Fej.

 1    4|       vagy ott felfedezek, mirõl ismerem meg?~~Egy délelõtt minden
 2   13|    megszorítja a kezemet. Honnan ismerem én ezt a nem gyöngéd, határozott,
 3   15|          hogy az arcokat se igen ismerem meg, csak ha egész közel
 4   15|        el, ne szégyelld! Ó, hogy ismerem ezt az ásítást! szüntelenül
 5   16|       láthatom, kétségtelen, jól ismerem - „A király gyümölcsöskertje”,
 6   16|         az érettségi biztost nem ismerem. Szerencsére eszembe jutott
 7   17|     traverzek vasvilága - honnan ismerem? igen, igen, Whistler grafikáin
 8   18|      amiben a német „Augen” szót ismerem föl. Kezdõdnek hát elölrõl
 9   19|                 OLIVECRONA~Arról ismerem meg, hogy õ lép elõször
10   19|             igen, igen... honnan ismerem én ezt az embert?~~És most
11   20|         Hamsun regényeibõl magam ismerem fel a várost, tájékozódom
12   21| sebességgel berregni kezd rajta. Ismerem a hangot. A hajamat nyírják.
13   21|            Csak õ lehet, bár nem ismerem meg a hangot, soha azelõtt (
14   24|       formáiról... Én nem nagyon ismerem - csak azt szeretném hozzátenni...
15   25|    derült. Ideutazásom révén jól ismerem a tájat, el tudok igazodni,
16   25|       jön be, nem Olivecrona, de ismerem, csak nem tudom a nevét.
17   26| visszhangzik bennem. Eleinte nem ismerem ki magam, tulajdon lelkemben.