Fej.

  1  Inc|            tudománynak, mely soha nem volt olyan ~türelmetlen a babonával,
  2    1|            megfordítva. Talán nagyobb volt a kereslet? A mi mesterségünkben
  3    1|             Úgy látszik, mégis igazam volt, mikor egy tetszetõs rapszódiámban
  4    2|             fel voltam izgatva. Ennyi volt a közmondásból: „Aki...
  5    2|          derülni, hogy régebbi keletû volt), de annyi bizonyos, hogy
  6    2|               ez? Határozott dübörgés volt, erõlködõ, lassú csikorgás,
  7    2|            vontatnak.~Talán teherautó volt. Visszatértem a titokzatos
  8    2|             koromban láttam: gõzvonat volt, a Baross utcán közlekedett,
  9    2|        Erõsebb hallucinációm soha nem volt, érthetõ, hogy az elsõt
 10    2|              rejtelmes hangot. Ez más volt.~Erõszakos, lármás, követelõzõ
 11    3|           eszembe, aki huszonkét éves volt, mikor valami agydaganatban
 12    3|           rajongó, nagyszerû tehetség volt! Milyen furcsa volt arra
 13    3|          tehetség volt! Milyen furcsa volt arra gondolni, hogy most
 14    3|            carotis nevû ütõér izgalma volt. Eszembe se jutott párhuzamra
 15    4|               amiben szemeteslapátról volt szó. Hazamenet jó hangulatban
 16    4|               valami, ami még sohasem volt, illetve nincs valami, ami
 17    4|              nincs valami, ami mindig volt, mióta élek, és eszméleten
 18    4|        lõnének. Nahát, súlyos tévedés volt. Az igaz, hogy csak egy
 19    4|              halálra.~Nagyon utálatos volt. Vagy talán csak azért,
 20    5|            kalandnál, úgy tudtam, nem volt halálfélelmem, mint az elsõnél,
 21    5|     eszméletzavaromnál is az ijedtség volt nagyobb, mint a tényleges
 22    5|           tartotta: fejfordításom egy volt miniszterelnök mozdulatára
 23    5|                ócska, primitív masina volt, békebeli. Mire a levegõbe
 24    5|          leletet kérni, egyébként nem volt hajlandó nyilatkozni. Bosszantott
 25    6|        özvegyét is, szerelmi házasság volt.~Ürügerincet ebédelünk a
 26    7|               Emlékezhetne rá, hiszen volt félévig orvostanhallgató
 27    7|           most se... egy furcsa ötlet volt, hogy olyan ismerõs ez a...~-
 28    7|           korszakának, ez a lépcsõház volt az utolsó stációja.~~H.-
 29    7|           hogy olyan szép és hatalmas volt, amit elvesztettünk, hanem
 30    7|             olyan kicsi és értéktelen volt a gyermekkor, amibõl táplálkoztunk
 31    8|   félálom-világnak ígérkezett, nem is volt rossz ebben a minõségben.
 32    8|               rólam a tekintetét.~Kár volt szólni, kár volt szólni,
 33    8|      tekintetét.~Kár volt szólni, kár volt szólni, ez borzasztó. Riadtan
 34    8|              az, nem beszéltél?~- Nem volt senki a telefonnál.~- Hiszen
 35    9|            utol a kis társaságot, nem volt menekvés, átölelték egymást
 36    9|              utolsó napjaiban már nem volt magánál: a havas förgetegben
 37    9|      szobámban, ez a jópofa, D. Erzsi volt itt, sokáig várt, aztán
 38    9|               ilyen ritkás szemöldöke volt?~Felriadok, elhûlve, ámulva.~-
 39    9|        kérdése logikus, orvosi kérdés volt. Sajnáltam. Számomra sokkal
 40   10|              tehetségû, rajongó költõ volt és nekem elfogult hívem:
 41   10|         logikánkban és képzeletünkben volt valami rokon. A harctérrõl
 42   10|     feltaláltuk a rádiót, ami még nem volt akkor. De váratlan tünetek
 43   10|            maga referált naponta. Nem volt túlságosan kétségbeesve,
 44   10|       túlságosan kétségbeesve, fiatal volt, a kíváncsiság erõsebb volt
 45   10|           volt, a kíváncsiság erõsebb volt benne a félelemnél, és különben
 46   10|        hatásos?” Igen, a vers hatásos volt, közös barátunknak, a csodálatosan
 47   10|    mozdulatlanul feküdt, alsó ajka el volt fordulva, mintha nevetne -
 48   10|         nevetne - és csakugyan nem is volt rosszkedvû, erõlködve és
 49   10|     barátunknak ideges arcrángatózása volt és szegény Havas Gyula furcsa
 50   10|      ravatalon láttam csak, borzasztó volt az arca.~~Nem bírom tovább
 51   10|              ki, két tanárváltozás is volt azóta. De Móni nem változott,
 52   10|             de ez se jellemzõ. Ügyvéd volt, ezt mindenki tudja, némelyek
 53   10|          Például azt kérdezik, „mikor volt a lipcsei csata, Móni?”
