Fej.

  1    1|               indiszkréciót.~~És most még valamit.~Fenti sorok az
  2    2|            hiszen, ha ötvenhat, akkor még ráérek befejezni a keresztrejtvénynek
  3    2| nyugtalanított a dolog, továbbmentem, még kedveltem is e rejtelmes
  4    3|   elméleteimet csempészem be, amikrõl még senki sem tud, kipróbálom
  5    3|         koromban, de valóságban ilyet még nem, feszülten figyelek.
  6    3|                elég rémes ez a mûtét, még ábrában is, már csak öten
  7    3|         kérdésekrõl is beszélgettünk, még készülõ érdekes szakkönyvének
  8    4|               s ami a legnagyobb baj, még fordítva sem használható.
  9    4|                mint húszéves korában, még arcban is megfiatalodott.
 10    4|             forduló természet vagyok, még ma is hiszek a korlátlan
 11    4|             rossz ruhája a léleknek.~~Még másnap is, kora délután
 12    4|              és mégis van valami, ami még sohasem volt, illetve nincs
 13    4|             Elpattant egy ér valahol. Még azt is megállapítom, hogy
 14    4|               egész eddigi életemnél. Még csak a felében vagyok ennek
 15    5|          elején (valahol tanultam is) még fokozottabban szoktak jelentkezni
 16    5|           kávéházból. Kint, az utcán (még hûvös van, jót tesz a levegõ)
 17    5|          biztatóan mosolygok rá, néha még mondok is egy-két szót,
 18    5|               a kávéházba. A társaság még ott ül, pillanatra elhallgatnak.
 19    5|             ugrom ki az ágyból, s bár még nem hiszem, hogy a gyalázat
 20    6|           Átugorja a nyarat, ami soha még nem hozta be neki költségeit,
 21    6|            undorodom a nyilvános, hát még utcai szerepléstõl. A roham
 22    6|                már az ajtónál van, én még mindig ott állok egy ágy
 23    7|               is utaztunk. Cini ugyan még szeretett volna maradni.
 24    7|            aztán megmondják a többit. Még sok vizsgálat lesz. Talán
 25    7|           sietek, alázatos szolgája.~~Még a lépcsõházban feltéptem
 26    7|                a daganat eltávolítása még a mai nem kedvezõ statisztika
 27    7|              tekintetbe véve, sajnos, még mindig hetvenöt-nyolcvanöt
 28    7|              mennem? Igen. Ebéd elõtt még felszaladok a szerkesztõségbe,
 29    7|             nyilatkozol-e végre? vagy még most is halogatni akarod
 30    7|          Parancsolj.~Elolvassa, aztán még egyszer kezdi olvasni, megnézi
 31    7|        egyszer kezdi olvasni, megnézi még egyszer a nevet, amire a
 32    8|             amiket nem tud kifejezni, még jajgatással se, mint az
 33    8|           hencegésbõl baj lesz.~Talán még el lehetne felejtetni az
 34    8|                lehetséges, ugye, hogy még sincs komoly baj, s akkor
 35    8|            bármily szívesen poshadnék még a homályban, ahol olyan
 36    8|           agyvelõn?~- Nincs. Különben még jobban is megnézzük...~-
 37    8|              egyszer nincs, mért kell még jobban... Különben, ha nem
 38    8|               ez a dizmetriás... ezen még gondolkodom... Holnap mindenesetre
 39    9|        bosszant, sérti hiúságom, hogy még senki se telefonált. Ám
 40    9|        Különben is mi minden történik még, maga a vizsgálat százfélét
 41    9|           bármi derül ki, sok idõ van még gondolkozni, határozni,
 42    9|        magához, tüdejével van valami, még két hetet kell feküdnie.
