IntraTextTable of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Karinthy Frigyes Tanár úr kérem Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
2004 8| bezzeg nagy öröm dagasztja keblét a helybeli mészárosnak, 2005 13| újítás van, fizika helyett kedden kilenctõl történelem. Gerõ 2006 1| benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép 2007 16| való este - direkte az õ kedvéért - behatóan tanulmányoztam 2008 18| is észrevesz, nyájasan és kedvesen biccent. Én is mosolyogva 2009 5| boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvezõ lesz.~- Vegyünk egy kúpot... - 2010 20| hozzám, mint egy kiskutya. Kegyesen rámosolyogtam, hogy buzgalmát 2011 3| szót sem szól, csak valami kegyetlen elégtétel villan át rajta, 2012 17| nézi egy régi képen nagy kéjjel, ahogy Kinizsi Pál két törököt 2013 13| petróleumot, de snassz volt, nap kél 6 óra 15 perckor, nyugszik 2014 9| állandóan reklamírozni óhajtja. Kelemennek aztán bizalmasan megsúgja 2015 3| a véletlenek és ravasz kelepcék és elhatározó események 2016 15| hadüzenet nélkül képtelenség kelepcét állítani (így mondta), ennek 2017 19| önzetlenül meg akarlak simogatni, kellemessé akarom tenni az életedet, 2018 1| dicsõséges álmot, hanem egy elég kellemetlen és tökéletlen álmot, és 2019 11| ebbõl neki a kormánynál kellemetlenségei támadnak, nagyon kért, hogy 2020 20| bizonyos szánakozó jóindulatot kelt bennem. Bokros teendõim 2021 15| suttogtak néhányan, hogy kémeik közénk furakodtak, beiratkoztak 2022 6| ez.~- Készült? - mondja keményen és szárazon.~- Tanár úr 2023 6| elkészül: felveszi az utolsó kenetet, és lenyíratja a haját.~- 2024 12| nekem fel kellett állni a kényelmes székrõl, hogy a csipkébe 2025 9| Körös-körül egyenlõ távolságban kenyérbelek jönnek: közepére, mint valami 2026 14| mintha nem tudná megkeresni a kenyerét laufmétával is, melyben 2027 15| Különben a kelepce nagyon kényes dolog, ehhez külön megállapodás 2028 15| veszélyeire: a viszony egyre kényesebbé vált közöttük. Ma reggel 2029 16| a király saját maga volt kénytelen beleavatkozni az ügyekbe. 2030 17| jelenetet nézi egy régi képen nagy kéjjel, ahogy Kinizsi 2031 8| szépen jellemezni nem volt képes, mint ahogy maga is írja 2032 4| szemüvegen át néz valami képet. Kilencven fillérért is 2033 15| tizenegy órakor. A helyzet képét töredékes megjegyzésekbõl 2034 16| háború egy óriási mû anyagát képezi; ez a mû egy akkora könyvben 2035 13| Náttyon széb!” - és minden képnél olyan hangosan álmélkodtunk, 2036 13| kúp lefordítása az elsõ képsíkba, jó nehéz volt.~febr. 14.~ 2037 10| ideteszem a mágnesvasat - képviselje a gravitációs erõt. Vagy, 2038 9| kezet akar fogni a kormány képviselõje. A szabadkézi-tanár hívatja, 2039 14| törõdve az ordító és ujjongó képviselõkkel, akik vállukra akarják emelni, 2040 14| közönséges tucatemberek. Képzeljék el, hogy egy napon ilyen 2041 10| most már, na már most. Most képzeljétek, hogy ez a mágnesvas, ami 2042 5| amilyent egy Eglmayer is el tud képzelni - csak le van vágva belõle 2043 18| szánakozó feddés: kicsit sokat képzelsz magadról, barátom. Ha a 2044 19| aljas, durva és erkölcstelen képzetek nyüzsögnek, harapásról, 2045 10| centiméter magas higanyoszlopot, kérdem gúnyosan. Igen, nem hiszed? 2046 16| figyelnek a vörös hangyák. Órák kérdése, mikor törnek elõ... A fekete 2047 15| Most már csak a formai kérdések voltak hátra: elsõsorban 2048 15| szokott, s aki nehéz háborús kérdésekben az õ tanácsadója. Nehogy 2049 16| legelõkelõbb utca. További kérdésekre kissé zárkózottan, mint 2050 16| Egy másik barátom engem kérdezett, hogy mi hol lakunk. Az 2051 16| dolgokról, mert nem szeretem, ha kérdezõsködésekkel zaklatnak. Apám valamikor 2052 6| ringatja magát, hogy õt kérdezték, de csak halkan, hogy ne 2053 9| mi az, mi történt, hová?” kérdi izgatottan és ijedten, és 2054 14| állapothoz, míg kilógó nyelvvel keresem az egyensúlyt s próbálom 2055 14| tudom: vajon melyik irányban keresendõ az illetõ testrész: - minderre, 2056 17| mentem volna ki, fontoskodva keresgélek a könyvszekrényben. Gabi 2057 5| elmosolyodik, és a tanár tekintetét keresi lopva, hogy még egyszer 2058 13| rizskoch. Voltunk múlt héten a Kereskedelmi Múzeumban. Szombaton Uránia, 2059 18| tekintély, és hogy semmi keresnivalóm az elnöki székben. De azért, 2060 15| következõ kifejezést sokáig kereste), mert hiszen ez kelepce 2061 12| kezemben a kormos üveggel kerestem valakit, akinek elmondjam, 2062 18| és odajön hozzám.