Karinthy Frigyes Tanár úr kérem Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
2504 10| és nap váltakoznék és nem lennének évszakok. Hanem a Földnek 2505 14| mégis megtanulom? Csodálatos lény jelenik meg ez esetben a 2506 19| bájos, törékeny, félénk kis lényedet.~Ezt gondolom megindult 2507 6| csinálja, mint más, felsõbb lények, mint egy jó tanuló. Felírja 2508 20| csövet megpróbálta volna lenyelni; szegény, buta ember, hiszen 2509 6| felveszi az utolsó kenetet, és lenyíratja a haját.~- Hát akkor írja.~ 2510 11| bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak 2511 2| óvatosan... Így, szépen, lenyúl az ember a szék alá, óvatosan 2512 6| polgáriba, és katonai pályára lépek.”~Közben megbotlik, és elejti 2513 5| megbánta ezt az elhamarkodott lépést. - De aztán nagyot lélegzik: 2514 6| elégtelen eredmény miatt fel nem léphet” soha.~ ~ 2515 18| csúzli...~Hideg veríték lepi el a homlokom. Csönd lesz, 2516 13| hülye Benkõ jött oda, hogy lépjek be a körbe, majd bolond 2517 3| Hallgatnak a falak és a lépteim konganak.~Nincs kétség benne. 2518 4| embernek, hogyha a fedelet leradírozza, eladhatja új könyvnek. 2519 9| Közben Wlach a táblára lerajzolta Kökörcsin tanár urat, alsónadrágban, 2520 7| kíséri, végtelenül, makacsul, lerázhatatlanul... jajongó, pokoli gyötrelemmel.~» 2521 10| nem tehetek, hogy a lámpa leszakadt. Rosszul volt feltéve - 2522 15| míg meg nem tudjuk, hogy leszünk az okiratokkal, az egész 2523 4| én, csak az utcán legyek. Letérek a Múzeum körútra és a Károly 2524 6| ahol a párhuzamos vonalak leteszik a kalapjukat, aztán átmennek 2525 11| helyett négyest -, majd ha letette a vizsgát, akkor az összes 2526 19| megtetszett, mikor a konyhában letették: buta, kedves kis feje, 2527 6| törtet jelent, gondosan letörül egy darabot, ehhez külön 2528 5| emberiség békés fejlõdésére, és letörüli a táblát.~- Hát - mondja 2529 6| rajta lehet nevetni.~A tanár leül, és maga elé teszi a noteszt. 2530 12| csipkébe öltözött kis majom leülhessen. Az arcom égett a szégyentõl 2531 20| Ezután intettem neki, hogy leülhet mellém, sõt azt is tûrtem, 2532 6| aztán átmennek a szobába, leülnek a padba, és örömmel üdvözlik 2533 12| a kis kisasszonyt, és te leülsz? nem szégyelled magad? milyen 2534 7| megállapítom a tényt - Ön azonnal leültetett engem. Ne vizsgáljuk, hogy 2535 15| a sötétben, fejbõrünket levágják. A válságos helyzetért Zsemlye 2536 4| magam is - a hátulsó fele levált, annyi baj legyen. Az elsõ 2537 4| Tudom. - És tárgyal tovább. Levegõ vagyok.~Tétován, percekig 2538 14| nem számított. Két lábam a levegõben kalimpál, térdem kifordul, 2539 10| szobából kiszivattyúzom a levegõt, ki én, úgyhogy a tárgyak 2540 1| osztály ajtaját kinyitották, levegõzés miatt. Leveszem a kalapomat, 2541 9| meglátta az õ „Stilizált levélalak” címû szépiarajzát, és harmincezer 2542 3| számolni kell.~Szerdai nap lévén, én istenem, a mennyiségtan 2543 8| pillant s nem tudja róla levenni a tekintetét... Az anya 2544 14| földobják magukat és gyakran leverik a mércét. Én nem áltatom 2545 13| óra 45. Ebédre: húsleves, leveshús, tökfõzelék. Most itt ülök 2546 20| hogy értelmes ember módjára levette volna a fejérõl, hogy ideadja 2547 12| gyûjtenek, bélyeget se. Leydeni palackot nem csinálnak, 2548 6| egyenlet roncsai közt, mint a lezuhant pilóta, a motor megpattant 2549 6| hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az õ neve, 2550 8| EGYFELES DOLGOZAT~Petõfi és a líra~1823 Szilveszter éjszakáján 2551 8| nagy magyar költõ, mint lírikus is kiváló helyet foglal 2552 18| intõ példa... izé... lobogó fáklya... Kossuth Lajos... 2553 16| hangya ugrott elõ, és kardját lobogtatva rátámadott.~Hazamenet fõleg 2554 15| Rogyák, aki tanúja volt lojális viselkedésemnek, nem szólt, 2555 16| kiderült ugyanis, hogy a lokomotívok az ellenségé voltak, és 2556 16| valamikor megállított két lokomotívot félkézzel, és emiatt most 2557 18| elõtt rövid kis beszámolót a londoni út eredményérõl - legfeljebb 2558 3| folyosókon lábujjhegyen lopózom az Osztály ajtaja elé. Fülemet 2559 13| írom a szavakat. Matpak lótápap totnirof aráinél ed mettötlökle. 2560 18| igazgatójának szól, mint lovagias köszönet és hála, a megtiszteltetésért, 2561 12| mert õ gyengébb, és így lovagiasságból nem üthetem vissza? Hát 2562 2| Így. Üljön fel ide hátra a lovamra, és kapja el, ha golyó jön... 2563 2| Fel a csatába! Adjatok egy lovat Bauer alá!