kúppal, 311 15| tagadta, mintha a jasszokkal bármiféle politikai vonatkozásban 312 7| van, mi lehet az? olyan barna, bütykös valami, ott lóg 313 16| nemcsak roppant testi erõ és bátorság kell, de õszintén szólva, 314 16| nekem, mert haláltmegvetõ bátorsággal védte magát egy hegyszorosban, 315 6| õ készült, õ tud... néha bátortalanul meg is szólal, abban az 316 1| elolvasom: az én nevem, hatodik , magyar dolgozatok.~Büchner, 317 15| közötti diplomáciai viszonyt beállítaná: ösztönszerûleg éreztem, 318 4| írni, falat hordani. Holnap beállok hajósinasnak.~Holnap visszaveszem 319 15| ekkor még nem voltam annyira beavatva a dolgokba (késõbb is óvatosak 320 12| percünket, újra és újra bebizonyítani, hogy jogunk van az élethez.~ 321 1| Karinthy Frigyes a hatodik bébõl, hát persze, mi csoda ostoba 322 9| másodszor már nem hagyja becsapni magát, nem mozdul.~És most 323 7| Mindent külön, csinosan becsomagolnak, és õ hagyja, bár tudja 324 12| életét a hazáért, gyáva és becstelen. Hát õk? Õk miért nem gyávák 325 16| ingerelné az ellenséget. Apám becsületére hivatkozott, de aztán megegyeztek 326 15| kaptam Zsemlyétõl, melyben becsületisten terhe alatt felszólított, 327 8| az iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen magyarázta 328 5| egyszerre megállnak, és a tanár becsukja a noteszt.~- Steinmann! - 329 14| térdem kifordul, csuklóm becsuklik, hajam a szemembe lóg, a 330 14| kinyitom a szájamat, a szemem becsukom - undorral és kétségbeesve 331 1| konganak, csak néha, mikor egy becsukott ajtó elõtt elmegyek, csap 332 4| egész 172-ik lapot kõporral bedörzsöljem, míg vékony lett, mint a 333 20| helyett, hogy mind a kettõt bedugná a szájába, mint ahogy értelmes 334 18| szíves néhány szót szólni befejezésül, egy rövid kis beszédet, 335 5| fejezni ezt a mondatot. Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség 336 15| Józsefvárosban, és messzeható befolyásuk már a Rigó utcában is éreztette 337 8| ellentétet állít be, példáulBefordultam a konyhába...” címû költeményében, 338 10| kicsit bonyolult dolog. A befõttesüveg rendben volna, de honnan 339 12| lányismerõsöm volt a másik szobában, befutottam, és lelkendezve hívtam õket, 340 14| feszíteni, igen, valamit behajtani, és valamit kiegyenesíteni - 341 16| direkte az õ kedvéért - behatóan tanulmányoztam a hangyaháborút, 342 14| helyzetben folytatta, nyugodt és behízelgõ modorban, végleg megoldva 343 15| megígérte, hogy másnapra behozza a zászlót, a hozzávaló bélyegzõvel, 344 5| idegember, egészen elernyed, és behunyja a szemét: hulljon le fejére 345 4| kicsit messzirõl nézve, félig behunyt szemmel, nagyon takaros, 346 2| a harisnyáját... így... behúzza szépen a takaró alá... hogy 347 15| kémeik közénk furakodtak, beiratkoztak az ötödik, hatodik osztályba, 348 11| szövetség, láttam, mikor beírta az egyfelest, de akkor elvesztette 349 14| szenvtelen és nyugodt hangon bejelentette az országgyûlésnek, hogy 350 18| Az igazgató úr csendben bejött az ajtón, egy kicsit nézi 351 9| osztályba. Reggel, mikor bejöttünk, új szemétládát találtunk. 352 1| és átnézem a mértant, és bejövök az osztályba. Az esõs ablaküveghez 353 5| sorából, õt felejtsék el, béke poraira, õ nem akar részt 354 8| kezedben csatabárddal, nyugodj békében a segesvári harctér elfedett 355 13| nyolcadikból, gazda Várnai. Én bekerültem a választmányba 6 szavazattal, 356 5| köztisztaságra és az emberiség békés fejlõdésére, és letörüli 357 15| magamnak, mintha a most bekövetkezett nagy eseményeket anticipáltam 358 9| miatta jött, mert valaki beküldte neki Auer legutóbbi magyar 359 15| történetében, a magam részérõl nem békülhetnék ki lelkiismeretemmel, ha 360 15| annyira a helyzetet, hogy beláthattam volna európai következményeit 361 15| meg az Osztályt.