Karinthy Frigyes Tanár úr kérem Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
3504 4| neki, a nyomorultnak, a sátánnak, az én idei Stilisztikám, 3505 14| Bányai képtelen megérteni a „savoir” ige ragozását, és Wlachnak 3506 11| örökösödési jogot, mondtam schmalkaldeni szövetség, láttam, mikor 3507 7| Tanár úr”, ezt mondja majd Schwickernek, „egy ember életérõl van 3508 5| felkapja a spongyát, és sebesen törülni kezdi a táblát: 3509 13| Földessy a vértanúkról. Sebõk szavalt, de súgtak és erre 3510 8| csatabárddal, nyugodj békében a segesvári harctér elfedett hantjai 3511 3| Hát ezen már nem lehet segíteni: talán még nem írtak be, 3512 6| hangosan, nem azért, hogy segítsen, de hogy a tanár lássa, 3513 8| de fehér vánkosait...~Mit sejt ezen anya?~Ezen anya nem 3514 16| mirõl és mit ír, arról kevés sejtelmem volt, de éppen azért izgatott 3515 14| bennem. Én is csak homályosan sejtem, borzongva gondolok rá, 3516 15| anélkül, hogy ebben az idõben sejthettem volna valamit ennek az érdekes 3517 4| míg vékony lett, mint a selyempapír? Mert hogy az Állatvilági 3518 15| jelentõsége talán nagyobb, semhogy közlésüket mellõzhetném 3519 17| korunk egy pillanat alatt a semmibe süllyed. Hogy is volt csak?~- 3520 19| elkeseredve, hát nem hiszel semmiben, ami szép és kedves? Hát 3521 5| köszöni szépen, nem tud semmirõl, õt írják be a hiányzók 3522 19| félni, nem kell tartanod semmitõl, én vigyázok rád és megvédelek.~ 3523 15| rendõr szokta vinni láncon, a sereg elõtt, közvetlenül a zászló 3524 12| találkozunk velük, tarkán sereglenek ki a körútra, vihognak és 3525 15| A munkások hónapok óta serényen dolgoznak, s a napokban 3526 15| Ez a bizalmatlanság nem sértett, mert ekkor még nem voltam 3527 15| magántermészetûek, és nem sértik a Rigó utca vitális érdekeit. 3528 18| bele, míg ki nem osztják.~Sértve érzem magam.~- Hát fogadjunk, 3529 13| Kivettem a könyvtárból „Servadec Hektort”, este olvasok majd. 3530 16| mozog, mikor benne ülök - sétál, forog, sõt egy kicsit - 3531 14| ugorni, csak egy kicsit sétálni akart.~Lógok a szeren.~Utóvégre, 3532 16| hegyszorosban, ahol gondolkodva sétált éppen, midõn egy barlangból 3533 13| itt a kérdés”, mint ahogy Shakespeare mondja a Hamletben. Arra 3534 13| osztályfõnököt, hogy húzzon ki. Ma Shakespeare-tõl olvastam Hamletet, igen 3535 10| véka alá rejteni. Eppur si muove!~ ~ 3536 18| rám.~De íme, jön a tanító, sietve. Nagy suhogás, mindenki 3537 14| mert nem a szavak embere, sikerült Angliát, mint egyszerû gyarmatot, 3538 19| feje, ijedt szemei és lágy, sima szõre. Azt a jellemzõ, gyöngéd, 3539 19| fogjalak, meg kell, hogy simogassalak, azzal az érzéssel, amit 3540 19| vennélek, és a kis fejedet simogatnám, hogy megnyugodj, és jól 3541 4| szelíden, könnyes megadással simogatom az öregember lelkét. Te 3542 14| olyankor, mikor könnyedén simul rám a tornatrikó, és lábam 3543 19| De értsd meg, hogy szó sincsen minderrõl, hát persze, hogy 3544 17| kezekkel, vígan indul el a sír felé, ahol egészen mindegy, 3545 7| értsék. Inkább vagyok a sírban az elsõ...~A bukott férfi 3546 8| elfedett hantjai alatt korhadó sírhelyeden...!~Goldfinger Rezsõ~VI. 3547 14| jelenvolt világhírû színészek sírva tolongtak a dobogó felé, 3548 8| nemzetnek dicsõségére!!...~Skurek Ferenc~VI. b. o. t.~ ~II. 3549 15| felfegyverzett jasszok, este, a sötétben, fejbõrünket levágják. A 3550 5| kivételesen.~Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. 3551 10| elvégzem magamban, hogy sohasem járok iránytû nélkül ezentúl.~ 3552 3| játszik az a körülmény, hogy sokan még nem javítottak, s hogy 3553 18| szánakozó feddés: kicsit sokat képzelsz magadról, barátom. 3554 19| ostoba vagy. Nini, hiszen még sokkal jobban reszketsz és félsz, 3555 20| is érdekel, bár, mondom, sokszor igazán meghat az a buzgalom, 3556 20| felugrott, és sugárzó arccal, sopánkodva futott hozzám, mint egy 3557 5| közé, töröljék ki az élõk sorából, õt felejtsék el, béke poraira, 3558 16| készülnek átkelni a folyón zárt sorokban, a vörös hangyakirály vezetésével, 3559 20| iránt, olyan makacs, jobb sorsra érdemes buzgalommal, ami 3560 7| írást? Minek? Talán egypár sort, így: „Inkább vagyok elsõ 3561 20| bizalmaskodjék a szolgáival, az sose jó. Nem kell, hogy elbízza 3562 6| külön elmegy az ablakig a spongyáért. Idõt nyer ezzel. Hátha 3563 5| jó tanuló erre felkapja a spongyát, és sebesen törülni kezdi 3564 10| volna, de honnan veszek staniolt? Réz is jó volna, - hja, 3565 4| Mert hogy az Állatvilági Statisztikai Térkép közepébõl egy ötszög 3566 8| iránt, 5. szerelmi költészet stb.~Petõfi mindig a szubjektivitásra 3567 11| nekem ugyanaz jött ki, mint Steinmannak.