~Na most!... Hadaink 2564 10| kiegyenesítem, a közepébe lukat fúrok a... a... mondjuk 2565 12| Hiszen mûveletlenek, ostobák, lusták és dologtalanok. Mulatságban 2566 14| harminckét gólt az Eftécé vagy Mac kapujába, mely csapatok 2567 19| szerelmesek, akiknek kicsi és macskaszerû nõkkel akadt dolguk. Nem 2568 19| megnyugodjon, és jól érezd magadat, egész finom, bájos, törékeny, 2569 4| Ennyi könyvet viszel máma magaddal? - kérdezi apám, s amikor 2570 4| öregember, tudom, én tudom, hogy magadnak is annyiban van, hogy nehéz 2571 19| érzéssel igazán nem hagyhatlak magadra. Be kell bizonyítsam neked, 2572 18| feddés: kicsit sokat képzelsz magadról, barátom. Ha a Dudás papájának 2573 4| pénzt, egy koronát, kettõt, magáért a pénzért, l’art pour l’ 2574 15| jassz-ismeretségei pusztán magántermészetûek, és nem sértik a Rigó utca 2575 16| zárkózottan, mint olyan ember, aki magánügyeirõl nem szívesen nyilatkozik - 2576 14| a távolságot meg a mérce magasságát: apró léptekkel kezdem, 2577 14| és szeles emberek, akik magasugrásnál nekirugaszkodnak, nagy svungot 2578 18| megszabja a szülõ teendõit és magatartását is az iskolával szemben. 2579 16| segítségével a fürdõkád magától mozog, mikor benne ülök - 2580 9| gyorsan...!” fuldokol és viszi magával. Auer kapkod, nem érti. „ 2581 9| jelentést tesz az Osztály magaviseletérõl. II. József az orrát piszkálja, 2582 12| Taknyos másodista korukban már magázza õket a tanár, nem kapnak 2583 16| kettõre rácsavarható laterna magicát szereltek fel, és egy kis 2584 10| mágnesesség és villamosság mágikus jegyében folyt le november. 2585 10| KÍSÉRLETEZEM~A mágnesesség és villamosság mágikus jegyében 2586 18| irigylem, hogy azok milyen maguk közé tartozónak érzik. Szeretnék 2587 14| ugródeszkára, földobják magukat és gyakran leverik a mércét. 2588 10| fantasztikus utópiák ragadnak magukkal. Az egész szobából kiszivattyúzom 2589 18| kevés számú híveimnek, mint magyarázat és mentegetõzés. Én nagyon 2590 8| lelki szemeink elõtt, míg a magyarázatot hallgattuk, mintegy álomkép 2591 15| értem, mire Rogyák atyásan magyarázó, fölényes jóindulattal fölvilágosított, 2592 11| MAGYARÁZOM A BIZONYÍTVÁNYOM~Hát kérem 2593 8| becsült tanárunk oly szépen magyarázta el a költemények rejtett 2594 17| ilyet mondani?! Hát nem magyarázták el az iskolában?~- De igen, 2595 15| hogy adataim mennyiben magyarázzák a ma eseményeit, s mennyiben 2596 18| ügyességet, ahogy szegény Magyarországnak szomorú földrajztörténelmi 2597 5| aki az év elején Katonára magyarosította a nevét, e percben mélyen 2598 15| kezdte. Zsemlye Tivadar mai kijelentése oda enged következtetni, 2599 19| súgja neked, hogy abban a makacsságban, amivel utánad jövök, csak 2600 7| hang kíséri, végtelenül, makacsul, lerázhatatlanul... jajongó, 2601 19| lihegve, most már hangosan makogva kitépi magát, megharap, 2602 13| Mindjárt vacsorázunk, ebédre mákosrétes volt.~nov. 2.~Elhatároztam, 2603 18| egy gõgös „hallja barátom”-mal szólítanám meg. Gabi tudja, 2604 20| parancsoló kiáltással berendeltem Mama nevû szolgálómmal a reggelit, 2605 4| KÖNYVEM~- Ennyi könyvet viszel máma magaddal? - kérdezi apám, 2606 11| ad alkalmat.~Tudniillik Mangold, a történelemtanár, az csak 2607 13| a Jákó rámfogta, hogy a manzsettámra írtam a puskát, pedig nem 2608 18| helyzetét intézi a pedagógia. És már-már úgy érzem, minden jól fog 2609 6| ROSSZ TANULÓ FELEL~Nem, mára nem lehetett számítani, 2610 18| négy... leírom az egyest, marad...~- Folytasd, Gabi!~Gabi 2611 20| egyetlen mód, hogy kívül ne maradjanak.~Mondom, nagyon megszántam 2612 14| testrészek közül lehetõleg egy se maradjon azon a helyen, ahová az 2613 18| én félszegen az ajtóban maradok, mint az inas, aki elkísérte 2614 5| mondatot. Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség afelõl, 2615 15| alatt, a padon át küldött Marconi-lökdösést kaptam Zsemlyétõl, melyben 2616 1| hogy lehet valaki ilyen marha, aszongya, minek röhögsz 2617 9| röhög. Auer egy percig áll, marhák, mondja, aztán dühösen indul, 2618 14| tulajdonképpen micsoda marhaság az egész - ez az egész intézmény, 2619 15| tizenkettõkor szívesen lát a Mária Terézia téren, ahol Singerrel „ 2620 10| elvesztik szabadesésüket.~Marinak, a mindenesnek, az a nézete, 2621 4| elõttem.~- Ezt használják a Markóba’... mondom vad daccal, elszorult 2622 16| nagyon helyes kérdés, a Mars-csillagot is szoktuk nézni vele. Hogy 2623 12| nem bántja senki. Taknyos másodista korukban már magázza õket 2624 5| lélegzet után - még van két másodperc, azalatt mindenki villámgyorsan 2625 16| akarok beszélni, megkaptam a másodtábornoki kinevezést és címert, és 2626 9| próbálok figyelni, hogy másra tereljem a fantáziámat. 