Fej.

  1    3|      szemtelenség tõlem, hogy szerény vagyok - „mire szerény ön?” mondta
  2    3|             tizenegyre már a kiadónál vagyok, a novelláskötetet össze
  3    3|              lám, mennyivel edzettebb vagyok - igaz, elejétõl fogva az
  4    3|            testrészeimre éppolyan hiú vagyok, mint egy moziszínész vagy
  5    3|               nõ. Csak persze okosabb vagyok, hogy ezt észre lehessen
  6    4|            hogy tulajdonképpen haspók vagyok, utóda õsömnek, az egysejtû
  7    4|      magyarázom, hogy mennyire ellene vagyok a halottégetésnek (megint
  8    4|           rólam, misztikus okkultista vagyok. Pedig csak azt akarom megértetni
  9    4|           múlt felé forduló természet vagyok, még ma is hiszek a korlátlan
 10    4|              Hazamenet jó hangulatban vagyok, mégis csak valami ez a
 11    4|              beszélgetés hatása alatt vagyok. Nagyon is igaz azokkal
 12    4|            valami - lám, máris jobban vagyok, mert egy kicsit kibeszélgettem
 13    4|             visszatért, megint a régi vagyok.~Egyszer csak valami furcsa
 14    4|             mióta élek, és eszméleten vagyok, csak nem szoktam törõdni
 15    4|             az se biztos, hogy én itt vagyok, vagy hogy ami itt van,
 16    4|               hogy ami itt van, az én vagyok - az is lehet, hogy a kancsó
 17    4|         életemnél. Még csak a felében vagyok ennek a pillanatnak, és
 18    4|      születésem pillanata óta királya vagyok - ez az egész, fellázadt
 19    4|            csuszamlani kezd, képtelen vagyok átdobni a horgot a túlsó
 20    5|          mintha részeg volnék. De nem vagyok részeg, kínosan jól és élesen
 21    5|             kezdtünk. Csak ha egyedül vagyok, válik néha tudatossá bennem
 22    5|        fenntartással, hogy hiszen nem vagyok beteg, csak valami hibás
 23    5|           észre, hogy már régen benne vagyok a „disszimuláció”-ban, abban
 24    6|     kiskocsmában. Elég jó hangulatban vagyok. Szóba kerül, hogy a bécsi
 25    6|                Érdekes új kísérletnek vagyok tanúja, néhány hónap óta
 26    6|        bebizonyítsa, hogy igenis, meg vagyok illetõdve. Az õrült rám
 27    7|              szó... De értse meg, nem vagyok neuraszténiás és húszéves...
 28    7|            pedig azt hittem, ártatlan vagyok. De a szemfenék tele van
 29    7|       papilláján kívül magam is jelen vagyok. A tanársegéd egyszeriben
 30    7|         arcszíne. Határozottan büszke vagyok. De csak egy pillanatig.~
 31    8|  szerkesztõségi jelenet óta nyugtalan vagyok, lelkiismeret-furdalás gyötör,
 32    8|      túlzottan, szinte támadóan vidám vagyok.~A szerkesztõségbe napokig
 33    8|           káprázat, hogy vendégségben vagyok. Igen, haragos irigységgel,
 34    8|          mondanivalójuk. Már képtelen vagyok észre nem venni, hogy kutatva
 35    9|               történt. De éppen ezért vagyok képtelen nem venni észre,
 36    9|         minden pillanatában kénytelen vagyok az egész életemre gondolni.
 37    9|            délután, lehet, hogy beteg vagyok, lehet, hogy meg kell halnom,
 38    9|               felé ezen többnyire túl vagyok. Erre a nagy csendre azonban
 39    9|         beteggel, meg se kérdi, miért vagyok itt. Aztán a régi barát
 40    9|            juttatja a színpadot, amin vagyok? Lassan, borúsan alakul
 41    9|                olvasni se kell, álmos vagyok - reggel? Reggel majd meglátom.