~Magaviseletbõl azért van 3568 4| fizetnek ki a kasszánál - oh, a Stilisztika kellett neki, a nyomorultnak, 3569 4| a sátánnak, az én idei Stilisztikám, azt elhiszem, kapott utána, 3570 4| kezemben.~Holnap visszaveszem a Stilisztikát. Kérek ehhez a pénzhez még 3571 9| gazdag mecénás meglátta az õ „Stilizált levélalak” címû szépiarajzát, 3572 5| lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik 3573 13| Most az utcaiban ülök, de a sublód elõtt, mert az asztal tele 3574 17| pillanat alatt a semmibe süllyed. Hogy is volt csak?~- Nézd, 3575 2| földrajzot... nekem itt sürgõs és halaszthatatlan feküdnivalóm 3576 11| tévedések derültek ki, amiket sürgõsen orvosolni kell. Igen. Különben 3577 7| fillér, azt esetleg el lehet sütni krajcárnak. Összesen közel 3578 20| odanézett, felugrott, és sugárzó arccal, sopánkodva futott 3579 12| lány összejön, mindjárt sugdolózni kezdenek - ismeretlen dolgon 3580 13| vértanúkról. Sebõk szavalt, de súgtak és erre összezavarodott. 3581 12| karolnak, az egyik halkan, súgva mond valamit, hangosan kuncogni 3582 18| jön a tanító, sietve. Nagy suhogás, mindenki feláll - én is, 3583 13| Ma volt az elsõ nap a suliba. Osztályfõnök Lenkei, de 3584 14| Igaz: Wlach ötvenkilós súlyokat emelget, és Bányai Miklós 3585 16| említsen errõl semmit, mert súlyos politikai következményei 3586 17| kezdi, mint akinek nagy súlyt vettek le a válláról.~- 3587 18| gyerekek fehérben, csendesen suttogva ülnek, még nem jött be a 3588 4| kezdi az iskolát. Csupa svindler, drága és új könyveket szerkesztenek, 3589 14| magasugrásnál nekirugaszkodnak, nagy svungot vesznek, rádobbantanak az 3590 10| a lámpa legyen a Nap - a szabad térben mozgó égitest. Nézzétek, 3591 10| úgyhogy a tárgyak elvesztik szabadesésüket.~Marinak, a mindenesnek, 3592 12| katonaság! A tornaórán, szabadgyakorlatokban, felvonulásokban készülünk 3593 12| helyettük, eltartja õket. Szabadjegyet váltottak az életre azzal, 3594 9| a kormány képviselõje. A szabadkézi-tanár hívatja, mert egy gazdag 3595 11| csúsztak bele. A bélyeghatósági szabályrendelet szerint, sajnos, így is 3596 2| össze is ült. Fogd be a szád, Bauer.~Igenis, az intõkonferencia 3597 1| volt az. Egyszerre minden szag ismerõs: remegve nyúlok 3598 9| többféle lehetõség mozgóképe száguld. A nagybácsija jött meg 3599 7| Mustkolbász! a nyál összefolyik a szájában. Milyen furcsa neve van, 3600 2| fõvárosa? Bauer, fogd be a szájadat, és ülj ide az ágyú mellé, 3601 20| csõnek a végét meg néha szájához emelte, füstöt szítt belõle, 3602 3| hiányzók közé.~Jobbra húzom a szájam. Elõremeredek, a matematikai 3603 14| hátra, mindegy - kinyitom a szájamat, a szemem becsukom - undorral 3604 7| Henrik csak úgy kicsúszott a szájamon. De Ön - nem bírálni akarom 3605 2| parancsolok, és fogja be a száját... Így. Üljön fel ide hátra 3606 9| felhúzza a lábát a padra: a szájunk reszket a röhögéstõl, kétségbeesetten 3607 20| kivétel nélkül be kell dugni a szájunkba, ez az egyetlen mód, hogy 3608 4| asztalra.~- Régi kiadás - és szakadt, hiányzik.~A világ elsötétül 3609 18| meg. Persze, hisz nincs is szakállam, méregbe jövök.~- És akkor, 3610 18| láthatjátok a hosszú õsz szakállamon...~Páran nevetnek. Ijedten 3611 6| valami jó tanuló felel. De a szakértõ tudja már, mit jelent az, 3612 15| de be nem vallva, hogy a szakkifejezéseket nem mindig értettem meg.~ 3613 19| érzem, hogy a vér a fejembe száll. No, igazán példátlan butasággal 3614 3| napról napra megújuló harcba szállás, halálos veszedelem: minden 3615 8| vagyunk! Odakünt apró pihékben szállingózik a hó.~De bezzeg nagy öröm 3616 7| mindenki hazament, egyenként szállingóztak a tanárok is. „Alászolgája”, 3617 15| napokban megérkezik az elsõ szállítmány, mintegy háromezer darab. 3618 9| dísztárgy, egy nagy darab szalonnahéj. Mindenki rendez valamit: 3619 4| nem fordul felém.~Rövid számadás. Ez még a mozira se elég. 3620 8| egyszerûséget, midõn a juhász oly szamáron megy, melynek alacsonysága 3621 19| a szeretetben, mely nem számít hálára? Hát hogy bizonyítsam 3622 6| FELEL~Nem, mára nem lehetett számítani, igazán. Hiszen számított 3623 18| gazda nélkül csináltam a számítást.~Amíg a fiúk felelnek, minden 3624 19| tenni az életedet, és nem számítok se hálára, se ellenszolgáltatásra.~ 3625 6| kezdi és mondja utána a számokat. Írja, írja, mint Ágnes 3626 18| Önbizalmam kezd visszatérni.~Számolnak. - Nyolc meg négy... leírom 3627 3| ilyen kóros tünetek, amikkel számolni kell.~Szerdai nap lévén, 3628 15| fontosságú közlései vannak a számomra. Bár akkor még nem értettem 3629 11| háromnegyedkettesre, tessék ezt összeadni, számtani középarányost venni, kijön 3630 18| megtiszteltetésért, másrészt kevés számú híveimnek, mint magyarázat 3631 18| a vizsgának. Az igazgató szánakozóan néz rám. Elõredûlök.