Fej.

 1  Inc|   tudománynak, mely soha nem volt olyan ~türelmetlen a babonával,
 2    1|   épségben tartásáért nem kellett olyan keservesen harcolni, az
 3    1|    mesterségünkben nem érvényesül olyan egyszerûen a legfõbb gazdasági
 4    1|       hasznos-e vagy nem hasznos) olyan írónak, akinek nemcsak lírai
 5    1|          hogy írónak lenni nem is olyan könnyû dolog: hogy ez a
 6    2|   követelõzõ hang. Vonatdübörgés, olyan erõs, hogy elnyomja a valódi
 7    3|        iratszekrényt, amit tegnap olyan olcsón vettem, politúrozni
 8    3|         tiszta iskola, a tanítónõ olyan jóságos, a gyerek remekül
 9    3|           sapkát. Az agyhártyát - olyan, mint egy hajlekötõ háló,
10    3|    lehetetlen, hogy ez élõ ember, olyan mozdulatlanul fekszik, biztosan
11    4|       látogatok meg, visszamegyek olyan helyekre, ahol elõször se
12    4|           találom: a holttest nem olyan nagyon halott valami, mint
13    4|       ahogy analitikusok szokták, olyan „diagnózist” csinál, amiben
14    4|        baj, lehet káprázat, éppen olyan, mint a dübörgõ hallucinációk.
15    4|           halálom pillanata éppen olyan jelen pillanat lesz majd,
16    4|        Mert jövõ nincsen, ez csak olyan szólásforma.~~Az orvos,
17    5|        gondolok ezekre a napokra, olyan furcsának és érthetetlennek
18    5|          Meglep, hogy nem is megy olyan nehezen - a nikotinszomj
19    5|         nikotinmérgezés, nem megy olyan könnyen a dolog, a leszoktató
20    5|         amivel kinyújtom a kezem, olyan, mint az alamizsnát kérõ
21    5|          össze hátul a koponyám - olyan éles, percekre, hogy a lélegzetem
22    5|    éhgyomorra) egyszerre csak, de olyan hirtelen, mintha megcsömöltem
23    5|         semmi sem „létezik”, mint olyan, minden csak „szerepel”,
24    5|       szép arcélû, érdekes ember, olyan, mint egy moziszínész -
25    5|          Ezek közt aztán találtam olyan, nekem megfelelõ médiumot,
26    6|       magas tetejével különben is olyan, mint egy kopott divatjamúlt
27    6|          évvel ezelõtt. Hát azért olyan... Szegény...~- Jaj, már
28    7|           furcsa ötlet volt, hogy olyan ismerõs ez a...~- Ugyan
29    7|        van és a négy tünet együtt olyan megbízható, mint luesnél
30    7|            egész kicsi különbség, olyan friss és zöld, mint egy
31    7|         állítani.~De miért megyek olyan lassan?~Hiszen nekem most
32    7|         megyek. Mi van itt? Miért olyan esetleges, valószínûtlen
33    7| feliratokat, az ismerõs kirakatok olyan fájdalmasan újak és az egész
34    7|       életünkbe, nem az fáj, hogy olyan szép és hatalmas volt, amit
35    7|     elvesztettünk, hanem az, hogy olyan kicsi és értéktelen volt
36    7|          arckifejezésével, amivel olyan kedves ellentétben áll lobogó,
37    7|        ami szebben hangzik és nem olyan komoly: extra-szisztolé
38    8|   poshadnék még a homályban, ahol olyan jó, nem kell gondolni semmire.~~
39    9|   történik velünk három vagy négy olyan apróság, ami nemcsak arra
40    9|         Nini, hisz ez nem is lesz olyan kellemetlen kávéház, ez
41    9|       Délután kisüt a nap. Valami olyan jólesõ, békés nyugalom fog
42    9|     gondolni. Nekem minden percem olyan, mint nektek, ha a hatodik
43    9|   meglátom. Jó éjt.~~De hajnalban olyan heves hányingerre ébredek,
44   10|        sem kerüli el a figyelmét. Olyan, mint egy nagy pók, aki
45   10|    elhagyhatja az intézetet”. Ezt olyan mozdulattal nyújtja át,
46   11|          is megvannak) s színe is olyan sárgásfehér, mint a friss
47   11|      keményedés, velem született, olyan, mint apró hiba a magon,
48   11|    Egyformán fiatalok, de a naiva olyan bámuló tisztelettel beszél
49   12|        esik, mégis pár perc múlva olyan biztonságban kezdem érezni
50   12|         csomó lelet, bõrtáskában. Olyan vagyok, mint a katona, aki
51   12|      Megállapítom, hogy szobámban olyan magasan van az ablak, mint
52   12|        aztán keserves fáradsággal olyan reflexet produkálok, mint
53   12|       csodálatos ajándékot, amire olyan büszke volt, aki adta, ami
54   13|           tanítványáról, legalább olyan kitûnõnek tartja, mint önmagát,
55   13|            az egész mozgalmat egy olyan úr kezdte, aki halálos haragban
56   14|           beszélgetés furcsa. Bár olyan tartózkodó és közvetett,
57   14|         amik a kedves R. tanárnál olyan jólesõen nyugtattak meg,
58   15|      milyen igaz részvétet érzek, olyan igazat, mint õ velem! Igen,
59   16|        régi valóságból. És minden olyan felfokozott és mámoros és
60   16| ismételgetem, hogy Ankara egészen olyan, mint Velence... Biztat,
61   17|        nem lehet benne lefeküdni, olyan lesz tõle a fejem, mint
62   17|   természetesen sikerül, csak még olyan lábadozóféle leszek, tudod...