 42    9|           klinikára, ha keresnek, ott vagyok.~Már vártak. Az orvos reggel
 43   10|        palotában. Még nem tudják, hol vagyok, két egész nap telik el
 44   10|                Mondja, Móni bácsi, ki vagyok én?~Móni egy pillanatra
 45   11|            tetszik gondolni... Hát mi vagyok én, távcsõ vagy orvos? Na,
 46   11|          múlva indulok, hajnalban ott vagyok Pesten... Rémes, hogy valaki
 47   12|                egyébként jól tudja ki vagyok, talán én is tudom, hogy
 48   12|             és szeretek. Ezeknek eset vagyok, semmi más, egy csomó lelet,
 49   12|             lelet, bõrtáskában. Olyan vagyok, mint a katona, aki parancsra
 50   12|      feszülten figyelni kezdek, résen vagyok, vigyázok. Megfontolom minden
 51   12|           ahogy illik. Egyelõre beteg vagyok, semmi több. Betegállomány,
 52   12|               émelygek kicsit - beteg vagyok, ennyi az egész. És ha az
 53   12|              ennyi az egész. És ha az vagyok - talán nincs jogom hozzá?
 54   12|               hozzá? Hát aztán? Beteg vagyok, betegállomány, nekem szabad,
 55   13|               az embereket.~~Mert nem vagyok ám egyedül. Látogatók serege
 56   13|               karaktereket. Tisztában vagyok a helyzettel. Pozitív és
 57   13|            mozgalmat, még ma is hálás vagyok nekik érte. Bébinek, aki
 58   13|                Épp ez a kedves, benne vagyok az élet sodrában. K. Rózsinak,
 59   13|            gyáva. Természetesen azért vagyok itt, hogy errõl beszéljünk.
 60   13|             lámpácskáját. Türelmetlen vagyok, szeretnék már egy mulatságos
 61   14|    ismerõsünktõl hallotta, hogy beteg vagyok, azért jött föl, hogy -
 62   14|         elbátortalanít, hogy képtelen vagyok mosolyra bírni, pedig igyekszem
 63   14|              én egy hírhedt humorista vagyok, õ pedig egy tudós. Más
 64   15|             koporsóval?~Egyébként meg vagyok magammal elégedve, utolsó
 65   15|                Nem tudom, honnan, meg vagyok gyõzõdve róla, hogy rákom
 66   15|              egymással leveleznek, be vagyok avatva. Az utcán egy padon
 67   16|              látszik, csakugyan magam vagyok Lohengrin, legalábbis a
 68   16|              még jó is, hogy mezítláb vagyok, majd felolvasás közben
 69   16|            itt New Yorkban? ahol most vagyok elõször, ha nem ide vezettek
 70   16|             boldogtalan detektív, ami vagyok, abból a városból, ahol
 71   16|             Ankarában (mert Ankarában vagyok) kínálnak, a tiszteletemre
 72   16|           szólítok meg senkit, biztos vagyok benne, hogy mindegyik õhozzá
 73   16|               pedig most végre nyomon vagyok, egyenesben vagyok, bár
 74   16|             nyomon vagyok, egyenesben vagyok, bár nem értik a szavam,
 75   16|              pedig ha tudnák, hogy én vagyok az, rólam van szó, velem
 76   17|              tavaszi hûvösség: mûvelt vagyok, bár elõször utazom életemben
 77   17|              Hát bizony, elég mogorva vagyok, magam is érzem. Talán csak
 78   17|        értenem, hogy egyedül képtelen vagyok már egyenesen járni. Lépteim
 79   17|         hiszen lám, teljes tudatomnál vagyok, normálisan érzek, és helyesen
 80   17| körülbotorkálom. Magyarázkodni fáradt vagyok, úgy fest a dolog, soha
 81   17|              den Lindenen. Ha már itt vagyok. Át is vergõdünk a Friedrichstrassén -
 82   17|              rosszul értettem, kábult vagyok, hogy mehet a vonat tengeren,
 83   17|              Földrengés, vagy rosszul vagyok megint? Feltápászkodom,
 84   17|               volt az utazásból - nem vagyok semmire sem kíváncsi. Nem,
 85   17|              De nagyon, nagyon fáradt vagyok már, mikor három óra felé
 86   17|              Igazán úgy látszik, kész vagyok, nem vágyom többé semmire.
 87   18|               látszik, rossz hatással vagyok önre, már megyek is.~Fröken
 88   18|               Itt aztán igazán „eset” vagyok csak, semmi más, ez a fiatal
 89   19|              hallotta, hogy költõféle vagyok), túlcsapongó képzeletem
 90   19|             sért, áhítatos tisztelõje vagyok az egzakt tudománynak, de (
 91   19|           hogy csinálja, de kénytelen vagyok elismerni - õ maga is komponál.