2627 14| felé lényegesen nehezebben mászható, mint eleinte; holott a 2628 9| a padok alá, négykézláb mászkál kényelmesen, körös-körül 2629 9| kényelmesen, körös-körül mászta az osztályt, és egyenként 2630 16| hajtottunk almáspejkón, akik fára másztak elõlünk, mire apám addig 2631 13| fordítva írom a szavakat. Matpak lótápap totnirof aráinél 2632 4| csinálni, egy újrendszerû matricát, egy építhetõ papírházat - 2633 13| megalakuló ülés. Elnök: Mautner, alelnök Gelléri, titkár 2634 9| hívatja, mert egy gazdag mecénás meglátta az õ „Stilizált 2635 10| test legyen. Na már most. Meddig tart ez? Ugye, addig tart 2636 4| magamban szelíden, könnyes megadással simogatom az öregember lelkét. 2637 14| alatta, olyan ember szelíd és megadó modorában, akinek esze ágában 2638 13| Ma volt az önképzõköri megalakuló ülés. Elnök: Mautner, alelnök 2639 12| De hát õ pofon vághat és megalázhat engem, csak azért, mert 2640 7| hallgatta végig, egyszerre megáll, mélyen a szemébe néz, majd 2641 9| elnézõen mosolyog - magában megállapítja, hogy milyen frappáns és 2642 18| gyerekek végigmustrálnak, megállapítják, hogy Gabihoz tartozom mint 2643 7| akarom Önt, csak hidegen megállapítom a tényt - Ön azonnal leültetett 2644 15| kényes dolog, ehhez külön megállapodás kell és sok feltétel, amit 2645 9| konferencia volt, és ott végre megállapodtak a tanárok, hogy ez az Auer 2646 16| zaklatnak. Apám valamikor megállított két lokomotívot félkézzel, 2647 5| nagyot lélegzik: egyszerre megállnak, és a tanár becsukja a noteszt.~- 2648 17| Elmegyek elõtte szórakozottan, megállok, mintha ebben a pillanatban 2649 7| Igenis, tanár úr.~- Nem fog megártani egy kis tanulás a szünidõben.~ 2650 5| nevét, e percben mélyen megbánta ezt az elhamarkodott lépést. - 2651 15| lehetne beszerezni. Mindjárt megbántam elhamarkodott közbeszólásomat, 2652 15| így fejezte ki magát) megbeszélik a teendõket.~Dobogó szívvel 2653 15| a két nagyszabású férfiú megbeszélte az óriási horderejû teendõket. 2654 5| ott leszek a helyemen, és megbirkózom vele.~- Különben - mondj 2655 3| javítottak, s hogy Frõhlich megbízhatatlan jellemû, ingatag és gyenge 2656 5| az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, 2657 15| nyugalommal, mely valósággal megborzongatott, kijelentette, hogy õ hajlandó 2658 6| katonai pályára lépek.”~Közben megbotlik, és elejti a füzeteket. 2659 19| kivörösödöm, a nyelvem kilóg, megbotlom, leesem, négykézláb futok 2660 7| Neugebauer.~- Ja, te nálam megbuktál! Na csak eriggy haza, aztán 2661 14| emelget, és Bányai Miklós megcsinálja nyújtón a nagyhalált. De 2662 15| az õ atyja már régebben megcsináltatott, és eddig az íróasztalon 2663 18| földrajzvizsgán titokban megcsodálom azt a diplomáciai tapintatot, 2664 14| salto mortale-t csinálva a megdöbbent közönség fölött, elkapta 2665 16| becsületére hivatkozott, de aztán megegyeztek valamiben, azt én nem tudhatom, 2666 10| mágnesvas, de nem vagyok megelégedve az eredménnyel. Már útközben 2667 8| nagy magyar Alföldet látjuk megénekelve, melyet nála kívül senki 2668 20| buzgalmát megjutalmazzam, és megengedtem neki, hogy idõközben átnedvesedett 2669 19| mohón megragadni, agyonütni, megenni, mert erõsebb vagyok nálad. 2670 15| dolgoznak, s a napokban megérkezik az elsõ szállítmány, mintegy 2671 15| bennem való bizalma nagyban megerõsödött. Azzal az udvarias, de rövid 2672 6| vonalak, igen... a végtelen, a megértés, a jóság és emberszeretet 2673 18| felvilágosítással próbálja megértetni velem, mirõl van szó.~- 2674 17| pedig akkor már majdnem megértettem - csak elfelejtettem!...~ 2675 17| ezt az elsõ elemista is megérti, ha egy pillanatig figyel. 2676 18| utasítanám vissza: talán megértik indokaimat, hogy miért voltam 2677 20| Erõlködve figyelt, hogy megértse, mit parancsolok, de rögtön 2678 18| a fülembe súgja, amirõl megfeledkeztem: hogy legyek szíves néhány 2679 15| Zsemlye Tivadar, indulatában megfeledkezve az elõvigyázatról, azzal 2680 2| úr. Tábornoki egyenruhám megfelel? Így. Hát most utánam, fiúk. 2681 5| példát, az érdekes helyzetnek megfelelõt. Most úgy néz a tanárra, 2682 14| Síkos a pózna, és pontos megfigyelések alapján állíthatom, hogy 2683 20| feljegyzek magamnak néhány megfigyelést, amikre késõbb, mint naturalista 2684 19| élek is, szétszedem, és megfogom és megragadom a füleit és 2685 9| az osztályt, és egyenként megfogta a lábunkat. A szemétláda 2686 20| nem megyek vele semmire. Megfogtam a fülét, és cibálni kezdtem, 2687 3| és végtelenül komplikált megfontolás, amiben százféle ok és okozat 2688 14| országgyûlésnek, hogy néhány jól megfontolt diplomáciai mûvelettel, 2689 17| még egyszer nyugodtan és megfontoltan elmondani, majd akkor meg 2690 10| teszek alája - most idenézz, megfordítom az egészet és nem folyik 2691 1| egy fél kiflire, óvatosan megfordulok és beülök az utolsó padba. 