 54   10|                Vagy azt kérdezik, „mi volt Wagner Richard fõ követelménye
 55   10|    sztaniolpapírt, amiben a csokoládé volt: gondosan összehajtogatta,
 56   10|           tehát faggatni kezdte:~- Jó volt a múltkori teasütemény,
 57   10|              általános választójogról volt szó, de mellékesen azért
 58   10|          mellékesen azért az is benne volt, hogy a teasütemény jó.~
 59   11|            város felé. A gyerek lázas volt reggel, torkát fájdította,
 60   11|              gondolta volna, soha nem volt semmi baja... szervusz,
 61   11|               se megy, ami bombasiker volt, gyapjúból... az az író
 62   11|               gondol, amilyen még nem volt... az oldala is éles volna,
 63   11|                  igen, ez nagyon szép volt... ezt izé... meg kellene
 64   11|             mert Bostonban tanítványa volt az említett professzornak,
 65   12|          akinek az arca mégis ismerõs volt... mi van vele? Kicsoda?
 66   12|        emlékeznek... Ebben a teremben volt? melyik ágyon? a harmadikon?
 67   12|              legismertebb humoristája volt. Orvosi dolgokról szó se
 68   12|              mint ezekben a pincékben volt, s a jámbor ápolókat átlátszó
 69   12|       dolgokat kezdenek, ez eddig nem volt. Szaglásomat veszik elõ,
 70   12|              megkérdezik, tudom-e, ki volt Napóleon?~Mi ez? Intelligencia-vizsga?
 71   12|                tüneti kezelés”. „Elég volt a tüneti kezelésbõl, le
 72   12|               halni?... ha csak ennyi volt az egész... ezért nem volt
 73   12|            volt az egész... ezért nem volt kár, igazán... és ha csak
 74   12|         ajándékot, amire olyan büszke volt, aki adta, ami ennyit ért
 75   12|               roppanásokat. Még kettõ volt azóta, hiába vettem be háromszor
 76   13|             mindegy, fõ, hogy jó írás volt. Hát mi jót hozott?~- Volna
 77   13|            még effélérõl egyelõre nem volt szó, és a pesti tanárral
 78   13|              feltevés. Hiszen még nem volt határozott utasítás, majd
 79   13|              a szürke zsiradék, ma se volt különösebben kellemetlen
 80   14|       álomszerûen. Ma se értem, miért volt, és mit jelentett. Elmondom,
 81   14|     öreglikhoz közel, hatalmas hólyag volt.~A fiatal orvost azóta se
 82   15|               Mindig rossz véleményem volt az „utolsó szavak”-ról.
 83   15|             istenem, ami komoly bajom volt életemben, asszonyoknak
 84   15|    köszönhettem vagy talán mégsem így volt? Akárhogy volt, milyen jó,
 85   15|             mégsem így volt? Akárhogy volt, milyen jó, hogy vannak!
 86   16|             ragyogóbb, minél sötétebb volt nappalom és ébrenlétem.
 87   16|            népgyûlés, nem az akasztás volt a fontos, hanem a nagy újság,
 88   17|   Stockholmból. Tudod, ahogy álmomban volt, amit múltkor meséltem,
 89   17|              beszéltünk. Milyen friss volt akkor Németország, csupa
 90   17|             könnyelmû, mint születése volt. Új építkezést nem sokat
 91   17|               hogy önbizalmam túlzott volt. A borotválkozás még sikerül
 92   17|                Gyerünk, gyerünk, elég volt az utazásból - nem vagyok
 93   18|            dalolta az idõ múlását. Ez volt minden összeköttetésem az
 94   18|          Bejárta a világot, Pesten is volt már, mulatok, ahogy kimondja: „
 95   18|            szóval az elülsõ agylebeny volt gyanús... a ventrikulográfia
 96   18|               Hát képzelje, mégse ott volt... ezer eset közül egyszer
 97   18|               kiszedte, maga négy óra volt.~- A lány?~- Alszik. A tanár
 98   19|         Ismétlem, semmi kifogásom nem volt a személyes megismerkedés
 99   19|           máshoz. Ez úgy látszik, így volt helyes, orvosoknak kell
100   19|              És mégis...~~És mégis mi volt ez a bizonytalan, befejezetlen
101   19|      találkoztunk...~Igen, igen... mi volt az?... hol láttam?... igen,
102   20|     bizonytalanul, a kupola villanása volt, reggel. Azóta homály van
103   20|             aminek függönye mindig le volt bocsátva, aminek függönynyílásán
104   20|                Egyszer csakugyan bent volt a szobában, a délutáni vizit
105   20|          bejött volna, de egészen más volt, mint elõbb, az orra megnyúlt,
106   20|             holott nyilván képzelõdés volt. Úgy, mint a másik. Ezen
107   20|             odakünt, hosszú és sovány volt, vérvörös, lobogó üstökkel
108   20|               nyugodtam meg, éjfekete volt már az ablak. Feleségemet
109   20|               a hideg zene? Õ az, aki volt és lesz, mielõtt voltam,
110   20|                százezer évvel ezelõtt volt ott, ahol most látom: milyen
111   21|            levegõt töltöttek bele, ez volt a motoszkálás. Szóval -
112   21|               tanár úr, hogy épp elég volt? Csak azért mondom... nekem
113   21|               azelõtt (azután se) nem volt ilyen lágy, selymes, biztató -
114   21|            Igen, tiszta, rendes munka volt - azt mondtam akkor: elõkelõ
115   21|               ez már nem az én hangom volt. Magas, vékony hang válaszolt
116   21|          természetes - mint ahogy nem volt természetes... akkor...
