Fej.

 1    1|       amit a valóság produkál. Ám illemen és hasznosságon
 2    2|  titokzatos közmondáshoz.~Igen ám, de egy perc múlva megindult
 3    3|       zsidógyereket nem szabad ám bántani!” Jól van informálva.~~
 4    4|         magamat keresem”. Igen ám, de akkor ki az a magam
 5    8|      is tanult, hittanórán. Az ám, emlékezetes részhez jutottunk
 6    8|       sikereket értek el... az ám, ha nincs daganat...~Felriadok:
 7    9|       még senki se telefonált. Ám Bécs jut eszembe, meghökkenek,
 8    9|     ebéd után elvesztem ugyan, ám néhány kedves, vidám ismerõs,
 9    9|        kifogásokat keresni. Az ám, ha az ember élvezni tudná
10    9| Megjegyzem, igazad van. Hoztam ám egy kis pálinkát meg finom
11   10|   hallja, szégyenkezve kicsit, ám jóakarattal, sebesen odamorogja
12   13|    embereket.~~Mert nem vagyok ám egyedül. Látogatók serege
13   13|        férfinak képzelem. Igen ám, de hiszen ez mind afféle
14   16|      mindig visszatér rá, igen ám, de nem hasonlít az ezredesre,
15   16|    mégis az Alhambra lehet, az ám - milyen sajátságosan van
16   16|        csomóba verõdik... Igen ám, az atlasz megvan, de hová
17   16|      beengednek, látni fogom - ám az ajtó nem nyílik, Vedres
18   17|      igyekszem a kijárat felé, ám meg kell értenem, hogy egyedül
19   18|      no persze, puding. Puding ám, de halból és közepén az
20   19|     valóságban is kitalálták), ám egy szkeptikus barátja bebizonyítja
21   25| hátrafordítástól fáj a nyakam. Ám bûvös fényét látni a mezõkön,