63   17|          a térdeimen és a kezemen olyan kefe lesz, mint a lábatlan
64   17|   Újjászületése, úgy látszik, nem olyan derûs és könnyelmû, mint
65   18|      kellene, hogy ha egyszer egy olyan agyvelõt, amiben daganat
66   19|         vagy mit tudom én - talán olyan sugárzáshoz valót, amit
67   20|          mintha magasabban volna, olyan tiszta és üde. Megfinomodott
68   20|        zavartalanul. Talán nem is olyan szörnyû... Megbízható, hûséges
69   20|          még egyszer és én már...~Olyan erõs nyilallás fut át, hogy
70   20|         mentegetõzzék, furcsa, de olyan jól éreztem magam, olyan
71   20|          olyan jól éreztem magam, olyan otthonosan, pedig ön délrõl
72   20|         ábránd is eszembe jutott, olyan távolinak és közönyösnek
73   20|          kis batyu?~Miért van itt olyan hideg, nem fûtenek ebben
74   21|           Ugye, hát ezért kellett olyan tapintatosan suttogni? Mint
75   21|           bensõséges emberi hang. Olyan udvariasan, gyöngéden, szinte
76   22|           olyasfélét dörmög, hogy olyan messze én úgyse hallom a
77   22|        felvételt készített... Épp olyan tökéletes neurológus, mint
78   22|       ismerni a nevet?... igazán? Olyan híres odakint? Akkor nyugodt
79   23|       most nyitva van, még nemrég olyan õrjítõ fájdalmat okozott,
80   23|  rémületbõl, hiszen nem is bánnám olyan nagyon, még örülnék is neki,
81   23|   érdeklik a kisebb hivatalnokok; olyan magabiztos, mintha odaát
82   23|         De nem lehet, a dolog nem olyan egyszerû, másról van szó,
83   24|          nem akartam mondani, épp olyan ostoba liba, mint a többi,
84   25|      rövid nyilatkozat és kérdés, olyan, mint egy hivatalos beadvány
85   25|           érzem az egészet, azért olyan rettenetesen nagy - a testem
86   25|        fejem tiszta és könnyû, és olyan irtózatosan fáradt vagyok,
87   26|         tudom én. Nem tudom, mért olyan sürgõs. Hiszen talán még...~
88   26|            Álljon fel és járjon.~~Olyan volt, mint egy álom, a bibliából.
89   27|     hangulataimmal bírok nehezen. Olyan érzékeny lettem, mint egy
90   27|      lettem, mint egy csecsemõ és olyan érzelmes, mint egy kis cseléd -
91   27|          félre kellett fordulnom, olyan szánalmas tekintete volt
92   27|          korláton, a kék vizekbe, olyan nyugodtan. Eleinte azzal
93   27|         le magam, hogy ez is csak olyan káprázat, mint mindig, ha
94   27|   nagyvárosban járok - csak azért olyan más, olyan valószínûtlen,
95   27|             csak azért olyan más, olyan valószínûtlen, olyan játékos,
96   27|         más, olyan valószínûtlen, olyan játékos, mert nem ebbe születtem