~- Egy kérésünk volna. Nincs elnök a vizsgához... - 2063 9| nem felel, lihegve cipeli, keresztülvonszolja a folyosón, felrohan vele 2064 11| csakhamar kiállítjuk - egyelõre kéretem õket, hogy írják alá ezt, 2065 11| osztályzatokra. Most egyelõre kéreti a papát, ne tessék haragudni 2066 10| Földnek is el kell mozdulni - keringeni kell - mozdulni kell neki, 2067 16| támadásokkal szemben éppoly kérlelhetetlen szigort vált ki egy királyból, 2068 11| adni a bizonyítványt, de kérnelek kell, kedves Bauer, közöld 2069 11| kellemetlenségei támadnak, nagyon kért, hogy ne firtassam a dolgot 2070 16| megjelent a király, és igen kérte apámat, ne ingerelné az 2071 1| Ferenccel, és autogramot kértek tõlem, és képzeld, mégse 2072 20| dolgokat, amik a kezünkbe kerülnek, kivétel nélkül be kell 2073 15| akarják, hogy egy napon a késekkel felfegyverzett jasszok, 2074 3| kulcslyukra. A lemondás keserû vonása görbíti le ajkam. 2075 4| percekig állok. Embertelen keserûség ül a mellemen.~- Harmincért 2076 1| középiskolában. Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; 2077 5| fejét, õ nem fél, õ mindig készen van, õ addig is, míg a felelés 2078 3| mennyiségtani dolgozatot nem készíthette el. Igen tisztelt tanár 2079 15| nyolcezer vízhatlan páncélt készítsenek, amit a trikó alatt lehet 2080 8| a komoly, objektív hang késztet férfias bölcselkedésre.~ 2081 7| eriggy haza, aztán majd készülj a pótvizsgára.~- Igenis, 2082 16| mögött helyezkedtek el, és készülnek átkelni a folyón zárt sorokban, 2083 2| tanár úr. Tanár úr, nem készültél. Hát mondd meg, tanár úr, 2084 12| szabadgyakorlatokban, felvonulásokban készülünk rá. Az kemény dolog lesz, 2085 12| kiabáltam elkeseredve. Valami kétértelmû ostobaságot feleltek, egy 2086 16| tudni kell ugyanis, hogy kétféle hangya van a Marson; vörös 2087 13| felesre állok, dolgozat kétharmad, de még lesz egy iskolai 2088 11| történelembõl, egyszer aláhúzott kétharmadra, egyszer egyesre, kétszer 2089 6| mondja: véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában.~Tanár ( 2090 19| vannak ujjaim, mikor egy kétségbeesett ugrással kirántotta magát, 2091 14| szemem becsukom - undorral és kétségbeesve eleresztem kezemmel a szert, 2092 11| kétharmadra, egyszer egyesre, kétszer háromnegyedkettesre, tessék 2093 18| utcában. Gabi, akinek ez kétszeresen nagy nap, hiszen nemcsak 2094 5| már nem is értjük, ez az õ kettejük dolga, két rokon lélek, 2095 15| közbeszólásomat, mert mind a ketten hirtelen elhallgattak, összenéztek, 2096 11| véletlenül felül írja a végét a kettesnek. Csak a vezetéknevet tessék 2097 10| után feltétlenül kijavítja kettesre a háromnegyedét - hiszen 2098 15| éles összeszólalkozás volt kettõjük közt az osztályban. Ez alkalommal 2099 16| tartozók még ötöt, melyek közül kettõre rácsavarható laterna magicát 2100 12| a naptól - ezen a napon keveredem majd el a szürke tömegbe: 2101 15| igen komolynak látszott, keveset beszélt, de éreztem, hogy 2102 14| mozdulattal az asztalra ugorva, kézállásba helyezkedett, majd három 2103 14| elhelyezett kályhára, de úgy, hogy kézállásban maradt azért, s elõbbi elõadását 2104 18| vele, és én érzem, hogy kezdek imponálni Gabinak.~ ~ 2105 16| HAZUDOK~Kezdetben voltak a betûk, és én így 2106 15| Hiszen préda nélkül hozzá se kezdhetünk a csatához, hogy így fejezze 2107 10| A természettudományokat kezdik görbe szemmel nézni - de 2108 2| és Fõváros Dániája...~Na, kezdje elölrõl, Bauer, maga szerencsétlen. 2109 7| Kilenc krajcár maradt, mihez kezdjen vele? „Kérek kilencér törökmészt.”~ 2110 19| amit nagyon jól ismernek kezdõ szerelmesek, akiknek kicsi 2111 12| egy szón megint vihogni kezdtek, nem jöttek át, nem nézték 2112 6| Nem, inkább áll, hülyén: keze dadogva babrál a táblán, 2113 5| tanuló a táblához megy, és kezébe veszi a krétát. A tanár 2114 17| fütyörészve, zsebredugott kezekkel, vígan indul el a sír felé, 2115 4| utána, elvitte, kikapta a kezembõl, nem is volt idõm meggondolni.~ 2116 14| kétségbeesve eleresztem kezemmel a szert, és hátam nagyot 2117 18| utána a Dudás férfiasan kezetfogott vele, és én érzem, hogy 2118 20| hogy a dolgokat, amik a kezünkbe kerülnek, kivétel nélkül 2119 2| szép nyugodtan - - biztos kézzel - - elõkészítve... Zrínyi 2120 20| szegénykét, és hangosan kiabálni kezdtem, hogy jöjjön a másik 2121 11| bizonyítványt csakhamar kiállítjuk - egyelõre kéretem õket, 2122 20| miután néhány parancsoló kiáltással berendeltem Mama nevû szolgálómmal 2123 8| írja, hogy az õ égõ pipája kialudott, míg ellenben alvó szíve 2124 20| teendõim közt (most kezdenek kibújni a fogaim, nagyon el vagyok 2125 12| ezt õk tudják.~Még egészen kicsike voltam, mikor a rokonaim 2126 16| jelentéktelen dologgal, egy kicsiny, de tartós gõzhajót bocsátott 2127 4| kellett volna körös-körül kicsipkézni, nehéz, verejtékes munkával, 2128 7| Nyolcadik Henrik csak úgy kicsúszott a szájamon. De Ön - nem 2129 9| arcokon, és a halántékok kidagadnak. Mindenki a pad fölé hajol. 