 43    9|           ügyekben telefonálgatok, de még senki sincs a helyén. Fél
 44    9|               kérdésekre. „És mit lát még?” „Tapogatásra a hasizmok
 45    9|       szeretnek, nem haragszanak rám, még minden jóra fordul. Akkor
 46    9|               A három nap alatt, amit még a klinikán töltök, egyszer
 47   10|               épült óriási palotában. Még nem tudják, hol vagyok,
 48   10|              gyorsan csengessek, amíg még van idõ. De egyszer se csengetek,
 49   10|           szõrcsomót, apró csontokat. Még tréfálkoztunk: talán új,
 50   10|             feltaláltuk a rádiót, ami még nem volt akkor. De váratlan
 51   10|               mûveltsége csorbítatlan még most is. Közvetlenül ez
 52   10|              mindjárt, gyorsabban, de még óvatosabban folytatja fal
 53   10|             eszébe jutott a dolog, és még egyszer megkérdezte tõle:~-
 54   11|         közvetve s nagyon hézagosan s még így is csak rövid ideig
 55   11|              a dióbél fél gerezdjére (még a kanyargós rovátka-utak
 56   11|               mûtétre gondol, amilyen még nem volt... az oldala is
 57   11|     megoldáshoz szükséges. És itt van még Géza, szürke ruhában, mint
 58   11|       jelentései - végleges diagnózis még nincs, a fõdologra nézve
 59   11|               vizsgálat... Küldjük el még egyszer R.-hez?... Fázik
 60   12|              kérdezõsködöm: itt van-e még az az orvos, az a titkár,
 61   12|              akinek hivatalos ítélete még nem érkezett le, de már
 62   12|               veszik elõ, meg tudom-e még különböztetni a fokhagymát
 63   12|            krank - nevetséges! Hiszen még nincs diagnózisom! mi köze
 64   12|             húzódik össze. Meddig tud még összehúzódni? Számolom a
 65   12|              Számolom a roppanásokat. Még kettõ volt azóta, hiába
 66   12|             Három perc elmúlik. Utána még tíz, ekkor nyugodtan elteszem
 67   13|   meghallgassam, kiderül, hogy ítélet még nincsen. Kupolaformán, mintegy
 68   13|               Imádom ezt a mozgalmat, még ma is hálás vagyok nekik
 69   13|               és jók és tapintatosak, még arra is gondjuk van, hogy
 70   13|            kell? Kiadóm elõzékeny, de még effélérõl egyelõre nem volt
 71   13|           Beszéltem a miniszterrel és még másokkal... (Kiderül, anélkül
 72   13|           esetleges” feltevés. Hiszen még nem volt határozott utasítás,
 73   13|       különösebben kellemetlen tünet, még ugrató tréfára is kedvem
 74   13|            felemeli a kezét, mint aki még nem fejezte be.~- Pardon.
 75   14|               adatokat illetõen. Soha még nem láttam orvost, aki a
 76   14|            lehetnek közös képzeteink, még érzelmi vagy kedélyi területen
 77   14|             eszembe: titokzatosabban. Még azokat a bólintásokat, hümmögéseket
 78   14|                 Majd holnap elmegyek, még nem utazik el.~- Holnap
 79   15|       Hivatalos diagnózis és javallat még nincsen, de már senki nem
 80   15|            jónak bizonyul poggyászom, még egy koffer kell csak és
 81   15|          pártra oszlott a társadalom, még ma is vannak, kik emlegetik.
 82   15|          vonva valakinek, aki a minap még mindig szemrehányóan felemlítette
 83   15|               hát ezért mondta”, vagy még rosszabb esetben, „hogy
 84   15|               hogy nem errõl van szó. Még most sem értem mitõl, honnan,
 85   15|             Kezében az irat. Nem adja még oda, leteszi az asztalra,
 86   16|             is emlék, az a múlt volna még egyszer. De nem is hangverseny,
 87   16|             azt észrevettem volna. És még jó is, hogy mezítláb vagyok,
 88   16|              puha, gumiszerû anyagra, még nem lehet nagyobb, mint
 89   16|          nyelv, Reviczkybõl szavalok, még énekelek is érzelmesen.
 90   16|          letépem a feredzsét... aztán még beszélgetünk egy ideig,
 91   16|                nini, hát mégis megvan még a herbárium, amire oly büszke
 92   16|               bonyolult, színes képe, még a lüktetését is látni, milyen
 93   16|               kell néznem, így, mikor még él, és ajkait görcsösen
 94   16|             nem kell az arcába nézni! Még egy kicsit õdöngök itt,
 95   16|             talán tehet valamit, hogy még ma... de mégis érzem, hogy
 96   16|      kiszabadult a vonzás körébõl?~És még sok más város és vidék és
 97   17|       Kábultan, kóvályogva cihelõdöm. Még három óránk van, pont kilenc
 98   17|            fia -, tudom, hogy odafent még nem vagyunk túl a télen.
 99   17|             jégeringet kell venni, ha még van nyitott bolt, már tegnap
100   17|          emlékszel? Tudod, nem leszek még egész jól, de a mûtét természetesen
101   17|           természetesen sikerül, csak még olyan lábadozóféle leszek,
102   17|             nehezen fog menni, érted, még nem leszek egész jól, mint
103   17|         túlzott volt. A borotválkozás még sikerül valahogy, de aztán
104   17|                szeretnék végigsétálni még egyszer az Unter den Lindenen.