 92   20|         kedvem tréfálkozni. Talán nem vagyok egészen ébren? Vagy pedig
 93   20|             gyõz meg. Igen, elég idõs vagyok, hogy a látható világból
 94   20|             Igen, így lesz. De fáradt vagyok továbbfûzni a képet. Érzem,
 95   20|             ugye, tud németül? idegen vagyok, nem mondaná meg, hol találom
 96   20|              a városban, ahol elõször vagyok. Elfutna, mint a „Rejtelmek”
 97   20|            hazakísérlek. A nagybátyád vagyok.~~Délután, mikor a nehéz
 98   20|        leszakadt hátamról - miért nem vagyok hát boldog? Miért hiányzik
 99   20|          menüettet táncolva, õ az, én vagyok az, hajladozó törzsek, táncoló
100   21|       gurítanak végig a folyosón. Nem vagyok kábult, kicsit talán nagyon
101   21|              nagyon is józan és friss vagyok, nyoma sincs bennem érzelmeknek
102   21|      közeledik, nem nézek oldalt, nem vagyok arcokra kíváncsi. Begurítanak
103   21|               csapódik. Nagy teremben vagyok, érzem a hûs levegõn.~Suttogás,
104   21|            mosolygó Lysholm osztályán vagyok megint, már voltam itt.
105   21|             szinte kötekedõ kedvemben vagyok. Teljesen magamnál. Szilaj
106   21|          maradnom. Lássuk csak. Ébren vagyok, tudom, hol vagyok, operálnak.
107   21|              Ébren vagyok, tudom, hol vagyok, operálnak. Most valószínûen
108   21|           fiókjában, akkor eszméleten vagyok. Nem, nem, ez se jó, inkább
109   21|              közölni. Végre én is itt vagyok, ha szabadna kérnem, és
110   22|          híres odakint? Akkor nyugodt vagyok.~*~A Szvetenay utcai morgue-ban
111   23|          valamit, de nagyon is fáradt vagyok hozzá, abbahagyom. Végre,
112   23|               emlékezetem -, képtelen vagyok eldönteni, hogy most, mûtét
113   23|             vagy lehet, hogy én magam vagyok az) homlokán a pánttal elõredõl:
114   23|                nekem tudnom kell, nem vagyok semmire se kíváncsi, mondta,
115   24|               teszem, mégis kénytelen vagyok vele, hiszen utóbb el kellett
116   24|               és értetlenül kénytelen vagyok tudomásul venni, hogy ezek
117   24|             illetve hogy megint álmos vagyok. A nap szegényes benyomásait
118   24|              egy szegény, hülye beteg vagyok, akinél nem fontos, igazat
119   24|        összeesküvõ banda. Kezeik közt vagyok, nem tehetek semmit, ha
120   25|              állott be. Felnõtt ember vagyok, jogom van tudni, mi történt.
121   25|           hitvány. Érzem, hogy sovány vagyok.~Ezek azonban csak visszatérõ
122   25|              mégis mindig egy helyben vagyok, a középen, egyforma távolságban
123   25|            kínjától.~Barnás-fekete eb vagyok, sovány nagy kutya, valami
124   25|                De csak egyik oldalról vagyok egész és hibátlan.~Ezért
125   25|         szólalok meg:~- Felnõtt ember vagyok. Tudom, hogy komplikáció
126   25|             Mégis magamhoz térek, nem vagyok egyedül. Valahonnan, a szomszédban,
127   25|              olyan irtózatosan fáradt vagyok, amilyen fáradt csak elvégzett
128   25|         szükségem rá, megint egészben vagyok.~~Késõ délután panaszkodni
129   26|            vagy ostobának?~Holott nem vagyok se hõs, se ostoba. Megmondjam
130   27|         lázaktól eltekintve egész jól vagyok, csak hangulataimmal bírok
131   27|          tenne a tudat, ha hajótörött vagyok.~Meglehet - de nem attól,
132   27|                egy kicsit szórakozott vagyok, érhetõ, ugye, alaposan
133   27|              ilyen derûs és mosolygós vagyok? Látod, kis Nini, ennek