Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
3011 6| cisti cercus, agykukac. A galandférgek egy fajtája, a központi 3012 13| mit szól hozzá, próbálok gáláns, hányaveti fölénnyel napirendre 3013 16| szenesember és Vedres, a Galilei-körbõl, aki késõbb influenzában 3014 9| felöltõm és kalapom, felhajtom gallérom, mint tolvaj lopózom le 3015 23| médiuma) az agy girusai és ganglionjai közé temetett filmtekercset, 3016 3| gondolatokat, mozgatni a ganglionokat, belülrõl, mint atléta az 3017 27| álmomban ruhám és kalapom a Gangstervédõ Üzem KFT., mert úgy tetszett 3018 24| van a szobában. Eine dumme Gans, a stupid goose, une oie 3019 25| képzettársulások: a porcelán garnitúrából, amire úgy vigyáztam, nem 3020 17| van? Rendben, siessünk, Gáspár Bandiék lent várnak a hallban, 3021 12| dobogjon és dzsiggeljen, mert Gasparecz, aki alattunk lakik, felébred 3022 12| csakugyan sokat emlegették Gaspareczet. A szónok pedig egyre sebesebben 3023 7| Dehogyis, hagyja már ezt - Gáspárnak kell szólni a fordítás miatt, 3024 6| mint egy kopott divatjamúlt gavallér, kürtõs kalapban. Õnagysága 3025 27| csecsebecsének és csereberének, ami gazdaggá tett volna, ha elérjük Afrikát... 3026 1| reklámbefektetésnek elég gazdaságos-e? Egy ilyen vádra kétféleképpen 3027 16| semmisítette meg, õrzi... És a gazember úgy tesz, mintha a Lindberg-bébirõl 3028 17| freut mich sehr, also gut gelungen? gratuliere...” „Jawohl, 3029 13| végem van... vé... é... é... gem va... a... an...” Elfelejt 3030 26| Namen~So wird auch der meine genannt~Délután megérteni vélem, 3031 20| keserû vigyorra torzul. Génius jut eszembe, a „Lepketánc” 3032 19| emberszeretettõl” rajongó géniusz „megváltó” allûrjei. Bár 3033 22| autóbusz utasait: Ladies and Gentlemen, itt vagyunk az Erzsébet-kilátónál. 3034 3| megfordul, belemosolyog a gépbe. A jobb oldali nézõtársamhoz 3035 7| sokáig manipulálnak. Furcsa gépek. Keresztbefektetett két 3036 5| éjben, a kis vászon szárnyú gépen - mind a két szárny lángokban 3037 6| csak fokozza, hogy milyen gépiesek. Egészen más, éppen ellenkezõje 3038 19| száll fel a szétrobbanó géppel. De rettenetesen fél a haláltól. 3039 11| emlékeztet a dióbél fél gerezdjére (még a kanyargós rovátka-utak 3040 25| mennyi folyadékot kapott a gerinccsatornán át? Fél teáscsésze eddig, 3041 12| tiszteletet és részvétet gerjesztve a hozzáértõben. Szabadkozik, 3042 10| kell önteni a vájdlingból, Gesamtkunst.” A betegekkel nemigen érintkezik, 3043 20| patetikusan! mondd csak ki: nagy gesztusokban, mintha színpadon volnék. 3044 20| üres, émelygõ, gyalázatos „giccs”. Átfutott rajtam mindez. 3045 17| nélkül”. Nem tehetek róla, a gimnazista vicc jut eszembe: „te, ezt 3046 23| önmagam médiuma) az agy girusai és ganglionjai közé temetett 3047 6| csend van, szép rendben, gitteres ágyakban fekszenek vagy 3048 27| Huszonöt éve nem láttam Gizi nõvéremet, hajszínén kívül 3049 20| Furcsán voltunk mi ezzel a Gizivel, negyedszázadon át. Tudtam 3050 12| ó, garnichts, garnichts, Gnädige, parancsoljanak, tessék 3051 23| belsejében, vörös, jókora göb: a hólyaggal együtt akkora, 3052 11| a térben? Nem ér vissza gömb-sugara az idõkiterjedésen át?~Vagy 3053 23| gumigömb, ami egy másik nagyobb gömbben lebeg szabadon, valami híg 3054 25| megcsapolom - magyarázta -, görbedjen elõre, amennyire csak tud.~ 3055 17| belekapcsolódik a külsõ világ. Ha görbén bár, mégis elérem valamelyik 3056 8| állatok. Little-kóros fiú, görcsbe csavarodott végtagokkal, 3057 9| fotografálják, aztán vissza a görebek, fiolák, mércék közé. Délfelé 3058 13| éppen azért tetszik. Magas, görög arcélû férfinak képzelem. 3059 27| kegyes és szíves figyelmét.~*~Göteborgban este fél hétkor hajóztunk 3060 27| üveges szemükben balga gõggel üldögélvén a bársonypamlagon, 3061 19| tenne a valóságon, abban a gõgös hitben, hogy lehetnek helyzetek, 3062 19| Egyedüli szórakozása a golf és a bridzs, ezeknek nagy 3063 15| hiány adja, hogy kifogyott a gomb.) Csak egy elég ízetlen 3064 6| kapaszkodnak lefelé. Ez a gombafajta szétterjed, egy része az 3065 6| betegség lehet. Valahogy gombák vagy kemény moszatfélék 3066 10| is leülhetnének szilvás gombóc mellé, jönnek a tatárok, 3067 27| színes kristályüvegnek, gomboknak és kösöntyûknek, illatos 3068 15| tekintettem õket, mint az utolsó gombot, amin kiszámolják, hogy „ 3069 23| hogy a szinte erõszakos gonddal elõhívott, elõkényszerített 3070 13| tapintatosak, még arra is gondjuk van, hogy a részvét ne nyilatkozzék 3071 19| neki is vannak új, eredeti gondolatai és módszerei.