Fej.

 1    2|          esetleg színészekkel beszélni. Itt az ideje, hogy színpadi
 2    2|           mellékutca felé.~Mi az ördög, itt vonatok járnak, vagy valami
 3    3|              mosolyogva megjegyzi, hogy itt egy kis ellentmondás van,
 4    3|            észre lehessen venni rajtam, itt is általánosító elmélettel
 5    4|                 meg a sok közül, akiket itt vagy ott felfedezek, mirõl
 6    4|            érdekes idegorvossal, akivel itt ismerkedtem meg, együtt
 7    4| leghihetetlenebb, az se biztos, hogy én itt vagyok, vagy hogy ami itt
 8    4|               itt vagyok, vagy hogy ami itt van, az én vagyok - az is
 9    4|             lehet, hogy a kancsó víz ül itt a díványon, és én állok
10    4|            Szörnyû, szédítõ érzés, hogy itt tudok csak megkapaszkodni,
11    4|            látok.~Nem, nem, más baj van itt.~Az a baj, hogy nincs múlt
12    4|               fölényesen legyint. Nincs itt, drágám, se fülhurut, se
13    6|           egyéni, rendetlen, fenyegetõ. Itt, aki nem alszik, egyhangúan
14    6|             Kérdésünkre, hogy mit keres itt, fölényesen vállat von,
15    6|         Rablógyilkos, megfigyelésen van itt. Két hete nem eszik, mesterségesen
16    6|            ápolónõ nem tudja, miért van itt, úgy látszik, az osztályán
17    6|    arckifejezése.~- „Terminális”, ahogy itt mondjuk. Kevés napja van
18    7|             látok: egy szót se! ön most itt marad, nem mozdul, amíg
19    7|             Kezében zárt boríték.~- Na, itt a lelet, szerkesztõ úr.
20    7|              meg, tovább megyek. Mi van itt? Miért olyan esetleges,
21    8|            bólint gyorsan.~- Ugyan, már itt is vannak - no, és van folt
22    8|              Tehát sehol semmi jel...~- Itt volna talán ez a dizmetriás...
23    9|                 magam, ez nem az életem itt, ez egy délután, lehet,
24    9|              meg se kérdi, miért vagyok itt. Aztán a régi barát özvegye
25    9|                 én keresztül? De hiszen itt jön már Imre is... Szervusz.
26    9|               és vizeletvizsgálat lesz, itt vannak a palackok.~És kezdõdnek
27    9|                a lapokat pörgetem. Lám, itt a vége felé milyen egyszerûen,
28    9|                 a jópofa, D. Erzsi volt itt, sokáig várt, aztán ennyit
29   10|              változatosság kedvéért. De itt se izgul fel, bölcs egykedvûséggel
30   10|             akar, csak annyit tud, hogy itt akar valamit - harag nélkül,
31   11|                  hogy elvette? most már itt a kényszer... Morog az ambulancia
32   11|         kisasszony a telefont... Gyula? Itt Géza... a K. Frici ügye
33   11|               megoldáshoz szükséges. És itt van még Géza, szürke ruhában,
34   11|                 járt, most is azért van itt, mert Bostonban tanítványa
35   11|         leleteket forgatja az asztalon. Itt az agyfotográfia, a szemlelet,
36   11|                 a négy ember úgy, ahogy itt ülnek, mind a négyen szeretnek,
37   12|                rá, mi taszít úgy innen. Itt, ezen a lépcsõn álltam meg
38   12|              Nyugtalanul kérdezõsködöm: itt van-e még az az orvos, az
39   12|               aki megismer. Két éve van itt, egy felfedezését ellenõrzi,
40   12|               értelemgyakorlat? Hát már itt tartunk?~Itt bizony.~És
41   12|  értelemgyakorlat? Hát már itt tartunk?~Itt bizony.~És ettõl fogva görcsösen
42   12|              tessék, tessék besétálni - itt látható a véleményem rólatok,
43   12|              úgy, ahogy sikerült, ahogy itt áll most a bécsi utca szélén,
44   13|               meglátott (hopp, jó, hogy itt vagy, gyere csak fel a szobámba!),
45   13|             jutott eszébe.~- Ahá... hát itt a bûnös. Mondják, rólam
46   13|            anélkül hogy tudna róla - és itt, ezen az oldalon: én, aki
47   13|              Természetesen azért vagyok itt, hogy errõl beszéljünk.