2692 4| könyvet. Beszél a vevõvel, megforgatja két ujja közt a könyvet, 2693 19| felkapom a levegõbe, és megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom 2694 7| hirtelen dugja a szájába, majd megfúl, kivörösödik. Aztán a mustkolbászt 2695 14| Lógok a szeren.~Utóvégre, ha meggondoljuk, tulajdonképpen micsoda 2696 4| kezembõl, nem is volt idõm meggondolni.~És most mi lesz?~Mi lesz? 2697 10| ütközik, aztán meg, nem tudom, meggyõzhetem-e családomat fölfedezéseim 2698 18| tûnõdöm, méltó-e a politikai meggyõzõdésemhez, de pillanatig se aggódom, 2699 15| miszerint itt nem egyszerûen meggyõzõdésrõl vagy felfogásról van szó 2700 8| míg ellenben alvó szíve meggyulladott. Míg elõbb pipája égett, 2701 2| oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc.~Krrr... Brrr...~ 2702 7| udvariasan hússzor egymás után és meghajtja a fejét. Õ azonban Schwickert 2703 1| ajtón, félrefordított fejjel meghajtom magamat a katedra felé és 2704 3| valami, vagy valamelyik tanár meghalt, és hazaküldik utána az 2705 19| találkozik. Most már igazán megharagszom. Te szamár, mondom neki 2706 19| hangosan makogva kitépi magát, megharap, és a kamrában elbújik a 2707 20| mondom, sokszor igazán meghat az a buzgalom, amivel észre 2708 16| viselkedése mondhatatlanul meghatott engem is. Éreztem, hogy 2709 15| Tivadarral vészpárbajt vívni, meghívott törzsfõnökök elõtt, persze 2710 7| férfi, és Schwicker, aki meghökkenve hallgatta végig, egyszerre 2711 1| nyilván csak álmodom, és méghozzá nem valami szép és dicsõséges 2712 16| volt az ellenséggel. Ha megígérné, már mint a barátom, hogy 2713 15| persze a zászló. Singer megígérte, hogy másnapra behozza a 2714 16| vezényel. Érdeklõdésére megígértem, hogy holnapra áttanulmányozom 2715 15| hogy valaki észrevenné, megindítsa a világcsatát.~Ennyi az, 2716 19| van bensõséges, könnyes megindulás, mely a gyöngeség, szegénység, 2717 15| árulást.~Másnap kilenc órakor meginterpelláltam Rogyákot, hogyan állunk 2718 13| ezentúl mindent pontosan megírok. Este voltunk az Angi néninél, 2719 15| juttatták eszembe mindazt, amit megírtam. Az összefüggések felismerését, 2720 18| egy kicsit nézi az ügyet, megismer, és odajön hozzám.~- Egy 2721 17| villámcsapás, úgy ér a Nagy Megismerés, aminek hiánya húszegynéhány 2722 5| ez felelés, az elõmenetel megítélése. A jó tanulónak be se kell 2723 15| rájuk világosságot, ennek megítélését azokra bízom, akik többet 2724 20| méltatom majd arra, hogy megjegyezem magamnak.~Annyit erõlködik, 2725 15| bólintott, és könnyedén megjegyezte, hogy az árulásra õ már 2726 20| igyekezetével azon van, hogy megjegyezzem az arcát és a nevét. Naponta 2727 15| helyzet képét töredékes megjegyzésekbõl rekonstruáltam - Singer 2728 15| Dobogó szívvel jelentem meg a megjelölt idõben és helyen. A nagy 2729 20| rámosolyogtam, hogy buzgalmát megjutalmazzam, és megengedtem neki, hogy 2730 16| most nem akarok beszélni, megkaptam a másodtábornoki kinevezést 2731 16| kérdés. Egyik barátomtól megkérdeztem, de az kitérõ választ adott.~ 2732 13| Annyi baj legyen, majd megkérem az osztályfõnököt, hogy 2733 14| Holdbarepülõgépet, mintha nem tudná megkeresni a kenyerét laufmétával is, 2734 5| az apa, és a fiú valóban megkéri a Steinmannt. A Steinmann 2735 5| grófnõ, akinek egy gróf megkérte a kezét, és mielõtt válaszolna, 2736 16| meglepik az apámról mondottak: megkértem tehát, ne szóljon senkinek 2737 1| elõbb kiment. Nesztelenül megkerülöm a köpõládát és a szemétkosarat. 2738 2| várják, és a csatát azonnal megkezdik. Tehát mi Németalföld fõvárosa? 2739 12| legjobb falattal õket kell megkínálni, ha leejtenek valamit, úgy 2740 18| Gabi! - ha egyszer csak meglát az elnöki székben, a Tanító, 2741 9| mert egy gazdag mecénás meglátta az õ „Stilizált levélalak” 2742 1| majdnem felkiáltok örömömben, meglepetésemben, boldogságomban: hiszen 2743 15| Bár nem mutatták, magam is meglepetve éreztem, hogy indítványom 2744 16| Láttam, hogy barátomat meglepik az apámról mondottak: megkértem 2745 15| éreztem, hogy indítványom meglepte a vésztanácsot. Singer hosszabb 2746 1| hogy értené! Pszt, mondja, meglök, és mérgesen néz rám oldalt. 2747 9| József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a 2748 4| Újonnan 2 korona 70 fillér. Megmagyarázom annak az embernek, hogyha 2749 5| mindent tud elõre, még mielõtt megmagyarázták volna. Matematikai lapokba 2750 7| halálos könnyelmûség önti el, megmámorosodik. „Meg húsz deka törmelékcsokoládét 2751 18| félszeg volnék: õk pedig megmerevednének, hûvös udvariassággal felelnének. 