~Egyetlen paradox 3072 10| járkál így, mintha kalandos gondolataiba volna merülve, de mint aztán 3073 6| kényszerképzet csúszott gondolataim közé. Arra kell gondolnom, 3074 27| bocsáss meg, hadd szedem össze gondolataimat... egy kicsit szórakozott 3075 1| lírai verseit, de közérdekû gondolatait is meghallgatják, önmagát 3076 24| békén. Feldolgozni való gondolatanyagom elég volt, bár az a gyanúm, 3077 24| arányban a fent vázolt logikus gondolatmenettel. Feleségem esküszik rá, 3078 21| nem emlékszem egyetlen gondolatra se az estérõl, éccaka se 3079 7| ugye, értesít bennünket - gondolhatja, mennyire magával vagyunk.~- 3080 15| eszembe jut. Hát persze! gondolhattam volna, a kizárásos módszer 3081 9| kedély van a világon, nem gondoljátok, hogy ez az egységes jó 3082 3| kipróbálom rajta. Most a gondolkodás mechanizmusa érdekli, szónokolok 3083 20| édesanyja bizonyára okos, gondolkodó, finom asszony... Kicsit 3084 25| Órákon át fekszem így, gondolkodva pislogok. Nem panaszkodom, 3085 9| derül ki, sok idõ van még gondolkozni, határozni, dönteni.~~Este 3086 17| normálisan érzek, és helyesen gondolkozom, és a testem mégsem engedelmeskedik, 3087 9| és percekig szótlanul, gondolkozva nézi az arcom. Feszült várakozás. 3088 22| Dezsõ és Zoltán is erre gondolnak, mit mondunk majd egymásnak. 3089 8| kereskedelmi vállalat fõnökének gondolnám. Csak hallgatagsága árulja 3090 8| közbevágok.~- Dehogyis, hová gondolsz. Idegfájdalom...~- Igen, 3091 11| eljövök oda... ilyet, ki gondolta volna, soha nem volt semmi 3092 4| gúnyosan, Imre barátomra gondolva, aki egyszer bevallotta, 3093 13| komoly helyzetre. Okvetlenül gondoskodjam róla, hogy õ elutazásom 3094 13| és nem is unják, errõl gondoskodom - régi ellenségek békülnek 3095 4| lemond, hogy az elsõ éveket gondtalanul, harc nélkül, jó legelõn 3096 22| nek lelkén átsuhan egy gonoszkodó kis karikatúra, amit írtam 3097 16| beszélünk, diplomatikus gonosztevõk módjára. Én elmélkedem és 3098 24| Eine dumme Gans, a stupid goose, une oie stupide.~A pillanatnyi 3099 23| finom huzalok bonyolult Gordius-csomójában tökéletesen kiismeri magát. 3100 13| zamatját ízlelgetjük, mint gourmet az „érett” sajtot. Becsvágyam, 3101 16| a rajzot megismerem: ez Goya mûve, szinte szívdobogást 3102 10| ezernyolcszáztizennégy, gõzmozdony.” Vagy azt kérdezik, „mi 3103 2| hétéves koromban láttam: gõzvonat volt, a Baross utcán közlekedett, 3104 6| után Cinivel lõdörgünk a Grabenen. Elõször van Bécsben (és 3105 16| csak képek, megint képek... grafikai gyûjtemény, úgy látszik, 3106 17| ismerem? igen, igen, Whistler grafikáin láttam ilyet, lám, a nagy 3107 26| gézt és vásznat, szinte grammonként éreztem a megkönnyebbülést, 3108 18| az agykéregbe... mint egy gránátalma...~- Szóval, mégis megtalálta.~- 3109 27| ROBINSON SZIGETE~Grand Hotel, Saltsjöbaden. Tíz 3110 26| melyben hölgyek és urak gratulálnak, hogy megmentettem az életét.~ 3111 26| megkérdezte, mi volt ez, gratuláltam neki, hogy alkalma volt 3112 17| sehr, also gut gelungen? gratuliere...” „Jawohl, Herr Professor, 3113 4| természetes helyzetét a gravitációs térben.~Vagyis magyarul: 3114 24| akarják, felfordítják az egész Gregoriánus-naptárt. Fuccsba ment minden bizakodásom, 3115 6| megállok. Vigyorogva, kérkedõ grimasszal fordulok a feleségemhez, 3116 18| megkülönböztetni, észreveszek futó grimaszokat, amik ép szemnek elkerülik 3117 13| megjelenik betegszobámban ... grófnõ, a legrégibb, legmagasabb 3118 17| Szórakozott Gyulának, Cininek és a grófnõnek - azt hallom, egész jól 3119 4| véve ez a laikusok szemében groteszknek látszó ugrálás a képzettársítások 3120 26| magyar követ, a kalandos Grundböck kapitány és Trulson konzul 3121 4| aminél fogva aztán az egész gubót le lehetne bonyolítani. 3122 21| le van szorítva, mint a guillotine nyakcsiptetõjében. Lefelé 3123 23| különvált, kezében van. Mint egy gumigömb, ami egy másik nagyobb gömbben 3124 11| sejtik. Valahol, a lágy gumihoz hasonló halmazállapotban, 3125 21| mikor visszahoztak. Aztán gumikesztyût húznak rá, szája elé nedves 3126 20| feküdjek rá.