2130 8| költeményében még inkább kidomborította az egyszerûséget, midõn 2131 2| az ember azért mindjárt kidugja a lábát a takaró alól, ilyen 2132 11| bizonyítvány-ellenõrzõ és kiegészítõ konferencia foglalkozni 2133 10| otthon a patkó alakú vasat kiegyenesítem, a közepébe lukat fúrok 2134 14| valamit behajtani, és valamit kiegyenesíteni - de hogy mi legyen az, 2135 3| tudományok iránt érzett mély és kielégíthetetlen szomjúság lángol: csak én 2136 11| bemenni az iskolába... a kaput kiemelték... most átalakítják... nincs 2137 11| beszorzok lambdával, erre kiesik a második egyenlet, persze, 2138 19| vagy agyonverni, és most kifáradva, egyelõre lemondtam szándékomról.~ 2139 15| mert hiszen ez (a következõ kifejezést sokáig kereste), mert hiszen 2140 15| beszédben válaszolt, melyben kifejtette, hogy az ötlet magában nem 2141 1| szemétkosarat. Rálépek egy fél kiflire, óvatosan megfordulok és 2142 15| tudtomra adta utóbb, ha nincs kifogásom ellene, tizenkettõkor szívesen 2143 13| de a végén a kihúzóból kifolyt a tuss, valahogy kivakartam. 2144 14| levegõben kalimpál, térdem kifordul, csuklóm becsuklik, hajam 2145 20| szítt belõle, aztán megint kifújta, a helyett, hogy az egész 2146 19| dög, riadtan lelapul, és kifut a tenyerem alól, be a konyhaszekrény 2147 3| van egy eset hátra, hogy kigyullad valami, vagy valamelyik 2148 1| az idõ, most a folyosók kihaltak és konganak, csak néha, 2149 1| ne ordíts úgy! idenéz és kihívhat, amilyen pikkje van rám!), 2150 11| az algebrát, és nem akart kihívni javítani, pedig a törvényszékben 2151 11| egyenletet és akkor mikor kihívott, és akkor mikor megmondtam, 2152 2| mégis át kellene nézni és kihúzni tussal... Bár miért kellene 2153 13| szép volt, de a végén a kihúzóból kifolyt a tuss, valahogy 2154 1| remegve nyúlok be a padba és kihúzok egy füzetet. Egy pillanatig 2155 11| de ezt most már nem lehet kiigazítani, mert ebbõl neki a kormánynál 2156 11| összes bizonyítványokban kiigazítják az osztályzatokat igazi 2157 2| foglald el Dániát... így még kijavíthatod a négyesedet.~Jó, nem bánom 2158 18| elnöki székben. De azért, ha kijelentem, hogy amennyiben a köztársasági 2159 15| kezdte. Zsemlye Tivadar mai kijelentése oda enged következtetni, 2160 15| éreztem, hogy döntõ fontosságú kijelentéseket tesz. Érkezésemre hirtelen 2161 15| Késõbb belátván elhamarkodott kijelentésének rendkívüli fontosságát, 2162 15| valósággal megborzongatott, kijelentette, hogy õ hajlandó Zsemlye 2163 12| vártam a csillagászok által kijelölt idõpontot. Mikor a fényes 2164 19| piszkálom a kis nyulat, hogy kijöjjön a konyhaszekrény alól, és 2165 4| kapott utána, elvitte, kikapta a kezembõl, nem is volt 2166 11| semmit. A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet 2167 9| röhögés. Zajcsek megvetõen kiköp a ládából, és undorral magára 2168 7| mihez kezdjen vele? „Kérek kilencér törökmészt.”~És most itt 2169 14| halálforgásokat végezve, átugrott a kilencméternyire elhelyezett kályhára, de 2170 13| van, fizika helyett kedden kilenctõl történelem. Gerõ elmegy 2171 4| szemüvegen át néz valami képet. Kilencven fillérért is odaadom. Komoly 2172 1| szóval leérettségiztem, és kiléptem az élet iskolájába, amirõl 2173 10| értõ bírák vacsora helyett kilöktek a cselédszobába, és rámzárták 2174 19| kivörösödöm, a nyelvem kilóg, megbotlom, leesem, négykézláb 2175 14| lehetetlen állapothoz, míg kilógó nyelvvel keresem az egyensúlyt 2176 12| elmondjam, hogy milliárd kilométernyire mi történik odakünt. Csak 2177 4| de mit ér az, a rozmár kilukadt, a bajuszkötõ mégis látszik. 2178 5| udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból: mint egy testõr, 2179 1| az, aki öt perccel elõbb kiment. Nesztelenül megkerülöm 2180 19| összehúzódva, és fekete szemeiben kimondhatatlan félelem csillog, amint tekintete 2181 6| felelt, egyfelesre.~Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, 2182 15| lefejeztetnénk? Hiszen, ha kimondjuk, hogy tényleg árulás történt, 2183 13| hernyóknak, ja igaz, megölték a kínai császárt, nagy forradalom 2184 13| férnek a bõrükbe ezek a kínaiak! Mostan az udvariban ülök, 2185 8| a helybeli mészárosnak, kinek Kiskõrösön gyermeke született 2186 12| látják, hogy õ tudja ezt, és kinevet bennünket, és kényelmesen 2187 16| megkaptam a másodtábornoki kinevezést és címert, és én teljesen 2188 17| képen nagy kéjjel, ahogy Kinizsi Pál két törököt dögönyöz.~ 2189 17| majd bolond leszek itt kínlódni veled, mikor nem figyelsz!~ 2190 17| röhögj! Ezért taníttatlak, kínlódom veled!... Ez azért van, 2191 7| hazánk hû nehem-zehe-déke...