Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
2511 22| gépiesen válaszolgat a sûrû felhívásokra. Most operálják, igen, kérem, 2512 2| Már-már rászántam magam, hogy felhívjam D.-t, amikor eszembe jutott, 2513 16| szédülnék oly keservesen a felhõkarcoló ötvenedik emeletén, valahol, 2514 16| nyugtalanít, mert tudom, hogy a felhõkarcolók felsõ emeletei így szokták, 2515 26| hogy megmaradok ebben a félhomályban, vagy befejezést nyer a 2516 25| alkonyatban.~Erõsen fázom. Az ég felhõtlen, tudom, hogy a hold is süt, 2517 3| emlegetem. Ezzel kapcsolatban felhozom, hogy a skarlát óta, amin 2518 24| kincseivel együtt, amiket felhozott - visszamerül, és örökre 2519 23| spanyolcsizmát igazgatja, felhúzás elõtt. Hiszen lehetetlen, 2520 9| lebiggyednek, szemöldöke felhúzódott, felesége odahajol a füléhez, 2521 17| megint? Feltápászkodom, felhúzom a függönyt. Láthatár helyett, 2522 3| rendezve, azt a délutánt felidézem, csodálkozva kérdem magamtól 2523 7| térésre? Tûnõdve nézem a feliratokat, az ismerõs kirakatok olyan 2524 6| Az ágycédulák kimerítõ feliratokkal magyarázzák az „esetet” - 2525 17| csinos kis épülõ házon végre feliratot fedezek fel: „ezt se tudtuk 2526 24| ismernem, hogy helyzetem belsõ felismerése térben és idõben súlyosan 2527 26| Ezek már megint napok, felismerhetõk és ellenõrizhetõk, neve 2528 6| gyakorlott szem a mozdulataikon felismeri, hogy sokat vannak bolondok 2529 5| is adok a kisfiúknak, ha felismernek. A mozdulat, amivel kinyújtom 2530 3| mûvész úrnak szólít, tehát „felismert”. Utána a Bucsinszkyban 2531 17| Gusterllel, forró tea mellett. Ne félj semmit, egész más lesz az, 2532 12| az egyik kezét parányival feljebb emeli. Semmiség, ugye? és 2533 25| paradoxul tréfás fordulat a feljegyzésekben, erre valószínûen külön 2534 8| Holnap mindenesetre tessék feljönni.~Holnap mindenesetre nem 2535 13| Ellenben egy reggel mégis felkászálódok, bevitetem magam a szerkesztõségbe. 2536 20| elõbb, jól hallottam, valaki felkattantotta a villanyt. De nem tetszik, 2537 12| halogatva a dolgot, végre mégis felkecmergek a lépcsõn, egyszerre mély 2538 14| kényelmetlennek érzem a korai felkelést és elmenést ebben az állapotban.~ 2539 13| esem, nincs kedvem többé felkelni. Kétnaponként, testem más-más 2540 17| lehetett: már sötétedik, mikor felkeltenek. Kábultan, kóvályogva cihelõdöm. 2541 10| miután sikerült bizalmát felkeltenie.~Egy napon tehát faggatni 2542 15| utazni. Amennyiben csakugyan felkeresi kiváló kollégámat, kérem, 2543 13| sajnál, de éppen ezért fél felkeresni, „fáj neki a hõst véribe’ 2544 17| fütyülnek a „bécsi hegyeken”. Felkészülök rá, hogy ez most fokozódik, 2545 11| az ambulancia fapadján, felkötött fejû kölyök sír, belenyilall 2546 14| beszélt rólam, egyenesen felküldte hozzám.~Egyébként az egész 2547 23| izzani kezd, aztán villanva fellángol körülötte a finom, szürke 2548 4| királya vagyok - ez az egész, fellázadt népség közömbös tárggyá 2549 17| különlélek most ellenem fordult, fellázítja ellenem a testet.~A helyzet 2550 6| szó sincs effélérõl, mégis fellélegzek, mikor elhagyjuk az osztályt.~ 2551 9| személyi hírekre. Már-már fellélegzem, de nincs kegyelem: az elsõ 2552 11| szép sikerei óta nagyon fellendült ez az ág. Most ennek a tanárnak 2553 7| végre? abbahagyod nagyképû fellengzéseid? Énke, aki ott fog ülni 2554 22| Eiffel-toronynál és a Campanilénél. Felmegyünk a toronyba, igen? Ah, a 2555 10| Mikor kettõ felé újból felment a kórterembe, eszébe jutott 2556 6| bevonulnak a mellékszobákba, ahol félmeztelen, hatalmas férfit tartanak 2557 9| legyint a kezével.~~Hangosan felnevetek. Megütközve néznek rám. 2558 20| és ahogy élesen, vadul felnevetett, nem lehetett tudni, õ volt-e 2559 10| én?~Móni egy pillanatra felnézett, és ezúttal, talán elõször, 2560 7| végre, kiabálj, üvölts, te félni is gyáva!”~~De én nem ordítok 2561 15| ajánljak? Növessz szakállt, ha felnõsz, talán így több tekintélyed 2562 10| önkívülethez hasonló tompaság. Felöltözetlenül, borzongva kuporgok hátradûlve 2563 9| csönd lesz, magamra rántom a felöltõm és kalapom, felhajtom gallérom, 2564 7| tudom, ami érdekelt. Ahogy a felöltõmet veszem, próbálok rezümét 2565 7| is kell most gondolnom? A felöltõmön kopást veszek észre. Igen, 2566 22| Az orvos kérdezõsködik felõlem, igen, nagyon rosszul volt, 2567 16| hogy mezítláb vagyok, majd felolvasás közben óvatosan tapogatódzom 2568 15| Ásított, igen ásított a lelet felolvasása közben! Ó, milyen közel 2569 3| egy irodalmi társaságtól, felolvasásra kérnek. Elhessegetem magamtól 2570 16| felolvasást... ugyan mit fogok felolvasni az üres papírról, amit elfelejtettem 2571 26| amennyit Rózsi részletekben felolvasott, betegágyamon. A 237-ik 2572 18| valami gyanús nekem, ahogy felolvassák - felolvastatom az õnagyságának 2573 20| igazítani az egyik passzusban. Félórai keresés után derengett csak 2574 10| a mosdóhoz vánszorogjak, félórákig topogni elõtte, elõrebukott 2575 9| szertartások.