Fej.

1   11| mialatt odalenn a szanatóriumi hall homályában s odabent a koponya
2   12|        de õ már nem lát és nem hall, nekünk ront, rémülten hátrálunk,
3   13|     végre valami kellemeset is hall majd az ember.~- Hát, kedves
4   27|       nyakamba, összecsókol. A hall ajtajában ekkor jelenik