~- Mi ez?~- Gumipárna. Hogy magasabban legyen 3127 16| rá fogok ismerni a puha, gumiszerû anyagra, még nem lehet nagyobb, 3128 22| meg.~*~Kint a ligetben, a Gundelnél már a kertben terítenek - 3129 11| szinte világfias fölény és gúny. Nagy ívben induló pályafutása 3130 27| idegen, visszaadta legfõbb gúnyámat, a bõrömet, akire rábíztam! 3131 7| perceimben, hogy akkor is gúnyoljon és gyalázzon: „hát ehhez 3132 23| Valami néma, mégis egyre gúnyosabb fenyegetés van ebben, elõkészület 3133 20| jelentkezett, hogy felemelje és gurítani kezdje ágyamat, a folyosókon 3134 16| hozzák a koponyákat, és gurítják le, a völgybe. Kupacok alakulnak, 3135 16| talán félrerúgták, de nem gurították le a rivaldába, azt észrevettem 3136 3| van a katolikusoknak. Cini gurul a földön, úgy röhög: na 3137 17| Basteiben üldögélni inkább, Gusterllel, forró tea mellett. Ne félj 3138 26| mint a kártyás, amikor „gusztálja” a lapot, amire élete legnagyobb 3139 27| sok villany - soha ilyen gusztusos, tarka és takaros várost 3140 3| természetellenes - tisztán, gusztusosan szétvágja, az agyvelõ kocsonyáját 3141 7| be, könnyed „jenseits vom Guten und Bösen” arckifejezésével, 3142 22| szanatóriumban, lent a hallban, Gy. fõorvos úr éppen közli 3143 19| itteniektõl, hogy száz százalékig gyakorlati életet él - reggel, héttõl 3144 9| már én mondom be elõre, gyakorlatom van karkinyújtásban, behunyt 3145 3| áltatom magam, hogy kitartó gyakorlattal irányítani lehetne a gondolatokat, 3146 6| szertartásosak és tartózkodók, gyakorlott szem a mozdulataikon felismeri, 3147 10| vendégeknek lelkesen és gyakorlottan magyarázza esetét. „Nézzék, 3148 3| Wagner-Jauregg klinikáján neurológiát gyakorol. Ábrázoló mértanról és fizikáról 3149 17| sikerült, ebbe bele kell majd gyakorolni magam - lám, beidegzett 3150 7| hogy akkor is gúnyoljon és gyalázzon: „hát ehhez mit szólsz? 3151 25| Erre nem számítottam, a gyaloglásnak erre az ijesztõ felfedezésére. 3152 5| legfeljebb a „Köd” címûre gyanakodhatnék, de ez a „Tizenkilencedik 3153 7| hogy örülnék, ha luesra gyanakodnék, „csak” luesra. Nem, az 3154 3| Eszembe se jutott párhuzamra gyanakodni, kicsit bosszankodtam, és 3155 24| kombinációk érdekében. Az se tett gyanakodóvá, hogy milyen egyformák ezek 3156 7| pupillát nézi-e, talán luesra gyanakszik? és meghökkenve konstatálom 3157 12| errefelé, mindenki kedvetlen, gyanakvó. Hangosan szidom a rossz 3158 13| terpeszkedne a kisagyon. Egyebet is gyanít, errõl most nem nyilatkozik. 3159 9| megbûnhõdött már azzal, hogy a gyanúsítás nyilvánosságra került.~Reggel 3160 12| már úgy viselkedem, mint a gyanúsított. Tapasztalataim, a sok pesti 3161 8| tennem kell, elhárítani a gyanút, mielõtt mások cselekszenek 3162 2| töprengtem rajta, vajon a gyanútlan olvasó, fõként, ha erõsen 3163 11| megy, ami bombasiker volt, gyapjúból... az az író is, ki akart 3164 27| fõzzön belõle a Spódium gyár, hanem azért, hogy kicsalogassák 3165 19| dolgozni kell: egyiknek a gyárban, másiknak íróasztal elõtt, 3166 11| típusú repülõgép-puskák gyártásába.~De valahol Helsingforsban, 3167 6| tisztaság, kopár falak, gyászosan kongó léptek. A neurológiára 3168 16| ki hiszi el nekem, hogy gyémánt? Feldarabolni nem tudom, 3169 16| dinnyét, a világ legnagyobb gyémántját rejtegetem, hússzor akkorát, 3170 27| bizony, hogy sok aranyra és gyémántra cserélik be az értékes holmit, 3171 5| kezdett ragadni magával, mint gyenge karjaim, láttam, hogy kilométerekkel 3172 21| a csend nem megnyugtató. Gyengeség fog el, ugyanakkor villámszerû 3173 10| próbálom kompozícióba szedni a gyér adatokat.~MÓNI~Ott kóvályog 3174 13| hopp, jó, hogy itt vagy, gyere csak fel a szobámba!), becsukja 3175 11| fájdította, nyafogott. Bemégy a gyerekklinikára - nyûgösködött az asszony ‑, 3176 9| túlzott aggodalmaskodás, gyerekkorból megmaradt, nádpálcától, 3177 2| Sokszor megtörtént azelõtt is, gyerekkorom óta, hogy otthon üldögélve, 3178 12| is eláll a szívverésem, gyerekkoromban csakugyan sokat emlegették 3179 11| Méltóságos tanár úr, a gyereknek... Jó, jó, hol a gyerek?... 