~A rugós tû félóránként bepattan ujjaim begyébe. 2576 10| próbálta karikírozni, aki félórával elõbb ment el. Ennek a barátunknak 2577 25| hullámok. Csaknem teljesen feloszlott. Zavartan kezdtem nyalogatni, 2578 6| ugrásra készülõ párduc, felpattan az ágyban, köpönyegét szétnyitja, 2579 5| próbáltam elhelyezni, hanyagul felraktam õket a párkányra, aztán 2580 3| csontcsészében. A tanár udvariasan félreáll, hogy a filmezõ dolgozhasson, 2581 11| ha így látnám õket, talán félreérteném, többet várnék a férfias 2582 3| baját, s a végén belehalt a félreértett betûbe. A tanár úr jót nevetett 2583 19| tiszteljék azt az, elég félreérthetõ szóval, „mûvészi világképnek” 2584 21| fecskendeznek.~Puha tolások, félrehajtások, a koponya biztosan szabad 2585 16| senki se ért, gúnyosan félrelökdösnek a durva arcú, kiálló pofacsontú, 2586 23| pánttal elõredõl: lábával félrerúgja a köpeny sarkát, ami a magas, 2587 16| padlón fekszik valahol, talán félrerúgták, de nem gurították le a 2588 24| nagyképûség!), hogy engem félrevezessenek, és most egy húron pendülnek, 2589 12| De nem hagyják magukat félrevezetni, a szép reflexre, amit büszkén 2590 24| összegeztem.~De az utolsó felriadásnál valóban homályos volt már. 2591 24| elbóbiskolásomat és minden felriadásomat gondosan összegeztem.~De 2592 8| felugranak, hogy a kabátomat felsegítsék. Várakozó kíváncsiság feszül 2593 9| tapogatózva bejön, villanyt gyújt: felsikolt, ahogy ott talál. Jézus 2594 13| beleszólt, önmagától, a Felsõház.~Ötödnap nagy örömömre ( 2595 12| csevegõ hangon kezdem neki felsorolni a tüneteket, közben szedegetem 2596 23| minta, elmosódottan, nõi felsõtestet ábrázol - karjaiban, erõsen 2597 22| nálam, vigasztalni, mit félsz, te ló, nem lesz semmi baj... 2598 8| a leemelt koponya alatt felszabadítják a szorongó agyvelõt, szép 2599 16| történt. Pillanatra ujjongó felszabadulás, hiszen ez talán nem is 2600 13| a hólyag összelappadna, felszabadulna a nyomás. Ezüstkenõcsöt 2601 22| töltés mellett, leszalad és felszalad oszlopok közt, nem néz se 2602 7| mennem? Igen. Ebéd elõtt még felszaladok a szerkesztõségbe, a korrektúra 2603 18| biztosítótársasággal, ami pár hónap múlva felszámolt. Talán jobb lett volna, 2604 14| gyõzöm ismételni: egész félszeg érzésemet annak tulajdonítom, 2605 6| urat - túlzottan, szinte félszegen udvarias, nagy darab ember, 2606 8| hóbort megszállottja, gõgösen felszegett állával, a mikrokefál legény, 2607 14| beavatkozással jár, amihez mûtõi felszerelés kell. Bizonyos váladékhoz 2608 13| csak agyat operál és a felszerelése világviszonylatban is elsõ... 2609 26| súlyoktól megszabadulok, mint a felszín felé suhanó búvár, ahogy 2610 25| tengerében. Ez a tenger üres. Felszíne nincs, csak mélysége van 2611 20| komoly és hallgatag golyó felszínén, néhány apró folton, mint 2612 13| becsukja az ajtót, aztán felszólít, menjek át most mindjárt 2613 15| Úgy látszik, a hallból felszüremlõ muzsika hatása alatt álmodtam, 2614 10| érzék, magnetikus leadó - és feltaláltuk a rádiót, ami még nem volt 2615 5| kihagy. Ez egy régi dolog feltámadása, nem veszem komolyan, aszpirin 2616 17| Serafimer Lazaretted”. Feltámogatnak a lépcsõn, amelyen soká 2617 17| vagy rosszul vagyok megint? Feltápászkodom, felhúzom a függönyt. Láthatár 2618 1| amennyi életünk õszinte feltárásához elég. Annyi mindenfélét 2619 26| ki tudta nyitni... Ferdén feltekintett alóluk... kíváncsian nézett 2620 13| jók, hogy nem kell engem félteni, kivágom én magam a slamasztikából. 2621 7| Visszateszem a leletet a feltépett borítékba. Lassan megindulok. 2622 7| szolgája.~~Még a lépcsõházban feltéptem a borítékot. Néhány szemvizsgálati 2623 14| jónak lát, vagy amennyirõl felteszi, hogy a vén paraszt megérti. 2624 17| kocsmába, a csomagokat közben felteszik, onnan egyenesen a pályaudvarra 2625 7| egy biztos tünet, szinte feltétele az agydaganatnak. Nem minden 2626 11| gyermeki csontok növekedésének feltételeirõl. Õ a legcsendesebb, komolyan 2627 24| eltûnik, ha nem teljesítik feltételeit.~Hitetlenkedve és értetlenül 2628 24| tudomásul venni, hogy ezek a feltételek nem álltak arányban a fent 2629 11| részletekhez szól, sóhajtva, feltételesen, mintha minden szót hajlandó 2630 7| a daganatok elõbb-utóbb feltétlenül halálra vezetnek, azért 2631 16| öntudatos munkásság feltörte a féltett és rejtett kincstárakat, 2632 26| élete legnagyobb tétjét feltette. Nem sokáig kellett lapoznom, 2633 19| végez.