Fej.

 1    8|             sürgetõen.~- Te vagy az, Gyula?~- Parancsolj.~- Kérlek
 2    8|         vagyunk.~- Kérdezek valamit, Gyula.~- Parancsolj.~- Ha volna
 3    8|             Nevetek.~- Nem gondolod, Gyula, hogy második válaszod némiképp
 4    9|       kecskerímet komponálok a másik Gyula részére. Különben is mi
 5   10|               percekre megáll. Havas Gyula utolsó napjait ábrázolja
 6   10|       Árpádnak is tetszett, de Havas Gyula nem írt több verset. Elõbb
 7   10| arcrángatózása volt és szegény Havas Gyula furcsa fintorokkal igyekezett
 8   11|            hiszen valami van vele... Gyula futólag említette... csak
 9   11|             kisasszony a telefont... Gyula? Itt Géza... a K. Frici
10   11|         Gyulának hívnak, Szórakozott Gyula és Szabatos Gyula, a drágák -
11   11|        Szórakozott Gyula és Szabatos Gyula, a drágák - az egyik mindig
12   11|             a tárgyalás. Szórakozott Gyula fejét forgatja, tûnõdik.
13   11|          forgatja, tûnõdik. Szabatos Gyula a már tegnap pontosan összegyûjtött
14   11|       magánszorgalomból. Szórakozott Gyula csak a részletekhez szól,
15   11|        bánatos esti szellõ. Szabatos Gyula vérfagyasztóan udvarias
16   11|                   sóhajt Szórakozott Gyula - lesz-e annyi pénz, ha...~-
17   11|               mondja kurtán Szabatos Gyula -, az elsõ elintézése után
18   11|           felháborodásában.~- Halló, Gyula, de örülök... Üljünk félre... -