Fej.

 1    3|         hátsó részén keletkeznek. Magamban elhatározom, hogy ma, az
 2    3|      bírták, fölényesen mosolygok magamban, lám, mennyivel edzettebb
 3    3|      életemben élénken igyekeztem magamban külön tartani ezt a kettõsséget,
 4    4|          a doktorátust” - mondtam magamban gúnyosan, Imre barátomra
 5    5|        kezdek.~Lehetetlen, mondom magamban, ez valami tévedés, hiszen
 6    6|  szabályosakat lélegzem, szûkölve magamban, hogy el kell kerülnöm az
 7    7|      jöttem. No lám, bosszankodom magamban, megrögzött orvos-látogató
 8    7|           meghökkenve konstatálom magamban, hogy örülnék, ha luesra
 9    7|    egyszer, fiatalon, felfedeztem magamban, nevén neveztem, énke, aki
10    8|      Jackson-epilepszia, bólintok magamban, ahogy tovább megyek: ezt
11    8|  körülöttem. Semmi, semmi, mondom magamban, és túlzottan, szinte támadóan
12    9|        szigorló.~„Bravó” - mondom magamban elismerõen, és rögtön utána
13   20| kicsúszott alólam. Hiába kerestem magamban szép szavakat és hangulatos
14   21|       szeretnék. Lihegve biztatom magamban a tanárt, a rombolás dühe
15   24|    forrása. Megszoktam; hogy csak magamban bízhatok, de mivel a naptár
16   25|          közben. Miután kimentek, magamban elismétlem a kérdést, aztán
17   25|         játékot, amit kiterveztem magamban, amirõl csak én tudok.~~
18   26|          eszembe, és félhangosan, magamban szavalva, izenem Olivecronának:~