~~Tovább töprengve, feltettem magamnak a kérdést, okvetlen 2634 5| vagy inkább fantasztikus feltevéseim tárgyalásába - azok társaságát 2635 19| nagyon komolyan szóba hozom feltevésemet, hogy a különféle daganatoknak, 2636 2| lelkiismeretét megterhelni a feltevéssel, hogy betegségem tulajdonképpen 2637 15| nem lesz teljes - a távoli feltevést, hogy a daganat mégis rákos 2638 21| megváltozott. A koponya feltörése után viszonylagos csend 2639 16| az öntudatos munkásság feltörte a féltett és rejtett kincstárakat, 2640 16| és megyek is... és már feltünedeznek, elcsapnak mellettem az 2641 19| fenti sorokat átolvasom, feltûnik a kifejezés „akinek életem 2642 22| Szedik a délutáni lapot. Felül a nagy szenzáció, már ki 2643 23| mint egy kis kelvirág. Felülete dudoros. A dudorokból rajz 2644 9| henyélni? Nem, ez túlságosan felületes magyarázat. Valami van a 2645 18| valóságát minden képzeletet felülmúló kalandnak érzem) -, talán 2646 20| egy emberi szív.~~Éppen felülök, hogy mégis megtapogassam 2647 25| feleségem és Olivecrona. Erõvel felültetett, sokáig vizsgált, figyelt. 2648 8| néznek rám, gyöngédebbek, felugranak, hogy a kabátomat felsegítsék. 2649 9| lábát - alkonyodik már -, felugrom, öltözködni kezdek, lázasan 2650 5| õket a párkányra, aztán felváltva ölembe tettem õket, elõkelõen 2651 19| másnap, a bemutatón, nem félvén többé a halált, van bátorsága 2652 27| úgy érzem, muszáj valahogy felvennem az érintkezést ezzel a szõke 2653 8| mialatt személyi adataimat felveszik, Dénes tréfálkozva megjegyzi, 2654 21| gurítanak.~~Percek. Bizonyára a felvételeket nézik. Most hozzám lépnek. 2655 8| jelentkezem a Korányi-klinikán, felvételre. Az irodában, mialatt személyi 2656 26| magam elé tettem a paplanra, felvettem rendes szemüvegemet, amit 2657 17| még egy szikrázó torony is felvillan, a városház aranykupolája. 2658 24| maguk igaza. Egy pillanatra felvillant bennem Strindberg komor 2659 16| színpadon, talán az elsõ felvonásban felejtettem ott, meg kell 2660 12| nem érzi, én is csak most, felzaklatott egyensúlyérzésemmel.~Az 2661 7| hosszúkás, téglány alakú fémmonokli, amibõl éles villanysugár 2662 21| vödröt látok az arcom alatt, feneke még üres. Rándul két kezem 2663 27| bársonypamlagon, lent a tenger fenekén. De látod, én nem haltam 2664 24| visszamerül a tenger mélységes fenekére, kihalászott kincseivel 2665 23| kezével már üti is be a tojás fenekét, löttyenti a mélyedésbe, 2666 11| egyenletesen sivít a köszörû, feni a kést, a kés muzsikálva, 2667 18| hogy nyitott szájjal és fennakadt szemekkel elájult-e végre, 2668 5| tovább a vizsgálatot. Azzal a fenntartással, hogy hiszen nem vagyok 2669 20| és embert játszik és fenséges tölgyet és szemét lesütõ 2670 17| elmaradsz hát, Homér, fénydús egeddel?” s lehet, hogy 2671 21| süllyesztett az üregbe, s annak fénye mellett, a kicsit pirosabb, 2672 23| néma, mégis egyre gúnyosabb fenyegetés van ebben, elõkészület a 2673 6| kiszámíthatatlan, egyéni, rendetlen, fenyegetõ. Itt, aki nem alszik, egyhangúan 2674 23| követelõznek és könyörögnek és fenyegetõznek itt, egymással, egymás hegyén-hátán, 2675 24| és kajánul követelõzni és fenyegetõzni kezdtem. Észrevettem, hogy 2676 12| mai álomnak emléke is. A fények és árnyak elosztása tisztább 2677 20| ahol most látom: milyen fényes mégis, protonok és keringõ 2678 25| hátrafordítástól fáj a nyakam. Ám bûvös fényét látni a mezõkön, holdfényben 2679 20| titokzatosabbnak és nagyszerûbbnek a fényévek és tejutak és csavarködök 2680 20| képeknél. Igen, õ az, százezer fényévre - százezer évvel ezelõtt 2681 18| hogy rekonstruáljak minden fényjelet, kiegészítsem emlékeimbõl - 2682 24| volt benne, mindkettõnk fényképe. Õróla külön írtak, nagyon 2683 15| már, egy négy év elõtti fényképéhez.~De már a pályaudvaron egész 2684 20| két szép nagy leánya van, fényképen láttam õket, szõke és karcsú 2685 26| intézetbõl jött. Estefelé fényképész jelent meg, lefotografálták 2686 22| az én feleségem...~Néhány fényképésznél kirakatot nyitnak, kiteszik 2687 22| Vörösmarty téren óriási fényképet illesztenek a szalon hirdetõoszlopába. 