~- Kedves 3632 5| figyeli a következõ felelõ szánalmas dadogását: egy szónál gúnyosan 3633 20| jóindulatú és leereszkedõ szánalmat vált ki belõlem. Ez a személyzetem 3634 20| papírdarabkán. Hirtelen szánalom fogott el: milyen fejletlen, 3635 19| kifáradva, egyelõre lemondtam szándékomról.~A kályha elé fekszem, és 3636 6| kaligrafikusan ír. A négyesnek a szárát vastagítja - a vonalból, 3637 16| szerény szerepem, az csak szárazföldi rablókkal és gyilkosokkal 3638 20| átnedvesedett toalettemet szárazzal cserélje ki. Ezután intettem 3639 10| villant át az elektromos áram szárnyain, hogy Müller ezek után feltétlenül 3640 15| intézkedni kell.~Singer szavaira Rogyák azzal a hanyag nyugalommal, 3641 3| Vörösmarty kristálytiszta szavakkal elkérte Guttmanntól a gumiguttit. 3642 13| önképzõköri ülés lesz, beneveztem szavalásra, esetleg pályázom az értekezésre 3643 13| költeményre, értekezésre, szavallatra és matematikai értekezésre. 3644 13| Földessy a vértanúkról. Sebõk szavalt, de súgtak és erre összezavarodott. 3645 20| szûk kis agya nem fogja fel szavam jelentését. Zavartan elvigyorodott 3646 13| bekerültem a választmányba 6 szavazattal, mint bizottsági tag. Kitûztek 3647 9| érthetetlen zseni, amilyent egy században egyet szül csak a korszellem, 3648 3| Felelés eshetõsége 25-27 százalék. Ebben a kis százalékban 3649 3| 27 százalék. Ebben a kis százalékban szerepet játszik az a körülmény, 3650 3| komplikált megfontolás, amiben százféle ok és okozat kombinálódik.~ 3651 20| arcát és a nevét. Naponta százszor bemutatkozik nekem: „Papa, 3652 18| buzgalom és kitartás, egy szebb jövõ gyümölcse gyanánt... 3653 6| füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg az obligát 3654 9| izgatottan és ijedten, és szedi a lábát. A másik nem felel, 3655 3| találkozni. Hát lássuk csak, szedjük össze a gondolatainkat, 3656 19| van és nekem szét kellene szedni az egész halom fát, hogy 3657 13| plébániakertben és eperfalevelet szedtem a hernyóknak, ja igaz, megölték 3658 8| még gondtalanul bámulják a szegényes szoba nyirkos gerendáit, 3659 20| szolgálatomra lehessen, szegényke. Fõleg az utóbbi idõben 3660 20| rudacskával, minek az neki, szegénykének. „Kö, kö” mondtam neki értelmesen, 3661 20| reménytelen az eset, meguntam szegénykét, és hangosan kiabálni kezdtem, 3662 19| megindulás, mely a gyöngeség, szegénység, tehetetlenség láttán elfogja 3663 11| észrevette, hogy õ nem tudta, szégyellte magát, és azt mondta, hogy 3664 15| határozott modorukat, titokban szégyellve, de be nem vallva, hogy 3665 12| miért nem vágtad pofon, nem szégyenled magad? De hát õ kezdte tanár 3666 12| miért, miért?~A fiúk valami szégyenletes és ostoba dologról fecsegnek, 3667 9| mondja, aztán dühösen indul, szégyenszemre lefelé, két perc múlva már 3668 12| leülhessen. Az arcom égett a szégyentõl és haragtól - miért? Micsoda 3669 2| szépen, lenyúl az ember a szék alá, óvatosan felkaparja 3670 18| szülõ a fal mellé állított székeken, csendben és illedelmesen. 3671 13| alelnök Gelléri, titkár Székely a nyolcadikból, gazda Várnai. 3672 18| foglaljam el az elnöki széket.~Érzem, hogy elvörösödök. 3673 18| amennyiben a köztársasági elnöki széknek elfoglalására szólítanának 3674 5| ünnepélyes. Oldalt ül le a székre, és összetett ujjakkal gondolkodik. 3675 14| Lám, vannak hebehurgya és szeles emberek, akik magasugrásnál 3676 6| remeg a hangjában.~Tanár (széles gesztussal): - Hát akkor 3677 14| bújok át alatta, olyan ember szelíd és megadó modorában, akinek 3678 4| tölti el a szívem, magamban szelíden, könnyes megadással simogatom 3679 12| nekik az utcán - hallatlan! Szelídség gyöngédség veszi körül õket - 3680 18| emberre kerül a sor.~Több szellemi munka elõtt ekkora erõfeszítést 3681 3| ezzel az úrral, aki most szembejön, nyolc óra öt perckor szoktam 3682 12| vagyok, amik ezek itt, akik szembejönnek velem az utcán. Ezen a napon 3683 5| lássák. A másik merõben szembenéz a tanárral, szuggerálja. 3684 7| az elsõ...~A bukott férfi szeme elõtt színes, szivárványos 3685 19| kedves kis feje, ijedt szemei és lágy, sima szõre. Azt 3686 19| összehúzódva, és fekete szemeiben kimondhatatlan félelem csillog, 3687 8| rejtett szépségeit. S lelki szemeink elõtt, míg a magyarázatot 3688 8| Egészen kicsi csecsemõ. Fekete szemeivel, melyek még gondtalanul 3689 18| figyelem. Gabi tágrameresztett szemekkel bámul.~- Kedves gyerekek! 3690 20| kezdtem, hogy jöjjön a másik személyzet, és vigye innen ezt az embert. 3691 20| szánalmat vált ki belõlem. Ez a személyzetem középtermetû, kuszált hajú 3692 20| szolgálatomra kirendelt személyzetnek egyik sajátos alakjával, 3693 14| csuklóm becsuklik, hajam a szemembe lóg, a vér a fejembe tolul - 3694 18| bármennyire tiltakozott szemérmem és szerénységem. Arról volt 3695 5| Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség afelõl, hogy be tudja 3696 9| el lehet férni benne.