«~Kínlódva rágja a ragacsos, foghoz 2192 7| ajtaja elõtt. De a portás kint áll az ajtóban, nem lehet... 2193 17| Gabi közben észrevétlenül kinyitja a történelemkönyvet, és 2194 14| elõre vagy hátra, mindegy - kinyitom a szájamat, a szemem becsukom - 2195 4| könyvet, rettenetes undorral kinyitotta... istenem... Igen, éppen 2196 1| VI-ik b) osztály ajtaját kinyitották, levegõzés miatt. Leveszem 2197 19| ellenszolgáltatásra.~Óvatosan kinyújtom a kezem, s már a nyakán 2198 18| rettenetes nagy figyelemtõl, kinyújtott karjában a krétával, úgy 2199 11| lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. Hogy ma van a féléves 2200 7| mélyen a szemébe néz, majd kipirul és hirtelen a kezét nyújtja. „ 2201 8| melyeket oly lelkesen, kipirult arccal olvasgattunk otthon 2202 2| megvédeni, adjanak mellém ezer kipróbált, derék cowboyt, mindegyik 2203 9| melynek fenekén egy esetleges kipukkadás borzasztó réme vonaglik, 2204 4| szájába csutorát, nem lehetett kiradírozni, - a rozmárra, tavaly, mikor 2205 4| Állok egy-két percig a kirakat elõtt, és az üvegen át tanulmányozom 2206 16| kérlelhetetlen szigort vált ki egy királyból, mint ahogy jóvá és könyörületessé 2207 12| a nõket, a gyenge nõket! Királyért és hazáért - és a nõkért! 2208 12| és a nõkért! Hát a lányok királyok?~Miért? Miért? Miért?~Miért 2209 19| egy kétségbeesett ugrással kirántotta magát, fuldokolva nyifogott, 2210 20| között az én szolgálatomra kirendelt személyzetnek egyik sajátos 2211 3| események hullámzó harcterére kiront: sebeket kap, sebeket oszt, 2212 12| A felsõbbistákat pláne kisasszonynak szólítják, az iskolában 2213 12| hát állva hagyod a kis kisasszonyt, és te leülsz? nem szégyelled 2214 9| ösztöndíjat egy nagy beszéd kíséretében, amit a tanári szobában 2215 7| Valami jajongó, egyforma hang kíséri, végtelenül, makacsul, lerázhatatlanul... 2216 10| KÍSÉRLETEZEM~A mágnesesség és villamosság 2217 17| volna észre.~- Na, mi az, kisfiam, tanulgatunk?~Gabi szája 2218 17| TANÍTOM A KISFIAMAT~- Ha kilenc kályhában öt 2219 4| Egyszerre végtelen, bús kishitûség tölti el a szívem, magamban 2220 4| egészet, amit képtelenség kisimítani, mindig visszakunkorodik.~ 2221 8| helybeli mészárosnak, kinek Kiskõrösön gyermeke született Szilveszter 2222 20| futott hozzám, mint egy kiskutya. Kegyesen rámosolyogtam, 2223 19| a fejem az ajtófélfába, kiszakad a kabátom, a fogamat csikorgatom, 2224 9| A szemetet természetesen kiszedjük belõle, és szépen eltrancsírozzuk 2225 10| egy pofont fogok a papától kiszivattyúzni, ha azonnal nem veszem ki 2226 10| magukkal. Az egész szobából kiszivattyúzom a levegõt, ki én, úgyhogy 2227 18| Bõrharisnya... buzgalom és kitartás, egy szebb jövõ gyümölcse 2228 6| helyre - odvas és züllött, kitaszított szívvel áll ott -, neki 2229 19| most már hangosan makogva kitépi magát, megharap, és a kamrában 2230 9| második tíz percben váratlanul kitör a cédularagasztás. Elõször 2231 16| és fekete hangyák között kitört háború egy óriási mû anyagát 2232 18| egyrészt a Vály utcai iskola kitûnõ igazgatójának szól, mint 2233 13| szavazattal, mint bizottsági tag. Kitûztek pályázatot elbeszélõ költeményre, 2234 13| kifolyt a tuss, valahogy kivakartam. Elhatároztam, hogy ezentúl 2235 8| magyar költõ, mint lírikus is kiváló helyet foglal el ebben a 2236 12| a lányokkal, mint valami kiváltságosokkal, és ezt õk tudják.~Még egészen 2237 16| mit tehettem, a barátom kíváncsiskodott, és tudni óhajtotta, milyen 2238 14| testrész: - minderre, ugye nem kívánhatjátok, hogy válaszoljak ilyen 2239 7| de én nem tudtam eddig, kivel van dolgom, Neugebauer.”~ 2240 12| nekünk véres verejtékkel kell kiverekedni minden percünket, újra és 2241 20| amik a kezünkbe kerülnek, kivétel nélkül be kell dugni a szájunkba, 2242 5| mondja egészen halkan és kivételesen.~Nehéz, felszabadult sóhaj. 2243 12| mindenütt, mindég, ez a kivételezés, ez az extravurst, ez az 2244 13| mintha õ festette volna. Kivettem a könyvtárból „Servadec 2245 13| mialatt õ magyaráz, mire kivittem, mire kiderült, hogy az 2246 7| a szájába, majd megfúl, kivörösödik. Aztán a mustkolbászt eszi 2247 19| kapok utána, erõlködöm, kivörösödöm, a nyelvem kilóg, megbotlom, 2248 3| Vörösmarty, mint tudjuk, klasszikus tisztaságban tartotta a 2249 18| aki elkísérte gazdáját a klubba. Gabit körülveszik, Gabi 2250 17| dögönyöz.~Nagyot ütök a kobakjára, csak úgy csattan.~- Nesze!... 