3180 18| mindenütt egyforma: felcsukló gyereksírás, a kicsike biztosan megijedt 3181 9| pedig nem alusznak: csupa gyerekszoba ez, a szülõk színházba mentek, 3182 4| nagy testû ember, kerek gyermekarccal, engem Thomas Mann egyik 3183 7| hatezer évre berendezett gyermekéletemnek, a hetykeség és önérzet 3184 11| részvétét ne tartanám többre gyermekes lelkek rajongásánál - és 3185 11| mint rendesen, a munkás gyermekét már meg is vizsgálta közben, 3186 11| holnap befejezi tanulmányát a gyermeki csontok növekedésének feltételeirõl. 3187 7| kicsi és értéktelen volt a gyermekkor, amibõl táplálkoztunk egy 3188 2| kié - elfelejtett valaki a gyermekkorból, akit halottnak hittem, 3189 3| magam azzal a bizonyos, gyermekkoromból megmaradt, dogmává erõsödött 3190 20| teli szívbõl kacag. Aztán gyermekkoromról mondok el egy-két groteszk 3191 13| halálfélelem mutatta be nekünk, gyermekkorunk alkonyán, az elsõ veszedelem 3192 20| Laplace meséjét a mennyei gyertyácskákról és angyalszárnyakról szóló 3193 7| szótlanul ülök, mint a gyilkos, akit leleplezett a detektív, 3194 27| bennem az õ hazatért Peer Gyntjét, csak nem tudja közölni 3195 26| gyászos híradás tudatom gyökeréig. Már reggel óta holmi vidám, 3196 6| ágy elõtt tûnõdve, mintha gyökeret vert volna a lábam. Mi az, 3197 11| mennyivel erõsebb vagy gyöngébb szerkezete a környezetnél. 3198 8| kutató arccal néznek rám, gyöngédebbek, felugranak, hogy a kabátomat 3199 11| az egyik közülök testvéri gyöngédséggel, ami több elismerésnél és 3200 20| leszek? Már ötéves koromban gyönyörûbbnek találtam Kepler és Newton 3201 26| gyötrelme és megvan a maga gyönyörûsége. A mai reggel például istenien 3202 26| megint íze van - a régi gyönyörûséges, ismerõs ízek! - s méghozzá 3203 21| brutalitása magával ragad. Vad gyönyörûséggel adom át magam, szinte segíteni 3204 26| Minden napnak megvan a maga gyötrelme és megvan a maga gyönyörûsége. 3205 16| nagyszerû! Csak álom az egész, a gyötrelmes detektívhajsza, szerte a 3206 6| Tumor cerebri, inoperábilis. Gyógyíthatatlan daganat.~- Aha... tudom 3207 1| követel, vagy egy felfedezett gyógyszer reklámja, amivel segíteni 3208 22| is akar látni soha, csak gyógyuljak meg.~*~Kint a ligetben, 3209 9| most, úgy látszik, ki fogok gyógyulni ebbõl - milyen jól érzem 3210 5| idült nikotinmérgezéshez gyomoridegesség hárult, és hogy Karlsbadba 3211 5| regurgitációs epeömlés szünetel, a gyomortartalom kavarog - „feszít a kóranyag, 3212 10| két pontra szegezõdik: a gyomromat és agyvelõmet figyelem, 3213 5| tévedés, hiszen semmi sincs a gyomromban. Igyekszem „kellemes képzetekkel” 3214 3| hátborzongató, gratulálok gyomromnak és idegeimnek, jól tudom 3215 7| Ehelyett más történik.~H. gyorsat, éleset füttyent.~- Ejha! 3216 17| szállunk át a stockholmi gyorsra. A fülkében megcsap az idegen 3217 21| Pokoli dübörgés. Süvöltve, gyorsuló sivítással, egyre gyorsabban 3218 20| ellenérvek jelentkeznek, egyik se gyõz meg. Igen, elég idõs vagyok, 3219 14| kedélyi területen se.~Nem gyõzöm ismételni: egész félszeg 3220 11| sarkában? Nem ama gyulák gyülekezete, akik döntõ csaták elõtt 3221 22| átfut a határon, felhõk gyülekeznek magasan, magasan, Hamburg 3222 22| törzskávéházamban kezdenek feketére gyülekezni. Elárvult asztalomhoz is 3223 13| Rózsinak, aki kölnivízzel, gyümölccsel, házikabáttal kedveskedik, 3224 4| nézegetem a fõzelékes kupacokat, gyümölcsdombokat: a káposztásteknõk, uborkáshordók 3225 22| már a rét, s lombosodnak a gyümölcsfák - szalad a vékony drót, 3226 6| egész óriási csarnokot, gyümölcsök és madarak és bogarak monstre-kiállítását, 3227 16| jól ismerem - „A király gyümölcsöskertje”, ez a címe, és óriási tölgyfa 3228 9| míg a logika szövevénye gyümölcsöt érlel: letépem, mikor virágot 3229 4| helyiségen, elõttem kancsó, víz, gyufatartó. De mindez kísértetiesen 3230 9| tapogatózva bejön, villanyt gyújt: felsikolt, ahogy ott talál. 3231 16| megint képek... grafikai gyûjtemény, úgy látszik, igen, biztos, 3232 10| burkolópapírt eltette és gyûjtögette. Hogy bizalma lassan és 3233 22| folyton a víz alatt volt, gyûjtötte a cipõket, mint egy indiánus 3234 9| magam is stílszerûen kéket gyújtok fel különszobámban. És bámulok 3235 13| úr részére, ha érdekli... gyûjtõknek való példány. Olcsón megszámítanám.~- 3236 22| ebben az esetben”, ez egy gyûjtõnév, általában daganatot jelent. 