Fej.

 1    2|           tudom, kié - elfelejtett valaki a gyermekkorból, akit halottnak
 2    3|           mert ahhoz, hogy például valaki rászánja magát egy ilyen
 3    7|          ehhez semmi kedvem sincs. Valaki dörömböl bennem gúnyosan
 4    8|        kombinálnak. És valahol van valaki, nem tudom, ki lehet az,
 5    9|           fülkébõl halkan füttyent valaki: Ernst Ottó barátom, a kalandozó
 6   11|       vagyok Pesten... Rémes, hogy valaki ezt csinálja... Hogy lehet
 7   11|         ezt csinálja... Hogy lehet valaki ilyen... két hete tudja,
 8   13|   készüléket ágyamba, eszembe jut, valaki mondta, mennyire sajnál,
 9   13|            Megértettem, tanár úr.~~Valaki bekopog. Jöhetünk már? Igen,
10   15|      cinizmusnak tekintették, hogy valaki kalapskatulyával kísérje
11   16| gondolkodni, ne suttogna mellettem valaki, a páholy sötétjében, makacsul
12   16|     Lopakodva nézek körül, látja-e valaki, beleereszteném a csatornába.
13   17|         bennünket. Jó is, hogy van valaki. Utálatosak ezek a bécsi
14   17|           Most persze jó volna, ha valaki felolvas, nem kellene gondolkodni.
15   17|     engedelmeskedik, de nem nekem. Valaki másnak, aki belém bújt.
16   20|            s elõbb, jól hallottam, valaki felkattantotta a villanyt.
17   20|   feketeségbe? Valami, vagy inkább valaki, nem lehet tudni, kicsoda,
18   21|         levegõn.~Suttogás, léptek. Valaki oldalt fordít. Rögzítik
19   21|          megint, arcom a vályúban. Valaki vastag ragtapaszokat nyom
20   22|       Erzsébet-híd.~*~A villamoson valaki fejét csóválja. Kérem, ezt
21   22|    részletesen akar tudni mindent. Valaki azt is megkérdezi tõle,
22   22|         nem új, már Bécsben rájött valaki.~Egy kedves hölgy, idegenvezetõ,
23   22|       eszik, a küszöbre kuporodva. Valaki újságot olvas fel, hangosan,
24   25|           úgy hat rám most, mintha valaki betörés után leltárt csinálna
25   25|         azért várok, feszülten. Ha valaki bejön, nem mozdulok, fekszem
26   27|        amit a szerencsegépen nyert valaki, a folyosón.~Ebéd elõtt