2251 17| apámé, amint nagyot üt a kobakomra, vígan és megkönnyebbülve, 2252 12| meg kell védeni. Aki nem kockáztatja életét a hazáért, gyáva 2253 12| becstelenek? Eszükbe sem jut kockáztatni az életüket - ezek vihognak 2254 8| Tiszát is és a „jó öreg kocsmáros”-t, aki alatt saját atyja 2255 7| nem lehet egyszerre - a kocsonyás pisztráng, az még a jövõ 2256 17| megkönnyebbülve ugrom fel, és a múlt ködén keresztül egy arc rajzolódik 2257 3| ábrándok, megvalósíthatatlan ködképek. A rideg valóság nem az, 2258 4| zavarom, állok türelmesen, köhögök. Egyszerre végtelen, bús 2259 9| üveg Zacherlint nyújt át Kökörcsinnek, aki köszöni alássan, és 2260 13| Kitûztek pályázatot elbeszélõ költeményre, értekezésre, szavallatra 2261 8| anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb.~Petõfi mindig a szubjektivitásra 2262 8| költészete, mely az egész világ költõi között nagy szerepet játszik 2263 8| bölcselkedésre.~Petõfi, mi nagy költõnk, mi büszkeségünk, egyik 2264 7| csirizt, és a nyála és a könnye fuldoklón csorog le a torkán.~ ~ 2265 9| magyar dolgozatát, amit könnyek között felolvastak az országházban, 2266 7| Hirtelen elszánás, halálos könnyelmûség önti el, megmámorosodik. „ 2267 7| a gyomra... most valami könnyû kellene... ami felüdíti, 2268 16| királyból, mint ahogy jóvá és könyörületessé hangolja õt saját népével, 2269 16| képezi; ez a mû egy akkora könyvben van leírva, mint ez a ház, 2270 13| mire kiderült, hogy az õ könyve volt, amit õ írt. Mértanból 2271 3| elõveszi óráját és megnézi. Könyveimet belököm a fiókba. Büchner, 2272 4| Csupa svindler, drága és új könyveket szerkesztenek, amibe semmi 2273 17| fontoskodva keresgélek a könyvszekrényben. Gabi lopva rám néz, én 2274 13| festette volna. Kivettem a könyvtárból „Servadec Hektort”, este 2275 18| csudát beszéljek? Egész könyvtárra való elmélete a gyermekpszichológiának 2276 1| Nesztelenül megkerülöm a köpõládát és a szemétkosarat. Rálépek 2277 13| jött oda, hogy lépjek be a körbe, majd bolond vagyok. Elhatároztam, 2278 8| otthon szeretõ szüleink körében s az iskolában, ahol nagyra 2279 7| mit beszélhettem egy olyan környezetben, mely még nem érthet meg 2280 20| írónak, szükségem lehet. Szûk környezetem csak kevés teret enged a 2281 20| erõlködik, hogy most már körülbelül tudom is, sõt ki is tudnám 2282 3| százalékban szerepet játszik az a körülmény, hogy sokan még nem javítottak, 2283 15| bizonyos adminisztratív körülmények folytán, melyek itt nem 2284 6| itt évek óta foglalkoznak körülötte... foglalkoznak vidáman 2285 20| vétetni magát. Állandóan körülöttem kuncsorog, a legkisebb jelre 2286 18| gazdáját a klubba. Gabit körülveszik, Gabi is felélénkül. Csodálkozva 2287 7| férfi hajlong, és megindul a körúton. Nem sok értelme van annak, 2288 4| valakivel: oldalt néz rám, nem köszön, mikor belépek. Ismeri már 2289 18| igazgatójának szól, mint lovagias köszönet és hála, a megtiszteltetésért, 2290 7| zárkózott természetemnek köszönhetem - nem volt okom nyilatkozni 2291 12| Fiatalabb tanárok elõre köszönnek nekik az utcán - hallatlan! 2292 17| csakhogy...~A torkomat köszörülöm. Aztán már nyersen és ellenségesen:~- 2293 18| kapkodó fejemben. Haza... kötelesség... hála... derék polgára 2294 18| tartozom elvégezni szülõi kötelességem, a többit bízzam rájuk. 2295 7| aztán a lazacot... Mintha köveket raktak volna a gyomrába. 2296 10| áldozatokat és nélkülözéseket követelnek.~Ellenben ki fogom szivattyúzni 2297 16| semmit, mert súlyos politikai következményei lehetnek, ha valaki megtudja. 2298 15| beláthattam volna európai következményeit egy esetleges összeütközésnek, 2299 15| mai kijelentése oda enged következtetni, hogy a jasszok árulást 2300 15| hogy a jasszok árulást követtek el (az „árulás” szó igen 2301 15| vészesküt vett tõlünk, hogy nem követünk el árulást.~Másnap kilenc 2302 15| Elhatározó eseményeknek kellett közbejönniök, hogy világossá váljon elõttem, 2303 15| megbántam elhamarkodott közbeszólásomat, mert mind a ketten hirtelen 2304 14| vagy a csillagos ég felé közeledem-e - ehhez az állapothoz valaki, 2305 5| õ nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben.~A tanár kettõt 2306 15| suttogtak néhányan, hogy kémeik közénk furakodtak, beiratkoztak 2307 11| ezt összeadni, számtani középarányost venni, kijön a háromnegyed 2308 10| alakú vasat kiegyenesítem, a közepébe lukat fúrok a... a... mondjuk 2309 4| Állatvilági Statisztikai Térkép közepébõl egy ötszög alakú, hosszúkás 2310 5| éteri légkörében. Egy mondat közepén eszmél rá a tanár, hogy 2311 5| ahol hárman ülnek: õ a középen, a jó tanuló, Steinmann. 