~A szemetet természetesen kiszedjük 3697 9| tollszárakat viszünk a szemétkiállításra, amit belépõdíj mellett 3698 1| megkerülöm a köpõládát és a szemétkosarat. Rálépek egy fél kiflire, 3699 9| fogja magát, beül az új szemétládába, magára húzza a fedelet, 3700 9| eszébe jut Zajcsek, aki a szemétládában ül. De Zajcsek másodszor 3701 9| Reggel, mikor bejöttünk, új szemétládát találtunk. Szép, nagy szemétláda, 3702 9| már fuldoklik, hunyorog a szemével - a röhögés nõ, dagad, egyre 3703 20| csak kevés teret enged a szemlélõdésre, s így egyelõre néhány állandó 3704 18| krétát, hogy húzza össze szemöldökét a rettenetes nagy figyelemtõl, 3705 4| terepet. Kicsi öregember: szemüvegen át néz valami képet. Kilencven 3706 10| mozsárból az ecetet és a széndarabokat, amiket beleraktam. A természettudományokat 3707 3| tökéletességgel. És Nagy Lajos! Szentatyám, gyerünk, ne zavarjunk össze 3708 3| micsinálnak a szavai? Szentisten, hiszen ezt sem tudom, meg 3709 3| közel van. Szóval: csak a szépia kell és a lénia. Ezzel szemben 3710 3| mértani rajz. Hiányzik a szépiám, a görbe léniám is hiányzik, 3711 9| Stilizált levélalak” címû szépiarajzát, és harmincezer koronáért 3712 13| iskolától. Délután megvettem a szépiát, a nullkörzõt és gummit, 3713 1| utolsó padba. Vörösesszõke, szeplõs fiú ül mellettem - oh igen, 3714 8| el a költemények rejtett szépségeit. S lelki szemeink elõtt, 3715 8| költeményeiben a következõ szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies 3716 15| tényekhez.~Én Rogyákkal már 1898 szeptemberében ismerkedtem meg; szorosabb 3717 2| feküdtem le. Mi van ma?~Szerda? Magyar, német, mennyiségtan, 3718 3| amikkel számolni kell.~Szerdai nap lévén, én istenem, a 3719 14| de a test erõtlen, és a szereket nagyon ravasz emberek találták 3720 13| mettötlökle. Ma olvastam Jókaitól Szerelem komédiásai, gyönyörû szép. 3721 19| nagyon jól ismernek kezdõ szerelmesek, akiknek kicsi és macskaszerû 3722 8| szeretet anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb.~Petõfi mindig 3723 16| rácsavarható laterna magicát szereltek fel, és egy kis gépet, amelynek 3724 16| évadján megtámadják a palotát. Szerencsére a hangyakirályné ébren van, 3725 7| van szó. Nem akarom, hogy szerencsétlenség történjen, tanár úr, ezt 3726 14| gyermekes hiúság volna nagy szerencsétlenségnek tekinteni, hogy Bauer elõbb 3727 15| neki ebben a dologban semmi szerepe nincsen, hitelesen nem tud 3728 6| valami lesz. Úgyse sokáig szerepel õ itten a dobogón. Ezt még 3729 16| kalandokban volt némi szerény szerepem, az csak szárazföldi rablókkal 3730 8| trópusok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 5. szerelmi 3731 19| jellemzõ, gyöngéd, pártoló szeretetet érzem, amit nagyon jól ismernek 3732 8| a tekintetét... Az anya szeretetteljes bensõséggel hajol a gyermek 3733 18| maguk közé tartozónak érzik. Szeretnék én is úgy beszélni velük, 3734 8| arccal olvasgattunk otthon szeretõ szüleink körében s az iskolában, 3735 15| valamit a dologról, és õk is szereznének valahonnan páncélt, arra 3736 15| ötlött eszébe. - Honnan szerezzük a prédát? - kérdezte. - 3737 4| svindler, drága és új könyveket szerkesztenek, amibe semmi új nincs, és 3738 4| emlékszem, akkor repülõgépet szerkesztettem, és kellett a kemény papír. 3739 16| meg, hogy ismerem ezt a szerszámot, hiszen nekünk otthon van 3740 14| kétségbeesve eleresztem kezemmel a szert, és hátam nagyot nyekken 3741 3| tisztelt tanár úr, fiam gyengéd szervezetének ápolása hosszabb idõt vesz 3742 7| tanár úr. Alászolgája.~- Szervusz.~A bukott férfi hajlong, 3743 19| megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, 3744 19| fuldokolva nyifogott, és szétterpesztett lábakkal, lihegve, halálos 3745 4| szintén jelen van, németül szidni kezdi az iskolát. Csupa 3746 6| egyedül a tömegben, mint egy szigeten. De még nem megy helyre. 3747 16| szemben éppoly kérlelhetetlen szigort vált ki egy királyból, mint 3748 10| villamosságot, mire Pollákovicsból szikrák pattantak ki, és a haja 3749 5| ember jelzésére szolgál; - szimbólum ez a név, ahány fiú az Osztályban, 3750 1| benneteket, hogy mennyi szín és furcsaság és élet mindez 3751 7| bukott férfi szeme elõtt színes, szivárványos felhõcske 3752 14| hogy a jelenvolt világhírû színészek sírva tolongtak a dobogó 3753 14| hajlongjon, mely a Nemzeti Színházban ugyanezen ifjú drámájának 3754 12| jöjjenek gyorsan, mert a pompás színjáték csak percekig tart. Nem 3755 14| jelenik meg ez esetben a világ színpadán; tüneményes ember, akihez 3756 3| magyaráz, és most egyszerre, szinte öntudatlanul, feleltetni 3757 3| Tovább megyünk?