3237 5| pilóta magnéziumfáklyát gyújtott meg, hogy kivilágítsa a 3238 16| éjszakámban~Csillárok íve gyúl ki hirtelen...~(Egy ifjúkori 3239 11| A habozó kérdés Szabatos Gyulához szól, akinek mereven, a 3240 13| Óvatos üzenet érkezik a Gyuláktól. Õk, persze, megint csak „ 3241 8| hogy B.-nél voltam, a másik Gyulánál két jó barát közül, a laboratóriumban, 3242 13| szóba se állok magával. Ne gyulladjon be azért, úgy értem, szóba 3243 20| boldog? Miért hiányzik a gyûlölt, átkozott kis batyu?~Miért 3244 3| baj, lehet, hogy zsiradék gyûlt össze a járatban. Ezt nem 3245 16| éppen arról van szó, azért gyûltek össze, ezt akarják elintézni, 3246 8| hogy szótalan.~- Igaz, Gyulus, megnézhetnéd a gyomrom 3247 15| elfakad sírva, akárhogy gyûri. Ettõl viszont Cini kihúzza 3248 23| ez az ügyes szakács, a gyúródeszkán, bámulatos villámmozdulataival, 3249 11| cscsemõrõl” van szó, hanem „gyvelõrõl”.) Végre M. Endre, a zseniális 3250 6| Mint a tébolydák régi „habitüé”-je, reggel elkísérem feleségem 3251 27| talán azért bíztam magamat a habokra), hogy egy óriási Robinson-szigeten 3252 27| lomot és szemetet, amit a háborgó vizek tetején leltem, hulladékát 3253 6| káoszban, mely lelkében háborog, egyetlen akarat vonaglik: 3254 27| százhúsz esztendeje nem viselt háborút - megszokta, hogy a dolgok 3255 26| tejet, mikor langyosan és habosan lefut a torkán.~Örömre persze 3256 21| hosszú pászmákban. Utána habot vernek rajta, a borotva 3257 24| ismételtem, és ezt nem haboztam több nyelven nyilvánosságra 3258 10| Móni?” akkor õ morogva hadarni kezd valamit, ilyesfélét: „ 3259 12| szemmel figyel, egyre jobban hadarok, érzem, hogy valami nincs 3260 9| tisztikara élén, mint egy haditörvényszék elnöke, ünnepélyesen bevonul 3261 20| megnyúlt, és felháborodottan hadonászott. Nyissák ki, nyissák ki 3262 11| megbeszéljék a tanácsot, amit a hadvezérnek adni kell, hogy diadalmasan 3263 17| leszünk! Igen, igen, de most hagyj olvasni... Valami undok 3264 24| mogorván motyogtam, hogy hagyjanak békén. Feldolgozni való 3265 17| szeretnék ülni, jobban bírom. Hagyjátok, le tudok ülni magam is.~~ 3266 14| Hát akkor majd ott... Hagyjon békén, fontosabb dolgaink 3267 4| A lélekkutató bácsit is hagyjuk egyelõre. Magának nikotinmérgezése 3268 5| emelkedtünk, abba kellett hagynom a társalgást, vezetõm elõttem 3269 19| eszközei - vagy esetleg nem hagyta a központi kormányzat, melynek 3270 27| magyar barátaimnak, hogy nem hagytak elveszni - köszönöm aggodalmait 3271 24| határozottan, s miután rám hagyták, hogy kapok barackpálinkát, 3272 5| fonalát, jól emlékszem, hol hagytuk abba.~~Így szaladnak a napok. 3273 14| megszoktuk. Kétfelé választott haja sima és hibátlan. Szabályos, 3274 5| ma már tudom) el akart hajítani az érintõ irányában, a sötétségbe. 3275 8| klinika lócájára, csapzott hajjal, magas, de homorú homlokkal, 3276 20| táncolva, õ az, én vagyok az, hajladozó törzsek, táncoló ágak szerepében. 3277 17| a jókedv és viccelõdési hajlam nem hangulatból jön, szükségem 3278 6| szinte átlátszó, szeplõre hajlamos, óriási barna szeme furcsán 3279 5| kerültem, bosszantott, hogy nem hajlandók beugrani „érdekes” vagy 3280 3| agyhártyát - olyan, mint egy hajlekötõ háló, szinte természetellenes - 3281 11| széles, egyenletes tempóban hajlik el ifjúi becsvágyak felõl 3282 11| nyelében, akkor be lehetne hajlítani, átgörbíteni, a kisagy alá, 3283 24| adni, akirõl tudtam, hogy hajlott kora ellenére kitûnõen teniszezik, 3284 26| egy percre, elébe állt és hajmeresztõ németséggel beszédet intézett 3285 25| elérte mégis Trelleborgot. Hajnal volt, egész jól lehetett 3286 25| és tipegve el a Szépség Hajnala elõtt, esetlenül egyszerû 3287 17| pályaudvar mindjárt itt van a hajóállomásnál. Ezen a kis vonaton csak 3288 27| mindenki - a nagy becsvágyak hajója régen elsüllyedt, s akik 3289 17| rideg, tengerparti reggel. Hajók és mólók és emelõk és traverzek 3290 27| leltem, hulladékát a büszke hajóknak. S megszoktam mindenben 3291 15| meg, csak ha egész közel hajolnak az arcom felé.~Nincs kedvem 3292 18| leszek, és a lavór fölé hajolok. Na, mondja csaknem megbántottan, 3293 18| szétnyitja, belevilágít... Fölébe hajolunk. A sima, fehér agyvelõrészen, 3294 5| fog törni, a mosdó felé hajolva nyitott szájjal várok, államra 3295 27| hát igen. Ez a hajó a mi hajónk volt, az én hajóm volt, 3296 27| felhõk szövetét, láttad a hajóorr smaragd színû szentjének 3297 27| Sógorom és druszám, a volt hajóskapitány, tréfás üdvözletét küldi, 3298 27| boldogtalanná tenne a tudat, ha hajótörött vagyok.