2312 9| távolságban kenyérbelek jönnek: közepére, mint valami dísztárgy, 2313 1| azt az igazi életemet, a középiskolában. Nem látom olyan keservesnek 2314 20| belõlem. Ez a személyzetem középtermetû, kuszált hajú és sárgás 2315 11| az esettel, tanfelügyelõi középülésen. Az osztályfõnök úr, mikor 2316 15| adott. Singer már valamivel közlékenyebb volt. Megtudtam, hogy a 2317 15| kapunál, rendkívüli fontosságú közlései vannak a számomra. Bár akkor 2318 15| jelentõsége talán nagyobb, semhogy közlésüket mellõzhetném azzal az önmegnyugtatással, 2319 16| akkor - titoktartásra - közölném vele, hogy a király saját 2320 16| megpróbáltatások egész kálváriáján: - közöltem hát vele, hogy a vörös és 2321 9| bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére. Mint gátját áttépõ áradat: 2322 14| dísztermében összegyûlt álmélkodó közönséget. Egy fiatalember, akirõl 2323 18| Gabi kérlek - mondom, közönyös elfogulatlanságot erõltetve -, 2324 15| a jasszok és a Rigó utca közötti diplomáciai viszonyt beállítaná: 2325 15| viszony egyre kényesebbé vált közöttük. Ma reggel aztán, váratlanul, 2326 18| kijelentem, hogy amennyiben a köztársasági elnöki széknek elfoglalására 2327 5| társadalomnak, õ ráér gondolni a köztisztaságra és az emberiség békés fejlõdésére, 2328 14| bölcs rezignáció fog el, közvetlen a mérce elõtt - micsoda 2329 15| vinni láncon, a sereg elõtt, közvetlenül a zászló mellett.~Ebben 2330 7| túlvilágian jó lehet, must is, kolbász is. Egyelõre ezt, mindent 2331 3| amiben százféle ok és okozat kombinálódik.~A fegyverzet ma hiányos: 2332 13| olvastam Jókaitól Szerelem komédiásai, gyönyörû szép. Grant kapitány 2333 15| taglejtésekkel suttogtak. Singer igen komolynak látszott, keveset beszélt, 2334 15| Azzal az udvarias, de rövid komolysággal, amit azóta se tapasztaltam 2335 16| törnek elõ... A fekete raj komoran, baljós nyugalommal, összenyüzsögve 2336 3| Furfangos és végtelenül komplikált megfontolás, amiben százféle 2337 8| például „Befordultam a konyhába...” címû költeményében, 2338 19| nagyon megtetszett, mikor a konyhában letették: buta, kedves kis 2339 19| usgye, kiugrik, átfut a konyhán, bebújik egy sarokba.~Utána 2340 14| tökéletes. Ti öregek és konzervatívok vagytok, és azt hiszitek, 2341 10| nem hisztek Newtonnak és Kopernikusnak? Hát idenézzetek - mondjuk, 2342 4| nyitotta ki, és ott van a kõporos oldal. Hatvanért odaadom 2343 4| hogy az egész 172-ik lapot kõporral bedörzsöljem, míg vékony 2344 6| A katonaiskolában nagyon korán kell felkelni, villan át 2345 8| harctér elfedett hantjai alatt korhadó sírhelyeden...!~Goldfinger 2346 14| megcsinálni a vállállást a korláton - de mi lesz, ha egyszer 2347 9| most kezet akar fogni a kormány képviselõje. A szabadkézi-tanár 2348 11| kiigazítani, mert ebbõl neki a kormánynál kellemetlenségei támadnak, 2349 12| kiabáltam - és kezemben a kormos üveggel kerestem valakit, 2350 12| Napokig készültem rá, üveget kormoztam, és dobogó szívvel vártam 2351 9| szépiarajzát, és harmincezer koronáért meg akarja venni a városligeti 2352 10| állandóan tele van gépekkel, korongokkal, elemekkel, induktorokkal 2353 3| lélek mélyén vannak ilyen kóros tünetek, amikkel számolni 2354 9| században egyet szül csak a korszellem, és azért rögtön ki kell 2355 12| senki. Taknyos másodista korukban már magázza õket a tanár, 2356 12| lehajolni. Tizennyolc éves koruktól kezdve már kezet csókolnak 2357 17| egész húszegynéhány éves korunk egy pillanat alatt a semmibe 2358 18| izé... lobogó fáklya... Kossuth Lajos... Bõrharisnya... 2359 Inc| Kosztolányi Dezsõ emlékének~ ~ 2360 7| azt esetleg el lehet sütni krajcárnak. Összesen közel három korona.~ 2361 2| biztosan meggyulladt a kredenc.~Krrr... Brrr...~Dehogy... 2362 6| verõdnek vissza a zajok... a kréta ropogása... elfolynak az 2363 18| figyelemtõl, kinyújtott karjában a krétával, úgy áll, mint egy vívó, 2364 3| össze mindent. Vörösmarty kristálytiszta szavakkal elkérte Guttmanntól 2365 15| tudok, minden reflexió vagy kritika nélkül, talán lazán és rendszertelenül, 2366 19| benézek a kályha alá. Ott kucorog apróra összehúzódva, és 2367 11| magaviseletbõl, amit postán küldenek el a szülõknek.~Ezt!?... 2368 11| de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel 2369 6| de csak halkan, hogy ne küldjék helyre... aztán szerényen 2370 15| elõtt, óra alatt, a padon át küldött Marconi-lökdösést kaptam 2371 6| nem ezt kérdezi, átmegyek különbözeti vizsgával a polgáriba, és 2372 16| és világosan meg tudjuk különböztetni az egyes tárgyakat.~Ó igen, 2373 18| szempontjából, lényeges különbség nincsen, és nagyon helyes, 2374 5| Abszolút.~Steinmann felel.~Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A 2375 14| állapothoz valaki, egy vad külsejû férfi állandóan bömböl valamit 2376 17| tagok hányadosa... illetve a külsõ tagok szorzata...~Összecsapom 2377 5| akar részt venni a közélet küzdelmeiben.