2752 16| utcát nem tudtam pontosan megmondani, de biztosítottam, hogy 2753 18| Senkinek a világon. A tanító úr megmondta a Dudásnak, hogy abba az 2754 18| Hát fogadjunk, hogy nekem megmutatják.~Gabi oldalról néz rám, 2755 1| olyan tisztán látok már - megnézek mindent jobban, mint eddig - 2756 2| úgyis mindjárt fölkelek és megnézem, hát most már mindegy. Nevetséges. 2757 3| lassan elõveszi óráját és megnézi. Könyveimet belököm a fiókba. 2758 11| Akkor szóltam, a tanári kar megnézte a noteszt, mondta, hogy 2759 19| fejedet simogatnám, hogy megnyugodj, és jól érezd magad, biztonságban, 2760 19| hogy dobogó kis szíved megnyugodjon, és jól érezd magadat, egész 2761 14| legnagyobb európai férfit megölje. Ti nem tudjátok elképzelni, 2762 13| szedtem a hernyóknak, ja igaz, megölték a kínai császárt, nagy forradalom 2763 11| határozatlan együtthatóval kellett megoldani az egyenletet és akkor mikor 2764 14| tökéletes francia nyelven, megoldotta a világnak rejtélyét, amin 2765 14| behízelgõ modorban, végleg megoldva a nagyszerû problémát...”~ 2766 6| lezuhant pilóta, a motor megpattant hengerei fölött. A másik 2767 15| helyett indítsunk csatát, mégpedig haladéktalanul.~Singer ehhez 2768 20| szórakozottan nézegettem körül, és megpillantottam õt, az asztal elõtt ült, 2769 20| helyett, hogy az egész csövet megpróbálta volna lenyelni; szegény, 2770 16| ha elõbb végigkíséri a megpróbáltatások egész kálváriáján: - közöltem 2771 19| akarlak, megfogni, mohón megragadni, agyonütni, megenni, mert 2772 19| szétszedem, és megfogom és megragadom a füleit és felkapom a levegõbe, 2773 14| nevét szerénységem tiltja megsejtetni veletek), aki egy napon, 2774 19| fehér nyúl után nyúlok, hogy megsimogassam. A kis nyúl azonban, ijedt 2775 19| konyhaszekrény alól, és én megsimogathassam. A kis nyúl elõbb húzódozik 2776 9| Kelemennek aztán bizalmasan megsúgja valaki, hogy elhatároztuk, 2777 18| jóságosan, de szigorúan megszabja a szülõ teendõit és magatartását 2778 20| maradjanak.~Mondom, nagyon megszántam és halkan felnevettem. Persze 2779 2| belépnek a tusba, mielõtt megszáradt.~Na megállj, te gazember 2780 16| Ezek közül hármat otthon megszelídítettünk, és a kisebb házimunkák 2781 18| az iskolának van valami megszeppentõ hatása rám is. A kis könyv, 2782 17| mert különben...~Gabi megszeppenve lapozgat, aztán hadarni 2783 15| s így sokáig nem mertem megszólalni. Éreztem azonban, hogy tekintélyem 2784 7| valamit, most nem lehet megszólítani. Most se, most megy a lépcsõ 2785 18| fiúval nevetgél. Halkan megszólítom, felém fordul, elkomolyodik, 2786 15| is hozzájárult, azzal a megszorítással, hogy a vészhadnagyok helyett 2787 6| hogy az egész egyenletet megszorozzuk...~És most beszél. Valamit 2788 12| váltottak az életre azzal, hogy megszülettek - míg nekünk véres verejtékkel 2789 18| ezt az osztálykülönbséget megszüntethetné.~Kezdem egészen árvának 2790 15| vette tudomásul, azonnal megszüntette Zsemlye Tivadarral a tárgyalást, 2791 19| az egész halom fát, hogy megtaláljam. De szétszedem, szétszedem 2792 5| A Steinmann miért tudja megtanulni?” - kérdezi otthon harminckét 2793 14| mi lesz, ha egyszer mégis megtanulom? Csodálatos lény jelenik 2794 19| vagyok nálad és mindezt megtehetném, de hiszen éppen arról van 2795 19| van szó, hogy nem akarom megtenni, nem érted? Sõt gyöngéd 2796 10| A légszivattyút azonnal megtervezem papíron, fantasztikus utópiák 2797 19| házinyúl mindjárt nagyon megtetszett, mikor a konyhában letették: 2798 16| és így néhány hónap alatt megtettem az utat. Õszintén bevallottam, 2799 18| lovagias köszönet és hála, a megtiszteltetésért, másrészt kevés számú híveimnek, 2800 3| szörnyû, az elképzelhetetlen megtörtént. Itt már lecsengettek.~Most 2801 16| következményei lehetnek, ha valaki megtudja. Szóval - ha igazán érdeklik 2802 17| lehetne ezt hirtelenében megtudni?~Most már hangosan szólok 2803 15| Ha a jasszok árulás révén megtudtak volna valamit a dologról, 2804 15| valamivel közlékenyebb volt. Megtudtam, hogy a Rogyák-Zsemlye-ügy, 2805 3| nyolc éven át napról napra megújuló harcba szállás, halálos 2806 20| hogy reménytelen az eset, meguntam szegénykét, és hangosan 2807 3| Ezek csak olyan ábrándok, megvalósíthatatlan ködképek. A rideg valóság 2808 19| semmitõl, én vigyázok rád és megvédelek.~Ezt érzem, egészen melegen 2809 4| rákényszerítik a szülõket, hogy megvegyék.~Bánom is én, csak az utcán 2810 19| milyen alantasan, milyen megvetésre méltóan gondolkozol? Persze 2811 9| be. Vad röhögés. Zajcsek megvetõen kiköp a ládából, és undorral 2812 13| elmegy az iskolától. Délután megvettem a szépiát, a nullkörzõt 2813 18| hamarabb fejezze be, hogy már mehessek. Tehát Isten veletek!