Fej.

 1    3|    lassan, lábujjhegyen kiment a sötét terembõl. Csakugyan, elég
 2    5|      közömbös Dunában, vergõdöm, sötét van, nem látom a partot,
 3   10|    berregni kezd a leadógép, s a sötét nézõtér kínlódva figyeli
 4   12|         nyávogok. Apám integet a sötét ajtóból, szájára mutatva,
 5   17|         szöktettem meg férjétõl, sötét öltözõkön és süllyesztõkön
 6   21|          Lila fény villan, aztán sötét lesz, aztán megint világos.
 7   23|        de akkor legurulok ebbe a sötét szakadékba, lábaimnak nincs
 8   24|      találtam rajta, hogy megint sötét van, illetve hogy megint
 9   24| bólintott.~Tizenkétszer lett így sötét és megint világos, s én
10   25|          A többi hosszú, hosszú, sötét, egybefolyó álom. Egybefolyó,