~Meglehet - de nem 3299 27| Göteborgban este fél hétkor hajóztunk be a Britanniára, hogy Londonon 3300 27| nem láttam Gizi nõvéremet, hajszínén kívül keveset változott. 3301 26| lapoznom, a 73-ik oldal be volt hajtva - ez volt az az oldal, ahol 3302 18| egy magas, vállas, szõke hajú és szõke arcú, százszázalékosan 3303 26| is sarjadzni kezd már a hajzat. Reggel különben is megborotváltak, 3304 17| képzeltem elsõ északi utamat. Hál’ Istennek, a szabad pályaudvar 3305 25| hízelgõ hangját. Nyilván hálából udvariaskodott, amiért a 3306 25| irányban fut, jelezve a haladást. Erre nem számítottam, a 3307 1| pláne most, hogy újabb haladékot kaptam a restanciák elintézésére. 3308 11| teendõkre lesz szükség, mégpedig haladéktalanul. A papillának ez a rohamos 3309 3| gondoltam rá, hogy hívõ és haladó íróhoz erõteljes szavak 3310 17| rózsaszínû és kék és zöld halak és sültek és vagdalt-golyócskák 3311 22| dolog volt, amit a kutya haláláról írtál - és hogy jó dolog 3312 10| és különben sem hitt a halálban, legalább tudatosan nem. 3313 5| pilóta sárga arca, sovány halálfej, éppolyan gúnyosan vigyorog, 3314 5| kalandnál, úgy tudtam, nem volt halálfélelmem, mint az elsõnél, csak a 3315 9| az elõnyöket, életen és halálon túl valami harmadik állapotban - 3316 7| másik: „A mûtéti beavatkozás halálozási arányszáma ezek után és 3317 19| géppel. De rettenetesen fél a haláltól. Ekkor megjelenik alteregója - 3318 24| iránt érzett hódolatomnak és hálámnak akartam, öntudatlanul, kifejezést 3319 10| tévesen, hosszú és nyakatekert halandzsa nélkül ezt felelte:~- Brüll 3320 12| a süllyesztõbõl. Zavaros halandzsát kiabál rekedten, nem értem, 3321 18| félóra múlva? Bizony, most a halántékát kell kinyitnom, tudniillik 3322 16| veszi... Rendetlenül zakatol halántékom, türelmetlenül topogok a 3323 21| vastag ragtapaszokat nyom két halántékomra, meghúzza, hozzáerõsíti 3324 18| vés ki a koponyából, a bal halántékon. Visszafojtott lélegzettel 3325 13| ezt a mozgalmat, még ma is hálás vagyok nekik érte. Bébinek, 3326 18| kikönyörgöm, hogy holnapra halasszák. Ellenben a fürdõt nem lehet 3327 18| persze, puding. Puding ám, de halból és közepén az elmaradhatatlan 3328 15| kalapskatulyával kísérje haldokló férjét Európán át. Nem tudom 3329 6| TALÁLKOZÁS EGY HALDOKLÓVAL~Esõs, nyirkos rosszindulatú 3330 9| ennyit írt csak: „Aki beteg, haljon meg, de ne császkáljon, 3331 9| szigorlat folyik éppen. A finom, halkszavú professzor (most látom elõször) 3332 2| aztán továbbfut, a zakatolás halkul, mint az „Ej uhnyem” dallama, 3333 22| berohan, kirohan, övé a lakás. Hallali, megtalálta a trombitát, 3334 10| közönyösen hagyja, mintha nem is hallaná. De ha - a kórforma szempontjából 3335 5| zongorahangolók megirigyelhetnék a hallásom. Különben miért nem voltam 3336 10| magányban. Nehéz délelõttök, a hallba se megyek le, a reggeli 3337 12| álmodtam már megint: Ide hallgass, megyünk fel, mint rendesen, 3338 8| szerint rosszabbul bírja, aki hallgatagon ül, sötétben, a pániknak 3339 8| fõnökének gondolnám. Csak hallgatagsága árulja el a szakembert. 3340 26| Több szavam nincs. Kínos hallgatás, õnagysága nem ismeri ki 3341 6| szombaton, saját elõadásomat hallgathatom a rádióban. Futóan említem, 3342 12| reflexre, amit büszkén kivágok, hallgatnak és tovább vizsgálnak. Késõbb 3343 23| érintkezni kivel. Fülén a hallgató, és nyugodtan figyeli a 3344 7| alorvosok, cselédkönyvezõ hallgatók vesznek körül. Mohón kapkodják 3345 10| unatkozva tûri, ahogy a tanár, hallgatóknak, vendégeknek lelkesen és 3346 8| szívdobogással, növekvõ önérzettel hallgatom, ahogy mormog, „negatív... 3347 22| elõtt alig lesz vége... Itt hallgatóztam imént az ajtónál, kihallatszik 3348 27| kis rokon, hogy türelmesen hallgatsz, pedig látom már, észrevetted, 3349 19| elértem, hogy az új ismerõst hallgatta és nem a kórképet -, aztán 3350 23| ártatlanul vádoltak... nem hallgatták meg a védekezésem... rám 3351 12| szájára mutatva, rémülten, hallgattassam el a kiabálót, de legalábbis 3352 27| róla, Magyari Imre nótáit hallgatva, estefelé a rádióban?