~ Gabi 2814 18| apukám. A tanáriba nem mehet be a szülõ. Majd mindjárt 2815 15| szereplõje voltam. Nem tudom, mekkora jelentõsége lehet feljegyzéseimnek 2816 16| szoktuk nézni vele. Hogy mekkorának látjuk? Na, nem nagynak - 2817 7| törmelékcsokoládé, az jó, az meleg és édes és omlós. Ez is 2818 19| és óvatosan leguggolok melléje. Ejnye, mondom neki, hát 2819 5| mint egy testõr, néma és mellékes dekoratív szereplõje egy 2820 18| tartózkodik és... izé... (mellékesen szólva, miért hívnak engem 2821 14| izmaim még fejletlenek s mellem is szûkecske, azt én nagyon 2822 4| Embertelen keserûség ül a mellemen.~- Harmincért odaadom - 2823 14| függeszkedés világbajnokságát, mellesleg a rúdugrásét is esetleg, 2824 15| nagyobb, semhogy közlésüket mellõzhetném azzal az önmegnyugtatással, 2825 8| ugyebár az egyszerûséget, mellyel a juhász a szamár fejére 2826 20| hogy talán egyszer mégis méltatom majd arra, hogy megjegyezem 2827 18| aggódom, vajon mint szónok, méltó vagyok-e erre a feladatra. 2828 18| legfeljebb azon tûnõdöm, méltó-e a politikai meggyõzõdésemhez, 2829 19| alantasan, milyen megvetésre méltóan gondolkozol? Persze a te 2830 6| ama „felsõbb osztály”, melybe „elégtelen eredmény miatt 2831 16| lapályok váltakoznak. Az erdõk mélyében, fák között, bokrok árnyékában 2832 8| Petõfinek viszont költeményei, melyekben õ ellentétet állít be, például „ 2833 8| költemények zengenek-bonganak, melyeket oly lelkesen, kipirult arccal 2834 6| összehúzott szemmel, és mélységes figyelemmel nézi a táblát.~- 2835 16| szerény kastélyt, a hozzávaló ménessel és két wigwammal. Meg voltam 2836 4| könyvet kényelmesen átlapozom menet közben, mintha otthon ülnék. 2837 12| borjú a hátamon, alélt menetelések, puska és szurony. Hiszen 2838 11| magát, és azt mondta, hogy menjek helyre, és azóta pikkje 2839 12| Mulatságban nõnek fel, férjhez mennek - attól kezdve a férjük 2840 17| kezdi:~- Az aránypár azon mennyiség, melynek két beltagja úgy 2841 17| úgy viszonylik két másik mennyiséghez, valamint... igen, apukám, 2842 3| idõ alatt háziorvosunk a mennyiségtan-dolgozatoktól való tartózkodást ajánlotta.~ 2843 2| megvédeni Norvégia határát. Mennyiségtanból rosszul áll, az igaz, de 2844 4| ami ma is kell.~- Ezért mennyit ad?~Összesen egy korona 2845 2| a nagyságos úr már el is ment a hivatalba.~Tyû! Ezt elaludtuk 2846 18| híveimnek, mint magyarázat és mentegetõzés. Én nagyon jól tudom, hogy 2847 17| mintha valami más miatt mentem volna ki, fontoskodva keresgélek 2848 14| magukat és gyakran leverik a mércét. Én nem áltatom magam hiú 2849 17| azt se tudod... (Elképedve meredek rá, mintha egy szörnyû gyanú 2850 10| pattantak ki, és a haja égnek meredt. Müller elmagyarázta, hogy 2851 18| hisz nincs is szakállam, méregbe jövök.~- És akkor, mikor 2852 14| a jövõben, sasszemekkel mérem a távolságot meg a mérce 2853 18| vívó, akinek most meg kell mérkõznie a négyszögletes alakú nagy 2854 6| legtökéletesebbet válogatja és mérlegeli.~De a tanár, ó, a tanár 2855 2| állanak a határon, és nem mernek átlépni, mert félnek, hogy 2856 5| hogy ne lássák. A másik merõben szembenéz a tanárral, szuggerálja. 2857 13| könyve volt, amit õ írt. Mértanból jól állok, de még javítani 2858 1| fölébredek, és átnézem a mértant, és bejövök az osztályba. 2859 8| és célját a legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei 2860 15| voltam, s így sokáig nem mertem megszólalni. Éreztem azonban, 2861 15| csináltak a Józsefvárosban, és messzeható befolyásuk már a Rigó utcában 2862 4| csinos könyv. Így egy kicsit messzirõl nézve, félig behunyt szemmel, 2863 18| papájának se, aki pedig mészáros...~Na jó, majd meglátjuk. 2864 8| dagasztja keblét a helybeli mészárosnak, kinek Kiskõrösön gyermeke 2865 16| otthon van egy há... három méter nagy darab belõle, amibe 2866 13| lótápap totnirof aráinél ed mettötlökle. Ma olvastam Jókaitól Szerelem 2867 13| micsoda marhaságot olvasok én, mialatt õ magyaráz, mire kivittem, 2868 9| van a tanáriban, direkt miatta jött, mert valaki beküldte 2869 19| vágyairól, élvezeteirõl, te miattad, akit meg akarok simogatni, 2870 16| azt én nem tudhatom, hogy miben, mert engem nem vontak bele 2871 10| világítja meg? De kérlek Mici, ne légy olyan nehézfejû. 2872 7| Kilenc krajcár maradt, mihez kezdjen vele? „Kérek kilencér 2873 17| össze az aránypárokról? Mik lehetnek azok az átkozott 2874 14| súlyokat emelget, és Bányai Miklós megcsinálja nyújtón a nagyhalált. 2875 12| akinek elmondjam, hogy milliárd kilométernyire mi történik 2876 8| nagyot üt a szamár fejére. Mily csodaszépen látjuk itt ugyebár 2877 5| kúpot, de nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék ezzel a 2878 8| legalább nekem szép...”