~Büchner balra sziszeg:~ - Nem. Felelés.~ ~ 3758 3| az arcomra. A fogaim közt sziszegem:~- Tovább megyünk?~Büchner 3759 3| fogai közül csak én hallom a sziszegést:~- Beírtak a hiányzók közé.~ 3760 20| szájához emelte, füstöt szítt belõle, aztán megint kifújta, 3761 7| férfi szeme elõtt színes, szivárványos felhõcske ugrál, a torka 3762 10| követelnek.~Ellenben ki fogom szivattyúzni a vizet a vizeskannából, 3763 8| találnak a legegyszerûbb nép szívébe éppenúgy, valamint a paloták 3764 19| simogatni, hogy dobogó kis szíved megnyugodjon, és jól érezd 3765 3| nem az, a rideg valósághoz szívós elszántság és lélekjelenlét 3766 8| elem lelkesíti legjobban szívünket, míg Aranynál a komoly, 3767 16| hogy másnap, ha megint szóba kerül ez a dolog, helyes 3768 14| tornatrikó, és lábam gumicipõsen szökdel a tornaterem csertörmelékében. 3769 11| jogot, mondtam schmalkaldeni szövetség, láttam, mikor beírta az 3770 15| dologról. Kaliforniával való szövetségünk már biztos és csak az alkalmas 3771 7| vizsgáljuk, hogy törvény és szokás szerint tette-e ezt - én 3772 7| csodálkozik, hogy ilyen szokatlan hangon hall beszélni - nos, 3773 15| és a csatába két rendõr szokta vinni láncon, a sereg elõtt, 3774 18| könyv, amit évközben kapni szoktak, utasításaiban határozottan 3775 3| szembejön, nyolc óra öt perckor szoktam találkozni. Hát lássuk csak, 3776 16| kisebb házimunkák elvégzésére szoktattunk.~Láttam, hogy barátomat 3777 16| kérdés, a Mars-csillagot is szoktuk nézni vele. Hogy mekkorának 3778 16| fagylaltot és csokoládét szoktunk enni -, de akkor délben 3779 6| néha bátortalanul meg is szólal, abban az illúzióban ringatja 3780 20| ember ne bizalmaskodjék a szolgáival, az sose jó. Nem kell, hogy 3781 5| tisztán egy ember jelzésére szolgál; - szimbólum ez a név, ahány 3782 10| villamos áram, mely a tanár úr szolgálatában áll, és mint ilyen, tisztában 3783 20| kiáltással berendeltem Mama nevû szolgálómmal a reggelit, és jóízûen elfogyasztottam: 3784 18| Bethlen István õexcellenciája szólít fel, hogy aszongya, neki 3785 18| gõgös „hallja barátom”-mal szólítanám meg. Gabi tudja, hogy szülõ 3786 18| elnöki széknek elfoglalására szólítanának fel, azt a kérést nem szerénységbõl 3787 12| felsõbbistákat pláne kisasszonynak szólítják, az iskolában is. Fiatalabb 3788 16| mondottak: megkértem tehát, ne szóljon senkinek ezekrõl a dolgokról, 3789 13| Kereskedelmi Múzeumban. Szombaton Uránia, utána vasárnap, 3790 3| mély és kielégíthetetlen szomjúság lángol: csak én látom, hogy 3791 12| ostobaságot feleltek, egy szón megint vihogni kezdtek, 3792 5| szánalmas dadogását: egy szónál gúnyosan és diszkréten elmosolyodik, 3793 18| pillanatig se aggódom, vajon mint szónok, méltó vagyok-e erre a feladatra. 3794 14| nagyot nyekken a vastag szõnyegen. Hála istennek - nevethettek 3795 19| ijedt szemei és lágy, sima szõre. Azt a jellemzõ, gyöngéd, 3796 9| odamegy például Auerhez, aki szorgalmasan ír valamit; lihegve nekiszalad, 3797 9| képtelen erõfeszítéssel szorít le a halálos röhögés. A 3798 14| dobogó felé, hogy kezet szoríthassanak az alig tizenhat éves zsenivel. 3799 1| osztályba. Az esõs ablaküveghez szorítottam a fejem, és erõsen elhatároztam, 3800 4| lesz? Mi lehet? A pénzt itt szorongatom a kezemben.~Holnap visszaveszem 3801 15| szeptemberében ismerkedtem meg; szorosabb ez a nexus azonban csak 3802 11| iksszel is be kellett volna szorozni, csakhogy ezt Frõhlich nem 3803 8| Jánosnál a népies hang háttérbe szorul, és helyét a nyelvszépség 3804 17| illetve a külsõ tagok szorzata...~Összecsapom a kezem.~- 3805 8| Petõfi lírai költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti 3806 8| költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál 3807 8| költészet stb.~Petõfi mindig a szubjektivitásra törekedett, és célját a 3808 20| mint naturalista írónak, szükségem lehet. Szûk környezetem 3809 2| pihenni néhány percet. Pihenni szükséges, úgyis beteg vagyok. Mélyen 3810 9| amilyent egy században egyet szül csak a korszellem, és azért 3811 11| mondta, légy szíves, közöld szüleiddel, miszerint sajnálatos tévedés 3812 11| semmit. Kérd meg kedves szüleidet, ne haragudjanak ezért a 3813 8| olvasgattunk otthon szeretõ szüleink körében s az iskolában, 3814 11| mindjárt be is vezette a születési bizonyítványomba, fõigazgatói 3815 8| kinek Kiskõrösön gyermeke született Szilveszter szent éjszakáján.~ 3816 18| állok, tartozom elvégezni szülõi kötelességem, a többit bízzam 3817 18| osztálya, én pedig a negyedikes szülõk osztályához tartozom. Nincs 3818 4| nincs, és rákényszerítik a szülõket, hogy megvegyék.