~Késõbb belátván elhamarkodott kijelentésének 362 16| saját maga volt kénytelen beleavatkozni az ügyekbe. Egy reggel személyesen 363 9| Löbl most ért odáig, és belecsípett. Nézd, mondja valaki mellettem, 364 10| üveglábú zsámolyra, mire beleeresztették a villamosságot, mire Pollákovicsból 365 12| Mikor a fényes tányérba beleharapott a fekete csorba, ujjongva 366 16| nagy darab belõle, amibe ha belenéz az ember, egy betût akkorának 367 9| fedelet.~Hanem most tényleg belép Kökörcsin. Halálos csend: 368 4| néz rám, nem köszön, mikor belépek. Ismeri már az emberét. 369 2| átlépni, mert félnek, hogy belépnek a tusba, mielõtt megszáradt.~ 370 9| szemétkiállításra, amit belépõdíj mellett mutogat a Deckner.~ 371 10| a széndarabokat, amiket beleraktam. A természettudományokat 372 4| kinyújtja oldalt a kezét, és én beleteszem a könyvet. Beszél a vevõvel, 373 3| óráját és megnézi. Könyveimet belököm a fiókba. Büchner, aki mellettem 374 20| leereszkedõ szánalmat vált ki belõlem. Ez a személyzetem középtermetû, 375 1| BEVEZETÉS~Az udvaron keresztül belopóztam - fél tíz után járhat az 376 14| elhelyezett az emelvény belsejében, hogy a legnagyobb európai 377 17| apukám, de melyik itt a két beltag, a bükkfa térfogata és a 378 17| azon mennyiség, melynek két beltagja úgy viszonylik két másik 379 7| kapuk alá, nehéz érzéssel belül... és nem tudja, a gyomra 380 12| és bogarat nem gyûjtenek, bélyeget se. Leydeni palackot nem 381 11| tételek csúsztak bele. A bélyeghatósági szabályrendelet szerint, 382 15| behozza a zászlót, a hozzávaló bélyegzõvel, amit az õ atyja már régebben 383 1| zsebre teszem. Aztán óvatosan bemegyek az ajtón, félrefordított 384 7| intézzük el ezt az ügyet. Bemegyünk ide a tanáriba, Ön áthúzza 385 18| lehet ilyenkor a tanító úr? Bemennék hozzá.~- Nem lehet, apukám. 386 20| nevét. Naponta százszor bemutatkozik nekem: „Papa, papa - én 387 15| foglalkoztam a dologgal. 1899-ben a reáliskola elsõ osztályába 388 6| tanuló a tábla felé fordul.~- bénégyzetmínuszpluszmínusznégyzetgyökbémínusznégyácészerkétá.~És a rossz tanuló engedelmesen 389 14| egész tornaünnepélyt, a benevezést, az elsõ díjat - majom lesz, 390 13| Holnap önképzõköri ülés lesz, beneveztem szavalásra, esetleg pályázom 391 19| A kályha elé fekszem, és benézek a kályha alá. Ott kucorog 392 13| padban ülök. Az a hülye Benkõ jött oda, hogy lépjek be 393 1| megmutatom, és figyelmeztetlek benneteket, hogy mennyi szín és furcsaság 394 19| hogy van harmónia, van bensõséges, könnyes megindulás, mely 395 8| Az anya szeretetteljes bensõséggel hajol a gyermek fölé s az 396 3| még nem írtak be, lassan benyitok. Frõhlich egyetlen szót 397 18| jegyzõkönyvet és módomban van bepillantani az elõttem heverõ Naplóba 398 20| néhány parancsoló kiáltással berendeltem Mama nevû szolgálómmal a 399 3| tizenöt percet, azalatt beröpülöm Vörösmarty Nyelvszépségeit, 400 4| látszik. És vajon melyik beszámíthatatlan, ostoba percemben jutott 401 18| plénuma elõtt rövid kis beszámolót a londoni út eredményérõl - 402 9| korona ösztöndíjat egy nagy beszéd kíséretében, amit a tanári 403 15| vésztanácsot. Singer hosszabb beszédben válaszolt, melyben kifejtette, 404 4| halkan.