~Mindazonáltal Petõfi nemcsak az Alföldet 2879 12| Miért?~Miért mindenütt, mindég, ez a kivételezés, ez az 2880 14| elképzelni, hogy lehet ember, aki mindenben egyformán tökéletes. Ti 2881 3| csak nem történik velem. Mindenesetre jó lesz sietni.~Az elsõ 2882 10| szabadesésüket.~Marinak, a mindenesnek, az a nézete, hogy én egy 2883 3| Odabentrõl egyhangú csönd beszél mindennél érthetõbben.~Hát ezen már 2884 14| keresendõ az illetõ testrész: - minderre, ugye nem kívánhatjátok, 2885 19| értsd meg, hogy szó sincsen minderrõl, hát persze, hogy erõsebb 2886 1| szín és furcsaság és élet mindez és mennyi emlék és mennyi 2887 9| Halálos csend: egyszerre mindnyájunknak eszébe jut Zajcsek, aki 2888 14| hogy lehet majd esetleg egy miniszterelnök (a nevét szerénységem tiltja 2889 14| dzsiu-dzsicu fogással, ott, a miniszterelnöki emelvényen, két vállára 2890 18| Gabi nem tudja, hogy a miniszterelnökség parádés portását egy gõgös „ 2891 11| enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek 2892 18| hanem egész elemi iskolai minõségétõl búcsúzik vele, jövõre már 2893 9| illetõ önmagát „szamár”-nak minõsíti, s ezt minden külön értesítés 2894 20| kíváncsi voltam rá, mit mível azzal a fekete rudacskával, 2895 20| szájunkba, ez az egyetlen mód, hogy kívül ne maradjanak.~ 2896 15| mondta), ennek megvan a maga módja. Különben a kelepce nagyon 2897 20| ahelyett, hogy értelmes ember módjára levette volna a fejérõl, 2898 18| aláírom a jegyzõkönyvet és módomban van bepillantani az elõttem 2899 6| egyenletbõl származik oly módon, hogy az egész egyenletet 2900 14| folytatta, nyugodt és behízelgõ modorban, végleg megoldva a nagyszerû 2901 15| az õ fölényes, határozott modorukat, titokban szégyellve, de 2902 19| csak a vérengzõ vadállatok mohósága rejlhetik, és amely nem 2903 1| elfogulatlanul beszélgettem Molnár Ferenccel, és autogramot 2904 17| megkönnyebbülve, mintha azt mondaná: „add tovább a fiadnak! 2905 6| inkább azért, mert rengeteg mondanivalója közül a leghelyesebbet, 2906 5| differenciálegyenletnek éteri légkörében. Egy mondat közepén eszmél rá a tanár, 2907 6| Valamit beszél. A második mondatnál arra számított, hogy félbeszakítják - 2908 2| Tanár úr, nem készültél. Hát mondd meg, tanár úr, mi a fõvárosa 2909 16| szemben tanúsított viselkedése mondhatatlanul meghatott engem is. Éreztem, 2910 16| vannak és repülõ hangyák, és mondhatom, jelenleg éppen nagy a mozgalom; 2911 16| A részleteket aznap nem mondhattam már el a barátomnak, de 2912 5| megbirkózom vele.~- Különben - mondj a tanár hirtelen -, vegyünk 2913 6| A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” 2914 17| gondol, közben görcsösen mondogatom magamban: „Ha kilenc bükkfa... 2915 16| barátomat meglepik az apámról mondottak: megkértem tehát, ne szóljon 2916 12| mikor a rokonaim ilyeneket mondtak nekem, „hát állva hagyod 2917 13| állathangot utánoztunk és mondtuk „Náttyon széb! Náttyon széb!” - 2918 3| osztályon az elszörnyedés halk moraja fut keresztül. Frõhlich 2919 14| helyezkedett, majd három salto mortale-t csinálva a megdöbbent közönség 2920 5| arcizma se rándul: e gúnyos mosolyban jelezni óhajtja, mennyire 2921 14| ifjú szerényen és nyugodtan mosolygott csupán, s egy váratlan mozdulattal 2922 9| csodálkozva néz, és elnézõen mosolyog - magában megállapítja, 2923 16| milyen rangom volt a hajón. Mosolyognom kellett ezen a naivságon, 2924 6| mint a lezuhant pilóta, a motor megpattant hengerei fölött. 2925 18| Izgatottan figyelem minden mozdulatát, hogy veszi fel a krétát, 2926 6| néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, 2927 11| feleltem, kérdezte a Föld mozgását, s én mondtam, hogy a Nap 2928 10| a Nap - a szabad térben mozgó égitest. Nézzétek, ideteszem 2929 9| iramban többféle lehetõség mozgóképe száguld. A nagybácsija jött 2930 9| csinálja:~- Auer... mit mozgolódik maga, mint egy sajtkukac?~ 2931 2| cowboyt, mindegyik egy-egy mozigéppel, majd én megmutatom nekik. 2932 4| Rövid számadás. Ez még a mozira se elég. De a perc elhatározó. 2933 10| a Föld... így kell neki mozogni - és mégis mozog...~Arról 2934 10| azonnal nem veszem ki a mozsárból az ecetet és a széndarabokat, 2935 10| volt feltéve - a csavar nem mûködött. Azt pedig természetesnek 2936 12| lusták és dologtalanok. Mulatságban nõnek fel, férjhez mennek - 2937 20| miféle ember lehet szegény?~Múltkor, reggel, még ágyban fekve, 2938 12| az öreg püspököknek, akik munkában és áldásban töltötték életüket. 2939 15| hogy bárki is észrevenné. A munkások hónapok óta serényen dolgoznak, 2940 4| kicsipkézni, nehéz, verejtékes munkával, hogy aztán egy vékony pálcikává 2941 10| véka alá rejteni. Eppur si muove!