105   17|           többnyire fenyõ, de itt-ott még hó kandikál a halmokon.~
106   17|          csatornák közt futottunk. És még egy szikrázó torony is felvillan,
107   18|               formákat elég jól látom még, képzeletem megtölti õket,
108   18|            vakultam. Amit látni vélek még afféle álomszövedék csak,
109   18|             fiatal orvos nyilván soha még a nevem sem hallotta. Nem
110   18|                Egy arcizma se rándul, még csak a szájába se harapott,
111   18|              nem kell újra tölteni... még egy felvételt kérek, félóra
112   18|             ötéves koromban tettem... még az is jólesik, hogy az erélyes
113   19|            következtet. Hátha egy új, még ismeretlen szerv elsõ, primitív,
114   19|           könyveket ír, ezekbõl akkor még egyet sem ismertem. Sikereit
115   19|          mûfaj, nemcsak beállítás, de még kompozíció szempontjából
116   19|         történhetett volna. A valóság még jelképesen is jobban tudta,
117   20|          vakság. Az utolsó fény, amit még láttam, tompán és bizonytalanul,
118   20|             megint... Meg fog jelenni még egyszer és én már...~Olyan
119   20|               délután. Valami, aminek még soha nem voltam híján, amióta
120   20|          kinyitni! Errõl a jelenetrõl még egy hét múlva is azt hittem,
121   21|           szám díszeleg fölötte, hogy még vakon is ki tudtam betûzni.
122   21|               szalad be a koponyámba. Még átvillan rajtam: a villamos
123   21|               Szóval - maga a lékelés még hátravan.~Soká, nagyon soká
124   21|            fotografálnak. Meddig tart még? Néha egész alakokat pillantok
125   21|          látok az arcom alatt, feneke még üres. Rándul két kezem és
126   21|                most a csigolyát, úgy, még egyszer, fogd meg erõsebben,
127   21|          bevallom -, hogy meddig tart még ez a puha, lucskos kotorászás.~
128   22|              hullámfürdõ is megnyílt, még kevesen vannak, a kedves,
129   22|              milyen vidáman csúszkált még õsszel innen - az a huncut
130   22|    szerkesztenie, ha szerencséje van, még le tudja adni Mussolini
131   22|              a hirdetõoszlop órájára: még nincs vége, a délutáni lapban
132   22|          Szóval, délután... mi is van még? Igen, az úszók, a bécsi
133   22|            modern hírszolgálat, mi? Õ még ott fekszik az asztalon,
134   22|          visszatérek, meg is mondja. (Még betegen feküdtem, mikor
135   23|                KRIZANTÉM~Mennyi lehet még hátra? Kezdek nem odafigyelni,
136   23|              most egy szót sem (elõbb még zavart), talán csak nem...
137   23|     skatulyában, ami most nyitva van, még nemrég olyan õrjítõ fájdalmat
138   23|               is bánnám olyan nagyon, még örülnék is neki, csak figyelmeztetésképpen,
139   23|       figyelmeztetésképpen, hogy most még élek, vigyázzanak, hagyják
140   23|              hogy az idõzavar (amirõl még beszámolok) éppen most kezdõdött,
141   23|            nincs támasztéka. Türelem, még tartania kell magát. Igen...
142   23|       biztosan tudom, hogy harmadszor még hallottam a kérdést. És
143   23|           akkor eszméletemen voltam-e még. De valószínû, hogy már
144   23|            remegtem, hogy meddig tart még. Zsibongó, jólesõ közöny
145   23|            ellenõrizni, hogy megvan-e még, azért tolták ide, az orrom
146   24|       módszerét választottam, akiknek még órájuk sincs: világosság
147   25|        megforgattam, hogy megvannak-e még a hozzá tartozó képzettársulások:
148   25|        megmondani, hány napot élhetek még?~Mindig semmitmondó válaszokat
149   25|              Beethoven meghalt, de én még élni fogok. Lassan, akadozva
150   25|        szintén nagyon elõzékenyen, de még lesz belõle.~A kis mûtét
151   26|         szûkszavú, siet, szórakozott. Még a tartalmában hízelgõ nyilatkozatban
152   26|            olyan sürgõs. Hiszen talán még...~Összeszedem magam. -
153   26|            szenvedélyesen. Ellenkezni még nem mertem, míg nem hihetek
154   26|        lelógathassam a lábam, de erre még nem kaptam engedélyt. Délben
155   26|      megértvén, hogy a jókora betûket még nagyítóval se látom már.
156   26|    következõket üzenem a vikingnek.~S még kissé akadozva és vontatottan,
157   26|      kíváncsian nézett megmentõire... még mosolygott is csodálkozásukon...”~„...
158   27|          megértsen.~~Este tizenegykor még egész világos van. Itt is,
159   27|         kalandját ismered, és nyomait még láthatod rajtam.~Nini, kis
160   27|               s akik azt hitték, hogy még mindig a víz színén szalad
161   27|               a múlt század közepén s még régebben, egy ember, akinek
162   27|              utam.~ ~.oOo.~ ~ ~ ~   * Még egyszer hangsúlyozom a mai