~Az antikvárius tovább beszélget a vevõvel. Két perc múlva 405 7| menjen? A Schwickerrel való beszélgetés csak valami fásult, tompa 406 15| reggel izgatott és heves beszélgetésben találtam Singerrel. Áthajolt 407 5| a tanár, hogy miért is beszélgetnek õk, hogy ez felelés, az 408 1| Sándort, és elfogulatlanul beszélgettem Molnár Ferenccel, és autogramot 409 7| nyilatkozni eddig, és mit beszélhettem egy olyan környezetben, 410 1| a bõrödbe? Pszt, lassan beszélj.~Hát idehallgass, édes Büchnerkém, 411 18| perc alatt. Mi a csudát beszéljek? Egész könyvtárra való elmélete 412 7| hogyan történt a dolog - beszéljünk férfiasan, nyíltan, ember 413 18| értsétek meg: öt perc múlva beszélnem kell - mit beszélni! Felelnem 414 15| még bõvebben meg kellene beszélnie barátjával, a hadvezérrel, 415 15| legnagyobb tartózkodással beszéltek a helyzetrõl. Még tizenegy 416 15| talán gyûjtés útján lehetne beszerezni. Mindjárt megbántam elhamarkodott 417 11| mikor megmondtam, hogy akkor beszorzok lambdával, erre kiesik a 418 7| indulójának a tenorját, amit betanultFel hazánk nehem-zehe-déke.~   419 2| Pihenni szükséges, úgyis beteg vagyok. Mélyen tisztelt 420 18| valamit ékesszólásomról. Ha Bethlen István õexcellenciája szólít 421 13| titkos írással írom. Minden betû helyett az ábécében az utána 422 16| HAZUDOK~Kezdetben voltak a betûk, és én így szóltam: »úr 423 16| üveget mutatott, amivel a betûket nagyobbnak lehetett látni. 424 5| tanár kettõt lapoz, a K betûnél lehet - Altmann, aki az 425 8| napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, a juhász és a szamár. De 426 9| tanulni, végre fogja magát, beül az új szemétládába, magára 427 1| óvatosan megfordulok és beülök az utolsó padba. Vörösesszõke, 428 16| megtettem az utat. Õszintén bevallottam, mert nem szerettem a hazudozást, 429 3| szerényen és udvariasan bevánszorgok a padomba. Az osztályon 430 19| asztal alá, a dézsa mögé. Beverem a fejem az ajtófélfába, 431 1| BEVEZETÉS~Az udvaron keresztül belopóztam - 432 18| észrevesz, nyájasan és kedvesen biccent. Én is mosolyogva válaszolok - 433 5| történetét olvastam, mikor a Bicêtre foglyai közül elõszólítják 434 10| földrengés is lehet, a ház oldalt billen, mint egy hajó - és én mégis 435 10| hálátlan és meg nem értõ bírák vacsora helyett kilöktek 436 7| a szájamon. De Ön - nem bírálni akarom Önt, csak hidegen 437 13| címzetes jelleggel csak, de bíráló bizottsági tag. Ebéd: gombaleves, 438 16| itt, azelõtt a Bakonyban birlaltunk szerény kastélyt, a hozzávaló 439 15| melyeknek véletlenül jutottam birtokába; de amelyeknek történelmi 440 15| éreztem, hogy bennem való bizalma nagyban megerõsödött. Azzal 441 20| nem teszem, az ember ne bizalmaskodjék a szolgáival, az sose . 442 15| hirtelen elhallgattak. Ez a bizalmatlanság nem sértett, mert ekkor 443 15| ezekben jobban meg lehet bízni.~Abban az idõben kicsit 444 16| tágítják egy kicsit.~Ezután bizonyára abbahagytam volna a témát, 445 7| tizenegyre hazaígérkezett a bizonyítvánnyal - volna, ha Schwicker 446 11| is: ez még nem végleges bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, 447 11| orvosolni kell. Igen. Különben a bizonyítvány-ellenõrzõ és kiegészítõ konferencia 448 11| nekem. Hogy ma van a féléves bizonyítvány-nap, az nem jelent semmit. A 449 11| sajnálatos tévedés történt bizonyítványoddal, hibás tételek csúsztak 450 11| vizsgát, akkor az összes bizonyítványokban kiigazítják az osztályzatokat 451 11| MAGYARÁZOM A BIZONYÍTVÁNYOM~Hát kérem szépen, elõször 452 13| Nagyon kíváncsi vagyok a bizonyítványomra.~dec. 6.