2688 12| arcom, mint egy elromlott fényképezõgépet. A szobában, ahol mindez 2689 8| inkább homéri kacajával. Egy fényképre sokszor visszalapoztam: 2690 17| levegõ, zöld, mert többnyire fenyõ, de itt-ott még hó kandikál 2691 17| fenyvesek közt robogunk. Fenyõfa, kék tavak, pirosra festett 2692 17| skandináv nyelv. A távoli fénysor felé mutat. „Kjöbenhaven” - 2693 4| Odakint süt a nap, látom a fényt, és mégis idebent a fejemben, 2694 22| a skandináv hegyeken, a fenyveseken át, a kék tavak között, 2695 8| ismerõseimmé váltak a csonka-bonka, ferde-görbe bénultak, a petyhüdt tekintetû 2696 26| hogy ki tudta nyitni... Ferdén feltekintett alóluk... kíváncsian 2697 10| Elõbb a nyaka bénult meg és ferdült el - legalább nekem úgy 2698 16| türelmetlenül letépem a feredzsét... aztán még beszélgetünk 2699 24| sejtelmük sincs a világról, más, férfiaktól átmajmolt, készpénznek vett 2700 27| tengerpartra jutni, futó férfialak áll ott alacsony talapzatán 2701 11| félreérteném, többet várnék a férfias szeméremnél, amivel tartózkodnak 2702 11| bukkant fel ez a négy komoly férfifej, a hídfõi kávéház csendes, 2703 11| ifjúi becsvágyak felõl a férfimunka irányában. Világot járt, 2704 13| tetszik. Magas, görög arcélû férfinak képzelem. Igen ám, de hiszen 2705 6| eszményien tökéletes, meztelen férfitest tárul elénk - én ösztönösen, 2706 6| befészkeli magát, betokolódik. Férges alma a fej, látni is rajta, 2707 15| kalapskatulyával kísérje haldokló férjét Európán át. Nem tudom a 2708 17| romantikusan szöktettem meg férjétõl, sötét öltözõkön és süllyesztõkön 2709 9| világosan, hangulatcafrangoktól fertõzetlenül emlékezem-e arra, ami történt. 2710 23| elégültséggel, hogy nem megy ki a festék. Most könnyen megy a munka, 2711 23| rajzban, amikor ki kellett festeni zölddel és pirossal az élesen 2712 17| Fenyõfa, kék tavak, pirosra festett faházak, véges-végtelen: 2713 18| képzeletem megtölti õket, mint festõ az üres keretet. Hangból 2714 8| akasztott ember, koporsófedelet feszegetõ tetszhalott. Bagoly huhog, 2715 17| vielleicht...” És némi kínos feszengés után másról beszélünk, én 2716 14| hármasban - én hátradõlök, õ feszes, egyenes derékkal ül, feleségem 2717 5| gyomortartalom kavarog - „feszít a kóranyag, a zagyva táp” - 2718 18| végre, hörögve, a kínpadra feszített áldozat - ehelyett úgy érdeklõdöm, 2719 19| valahol hátul, a kisagyban fészkel. A mérnök átadja magát a 2720 8| felsegítsék. Várakozó kíváncsiság feszül körülöttem. Semmi, semmi, 2721 21| mereven és merõlegesen elébe feszülni a fúrónak, különben végigreped 2722 9| állandóan és szüntelenül abban a feszültségben szorong, amibe ti, boldogok, 2723 16| marad. Szerencsére a piros fezes helybeli szerkesztõ dévajul 2724 12| imbolyogva felállok.~- Vigyenek a Fiakker bárba. Ma este szórakozni 2725 26| veremben: a vezetõ leküldi fiát, Kedmát, hogy hozza ki a 2726 18| sovány, intelligens vonású fiatalasszony. Látom, hogy újonc, drukkol, 2727 6| elsõ ágyban feltûnõen szép fiatalember: barna, karcsú, lángoló 2728 11| drámai hõsnõ. Egyformán fiatalok, de a naiva olyan bámuló 2729 7| lefekszik” - énke, akit egyszer, fiatalon, felfedeztem magamban, nevén 2730 14| kiszolgáltatottnak érzem magam. Fiatalsága ellenére annyival komolyabb 2731 26| kis nevetés bugyborékol és ficánkol bennem, egyre erõsbödõ, 2732 16| de erõszakos, hatalmas fickóval, akirõl nagyon jól tudom, 2733 19| és összeállt egy elegáns ficsúrral. A mérnök, hogy önzetlenségét 2734 16| kiálló pofacsontú, rongyos figurák - nem mondhatom el nekik, 2735 7| téma, amiben ki akartam figurázni, húsz jelenetben, a klinikajáró, 2736 23| mindenre. És figyeltem is. És figyelés közben megálltam, és vitatkozni 2737 9| iránt ahhoz, hogy életét figyelje, fel fogja ismerni, hogy 2738 23| a jó kis botrányt, pszt, figyeljetek! Olivecrona nem nevet, és 2739 21| együtt az életemet is.~Tehát figyeljünk. Akarnom, produkálnom kell 2740 12| állott be. De nekem elkerülte figyelmem a hozzátartozó hidegvízpróba ( 2741 21| közvetlen a fülem mellett, halk, figyelmes, bensõséges emberi hang. 2742 10| öregnek nagyon jólesik a figyelmesség. Nem köszönte meg, de a 2743 21| Akarnom, produkálnom kell a figyelmet, gondolatokat kell termelnem, 2744 26| között). Már harmadszor figyelmeztet, hogy mondjam meg magának.~ 2745 5| lelkesen, nem vettem tudomásul figyelmeztetését.~De este, mikor elégedett 2746 23| még örülnék is neki, csak figyelmeztetésképpen, hogy most még élek, vigyázzanak, 2747 26| mint elõször, fölényes figyelmeztetéssel, hogy a diagnózis nem tartozik 2748 11| formája feltûnõen, szinte figyelmeztetõen emlékeztet a dióbél fél 2749 23| csak képzelõdöm? Oda kell figyelnem erre is, hogy megértsem, 2750 25| felültetett, sokáig vizsgált, figyelt. Nem volt egy szavam se 2751 8| egyelõre majd várunk, és figyelünk a sötétben, talán magam 2752 24| és sötétség váltakozását figyelve csak, semmi mást. Ebbõl 2753 19| menetét, gyorsan, mielõtt a fikciók komponálásához szokott „ 2754 19| Nem élõ vagy halott nevét. Fiktív személyt, egy magyar színdarab 2755 3| nagyon érdekes lesz. Orvosi film, amerikai amatõr vette fel. 2756 3| jut, hogy hatra egy amatõr filmegyesület elõadására ígérkeztem, ahol 2757 3| dolgokról beszél, érdeklõdöm egy filmesített darabja iránt. Errõl eszembe 2758 3| udvariasan félreáll, hogy a filmezõ dolgozhasson, megfordul, 2759 3| ezért a mûfajért, a jövõ filmjét látom benne, igazi, egyéni 2760 23| ganglionjai közé temetett filmtekercset, itt jelentkezik. Tehát 2761 10| szegény Havas Gyula furcsa fintorokkal igyekezett utánozni õt. 2762 26| figyel, nyilatkoznom kell.