Fej.

  1    1|            amibõl kimászott. Az ember igen, de nem az író. A kényszer,
  2    2|              titokzatos közmondáshoz.~Igen ám, de egy perc múlva megindult
  3    4|               hogy „magamat keresem”. Igen ám, de akkor ki az a magam
  4    4|              hallucinációk. De mi ez?~Igen, mi ez a... ez a izé...
  5    4|         lassan kezdek magamhoz térni.~Igen, igen, kétségtelen, ezúttal
  6    4|          kezdek magamhoz térni.~Igen, igen, kétségtelen, ezúttal a
  7    7|            öregszünk, öregszünk?~- Na igen, úgy látszik, megint fejlõdtem
  8    7|                a látomás tovább tart. Igen, szótlanul ülök, mint a
  9    7|       felöltõmön kopást veszek észre. Igen, felöltõt kellene vennem,
 10    7|         körútra. Hová is kell mennem? Igen. Ebéd elõtt még felszaladok
 11    7|             pikáns. Kicsit pikáns, ez igen. Hm... tessék a lelet.~Óráját
 12    8|             hogy vendégségben vagyok. Igen, haragos irigységgel, vendégségben
 13    8|           gondolsz. Idegfájdalom...~- Igen, igen, valami központi dolog...
 14    8|               Idegfájdalom...~- Igen, igen, valami központi dolog...
 15    8|           szólsz hozzá, a szemem...~- Igen, igen, tudom - illetve...
 16    8|            hozzá, a szemem...~- Igen, igen, tudom - illetve... már
 17    8|              a papillán kívül...~- No igen, igen...~- Tehát sehol semmi
 18    8|          papillán kívül...~- No igen, igen...~- Tehát sehol semmi jel...~-
 19    8|            nem hallottam semmit.~Aha, igen... tulajdonképpen én akartam
 20    8|           azok a koponyafelvételek.~- Igen.~- És hogy nincs folt az
 21   10|              magamtól, ugye hatásos?” Igen, a vers hatásos volt, közös
 22   11|             ügye iránt érdeklõdnék... Igen... igen... igen... úgy?
 23   11|          iránt érdeklõdnék... Igen... igen... igen... úgy? Hm - ez
 24   11|        érdeklõdnék... Igen... igen... igen... úgy? Hm - ez elég komoly.
 25   11|               érzelmek találkozása... igen, ez nagyon szép volt...
 26   11|           Szemlének... szegény fiú... igen, ez szép lesz, kezdetnek,
 27   11|             kerülhet csak szóba.~- No igen... és a neurológiai vizsgálat...
 28   11|            érthetetlen, hogy miért.~- Igen, igen, ez így szokott lenni...
 29   11|      érthetetlen, hogy miért.~- Igen, igen, ez így szokott lenni...
 30   11|             egyszerûen odamenne?~- De igen, nagyon helyes, az is fel
 31   12|              nyomoztam, öntudatlanul. Igen, igen, tudom már - az az
 32   12|        nyomoztam, öntudatlanul. Igen, igen, tudom már - az az ismeretlen
 33   12|             émelygek - hát aztán?~Hát igen, émelygek kicsit - beteg
 34   13| megszégyenítõen bizalomkeltõ parolát? Igen, a tulajdon novellámból,
 35   13|               az amatõrfilm-klubba... Igen, igen, érdekes, de most
 36   13|            amatõrfilm-klubba... Igen, igen, érdekes, de most nem errõl
 37   13|             Micsoda? Stockholmban?... Igen igen, nem kell ugrálni,
 38   13|        Micsoda? Stockholmban?... Igen igen, nem kell ugrálni, hiszen
 39   13|              Micsoda? Már leveleztek? Igen, leveleztek, elõrelátónak
 40   13|             arcélû férfinak képzelem. Igen ám, de hiszen ez mind afféle
 41   13|               Stockholmba fog utazni. Igen, de... Kérem, ez rendben
 42   13|             is vannak már.~- Ugyan.~- Igen. A múltkori változáshoz
 43   13|         Valaki bekopog. Jöhetünk már? Igen, tessék, készen vagyunk.~
 44   14|             hogy fiatal kora ellenére igen fontos és jelentékeny szerepet
 45   15|            veszem, hogy az arcokat se igen ismerem meg, csak ha egész
 46   15|            lehessen majd fogni, hogy „igen, hát ezért mondta”, vagy
 47   15|               amin kiszámolják, hogy „igen, nem, igen, nem”. A túlélõ
 48   15|         kiszámolják, hogy „igen, nem, igen, nem”. A túlélõ az utolsó „
 49   15|          ásítást nyomott el! Ásított, igen ásított a lelet felolvasása
 50   15|           olyan igazat, mint õ velem! Igen, igen, drága dolgos társam,
 51   15|           igazat, mint õ velem! Igen, igen, drága dolgos társam, a
 52   16|              Egy ifjúkori versembõl)~~Igen, ez az a vakító fény, nem
 53   16|            mégis mindig visszatér rá, igen ám, de nem hasonlít az ezredesre,
 54   16|              néhol csomóba verõdik... Igen ám, az atlasz megvan, de
 55   16|              gyûjtemény, úgy látszik, igen, biztos, hogy az, ezt a
 56   16|            ködfoltok, spirálgomolyok, igen, ez a Táguló Világegyetem.
 57   17|            szervusztok, szervusztok - igen, igen, hogyne, viszontlátásra.
 58   17|      szervusztok, szervusztok - igen, igen, hogyne, viszontlátásra.
 59   17|             megyek, mikor elõrenézek. Igen, kerge birka, ismétlem diadallal,
 60   17|              boltok nincsenek nyitva. Igen, igen - nini a Café Kerkau,
 61   17|               nincsenek nyitva. Igen, igen - nini a Café Kerkau, mégis
 62   17|            lesz, ha gazdagok leszünk! Igen, igen, de most hagyj olvasni...