~Uránia. „A jégvilág” 453 15| dolgot el kell halasztani bizonytalan idõre, mert karácsony elõtt, 454 14| vékony vasrúd mögött, teljes bizonytalanságban afölött, vajon a föld vagy 455 16| Amerikát, mert apám engem bízott meg ezzel a jelentéktelen 456 13| egyedül vagyok ötödista a bizottságban, címzetes jelleggel csak, 457 17| hogy õ most vidáman rám bízta az egész dolgot - õ nem 458 19| megnyugodj, és jól érezd magad, biztonságban, és elhidd, hogy nincs okod 459 15| egész dolog nem tényvalóság. Biztosított azonban, hogy az elõkészületek 460 16| pontosan megmondani, de biztosítottam, hogy Pesten az a legelõkelõbb 461 18| szülõi kötelességem, a többit bízzam rájuk. A tanuló az iskolában 462 18| mint õ az õ Osztályában! Bocsássanak meg!~Óvatosan megyek fel 463 15| tisztában.~Nyilvánosságra bocsátom hát azt, amit a dologról 464 16| kicsiny, de tartós gõzhajót bocsátott rendelkezésemre: - akkora 465 1| felel? ahá, a Steinmann, a Bódog! - és aztán! Neki lesz baja 466 14| De az utolsó pillanatban bölcs rezignáció fog el, közvetlen 467 8| objektív hang késztet férfias bölcselkedésre.~Petõfi, mi nagy költõnk, 468 8| gondossággal igazítja meg a bölcsõ kemény (?), de fehér vánkosait...~ 469 8| sejti még, hogy a parányi bölcsõben az egykor nagy Petõfi Sándor 470 14| külsejû férfi állandóan bömböl valamit felém - „homoríts!” „ 471 14| homoríts!” „homoríts!” ezt bömböli, s az én vérbeborult értelmem 472 17| mikor nem figyelsz!~Gabi bõg, mint a két török együttvéve.~ 473 12| tehetetlenek, növényt és bogarat nem gyûjtenek, bélyeget 474 9| egy sajtkukac?~Soha még bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére. 475 16| erdõk mélyében, fák között, bokrok árnyékában rejtekeznek és 476 20| jóindulatot kelt bennem. Bokros teendõim közt (most kezdenek 477 1| marhaságot álmodtam - és most boldog vagyok, hogy csak álmodtam. 478 5| grófot, s a gróf remegõ boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvezõ 479 1| örömömben, meglepetésemben, boldogságomban: hiszen ez a Büchner! - 480 6| beszél... néha helyeslõen bólint, legalább ezzel jelzi, hogy 481 18| minden jól megy. Helyeslõen bólintok, fejemet csóválom. A földrajzvizsgán 482 15| ugye, árulás volna. Singer bólintott, és könnyedén megjegyezte, 483 16| egy fürdõkádat. Könnyedén bólintottam, és megjegyeztem, hogy nálunk 484 4| apám, s amikor én lemondóan bólogatok, a nagynéném, aki szintén 485 1| pikkje van rám, azt hiszi, én bolondozok és azon röhögsz. Különben 486 7| amin végigmegy - néhány bolt - néhány fanyar, férfias 487 10| Leclanché-elemre. Ez kicsit bonyolult dolog. A befõttesüveg rendben 488 18| fáklya... Kossuth Lajos... Bõrharisnya... buzgalom és kitartás, 489 12| hallottam róla. Hideg priccs, borjú a hátamon, alélt menetelések, 490 1| pedig miért nem férsz a bõrödbe? Pszt, lassan beszélj.~Hát 491 17| húszegynéhány év óta lappang és borong bennem - úgy van, most rájöttem!... 492 13| forradalom lesz. Nem férnek a bõrükbe ezek a kínaiak! Mostan az 493 14| csak homályosan sejtem, borzongva gondolok , olyankor, mikor 494 17| így mellém, ugyanezzel a bosszankodó és fontoskodó arccal, mint 495 8| telhetett a juhásztól, tehát botjával nagyot üt a szamár fejére. 496 10| iránytût csinálok belõle, de Boussole-formában, hogy az irányt abban az 497 13| igen tragédia a nagy brit költõ tollából. Ma egész 498 1| és ismertem személyesen Bródy Sándort, és elfogulatlanul 499 12| én meg tegnap egy olyan brusztflekket kaptam verekedés közben, 500 20| mert dadogni kezdett. „Bubu”, mondta, „Bubuka”, és más


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License