~Fintort vágok.~- Eleget láttam életemben.~ 2763 21| szobámban, az éjjeliszekrény fiókjában, akkor eszméleten vagyok. 2764 9| aztán vissza a görebek, fiolák, mércék közé. Délfelé jelentik, 2765 15| elõttem fekvõ papírokra firkálok ugyan néhány ákombákomot, 2766 3| orvosi tájékozottságomat fitogtassam. De mondat közepén észreveszem, 2767 25| filozofálás, „mûveltségem” fitogtatása, pedáns megjegyzések, lényegtelen 2768 12| aki üres, vak szemgödreit fitymálva és kihívóan és kárörömmel 2769 22| lesz. Utána szétszélednek a fiúk, ki-ki megy a dolga után. 2770 8| nászköntösében páváskodó fiút, alaposan összepüfölik, 2771 8| elbizakodottságán felbõszült fivérek megragadják az Anya káprázatos 2772 4| hullámzik, nincs sehol egy fix pont... csak odabent, a 2773 27| amihez tartozom. Dühösen fizetek, és édes anyanyelvemen végre 2774 27| esznek, és játékpénzzel fizetnek érte. De aztán eltûnõdöm, 2775 15| dolgoztam, erõlködtem, fizetség, hála, elismerés reménye 2776 18| érdeklõdöm, mintha egy precíziós fizikai kísérletrõl vagy órajavításról 2777 3| gyakorol. Ábrázoló mértanról és fizikáról beszélgetünk, az emberi 2778 15| állítottak össze, mint ahogy a fizikus következtet, csalhatatlanul, 2779 22| kap. Ha szükség van rá, fiziológiai sóoldatot és vérátömlesztést... 2780 22| olvasom. Te, mi az, hogy fiziológiás sóoldat?~A Citadella fölött 2781 20| gondoltam, kavargó örvényekre, a fjordok fölött. Nem, ez nem az. 2782 17| stílszerûen német humor, „Fliegende Blätter”-szerû. Ugyanis 2783 7| másikba, mint az aggodalmas fóbiások. F. barátom és Gabi. Ezt 2784 11| végleges diagnózis még nincs, a fõdologra nézve azonban, sajnos, minden 2785 3| antikvárium”, ahogy Erzsi mondja). Fodor Lacival, a kitûnõ drámaíróval 2786 25| közül kikandikáló kék tavak fodra megcsillan. Jó volna megpihenni, 2787 6| emlékeztetnek azokra a földbe dugott, vagy ketrecekre 2788 13| hát nem furcsa véletlen, a Földgolyónak, ennek a nagy koponyának 2789 11| megrezegteti maga körül az egész Földgolyót és léggolyót.~És a láncsor 2790 21| fejem, pokoli égzengés, földindulás, hogy lehet ezt kibírni? 2791 27| Caesar mondására, Egyiptom földjén?~Aki nem remélt semmit, 2792 27| az ott a fövényen?... ó, földöntúli boldogság!... ó, tündérálom!... 2793 4| magyarul: azonnal lecsúszok a földre, és elvágódom.~A testem, 2794 17| hullámzik alattam. Mi ez? Földrengés, vagy rosszul vagyok megint? 2795 18| folyosóra, végigrobog a földszinten, beáll a liftbe, leszalad 2796 27| üdülök itt, a parkra nézõ földszinti szobában. A hallon át a 2797 18| szétnyitja, belevilágít... Fölébe hajolunk. A sima, fehér 2798 18| húztak alám, oly módon, hogy fölemeltek, s míg az egyik a levegõben 2799 9| reggel szívemre nehezedett, fölenged. A sakkpartit ebéd után 2800 25| rettegés és harag mintha fölengedett volna, fejem tiszta és könnyû, 2801 11| szellemes, szinte világfias fölény és gúny. Nagy ívben induló 2802 20| cinizmusomat, sõt jókedvemet és fölényemet viszont éppen ez a titkolt 2803 10| nem is kísérli meg, hogy fölhasználja. Úgy látszik, elhomályosult 2804 8| tulajdonképpen én akartam fölhívni a másik Gyulát. Nem tudom, 2805 21| többet, nem ijesztgetem magam fölöslegesen.~Különben is - különben 2806 20| hogy haszontalanságát, fölöslegességét leplezze, önmaga elõtt. 2807 13| simán. Mintha vitáznának fölöttem, mintha a rendkívüli parlamentben, 2808 9| nem volt magánál: a havas förgetegben gépiesen jött velük, sántítva, 2809 27| Odanézz... mi az ott a fövényen?... ó, földöntúli boldogság!... 2810 15| véleménye a szentnek ilyen üres fogadkozásról.~*~Úgy látszik, a hallból 2811 18| természetemen, arra gondoltam, hogy fogadná õ, milyen természetesen 2812 3| zenéjét. Az amatõrök örömmel fogadnak, mindjárt elindítják a gépet, 2813 3| fiatal ember, nagyon kedvesen fogadott, meghívott rendelõjébe, 2814 18| õnagyságát különben szívesen fogadták az orvosok: már az elsõ 2815 22| Ez az õ napja, suttogja fogai közt, irigyen.~*~Titkáromat, 2816 25| emlékszem, arra is, mikor fogalmaztam, hogy jól megértsenek.