117   21|              duzzanatot. Tizenegy óra volt, két órája folyt a mûtét.~ ~
118   22|           embernek is nagyon jó ember volt.~- Ismerted?~- Egyszer beszéltünk,
119   22|         felõlem, igen, nagyon rosszul volt, mikor utoljára láttam,
120   22|               meg folyton a víz alatt volt, gyûjtötte a cipõket, mint
121   22|         lábáról -, micsoda sikoltozás volt! Itt lesz a Cini, lefogadom,
122   22|            elõtte, két hét elõtt fönt volt nálam, részletesen elbeszélte,
123   22|      elbeszélte, mikor õ Stockholmban volt mint kardvívóbajnok, a miniszterelnök
124   22|         másról. - Nagyon rendes dolog volt, amit a kutya haláláról
125   23|                hiszen hivatalosan nem volt belõve a terület, és civilekre
126   23|              Hát kérem, az ordítástól volt. Ezek az ordítások, dühöngõ
127   24|          elmaradása nem tûnt fel, nem volt étvágyam, és arra gondoltam,
128   24|             való gondolatanyagom elég volt, bár az a gyanúm, alapjában
129   24|           sajátos, megfordított esete volt ez - nem két, vagy több
130   24|         felriadásnál valóban homályos volt már. Feleségem valamit irkált
131   24|               fiatal újságíró. Kép is volt benne, mindkettõnk fényképe.
132   24|            haragos üstöke - igen, úgy volt, és úgy van, ahogy Te láttad,
133   25|                ez már csak képzelõdés volt. Képzelõdés - mint az a
134   25|         sokáig vizsgált, figyelt. Nem volt egy szavam se ezúttal. Észrevettem,
135   25|              véget vetünk, éppen elég volt. Jövök mindjárt, magam.~
136   25|               az egyszerû munkát.~Kár volt szólnia (pedig jót akart),
137   25|      pillanatra zavarba jött. Pechünk volt, mindhármunknak. A következõ
138   25|             egész betegségem alatt ez volt az egyetlen nemtetszés-nyilvánítás,
139   25|            mégis Trelleborgot. Hajnal volt, egész jól lehetett látni
140   26|        Délután megérteni vélem, miért volt Olivecrona rosszkedvû.~Négy
141   26|                Talán azért, mert tele volt könnyel a szemem, ahogy
142   26|          tükörben. Könnyû vászonsapka volt rajtam, nagy örömmel értesültem
143   26|         megborotváltak, az arcom sima volt. Sima, csak rettenetesen
144   26|              óvatosan megkérdezte, mi volt ez, gratuláltam neki, hogy
145   26|        gratuláltam neki, hogy alkalma volt megismerkedni a telivér
146   26|            lapoznom, a 73-ik oldal be volt hajtva - ez volt az az oldal,
147   26|             oldal be volt hajtva - ez volt az az oldal, ahol hat héttel
148   26|               és elment. Sejtelmem se volt, mi lesz velem.~Másnap,
149   26|          Álljon fel és járjon.~~Olyan volt, mint egy álom, a bibliából.
150   27|             olyan szánalmas tekintete volt egy kis porcelán kutyának,
151   27|        Oslóból. Sógorom és druszám, a volt hajóskapitány, tréfás üdvözletét
152   27|           igen. Ez a hajó a mi hajónk volt, az én hajóm volt, s azt
153   27|              hajónk volt, az én hajóm volt, s azt sem tagadom, sok
154   27|             futott célja felé. Hol is volt a cél, minõ Jóreménység
155   27|           minõ Jóreménység fokán? Úgy volt bizony, hogy sok aranyra
156   27|            sziklafalon, már régen nem volt Kanaán, aminek vélnéd...
157   27| megkapaszkodhatunk? Mert tengerrengés volt odaát, a szárazföldön, tengerhajózók
158   27|             akinek már az apja is ács volt. És ajándéknak vettem minden