 63   17|               gazdagok leszünk! Igen, igen, de most hagyj olvasni...
 64   17|           vasvilága - honnan ismerem? igen, igen, Whistler grafikáin
 65   17|                 honnan ismerem? igen, igen, Whistler grafikáin láttam
 66   18|         órajavításról volna szó. Aha, igen, értem, értem, szóval az
 67   18|             adnak át. Csak nem?... De igen, õ fürdet meg, már tépi
 68   19|             vagyunk?”, ahogy szokták. Igen, határozottan hûvös, de
 69   19|               elõször találkoztunk...~Igen, igen... mi volt az?...
 70   19|         elõször találkoztunk...~Igen, igen... mi volt az?... hol láttam?...
 71   19|            volt az?... hol láttam?... igen, igen... honnan ismerem
 72   19|                  hol láttam?... igen, igen... honnan ismerem én ezt
 73   19|       elismerni - õ maga is komponál. Igen, komponál, mintha valami
 74   20|            Vagy pedig a szemem... Hát igen, kétségtelen, hogy ez már
 75   20|      jelentkeznek, egyik se gyõz meg. Igen, elég idõs vagyok, hogy
 76   20|               hol is hagytam abba?... Igen, így lesz. De fáradt vagyok
 77   20|            kimondok egy szót: pátosz. Igen, nincs más kifejezés arra,
 78   20|        erõteljes szavakkal beszélek - igen, igen, patetikusan! mondd
 79   20|            szavakkal beszélek - igen, igen, patetikusan! mondd csak
 80   20|             emléket hagyva maga után. Igen, igen, ostoba cigányzenére
 81   20|               hagyva maga után. Igen, igen, ostoba cigányzenére áhítoztam,
 82   20|          pontot fedeztem fel az égen. Igen bizony, csak csillag lehet,
 83   20|    csillaghavazást ábrázoló képeknél. Igen, õ az, százezer fényévre -
 84   21|        százalékkal kisebb a rizikóm.” Igen, együtt dolgozunk, nekem
 85   21|        mûkedvelõ-filmen néztem végig. Igen, tiszta, rendes munka volt -
 86   21|             mást. Mirõl is van szó? - Igen - ez az -, ha most meg tudom
 87   21|               ez se jó, inkább azt a, igen, azt a balladát, azzal az
 88   21|            lucskos kotorászás.~Engem.~Igen, engem - ezt itt - és önök,
 89   22|      beszélget a színház közelében.~- Igen, olvastam. Ma vagy holnap.
 90   22|          orvos kérdezõsködik felõlem, igen, nagyon rosszul volt, mikor
 91   22|               izében... Stockholmban, igen, igen, honnan tetszik tudni?~
 92   22|         izében... Stockholmban, igen, igen, honnan tetszik tudni?~Özvegy
 93   22|                hogy komoly baj van.~*~Igen, sok helyütt kerülök szóba.~
 94   22|         felhívásokra. Most operálják, igen, kérem, a déli lapban adunk
 95   22|            kérem, szívesen; halló?... igen kérem, most operálják, a
 96   22|     professzor csodálatos ember...~...igen, villamostûvel... Percenként
 97   22|               viszik azt az embert... igen, igen... jó reggelt...”~
 98   22|         viszik azt az embert... igen, igen... jó reggelt...”~A telefon
 99   22|             délután... mi is van még? Igen, az úszók, a bécsi mérkõzés
100   22|       pontosan, mi az, hogy tumor? Na igen, a szót értem, de ebben
101   22|                Felmegyünk a toronyba, igen? Ah, a miszisz svéd? Milyen
102   22|              a tanárt? Oli... Oliv... igen, igen, Olivecrona, hát tetszik
103   22|          tanárt? Oli... Oliv... igen, igen, Olivecrona, hát tetszik
104   23|              csûrés-csavarás nélkül - igen vagy nem, igen vagy nem?
105   23|               nélkül - igen vagy nem, igen vagy nem? Csitító hangok,
106   23|              mondta, vagy nem mondta, igen vagy nem, különben leteszem
107   23|               nem szabad hozzányúlni. Igen, tanár úr, tudom, de akkor
108   23|              még tartania kell magát. Igen... tanár úr... de nehéz...
109   23|               így kezdõdött az egész. Igen... értem... de értsen meg,
110   23|                 nem lehet tûrni... De igen, lehet tûrni és kell is.
111   23|           Értem... értem... szóval... Igen, szóval, csendben... könnyedén,
112   23|           lazán... laza tartás, érti. Igen... már csinálom is... No
113   23|              magammal. Ugyan. Nem. De igen, igen. De hogy lehet? Két
114   23|        magammal. Ugyan. Nem. De igen, igen. De hogy lehet? Két nagy,
115   24|           hogy barackpálinkát kértem, igen határozottan, s miután rám
116   24|             nyolc-tíz nap múlva.~- Na igen.~- Meg tizenkettõ, az három
117   24|           tekintete, haragos üstöke - igen, úgy volt, és úgy van, ahogy
118   24|               szabadna egy percre?... Igen, bocsánat... Nem tudom,
119   24|            szeretném hozzátenni... na igen, mint orvos, lehetségesnek
120   25|            irányvonalamat, a síneket. Igen, a Hold kell, ez a kis világosság,
121   26|         rendben váltsák fel egymást”. Igen, hideg és meleg, szenvedés
122   27|            bizonyára nagyon boldogok. Igen, mindenki boldog itt, ezért
123   27|              velünk...~Csodálkozol... Igen, mindketten csodálkozunk.
124   27|               a láthatáron... Nos hát igen. Ez a hajó a mi hajónk volt,