~- 2817 18| de milyen viszonylagos fogalom ez! az odaragadt bacilus 2818 3| Eustach-csövön át fülembe szaladt. Fogamat csikorgattam, hogy ne tudjak 2819 23| Rövidzárlat! Gyorsan leránt egy fogantyút, kikapcsol valamit, egyszerre 2820 17| ajánl, most hallom elõször a fogás nevét, ami hat hétig étrendem 2821 10| levetítsem. Kivánszorgok a fogaskerekûig. Leülök az állomáson. Dénes 2822 4| ruhacsomó, ami alól kihúzták a fogast, roggyan össze, nehéz puffanással, 2823 21| csigolyát, úgy, még egyszer, fogd meg erõsebben, csavard, 2824 18| Spielbergben, különféle fogházakban mint Ferenc császár foglya, 2825 23| lüktetõ kombinációkkal, hogy fogjon hozzá? Ki lehet-e emelni 2826 22| a körútra ment, valami foglalkozás van kilátásban. A Tisza 2827 7| látja. Ez egy törvényszerû „foglalkozási hipochondria”, hozzátartozik 2828 1| belsõ parancs. Nem akartam foglalkozni hírhedt betegségemmel már 2829 26| öngyilkossági tervekkel foglalkozom, a szégyentõl és haragtól, 2830 13| akarná, napok óta csak ezzel foglalkozott.) Természetesen minden rendben 2831 13| nagy örömömre - mulattat és foglalkoztat ez a sok ember. Könnyen 2832 4| mondja, egy idõben erõsen foglalkoztatta õt, amit írtam, analitikusan 2833 2| inkább gazdasági kérdések foglalkoztattak s nem a nép oktatása, ami 2834 1| tartani tõle, hogy önmagammal foglalkozzam...~Fütyülök a szerénységemre. 2835 18| fogházakban mint Ferenc császár foglya, a múlt század elején. Mindig 2836 18| sincs, engem éppen úgy meg fognak vizsgálni, mint akármilyen 2837 15| késõbb rá lehessen majd fogni, hogy „igen, hát ezért mondta”, 2838 9| Röntgen-szobába megyek, fogó közé szorított fejem három 2839 23| boszorkányosan szaladnak a kések és fogók és ollók, de rengeteg részlet 2840 18| gondolni, ha eszembe jut, fogom-e látni egyáltalán?~Nem is 2841 21| látszik, beakasztotta a fogót. Feszítés, nyomás, roppanás, 2842 9| meg is felel a vizsgálati fogságnak, amivel az õrizetbe vett 2843 24| bajnokságot.~~Ezek után, nyilván fogyatékos tárgyilagosságom büntetéseként, 2844 27| a cél, minõ Jóreménység fokán? Úgy volt bizony, hogy sok 2845 12| tudom-e még különböztetni a fokhagymát a szamócától? Aztán ínyemet 2846 8| Miért nem?~- Mert bizonyos fokig az orvos a beteggel szemben 2847 5| most, hogy megnézem a „fõkönyv”-ben), nem látni semmit, 2848 25| agyburokgyulladás) jelentkezett, negyven fokos láz kíséretében, ezt késõbb 2849 20| többi már csak átmenet lesz, fokozati különbség, éppen úgy ringatódzunk 2850 17| Felkészülök rá, hogy ez most fokozódik, a tavaszi hûvösség: mûvelt 2851 24| megint világos, s én egyre fokozódó önérzettel számoltam tovább, 2852 5| valahol tanultam is) még fokozottabban szoktak jelentkezni a tünetek, 2853 6| viaszfigurák, s az illúziót csak fokozza, hogy milyen gépiesek. Egészen 2854 9| látótér korong, piros és zöld foltok...~Fásultan várok, nem kérdezek 2855 20| golyó felszínén, néhány apró folton, mint a pörsenés, ahogy 2856 11| hólyaggá fúvódik fel, s a folyadék egyre szivárog belé valahonnan, 2857 21| lecsapolták az agykamrák folyadékát, levegõt töltöttek bele, 2858 23| lebeg szabadon, valami híg folyadékban - lebeg és forog „keserû 2859 13| látja, mintha jobboldalt folyadékkal telt hólyag terpeszkedne 2860 10| felbukkan, eleven összefüggõ, folyamatos emlékem van róla, s éppolyan 2861 21| Persze, az ütõerek nem folyatnak, ugrásszerûen fecskendeznek.~ 2862 27| angol dadogásomat lassan folyékonnyá élénkíti az õ mohó kíváncsisága.~ 2863 27| anyanyelvemen végre kereken és folyékonyan fejezem ki véleményemet 2864 25| fogok. Lassan, akadozva folynak torkomba és a lepedõre könnyeim.~~ 2865 13| módszerpolitikai vita folynék. Két fontos pont körül: 2866 11| és nem kevesebb energiát folyósítva, mint amennyi a megoldáshoz 2867 9| számítottam. Hét óra után a folyosók élénk élete kialszik, az 2868 12| szorongó érzésem, ahogy a kongó folyosókat járjuk, tisztára a bûnösé, 2869 21| Tizenegy óra volt, két órája folyt a mûtét.~ ~ 2870 5| Tizenkilencedik század” folytatása.~~Közben két új tünet. Az 2871 19| tartamára is. Ezt a „regényt” folytatásokban írom, s már a múlt szombaton 2872 25| mert mihelyt elalszom, folytatódik, ahol abbamaradt.~~Az ágy 2873 21| sokszor egymás után. A folytatólagos roppanások olyanok, mint 2874 13| csevegõ, vidám modorban folytatom: „na igazán nem szép tõled, 2875 24| beszélgetés, amit a napokban folytatott velünk egy fiatal újságíró. 2876 3| mikor kihúzta a drótot, folytattam az elkezdett mondatot. A 2877 26| huszonnégy órából állanak, s folytonosan és megszakítás nélkül kapcsolódnak 2878 11| hogy tudná vagy akarná, a folytonossági hiánynak. A formákat keresõ 2879 4| kusza selyemgubancban egy fonalat keresek, aminél fogva aztán 2880 5| Magam veszem fel a társalgás fonalát, jól emlékszem, hol hagytuk 2881 8| menõ kereskedelmi vállalat fõnökének gondolnám. Csak hallgatagsága 2882 27| vele, ha hitelezõm csak egy font húst kért a testembõl, csak 2883 24| készpénznek vett formulákkal fontoskodnak, mindenütt ott akarnak lenni, 2884 10| levánszorgok az étterembe, fontoskodva turkálok az ételekben, aztán 2885 3| hogy a testemet éppoly fontosnak tartsam, mint a lelkemet, 2886 22| szanatóriumban, lent a hallban, Gy. fõorvos úr éppen közli valakivel, 2887 5| miért nem voltam tegnap a fõpróbán?