Fej.

 1    1|    furcsa, hogy ezt a regényt is akkor írtam, mikor betegségem
 2    2|          no hiszen, ha ötvenhat, akkor még ráérek befejezni a keresztrejtvénynek
 3    2|        Sõt valószínû, hogy éppen akkor gondoltam erre, mert jól
 4    2|          meg csodálkozva.~De hát akkor...~Odabent keletkezett a
 5    2|        hozzá rögtön, mert hiszen akkor ezt nem tudnám megállapítani.~
 6    3|          kötete jut eszembe, már akkor gondoltam rá, hogy hívõ
 7    3|        agydaganatban elpusztult (akkor hallottam elõször, hogy
 8    3|        fut végig a hátamon, mint akkor - milyen lelkes, lángoló,
 9    4|    magamat keresem”. Igen ám, de akkor ki az a magam és hol találom
10    4|          mint a kréta. De hiszen akkor...~„Gutaütés”, villan át
11    4|        víz fölött tartani magam, akkor a következõ pillanatban
12    4|   inkvizíciós kínpadnál. Ezt már akkor mondom, borzongva, mikor
13    4|        jelen pillanat lesz majd, akkor, mint a mostani, mikor meghökkenve
14    5|   szerelem idején lehetett. Mint akkor, most is valami tehetetlenségi
15    5|      forgatott nagyobb pályámon. Akkor a Nagy Ösztön formájában
16    5|      rendszerektõl. S mint ahogy akkor vadul és tágra meresztett
17    5|     határozottan emlékszem, hogy akkor pillanatig sem voltam megijedve,
18    5|       félek, sokkal jobban, mint akkor, mikor megtörtént. Aztán
19    6|         mond, ha álmában beszél, akkor is hazudik. Vigyázni kell
20    7|          utolsó perceimben, hogy akkor is gúnyoljon és gyalázzon: „
21    7|  Észrevettétek már, hogy nemcsak akkor hat idegenszerûen egy város,
22    7|      mikor elõször látjuk, hanem akkor is, ha utoljára sétálunk
23    7|    Beszéljünk másról. Errõl majd akkor, ha mutatsz nekem egy leletet
24    8|   végtagokkal, négykézláb: agyát akkor érte a sérülés, mikor a
25    8|          még sincs komoly baj, s akkor elmúlik az egész rossz álom.~
26    8|          volna folt az agyvelõn, akkor most megmondanád nekem?~
27    9|          még minden jóra fordul. Akkor hát - mi ez, mi ez? Ez a
28    9|       mit izgassam magam. Na jó, akkor gyerünk át a szemészetre.
29   10|         rádiót, ami még nem volt akkor. De váratlan tünetek jöttek,
30   10|          szavakkal végzõdött, az akkor divatos, borongós-pesszimisztikus-misztikus,
31   10|          a lipcsei csata, Móni?” akkor õ morogva hadarni kezd valamit,
32   10|         mûvészettõl, ügyvéd úr?” akkor õ mormogni kezd: „négyen
33   10|    visszahõkölõ áldozat látványa akkor is ördögi kacajra ingerli,
34   11|       hogy szólsz... de fél ötre akkor én is eljövök oda... ilyet,
35   11|        elfordulhatna a nyelében, akkor be lehetne hajlítani, átgörbíteni,
36   11|         P. zseniális diagnoszta. Akkor hát délután kimegyek a szanatóriumba,
37   12|           zavartan elhallgatnak: akkor hirtelen elhallgatok én
38   12|         makacs gyanú kínoz, hogy akkor kezdõdött a dolog, mikor
39   12|        ezt kimondtam - a gyermek akkor született, nem is akkor:
40   12|          akkor született, nem is akkor: attól, hogy megneveztem.
41   12|           az a kedvesnõvér, akit akkor láttam? Mikor kérdezõsködésemet
42   12|       kintornát tol utánam, csak akkor hallom nyikorgását, ha megyek:
43   12|           fölényes egészségesek, akkor meg pláne nem kár értem...
44   14|     Holnap már mi utazunk.~- Hát akkor majd ott... Hagyjon békén,
45   15|     berlini gyors, hálófülkével, akkor indul. Viszontlátásra, azaz
46   15|        ugyanis kár operálni. No, akkor nincs hiba. Nem tudom, honnan,
47   15|     munka után, éppen ott, éppen akkor, éppen annak szeme láttára,
48   16|          mámoros és dobogó, mint akkor, tizennyolc éves koromban,
49   17|    beszéltünk. Milyen friss volt akkor Németország, csupa hetykeség,
50   18|          a valóság kedvéért, ami akkor is valóság marad, ha történetesen
51   18|     Másnap reggel hatig aludtam, akkor bejött két fehér sapkás
52   18|     daganat van, megbolygattunk, akkor már ki kell vennem a daganatot,
53   19| tudományos könyveket ír, ezekbõl akkor még egyet sem ismertem.
54   19|         bécsi klinikán. Nevét is akkor hallottam elõször, mikor
55   19|     megjelenésére életemben: már akkor és ott és magamtól ráeszméltem.
56   20|      világomban szükségem lehet. Akkor hát... ami hátra van...
57   20|      hogy látni fogom egyszer, s akkor felismerem megint... Meg
58   20|          pontosan? Hát gondolom. Akkor hát Isten vele... nem, nem,
59   20|         amióta az eszemet tudom. Akkor nem tudtam volna megnevezni -
60   20|   keserveit olvasnák fel.~De hát akkor mi vert úgy le, mégis -
61   21|         munka volt - azt mondtam akkor: elõkelõ szálloda konyhacsarnokában
62   21|        éjjeliszekrény fiókjában, akkor eszméleten vagyok. Nem,
63   21|          nem volt természetes... akkor... ötezer méter magasan...
64   21|         meztelen agyvelõmet.~~Ez akkor lehetett, amikor Olivecrona
65   22|   bocsánatkérõen mosolyog rajta, akkor már benne lehetett a daganat.
66   22|         jelent. Úgy - hát hiszen akkor ezentúl nem úgy kelt õt
67   22|     igazán? Olyan híres odakint? Akkor nyugodt vagyok.~*~A Szvetenay
68   23|             csak elaludni nem... akkor végem van.~~A ködfátyolképrõl,
69   23|        Igen, tanár úr, tudom, de akkor legurulok ebbe a sötét szakadékba,
70   23|          Csendben kell maradnia, akkor megnyugszik. Csendben kell
71   23|       tudom most eldönteni, hogy akkor eszméletemen voltam-e még.
72   25|       vaksötétbe borulhat a táj, akkor nem látom többé egyetlen
73   25|          a tanár határozottan. - Akkor ennek most véget vetünk,