~Bánom is 3819 18| szólva, miért hívnak engem szülõnek, sohase szültem életemben!)~ 3820 18| kategorikusan beszél tanulóról és szülõrõl. Tanuló, az tanuló, és a 3821 11| kedves Bauer, közöld a szülõvel, miszerint ez csak olyan 3822 18| hívnak engem szülõnek, sohase szültem életemben!)~Akárhogy csûröm-csavarom, 3823 7| megártani egy kis tanulás a szünidõben.~És Neugebauer udvariasan 3824 12| napon keveredem majd el a szürke tömegbe: ezen a napon jövök 3825 5| merõben szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, 3826 14| fejletlenek s mellem is szûkecske, azt én nagyon jól tudom. 3827 18| melyeknek zárt ajtaján zümmögés szûrõdik át. Még rám is szól:~- Pszt, 3828 12| alélt menetelések, puska és szurony. Hiszen szép, lelkes dolog, 3829 6| hülyén: keze dadogva babrál a táblán, a félbemaradt egyenlet 3830 9| ugyanazt.~Közben Wlach a táblára lerajzolta Kökörcsin tanár 3831 2| Jó, nem bánom tanár úr. Tábornoki egyenruhám megfelel? Így. 3832 16| Azonnal fellármázzák a tábort, két fõhangya vezérlete 3833 15| Zsemlye Tivadar nyíltan tagadta, mintha a jasszokkal bármiféle 3834 16| gyárba adtuk, ahol mostan tágítják egy kicsit.~Ezután bizonyára 3835 15| Áthajolt a pad fölött, élénk taglejtésekkel suttogtak. Singer igen komolynak 3836 18| Feszült figyelem. Gabi tágrameresztett szemekkel bámul.~- Kedves 3837 4| behunyt szemmel, nagyon takaros, rendes könyv. Na, látszik, 3838 12| lányokat nem bántja senki. Taknyos másodista korukban már magázza 3839 8| de azonban csak halottat talál. Elkeseredésében mi telhetett 3840 8| a következõ szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egyszerûség, 3841 19| amint tekintete az enyémmel találkozik. Most már igazán megharagszom. 3842 16| érdekelte, hogy rablókkal nem találkoztam-e abban az idõben. Jólelkûen 3843 12| járnak: egy órakor gyakran találkozunk velük, tarkán sereglenek 3844 8| érte, mert költeményei utat találnak a legegyszerûbb nép szívébe 3845 2| foglaljam el?~Persze, hogy nem találod, gazember, miután nem húztad 3846 14| rendkívüli ifjú nem azért találta fel a Holdbarepülõgépet, 3847 14| szereket nagyon ravasz emberek találták ki. Síkos a pózna, és pontos 3848 15| és heves beszélgetésben találtam Singerrel. Áthajolt a pad 3849 9| bejöttünk, új szemétládát találtunk. Szép, nagy szemétláda, 3850 16| mely a gonosz és áruló támadásokkal szemben éppoly kérlelhetetlen 3851 15| felfegyverkezett jasszok támadják meg az Osztályt.~Késõbb 3852 15| háborús kérdésekben az õ tanácsadója. Nehogy azonban közben ismét 3853 15| Ebben állapodtunk meg. A tanácskozás után Rogyák vészesküt vett 3854 16| engem nem vontak bele a tanácskozásba. Különben pedig a fagylatosgépekre 3855 2| ül már Dánia határán és tanácskoznak. Még csak a hadvezért várják, 3856 15| és Singerrel visszavonult tanácskozni.~Így álltak a dolgok délelõtt 3857 13| nem biztos, azaz rendõr. Tanarak általában a régiek, majd 3858 9| kultuszminiszter hívatja, aki itt van a tanáriban, direkt miatta jött, mert 3859 14| elõadást tart az egyetemi tanároknak, délután pedig megnyeri 3860 5| megfelelõt. Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint 3861 5| másik merõben szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, 3862 8| iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen magyarázta el 3863 19| orrcimpái idegesen, rémülten táncolnak, aztán usgye, kiugrik, átfut 3864 15| azokkal a jasszokkal, akik már tanév elején titokban fenyegetõztek, 3865 11| foglalkozni fog az esettel, tanfelügyelõi középülésen. Az osztályfõnök 3866 6| a magyart is a Frõhlich tanítaná. Álmában elintézte az egész 3867 5| amiket csak az egyetemen tanítanak. Vannak dolgok, amiket mi 3868 17| TANÍTOM A KISFIAMAT~- Ha kilenc 3869 17| Ráordítok:~- Ne röhögj! Ezért taníttatlak, kínlódom veled!... Ez azért 3870 13| összezavarodott. Mondta, hogy tanrendben újítás van, fizika helyett 3871 18| tudom, hogy nem vagyok se tanügyi, se másféle tekintély, és 3872 18| iskolában tartózkodik és tanul - a szülõ közben otthon 3873 7| Nem fog megártani egy kis tanulás a szünidõben.~És Neugebauer 3874 17| észre.~- Na, mi az, kisfiam, tanulgatunk?~Gabi szája lefelé görbül.~- 3875 15| iratkoztam, és évekig egyéb tanulmányok foglaltak le. E nagy események 3876 15| anticipáltam volna; jelen tanulmányomnak egyszerûen csak az a célja, 3877 4| kirakat elõtt, és az üvegen át tanulmányozom a terepet. Kicsi öregember: 3878 9| ordít, hogy õt nem hagyják tanulni, végre fogja magát, beül 3879 4| az iskolába, és az utcán tanulok, még írok is néha.