~~Rögtön és szívesen elhatároztam, 2888 21| Suttogás, léptek. Valaki oldalt fordít. Rögzítik a fejem. A tetõrõl 2889 12| szembenézni vele és unalmas hátat fordítani neki - jöjjön inkább Demokritosz 2890 7| Gáspárnak kell szólni a fordítás miatt, J.-t felhívni és 2891 13| készüléknél. Váratlanul fordítok a hangon, csevegõ, vidám 2892 23| megfordult ágyat, vagy a hátára fordított bogár, mikor forogni kezd: 2893 24| oldalamra dõltem, hátat fordítottam. Végtelen keserûség öntött 2894 6| elkésünk a találkáról, azzal a fordítóval.~- Ennek mi baja? - kérdem 2895 13| mindenesetre tudni fogom, hová forduljak.~De a titkos parlamentben 2896 27| tegnap este félre kellett fordulnom, olyan szánalmas tekintete 2897 4| csinálni, pedig nem a múlt felé forduló természet vagyok, még ma 2898 12| Kikecmergek a kocsiból, odaállok a forgalmas utca szélére, és hányni 2899 24| valamint a mosdatásokkal és forgatásokkal is. Az ápolók lábujjhegyen 2900 21| hátravan.~Soká, nagyon soká forgatnak, illesztgetnek, fotografálnak. 2901 10| jól exponált képet kell forgatnia, a vékony szalag összegubancolódott, 2902 5| mint kavicsot a parittya, forgatott nagyobb pályámon. Akkor 2903 2| zakatolt, elhalkult.~Idegesen forgattam a fejem, a mellékutca felé.~ 2904 16| és egyre nyugtalanabbul forgolódom, nyugtalanul és dideregve, 2905 20| vérvörös, lobogó üstökkel forgolódott, karjait dobálta, köpenyét 2906 9| zuhantok alá, vagy elkapott a forgószél - ostoba érzékenység, hogy 2907 24| tér- és idõérzékletünk formáiról... Én nem nagyon ismerem - 2908 11| halmazállapotban, aminek formája feltûnõen, szinte figyelmeztetõen 2909 22| rajtakapja magát, hogy mondatot formál, egy esetleg írandó cikk 2910 6| a cédulák olyanok, és a formanyelvük is, latin szakkifejezésekkel, 2911 15| már mind megvan... puszta formaságból egy gyomorkép...~Gyomorkép? 2912 11| most egészében tiltakozik a formátlan külsõ beavatkozás ellen - 2913 24| átmajmolt, készpénznek vett formulákkal fontoskodnak, mindenütt 2914 7| ellentétben áll lobogó, sûrû, forradalmár-üstöke. Szeretem benne, hogy tud 2915 16| kapcsolatban szaladt össze az egész forradalmi népgyûlés, nem az akasztás 2916 24| s keserves veszekedések forrása. Megszoktam; hogy csak magamban 2917 2| a hangnak nem látom a forrását.~Ez bizony nem a külvilágból 2918 17| Sverige”, a dombok és csobogó források és fák körül sötétlõ kék 2919 19| nevezett igazságkeresõ forrást, ami a megfigyelésen túl 2920 16| a zenekarban diadalmas fortissimo. Maga a páncélos és fehér 2921 21| konyhacsarnokában a fehér ruhás fõszakács velõt tisztít, velõkrokettet 2922 19| szerepét, Olson Irjöt, a fõszereplõ alteregó sebészorvosát, 2923 22| jelentkezik, és a költõ megbékül. Fõszerkesztõ egy pesti tanárra gondol. 2924 13| hallgat el pillanatra, mikor a fõszerkesztõi ajtó kilincsét nem találom 2925 22| adja le, részletenként a fõszerkesztõnek, onnan a nyomdába, délre 2926 9| fejem három oldalról is fotografálják, aztán vissza a görebek, 2927 21| forgatnak, illesztgetnek, fotografálnak. Meddig tart még? Néha egész 2928 17| komoly dolog? ez nem csalás, fotográfián látni, a levegõben van, 2929 17| óra felé a vonat berobog a fõvárosba. Csak annyit látok, hogy 2930 23| lesz, mint mikor elvágják a fõvezetéket. Ebben a csöndben sebesen 2931 4| közti utcákban, nézegetem a fõzelékes kupacokat, gyümölcsdombokat: 2932 27| játékutcákon játékemberek járnak, fõzõcskét esznek, és játékpénzzel 2933 27| nem azért, hogy enyvet fõzzön belõle a Spódium gyár, hanem 2934 12| ott ülök mégis a Café de France teraszán. Nem tréfálok, 2935 18| kedves Silvio Pellico, a „Francesca da Rimini” szerzõje, írta 2936 25| az az izé is mondja, az a francia, mindjárt eszembe jut a 2937 7| vallomást? egy jól hangzó frázis, az utolsó szó érdekében?”~ 2938 3| élünk, édesanyja Bécsben freudizmust tanul, és a Wagner-Jauregg 2939 17| különöset, örömmel fogad: „Á, á, freut mich sehr, also gut gelungen? 