~Egyet-mást 3353 24| nyilvánosságra hozni, hogy õ is hallhassa, ha bent van a szobában. 3354 23| legalább én, ha õk úgyse hallhatják. Valami sziszegõ hang van 3355 3| nemcsak arra való, hogy halljunk vele, de arra is, hogy enyelegve 3356 23| mondják, a-kusz-tikusz - hallóideg. Nem, nem, ugye nem, biztosan 3357 27| nézõ földszinti szobában. A hallon át a tengerpartra jutni, 3358 6| talál rá, amiket sohase hallott, mint egy szimatoló kölyökkutya 3359 27| szentjének körvonalait. S hallottál róla, hogy bukdácsol, kínlódik 3360 4| éppen olyan, mint a dübörgõ hallucinációk. De mi ez?~Igen, mi ez a... 3361 2| hogy hallucinálok.~~Erõsebb hallucinációm soha nem volt, érthetõ, 3362 3| bõségesen magyarázható a hallucinált zakatolás. Ezután mint humorista, 3363 11| a lágy gumihoz hasonló halmazállapotban, aminek formája feltûnõen, 3364 17| itt-ott még hó kandikál a halmokon.~Malmõben átszállás. Az 3365 1| történt meg. Elõbb az utóbbi halmozott mentegetõzést intézzük el. 3366 9| vagyok, lehet, hogy meg kell halnom, de ahhoz ennek a délutánnak 3367 3| olyan, mint egy hajlekötõ háló, szinte természetellenes - 3368 17| vonatom Berlinen át. Külön hálófülkém lesz. Õnagysága vállalja, 3369 17| elindul.~~Mindjárt behúzódom a hálófülkémbe, egész jól el tudok helyezkedni, 3370 17| igazán finom, úri vonat. Hálófülkénk kicsi, de pompásan fel van 3371 15| utazni, a berlini gyors, hálófülkével, akkor indul. Viszontlátásra, 3372 7| végre? vagy még most is halogatni akarod a vallomást? egy 3373 5| eddig: fontos teendõimet halogatom, ráérõsen, álmodozom a jövõrõl, 3374 12| kifogásokkal és ürügyekkel halogatva a dolgot, végre mégis felkecmergek 3375 17| ablak elõtt. Papucsban, hálókabátban kikecmergek a folyosóra. 3376 27| színén szalad ez a hajó, halottak voltak már régen, üveges 3377 4| mennyire ellene vagyok a halottégetésnek (megint szóba került a lapokban 3378 20| cigányzenére áhítoztam, ami halotti kocsimat kíséri a temetõbe, 3379 2| valaki a gyermekkorból, akit halottnak hittem, távoli rokon, nem 3380 17| álmomban), csak az egyik halról állapítom meg csodálkozva, 3381 27| fenekén. De látod, én nem haltam meg, a roncs kidobott magából, 3382 25| Hold, talán maga a Nap ez a halvány pislákolás, de nekem már 3383 23| sárga szövettõl. A relief halványodik, beesik, elmosódik, az egész 3384 16| fehér itatósok közé préselt halványrózsaszín kökörcsin levelestül... 3385 9| jókedvû, könnyû szavú ember, hamar összebarátkozunk. A reflexellenõrzéseket 3386 22| gyülekeznek magasan, magasan, Hamburg fölött, Nürnberg fölött, 3387 4| mindig éreztem, merõben hamis, s ami a legnagyobb baj, 3388 4| Ofélia” - mondja a modern Hamlet kedvesének. Lám, már a humorom 3389 23| benne is van, fejti ki, hámozza, óvatosan, mint a vörös, 3390 20| Ibsen életrajzából, Knut Hamsun regényeibõl magam ismerem 3391 21| csutkát óvatosan helyezte a hamutálca szélére, mikor visszahoztak. 3392 3| Késõbb megnyugszik, már hancúrozik a pamlagon és mikor csiklandozom, 3393 18| mint festõ az üres keretet. Hangból és mozdulatból következtetek 3394 7| kis ünnepélyesség van a hangjában, ahogy feléje biccent.~- 3395 16| tudom, a mozdulataimból és a hangjukból, hogy éppen arról van szó, 3396 23| igen vagy nem? Csitító hangok, eminnen. Tessék várni, 3397 18| álomszövedék csak, szavakból és hangokból építem vissza az eltûnt 3398 21| sivítással, egyre gyorsabban és hangosabban és magasabb hangon sivítva 3399 6| és pocsék fekete. Valamit hangsúlyozni akar mindezzel. Társa bajuszos, 3400 27| Még egyszer hangsúlyozom a mai olvasónak, ezek kétéves 3401 21| megindult ezer lóerõs motor hangszekrénye, sivít és mennydörög a fejem, 3402 21| a hegye szabadon forog. Hangtalan meleg zubogást érzek belül, 3403 26| Mikor akar kimenni?~A józan hangtól kijózanodok. Tréfásan felelek, 3404 5| Nappal ezeknek az álmoknak hangulata nyomokban sem jelentkezett. 3405 16| koromban, annak az estének hangulatában, mely a „Hangversenyen” 3406 27| eltekintve egész jól vagyok, csak hangulataimmal bírok nehezen. Olyan érzékeny 3407 18| érzem, mint látom komor hangulatát. Cipelnek jobbra-balra, 3408 17| és viccelõdési hajlam nem hangulatból jön, szükségem van rá, mint 3409 9| hogy tisztán és világosan, hangulatcafrangoktól fertõzetlenül emlékezem-e 3410 24| ugyanazokat motyogom, s hangulatom nem változik lényegesen. 