~ ~ 2942 7| de túlvilágian jó lehet, must is, kolbász is. Egyelõre 2943 7| megfúl, kivörösödik. Aztán a mustkolbászt eszi meg... aztán a lazacot... 2944 10| irányt abban az esetben is mutassa, ha egészen ferdén lefelé 2945 18| záróünnepélyen.~- S a szülõknek se mutatják meg?~- Hogyisne! Senkinek 2946 18| Arról van szó, hogy meg kell mutatnom, hogy az én osztályomban, 2947 16| hallgatott végig, és egy üveget mutatott, amivel a betûket nagyobbnak 2948 15| semmi akadálya.~Bár nem mutatták, magam is meglepetve éreztem, 2949 9| amit belépõdíj mellett mutogat a Deckner.~A második tíz 2950 12| kell tisztelni õket? Hiszen mûveletlenek, ostobák, lusták és dologtalanok. 2951 14| jól megfontolt diplomáciai mûvelettel, amikrõl eddig nem akart 2952 9| eltrancsírozzuk a tetején. Ehhez mûvészi ösztön kell. Körös-körül 2953 4| utcán legyek. Letérek a Múzeum körútra és a Károly körútra. 2954 13| múlt héten a Kereskedelmi Múzeumban. Szombaton Uránia, utána 2955 9| lehetõség mozgóképe száguld. A nagybácsija jött meg Amerikából. Az 2956 15| hogy bennem való bizalma nagyban megerõsödött. Azzal az udvarias, 2957 17| papperlapapp, vagy a falramászott nagybõgõs!~Gabi röhög. Ráordítok:~- 2958 14| Miklós megcsinálja nyújtón a nagyhalált. De õbennük, ugye, nyers 2959 16| mekkorának látjuk? Na, nem nagynak - akkorának talán, mint 2960 4| én lemondóan bólogatok, a nagynéném, aki szintén jelen van, 2961 18| legyõzni elfogultságom: és a nagyobbik baj, hogy Gabi ezt tudja 2962 16| mutatott, amivel a betûket nagyobbnak lehetett látni. Mosolyogva 2963 8| körében s az iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen 2964 2| Hiszen nyolc óra van már, a nagyságos úr már el is ment a hivatalba.~ 2965 15| nyugalmat, amivel ez a két nagyszabású férfiú megbeszélte az óriási 2966 16| Mosolyognom kellett ezen a naivságon, és tartózkodó, de barátságtalan 2967 9| illetõ önmagát „szamár”-nak minõsíti, s ezt minden külön 2968 8| látjuk megénekelve, melyet nála kívül senki oly szépen jellemezni 2969 16| tért, és elmondta, hogy náluk vettek egy fürdõkádat. Könnyedén 2970 12| magdeburgi féltekét. Egyszer napfogyatkozás volt, a Hold árnyéka elhaladt 2971 12| Hold árnyéka elhaladt a Napkorong elõtt. Napokig készültem 2972 13| NAPLÓM~szept. 5.~Új év, új napló, új élet... Ma volt az elsõ 2973 18| bepillantani az elõttem heverõ Naplóba és Osztályfüzetbe.~Ekkor, 2974 20| A PAPÁM~Hathónapos fiú naplójából~Elhatároztam, hogy feljegyzek 2975 13| NAPLÓM~szept. 5.~Új év, új napló, 2976 17| a bükkfa térfogata és a napok száma, vagy a kályhák száma 2977 15| serényen dolgoznak, s a napokban megérkezik az elsõ szállítmány, 2978 12| elhaladt a Napkorong elõtt. Napokig készültem rá, üveget kormoztam, 2979 20| megjegyezzem az arcát és a nevét. Naponta százszor bemutatkozik nekem: „ 2980 3| élete: nyolc éven át napról napra megújuló harcba szállás, 2981 3| tanuló élete: nyolc éven át napról napra megújuló harcba szállás, 2982 8| mintegy álomkép vonult el a napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, 2983 12| fogom érteni. Félek ettõl a naptól - ezen a napon keveredem 2984 7| felfrissíti. „Hogy ez a narancs?” persze drága, az utolsók 2985 20| megfigyelést, amikre késõbb, mint naturalista írónak, szükségem lehet. 2986 14| rámhagyja a vastagot. A negyedik-ötödik fogás után egészen más az 2987 18| osztályomban, mint az Életiskola negyedikese, én is vagyok valaki, vagyok 2988 15| padba kerültem, jobbról negyediknek. Hátam mögött, de inkább 2989 2| így még kijavíthatod a négyesedet.~Jó, nem bánom tanár úr. 2990 6| és kaligrafikusan ír. A négyesnek a szárát vastagítja - a 2991 2| kell, mert maga Dániából négyesre áll, és az intõkonferencia 2992 16| Robinsont. A hangyák háborúja négyezerkétszáz lap hosszú lesz.~És aznap, 2993 18| most meg kell mérkõznie a négyszögletes alakú nagy Feladattal.~De 2994 4| már nem is számítottam rá. Negyven fillér - mondja, de nem 2995 15| hatását. Arról suttogtak néhányan, hogy kémeik közénk furakodtak, 2996 15| érdekeit. Ezzel szemben Rogyák néhányszor, a tízpercben, nagyon is 2997 7| és nem tudja, a gyomra nehéz-e, vagy a szíve. Benéz a kapuk 2998 14| a vége felé lényegesen nehezebben mászható, mint eleinte; 2999 12| verekedés közben, hogy egész nap nehezen lélegzem. Ha elmondanám, 3000 2| pihenés következik. Hiszen a nehezén túl vagyok, most már csak 3001 10| kérlek Mici, ne légy olyan nehézfejû. Igenis, most úgy van, hogy 3002 15| rá. Rogyáknak itt újabb nehézség ötlött eszébe. - Honnan 3003 10| olvasztani! Csakhogy ez több nehézségbe ütközik, aztán meg, nem