~Tehát 3880 18| egy rövid kis beszédet, a tanulókhoz, amivel elbúcsúztatom õket, 3881 5| elõmenetel megítélése. A jó tanulónak be se kell fejezni ezt a 3882 18| és kategorikusan beszél tanulóról és szülõrõl. Tanuló, az 3883 16| vörös hangyával szemben tanúsított viselkedése mondhatatlanul 3884 8| napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, a juhász és a 3885 12| idõpontot. Mikor a fényes tányérba beleharapott a fekete csorba, 3886 7| rágja a ragacsos, foghoz tapadó csirizt, és a nyála és a 3887 15| komolysággal, amit azóta se tapasztaltam államférfiúban, tudtomra 3888 3| ajtaja elé. Fülemet óvatosan tapasztom a kulcslyukra. A lemondás 3889 15| Rogyákkal. Ez alkalommal tapintatosan néhány kérdést intéztem 3890 18| megcsodálom azt a diplomáciai tapintatot, azt a pompás ügyességet, 3891 3| tudományok összességével szemben táplált elfojthatatlan érdeklõdés 3892 14| drámájának ötszázadik elõadását tapsolja orkán gyanánt. Ez a rendkívüli 3893 20| Lám, ott van a kezében egy tárgy, elõtte az asztalon papír - 3894 10| levegõt, ki én, úgyhogy a tárgyak elvesztik szabadesésüket.~ 3895 16| tudjuk különböztetni az egyes tárgyakat.~Ó igen, elég érdekes dolgok, 3896 15| megszüntette Zsemlye Tivadarral a tárgyalást, és Singerrel visszavonult 3897 15| Tivadar felszólítására, hogy tárgyaljak vele, kitérõ választ adtam.~ 3898 12| gyakran találkozunk velük, tarkán sereglenek ki a körútra, 3899 5| legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, miért vettem 3900 15| érdemlegesen részt vehettem volna a társalgásban. Tízpercben a folyosón találkoztam 3901 18| a Tanító, sõt Igazgató társaságában? Arról van szó, hogy meg 3902 4| kellett a kemény papír. De a tartalomjegyzéket igazán nem kellett volna 3903 18| szúrnom egy szót azoknak, akik tartanak valamit ékesszólásomról. 3904 19| nincs okod félni, nem kell tartanod semmitõl, én vigyázok rád 3905 10| ûrt. Na, mit gondolsz, mi tartja fenn a hetven centiméter 3906 15| és eddig az íróasztalon tartogatott, várva, míg szükség lesz 3907 13| gyermekeibe az emberevõknél tartok, elég érdekes. Holnap önképzõköri 3908 10| ami ugye, a Nap, itt, ahol tartom, egy helyben áll. Ugye, 3909 16| dologgal, egy kicsiny, de tartós gõzhajót bocsátott rendelkezésemre: - 3910 3| klasszikus tisztaságban tartotta a nyelvet, szavai kristályos 3911 18| szülõ, az szülõ. A tanuló tartozik ezt és azt - mondja a kiskönyv, 3912 15| érezve, csak a legnagyobb tartózkodással beszéltek a helyzetrõl. 3913 3| mennyiségtan-dolgozatoktól való tartózkodást ajánlotta.~Hát ez semmi. 3914 16| kellett ezen a naivságon, és tartózkodó, de barátságtalan leereszkedéssel 3915 16| szerint most vesznek a hozzám tartozók még ötöt, melyek közül kettõre 3916 18| hogy azok milyen maguk közé tartozónak érzik. Szeretnék én is úgy 3917 3| irracionális egyenleteknél tartunk, de a múlt órán még nem 3918 7| ugrált, és viaszosvászon táskájával a falakat csapkodta. Azonkívül 3919 4| kiradírozni, - a rozmárra, tavaly, mikor még ifjú voltam, 3920 4| Tehát lássuk csak. Ez a tavalyi természetrajz, ötödik kiadás, 3921 6| Elboruló elméjében, mint távoli szavak, verõdnek vissza 3922 14| én vérbeborult értelmem távolról sejti csak, mit ért ez alatt 3923 9| kell. Körös-körül egyenlõ távolságban kenyérbelek jönnek: közepére, 3924 1| fiatalság: amit innen, ebbõl a távolságból olyan tisztán látok már - 3925 14| jövõben, sasszemekkel mérem a távolságot meg a mérce magasságát: 3926 20| jóindulatot kelt bennem. Bokros teendõim közt (most kezdenek kibújni 3927 18| szigorúan megszabja a szülõ teendõit és magatartását is az iskolával 3928 4| l’art. Látod, én értelek téged, te öregember, tudom, én 3929 19| butasággal van dolgom. Most mit tegyek? Abbahagyjam? De akkor azt 3930 11| dolgot most egyelõre, és tegyem meg neki, hogy most egyezzem 3931 20| hogy felemeljen, és ölébe tegyen. Mindezt azért, mert kíváncsi 3932 12| tudok. Különben buták és tehetetlenek, növényt és bogarat nem 3933 19| a gyöngeség, szegénység, tehetetlenség láttán elfogja lelket? A 3934 16| szerettem: - de hát mit tehettem, a barátom kíváncsiskodott, 3935 8| helyet foglal el ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet 3936 18| vagyok se tanügyi, se másféle tekintély, és hogy semmi keresnivalóm 3937 15| megszólalni. Éreztem azonban, hogy tekintélyem így nagyon alászáll, s így 3938 14| nagy szerencsétlenségnek tekinteni, hogy Bauer elõbb lesz fönt, 3939 5| szemébe néz, jól tudva, hogy e tekintet elbûvöli a grófot, s a gróf 3940 19| kimondhatatlan félelem csillog, amint tekintete az enyémmel találkozik. 