48   16|         színpadon, nem is lehet, hiszen itt ül, helyemen, a páholyban,
49   16|          történt, különben mit keresnék itt New Yorkban? ahol most vagyok
50   16|            egzotikus ételeknek, amikkel itt Ankarában (mert Ankarában
51   16|            ásványokat és a fegyvereket, itt kell annak lenni, csak ne
52   16|                  Még egy kicsit õdöngök itt, ezen az érdekes óriási
53   16|                 bennfentes, húsz éve él itt, bízzam csak rá, õ jobban
54   17|                   Bitte die Fahrkarte”, itt se engednek ki. Ez ötször
55   17|                egy bolygót, most örökké itt fogok keringeni a központ
56   17|              Unter den Lindenen. Ha már itt vagyok. Át is vergõdünk
57   17|              szabad pályaudvar mindjárt itt van a hajóállomásnál. Ezen
58   18|                  az elsõ három hónapról itt beszámolni igyekszem. A „
59   18|              hoztam, megtudtam, hogy az itt csak formaság - udvariasan
60   18|            lámpa, kérdeznek és felelek. Itt aztán igazán „eset” vagyok
61   18|                Istenem, húsz órája élek itt, jaj, mégis milyen megnyugtató,
62   18|               mi lesz... szentisten, ha itt se talál semmit... Õ teljesen
63   18|                 óta már tudják, hogy ma itt leszek. Dénes mulatságosan
64   19|             háromig, esetleg tovább is, itt dolgozik keményen a vezetése
65   20|          ütköznek a fákon, a lombosodás itt késõbb kezdõdik. Ez hát
66   20|           átkozott kis batyu?~Miért van itt olyan hideg, nem fûtenek
67   21|               vagyok megint, már voltam itt. Felvételek készülnek. Hát
68   21|                 folyosó, lift, folyosó. Itt vagyunk megint, hallom,
69   21|         tarthatunk már -, mióta fekszem itt? Kezem-lábam teljesen el
70   21|                 is közölni. Végre én is itt vagyok, ha szabadna kérnem,
71   21|                Engem.~Igen, engem - ezt itt - és önök, uraim - voltunk-e
72   21|               Valószínûtlen, hogy ember itt feküdjék az asztalon, felbontott
73   21|        külvilágban - valószínûtlen hogy itt fekhessék élve -, valószínûtlen,
74   22|                 szegény nagyságos urat? Itt van inkább a Biblia, tessék
75   22|                micsoda sikoltozás volt! Itt lesz a Cini, lefogadom,
76   22|              elutazásom elõtt egy hétig itt voltam az emeleten, õ sejtette,
77   22|                 elõtt alig lesz vége... Itt hallgatóztam imént az ajtónál,
78   22|              fekszik az asztalon, és én itt olvasom. Te, mi az, hogy
79   22|             ebben az esetben? Te hülye, itt nincs „ebben az esetben”,
80   22|          utasait: Ladies and Gentlemen, itt vagyunk az Erzsébet-kilátónál.
81   23|              rögtön vége az embernek... itt meg... már mióta... egészen
82   23|                 temetett filmtekercset, itt jelentkezik. Tehát itt próbálom
83   23|                  itt jelentkezik. Tehát itt próbálom lerögzíteni.~A
84   23|                a tartalom. Kik vitáznak itt, kik veszekednek és követelõznek
85   23|            könyörögnek és fenyegetõznek itt, egymással, egymás hegyén-hátán,
86   23|                várni, elõbb ezeket kell itt elintézni. Nem, elõbb ezt,
87   23|            maguk nyavalyás belügyeinél, itt nincs most semmi más, tudnom
88   23|                 Mondom, hogy krizantém. Itt van, hát itt van az orrom
89   23|                 krizantém. Itt van, hát itt van az orrom elõtt, nem
90   24|                tizenkét napos szülésem. Itt fekszem, vasdoronggal leütve
91   25|               nem láttam meg soha. Most itt huhog, és nevet magában,
92   26|           barátunk feleségét, aki éppen itt tartózkodott Stockholmban.
93   27|          Saltsjöbaden. Tíz napja üdülök itt, a parkra nézõ földszinti
94   27|               kurta kis sóhajjal, ahogy itt szokták - aztán a folyosó
95   27|      tizenegykor még egész világos van. Itt is, a városban is, ahol
96   27|         boldogok. Igen, mindenki boldog itt, ezért járnak-kelnek és
97   27|          tikkadt szomjúsággal álmodozol itt a sziklafalon, már régen