2940 11| írni, hogy elmesélem K. Fricinek... igaz, hopp, jó, hogy 2941 11| felejtsd felhívni a klinikán... Fricirõl? hát mondd el, hogy talán 2942 17| Berlin mellett, a szép ifjú Friedenauban, úgy éreztük, örök élet 2943 17| vagyok. Át is vergõdünk a Friedrichstrassén - éppen jó, vasárnap van, 2944 18| vizsgálatok. Mint öreg, kiszolgált frontharcos, nagyot sóhajtok, tudom, 2945 17| lennék. Este van, a szél fú. Este és hidegben észak 2946 24| egész Gregoriánus-naptárt. Fuccsba ment minden bizakodásom, 2947 4| drága pointe-lace csipkék, függenek a zsigerek a mészárszék 2948 15| szobában, gyomrom elõtt a függõ ernyõvel, magamtól eszembe 2949 20| elfutó életért - hogy a függöny, annyi év szenvedése és 2950 20| a belsõ színpad, aminek függönye mindig le volt bocsátva, 2951 20| le volt bocsátva, aminek függönynyílásán át koturnusban és mázolt 2952 21| zsinórpadlás, a tetõ tele rudakkal, függönyökkel, traverzekkel. Minden a 2953 3| szédíti a másnemû embert, a fül nemcsak arra való, hogy 2954 12| mint pribékeket. A szem- és fül- és idegvizsgálatokat már 2955 5| fölényesen legyintett elsõ fül-leletemhez, szó sincs hurutról, zongorahangolók 2956 26| fiú odakúszik hozzá, és fülébe súgja: „Anyám, ne szólj 2957 9| felhúzódott, felesége odahajol a füléhez, valamit súghatott éppen. 2958 4| a napok, néha elmegyek a fülemet kezeltetni, mert a vonatok 2959 23| érti ezt? Lehajol, közel a fülemhez. Egész halk a hangja, suttog, 2960 3| rögtön elhatároztam, hogy a fülemmel van valami baj, lehet, hogy 2961 23| ki akar érintkezni kivel. Fülén a hallgató, és nyugodtan 2962 5| vissza a leletet, egyébként a fülész - szép arcélû, érdekes ember, 2963 3| egyik nõismerõsömet, aki fülészt értett, járt is hozzá, elhanyagolta 2964 4| legyint. Nincs itt, drágám, se fülhurut, se gutaütés. A lélekkutató 2965 26| komikusan hatott rám, ahogy fülig érõ nagy szám és vaskos 2966 3| odavetõen megjegyezte, hogy füljáratgyulladásom van, és ezzel bõségesen 2967 7| Hihetetlen gyorsan tele van a fülke. Asszisztensek, alorvosok, 2968 15| a Bécsi gyors, lesz kis fülkém, fekhetem. Lefelé menet, 2969 20| nem bírom, nem bírom ezt a fülledtséget, ezt a zsírt, zsíros a levegõ, 2970 17| pompásan fel van szerelve. Fél füllel valamit hallok, hogy tengeren 2971 3| beállítottam a klinikára, a jó nevû fülspecialista tanárhoz. Szerény, rokonszenves, 2972 4| diagnózist” csinál, amiben a fülzúgás és fejfájás szervi összefüggésben 2973 25| Für Elise” - Beethoven aprósága 2974 18| Csak nem?... De igen, õ fürdet meg, már tépi is le rólam 2975 18| nem számít a meztelenség. Fürdetéshez asszonyok jobban értenek, 2976 17| futunk át - milyen tiszta, fürdetett, édes, éles a levegõ, zöld, 2977 25| látni a mezõkön, holdfényben fürdik a vidék, a végtelen fenyvesek, 2978 10| Quijoténak és Lucifernek. Fürdõköpenyben, hosszú karjait keresztbefonva, 2979 22| karcolás van a kezén, benyit a fürdõorvoshoz, hogy jódozza meg. Az orvos 2980 9| Észrevétlen jutok a szobámba a fürdõszobán át, a spalettákat beteszem, 2981 18| holnapra halasszák. Ellenben a fürdõt nem lehet elkerülni, megint 2982 11| tovább megy, ruganyosabbakat, fürgébbeket lép, fütyörész, miközben 2983 16| vékony, egyenes tartásban, fürtösen.~Borzalom borsódzik a hátamon, 2984 10| hogy a tábori mûtõben egy füst alatt kivágatta egy veleszületett 2985 5| elmarad, már dolgozni is tudok füstölés nélkül.~Megállapítom, hogy 2986 11| csóválja... Hát elmegy ez is, fütyörészi szórakozottan... na, hála 2987 5| semmi se történt volna, fütyörésztem, de a hátamban ott borsódzott, 2988 1| önmagammal foglalkozzam...~Fütyülök a szerénységemre. Egyszer 2989 20| lélegzettel az írógép vagy a füzet elõtt, és írja sebesen, 2990 12| találmánya), mikor a fülembe fújták.~Érdekes újságot észlelek 2991 5| mellettem a víz, mialatt fuldokoltam.~~Egyszer meg egy éccakai 2992 24| okozott fájdalmat. Lihegve, fuldokolva feküdtem, és káromkodtam.~ 2993 21| motoszkálnának.~Mi ez, több fúrás nem lesz? Sebesen szaladgálnak 2994 21| aztán megindul. A második fúrást már hidegebben figyelem, 2995 5| ezekre a napokra, olyan furcsának és érthetetlennek látom 2996 4| sajthegyek ingerelnek, hogy fúrjam át magam, alagutat vájva, 2997 6| központi idegrendszerbe fúródik, befészkeli magát, betokolódik. 2998 21| merõlegesen elébe feszülni a fúrónak, különben végigreped a koponya. 2999 21| Felvételek készülnek. Hát ezért fúrták meg a fejem - lecsapolták 3000 26| fejezetében elfogják a cár futárát, aki nem tudja végignézni, 3001 20| van itt olyan hideg, nem fûtenek ebben a kórházban?~~Úgy 3002 6| tûzijáték és csodálatos központi fûtés kíséretében. Átugorja a 3003 25| elalélnék, és nem tudnék tovább futni.~Nem is vonítanék, leszegett 3004 25| tehetek mást, gyorsabban kell futnom, hogy mégis elõbbre jussak. 3005 17| öblök és csatornák közt futottunk. És még egy szikrázó torony 3006 11| telítõdni kezd, hólyaggá fúvódik fel, s a folyadék egyre 3007 18| nevem sem hallotta. Nem fûzõdik hozzám egyetlen képzet se. 3008 9| világra jött. És csendesen fûzögettem a gondolatokat, nem is gondolatokat, 3009 6| testbe, olyanok, mint a gabonakalász apró, hegyes horgocskái, 3010 12| röhög. Csak bámuljatok - gaffen Sie nur, Herrschaften, hányok,