~A tanár kettõt lapoz, a 2378 3| Fülemet óvatosan tapasztom a kulcslyukra. A lemondás keserû vonása 2379 9| szobában tart az igazgató. A kultuszminiszter hívatja, aki itt van a tanáriban, 2380 12| súgva mond valamit, hangosan kuncogni kezdenek.~Ellenségesen és 2381 20| magát. Állandóan körülöttem kuncsorog, a legkisebb jelre odaugrik 2382 20| személyzetem középtermetû, kuszált hajú és sárgás arcbõrû ember, 2383 20| van.~Bár, ismétlem, ez a kutyahûség bizonyos szánakozó jóindulatot 2384 14| de hogy mi legyen az, láb, derék, csípõ, s ha ezt 2385 19| nyifogott, és szétterpesztett lábakkal, lihegve, halálos félelemben 2386 9| és egyenként megfogta a lábunkat. A szemétláda gyanúsan mozog. 2387 9| Zajcsek megvetõen kiköp a ládából, és undorral magára húzza 2388 19| kis feje, ijedt szemei és lágy, sima szõre. Azt a jellemzõ, 2389 16| megmagyaráztam, hogy itteni lakásunk csak ideiglenes, és hogy 2390 14| nem tudhatjátok, hogy mi lakik bennem. Én is csak homályosan 2391 14| énbennem pedig az Akarat lakozik. Bányai képtelen megérteni 2392 11| megmondtam, hogy akkor beszorzok lambdával, erre kiesik a második egyenlet, 2393 10| helyben áll. Ugye, most a lámpának a bal oldalát világítja 2394 15| két rendõr szokta vinni láncon, a sereg elõtt, közvetlenül 2395 3| kielégíthetetlen szomjúság lángol: csak én látom, hogy a szája 2396 8| büszkeségünk, egyik kezedben lanttal, másik kezedben csatabárddal, 2397 12| mit sugdolóznak? Ha két lány összejön, mindjárt sugdolózni 2398 12| történik odakünt. Csak két lányismerõsöm volt a másik szobában, befutottam, 2399 12| Miért? Miért? Mi lehet ez?~A lányokat nem bántja senki. Taknyos 2400 12| ami miatt úgy bánnak a lányokkal, mint valami kiváltságosokkal, 2401 16| Vadregényes hegyek és végtelen lapályok váltakoznak. Az erdõk mélyében, 2402 16| ház, ennek a könyvnek a lapjait gépek hajtják, és az ember 2403 16| egy hídon állva olvassa a lapokat: - egy lap akkora, hogy 2404 5| megmagyarázták volna. Matematikai lapokba dolgozik, és titokzatos 2405 14| újságcikk jelenik meg a lapokban: „Érthetetlen és nagyszerû 2406 4| eszembe, hogy az egész 172-ik lapot kõporral bedörzsöljem, míg 2407 5| küzdelmeiben.~A tanár kettõt lapoz, a K betûnél lehet - Altmann, 2408 17| különben...~Gabi megszeppenve lapozgat, aztán hadarni kezdi:~- 2409 1| rám oldalt. Persze, én itt lármázok, mikor odakint felelnek - 2410 5| mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merõben szembenéz 2411 5| egymással, értik egymást, lassanként intim dialógus alakul ki 2412 16| közül kettõre rácsavarható laterna magicát szereltek fel, és 2413 18| felnõtt, nagy ember vagyok, láthatjátok a hosszú õsz szakállamon...~ 2414 8| azelõtt aludott. Már ezen is láthatjuk az ellentétet.~Ez Petõfi 2415 15| kérdést intéztem hozzá. Láthatóan zavarba jött, és kitérõ 2416 12| üthetem vissza? Hát nem látják, hogy õ tudja ezt, és kinevet 2417 10| neki, az istenit - nna!! látjátok?! így mozog... így mozog 2418 18| szó, meg kellett tudnom, látnom kellett, mit szól ehhez 2419 1| távolságból olyan tisztán látok már - megnézek mindent jobban, 2420 15| reggel aztán, váratlanul, látszólag indifferens kérdésben éles 2421 15| suttogtak. Singer igen komolynak látszott, keveset beszélt, de éreztem, 2422 19| szegénység, tehetetlenség láttán elfogja lelket? A teremtésit 2423 19| mely vérszopó tigrisnek láttat engem, ezzel az érzéssel 2424 16| elég érdekes dolgok, amiket látunk. A Marson fõleg hangyák 2425 18| szemét, csodálkozik el, ott látván az Asztal elõtt, hanyagul, 2426 14| tudná megkeresni a kenyerét laufmétával is, melyben virtuóz - ez 2427 7| huszonötér abból a vörösbõl... lazac?... kérek abból is...”~Mindent 2428 7| mustkolbászt eszi meg... aztán a lazacot... Mintha köveket raktak 2429 6| villámgyorsan mondja: véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában.~ 2430 15| vagy kritika nélkül, talán lazán és rendszertelenül, de õszintén, 2431 9| valamit; lihegve nekiszalad, lázasan, örömtõl feldúlt arccal - 2432 14| már látom magam, repülve lebegni a mérce fölött. De az utolsó 2433 9| kritikus hangulatot. A kis Löbl lebújt a padok alá, négykézláb 2434 12| Torricelli-féle ûr, vagy egy Leclanché-elem?~Miért? Miért?~Érzem, hogy 2435 10| fésû piszkos.~Áttérek a Leclanché-elemre. Ez kicsit bonyolult dolog. 2436 3| elképzelhetetlen megtörtént. Itt már lecsengettek.~Most még csak egy lehetõségem 2437 12| õket kell megkínálni, ha leejtenek valamit, úgy állnak ott, 2438 16| tartózkodó, de barátságtalan leereszkedéssel megmagyaráztam neki, hogy 2439 20| ami bizonyos jóindulatú és leereszkedõ szánalmat vált ki belõlem. 