3941 18| Gabi oldalról néz rám, és a tekintetében udvariasan, de határozottan 3942 15| árulásra õ már régen készült, s tekintve, hogy atyjának a Bakonyban 3943 16| tanulmányoztam a hangyaháborút, jó teleszkópom segítségével. A vörös hangyák 3944 10| nem hiszed? Hát idenézz. Teletöltök vízzel egy poharat, papírt 3945 8| talál. Elkeseredésében mi telhetett a juhásztól, tehát botjával 3946 1| tizenhat éves, hanem sok év telik-múlik és tudod, és sok zavaros 3947 16| bizonyára abbahagytam volna a témát, mert akkoriban még nem 3948 2| te vagy az Ágyútüzér, és teneked kell megvédeni Norvégia 3949 11| személyesen átírt a fiumei tengerészeti gimnáziumba, derítenék ki, 3950 16| különben pedig egy régebbi tengerészutam alkalmából, amirõl most 3951 16| Jólelkûen megmagyaráztam, hogy a tengeri rablók csak vitorláshajókat 3952 7| tornaünnepély indulójának a tenorját, amit betanult~»Fel hazánk 3953 15| és szárazon ragaszkodni a tényekhez.~Én Rogyákkal már 1898 szeptemberében 3954 19| riadtan lelapul, és kifut a tenyerem alól, be a konyhaszekrény 3955 7| csak hidegen megállapítom a tényt - Ön azonnal leültetett 3956 15| okiratokkal, az egész dolog nem tényvalóság. Biztosított azonban, hogy 3957 10| legyen a Nap - a szabad térben mozgó égitest. Nézzétek, 3958 14| lábam a levegõben kalimpál, térdem kifordul, csuklóm becsuklik, 3959 9| próbálok figyelni, hogy másra tereljem a fantáziámat. Kökörcsin 3960 19| láttán elfogja lelket? A teremtésit annak a nehéz fejednek, 3961 14| a helyen, ahová az Isten teremtette, hanem lehetõleg olyan helyzetet 3962 15| szívesen lát a Mária Terézia téren, ahol Singerrel „vésztanácsi 3963 4| üvegen át tanulmányozom a terepet. Kicsi öregember: szemüvegen 3964 20| Szûk környezetem csak kevés teret enged a szemlélõdésre, s 3965 15| tizenkettõkor szívesen lát a Mária Terézia téren, ahol Singerrel „vésztanácsi 3966 15| Zsemlyétõl, melyben becsületisten terhe alatt felszólított, hogy 3967 20| elbízza magát, úgyis eleget a terhemre van.~Bár, ismétlem, ez a 3968 15| folynak. A mozgalom egyre terjed, hogy a zászló igenis megvan 3969 4| Állatvilági Statisztikai Térkép közepébõl egy ötszög alakú, 3970 2| tussal Magyarország határát a térképen, hát most nem látni, hol 3971 2| még nem csináltam meg a térképet... Ceruzával megvan már, 3972 12| és kényelmesen, mintha a természet törvénye volna, hogy azért 3973 7| azt, jól tudom, zárkózott természetemnek köszönhetem - nem volt okom 3974 4| lássuk csak. Ez a tavalyi természetrajz, ötödik kiadás, lényegesen 3975 13| írtam a puskát, pedig nem is természetrajzból írtam, hanem németbõl. Annyi 3976 10| széndarabokat, amiket beleraktam. A természettudományokat kezdik görbe szemmel nézni - 3977 16| kérdezte, sõt a saját dolgaira tért, és elmondta, hogy náluk 3978 10| ezentúl.~Csupa izgalmas terv vagyok, mire hazaérek. Mert 3979 15| programról és radikális tervrõl.~Errõl az elhatározó eseményrõl 3980 16| viselkedéshez nemcsak roppant testi erõ és bátorság kell, de 3981 5| kimászik a padból: mint egy testõr, néma és mellékes dekoratív 3982 14| megy ki, hogy az emberi testrészek közül lehetõleg egy se maradjon 3983 6| tanár leül, és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz 3984 12| miért? Mit nyújtanak õk, mit tesznek, miért kell tisztelni õket? 3985 3| Nyelvszépségei, tudom, tudom: ma ez a tét, kettõ vagy semmi. Csak 3986 9| szépen eltrancsírozzuk a tetején. Ehhez mûvészi ösztön kell. 3987 5| magában a mértani haladvány tételeit. Tanár úr, én készültem, 3988 11| bizonyítványoddal, hibás tételek csúsztak bele. A bélyeghatósági 3989 6| mirõl van szó, látja a tételt „éppen úgy, mint akkor éjjel”, 3990 4| tárgyal tovább. Levegõ vagyok.~Tétován, percekig állok. Embertelen 3991 7| törvény és szokás szerint tette-e ezt - én azt akarom, hogy 3992 11| szüleiddel, miszerint sajnálatos tévedés történt bizonyítványoddal, 3993 11| a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgõsen 3994 11| ne haragudjanak ezért a tévedésért, az igazi bizonyítványt 3995 19| bizonyítsam neked, hogy mennyire tévedtél, hogy mennyire nem azért 3996 19| irányomban s mely vérszopó tigrisnek láttat engem, ezzel az érzéssel 3997 6| nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen 3998 18| visszautasítani, bármennyire tiltakozott szemérmem és szerénységem. 3999 14| miniszterelnök (a nevét szerénységem tiltja megsejtetni veletek), aki 4000 8| jellemezni, de azonban a Tiszát is és a „jó öreg kocsmáros”- 4001 3| van, az csak abból van, az tiszta sor. Ne ábrándozz, hanem 4002 3| mint tudjuk, klasszikus tisztaságban tartotta a nyelvet, szavai 4003 12| valami profán, cinikus, tisztátalan dolog van a világon; amirõl 4004 15| sok feltétel, amit mind tisztázni kellene, és e pillanatban 4005 2| vehet részt az elõadáson, tisztelettel Bauer Károly.~Bár ez nem 4006 18| már úgyis itt vagyok... tiszteljem meg az iskolát... és a többi... 4007 12| mit tesznek, miért kell tisztelni õket? Hiszen mûveletlenek, 4008 11| kicsit zavarban volt, és tiszteltette a papát. Kérlek, kedves