2440 19| nyelvem kilóg, megbotlom, leesem, négykézláb futok utána, 2441 16| emlékszem - egy gyilkos leesett. Ezek közül hármat otthon 2442 12| elõny? Ha pofon vágnám, leesne a székrõl. De hát õ pofon 2443 15| Zsemlye Tivadart egyszerûen lefejeztetnénk? Hiszen, ha kimondjuk, hogy 2444 13| megcsináltam az ábrázolót, kúp lefordítása az elsõ képsíkba, jó nehéz 2445 5| mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. 2446 17| mint most én. És ami a legborzasztóbb, még hozzá - ebben a pillanatban 2447 8| költeményei utat találnak a legegyszerûbb nép szívébe éppenúgy, valamint 2448 16| biztosítottam, hogy Pesten az a legelõkelõbb utca. További kérdésekre 2449 18| londoni út eredményérõl - legfeljebb azon tûnõdöm, méltó-e a 2450 7| nincs, pedig az mikor lesz! Legföljebb jövõ elsején... aha, tudja 2451 8| Petõfi lírai költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban 2452 6| közül a leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, a legtökéletesebbet válogatja 2453 6| rengeteg mondanivalója közül a leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, a legtökéletesebbet 2454 20| körülöttem kuncsorog, a legkisebb jelre odaugrik hozzám, és 2455 5| differenciálegyenletnek éteri légkörében. Egy mondat közepén eszmél 2456 7| hogy nem érdemes, hiszen a legközelebbi kapu alatt úgyis felbont 2457 10| és bebizonyítom, be én, a légnyomást. A légszivattyút azonnal 2458 1| tökéletlen álmot, és hogy a legokosabb, amit tehetek, ha erõlködöm 2459 10| be én, a légnyomást. A légszivattyút azonnal megtervezem papíron, 2460 6| leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, a legtökéletesebbet válogatja és mérlegeli.~ 2461 19| Utána megyek, és óvatosan leguggolok melléje. Ejnye, mondom neki, 2462 9| valaki beküldte neki Auer legutóbbi magyar dolgozatát, amit 2463 1| nézett rám, rendben van, legyintett egyet, azt hitte, idetartozom, 2464 18| csûröm-csavarom, nem tudom legyõzni elfogultságom: és a nagyobbik 2465 5| gyöngélkedett. Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, 2466 12| volna, hogy azért nekem kell lehajolni. Tizennyolc éves koruktól 2467 14| szerényen, mint egy ibolya, lehajtott fejjel bújok át alatta, 2468 20| valamiben szolgálatomra lehessen, szegényke. Fõleg az utóbbi 2469 9| villámgyors iramban többféle lehetõség mozgóképe száguld. A nagybácsija 2470 3| másnap esélyei és minden lehetõsége. A középiskolai tanuló élete: 2471 3| lecsengettek.~Most még csak egy lehetõségem van: talán még nem jött 2472 5| vettem a kúpot, de nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék 2473 20| Szegény „papa” elszontyolodva, lehorgasztott fejjel ódalgott vissza az 2474 8| oly gyönyörûen jellemzett leíró költeményeiben.~Petõfi lírai 2475 16| egy akkora könyvben van leírva, mint ez a ház, ennek a 2476 2| Kapitány úr, kapitány úr, léket kapott az ágy, Némó kapitány, 2477 13| dobtapsot, mire az igazgató lekiabált a páholyból, hogy az egész 2478 19| ijedt kis dög, riadtan lelapul, és kifut a tenyerem alól, 2479 12| hogy egész nap nehezen lélegzem. Ha elmondanám, azt felelnék, 2480 5| erõfeszítésben kapkodnak lélegzet után - még van két másodperc, 2481 6| halljuk.~A rossz tanuló nagy lélegzetet vesz.~- A másodfokú egyenlet 2482 5| lépést. - De aztán nagyot lélegzik: egyszerre megállnak, és 2483 3| valósághoz szívós elszántság és lélekjelenlét kell, és kell hozzá Guttmann 2484 19| Ezt gondolom megindult lélekkel és egy piszkafával piszkálom 2485 10| egy jó vezetõhöz illik, és lelke mélyén homályos örömmel 2486 12| szobában, befutottam, és lelkendezve hívtam õket, hogy jöjjenek 2487 12| és szurony. Hiszen szép, lelkes dolog, tudom, vágyom is 2488 20| odaugrik hozzám, és naiv, lelkesedõ arcán csak úgy világít a 2489 8| szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban szívünket, míg 2490 8| leírom, ezer emlék rajzik fel lelkesült agyamban!!... Gyönyörû költemények 2491 19| tehetetlenség láttán elfogja lelket? A teremtésit annak a nehéz 2492 4| megadással simogatom az öregember lelkét. Te hideg, kemény öregember; 2493 8| költemények rejtett szépségeit. S lelki szemeink elõtt, míg a magyarázatot 2494 15| részérõl nem békülhetnék ki lelkiismeretemmel, ha akár óvatosságból, akár 2495 16| de õszintén szólva, olyan lelkiismeretesség, mely a gonosz és áruló 2496 4| odaadom neki, egye meg.~Lelöki az asztalra.~- Régi kiadás - 2497 16| a tenger vize csillog a lemenõ nap fényében. Vadregényes 2498 3| tapasztom a kulcslyukra. A lemondás keserû vonása görbíti le 2499 4| kérdezi apám, s amikor én lemondóan bólogatok, a nagynéném, 2500 19| most kifáradva, egyelõre lemondtam szándékomról.~A kályha elé 2501 3| csak a szépia kell és a lénia. Ezzel szemben Vörösmarty, 2502 3| Hiányzik a szépiám, a görbe léniám is hiányzik, amit pedig 2503 4| pénzhez még egy koronát léniára és visszaveszem.~Holnap