3411 6| elõször történik, hogy félek. Hangulatomat vizsgálva, megtalálom a 3412 9| magyarázat. Valami van a hangulatomban, amit soha nem éreztem. 3413 20| magamban szép szavakat és hangulatos képeket. Mindig azt reméltem 3414 16| mormogva suttogok, várom a hangulatot, de rémülten veszem észre, 3415 16| volna még egyszer. De nem is hangverseny, inkább operaelõadás, méghozzá 3416 16| estének hangulatában, mely a „Hangversenyen” címû verset inspirálta, 3417 7| akarod a vallomást? egy jól hangzó frázis, az utolsó szó érdekében?”~ 3418 7| küldik. Csak most nem szabad hanyagnak lenni. Legjobb, ha már holnap 3419 5| kezeimet próbáltam elhelyezni, hanyagul felraktam õket a párkányra, 3420 5| drámai jelenetben. Most is, a hányásra várva, szétterpesztett lábakkal, 3421 7| papillitis.~- Ami a fejfájást és hányást illeti... csak nem akartam 3422 13| hozzá, próbálok gáláns, hányaveti fölénnyel napirendre térni. 3423 9| De hajnalban olyan heves hányingerre ébredek, hogy szó se lehet 3424 7| kellene, hogy szédüljön és hányjon és mindenféle reflex... 3425 12| forgalmas utca szélére, és hányni kezdek, hetykén, szemtelenül, 3426 12| gaffen Sie nur, Herrschaften, hányok, mit szóltok hozzá? Hát 3427 17| Kerkau, mégis megismertem. Ó, hányszor üldögéltünk ott fent a félemeleten, 3428 9| mentegetõzöm, látja, vigyáztam, nem hánytam össze semmit. Adja a ruhámat, 3429 13| olyan úr kezdte, aki halálos haragban van azzal, aki aztán folytatta... 3430 12| szokatlanul emelt hangon, szinte haragosan rám szól: „Ich muss Sie 3431 22| tovább. Tájak változnak, haragoszöldbõl piszkosszürkébe, átfut a 3432 9| panaszra - lám, szeretnek, nem haragszanak rám, még minden jóra fordul. 3433 26| foglalkozom, a szégyentõl és haragtól, hogy a különben is megalázó 3434 22| ezt olvasom, ne tessék haragudni, hogy beszélhet egy feleség 3435 18| rándul, még csak a szájába se harapott, nincs az a sebész, aki 3436 4| elsõ éveket gondtalanul, harc nélkül, jó legelõn tölthesse. 3437 4| pozitív és negatív áram harcából származó valóság. Annyi 3438 24| altatót kaphattam, mert harcias kevélységem egyelõre szünetelni 3439 1| kellett olyan keservesen harcolni, az olvasó az írótól tudta 3440 5| hibás beidegzés történt, harcra készen beállítottam H. tanár 3441 4| mint a kukacok; kettészelt harcsák rózsaszín húsa dagad a vizes 3442 7| orvostudományban és hogy a harctér kitágul: nemcsak a betegségek 3443 10| képzeletünkben volt valami rokon. A harctérrõl jött vissza sebesülten, 3444 17| kijutnom.~Az ebédet azzal hárítom el, hogy zsíros az ángolna. 3445 19| másiknak íróasztal elõtt, harmadiknak a telefonközpontban. (Késõbb 3446 12| teremben volt? melyik ágyon? a harmadikon? aha! megvan! Diegel bácsi 3447 13| másik oldalán egy ember, aki harminc éve gondol az én kis koponyámra, 3448 25| alátámasztják a fejem.~- Csak harminchét hat a hõmérséklet - dicsekedett 3449 14| Fiatal ember, aligha több harmincnál. Rendkívül választékos, 3450 5| tükörben. Rögtön ezután három-négy rövid lökésben, kiadtam 3451 2| vagy az egész estét betöltõ háromfelvonásos színmûvet. Végre úgy döntöttem, 3452 5| könnyen hozzácsapom a többi háromhoz (vonat, szédülés, ájulás). 3453 19| életet él - reggel, héttõl háromig, esetleg tovább is, itt 3454 27| vigyázzak az õ kincseire, akik háromnapos látogatásra jöttek le hozzám.~ 3455 18| kezdem megszokni ezt a furcsa háromnegyedhomályt, amiben élek, szinte már 3456 18| máskor.~~Õnagysága csak háromra jön le, mûtétet nézett végig, 3457 15| következõ, hosszú, hosszú álmot. Háromtól ötig aludtam csak - felébredve, 3458 16| úgysem értem a szavakat a harsogó zenekartól? És udvariasnak 3459 20| Keményebbnek, zordabbnak, harsogóbbnak gondoltam. „Északi légáramlat” 3460 11| növekedésnek indul. Vagy hártyácska, váratlanul telítõdni kezd, 3461 7| szemfenékbõl nyílik, vér tolul a hártyára, amit a szemtükör konstatál. 3462 5| nikotinmérgezéshez gyomoridegesség hárult, és hogy Karlsbadba kellene 3463 25| összehúzódva, mint akinek a hasa fáj. Fejem profilban, a 3464 21| nézik. Most hozzám lépnek. Hasamon fekszem megint, arcom a 3465 21| hozzátolták az ágyat. Rögtön a hasamra fordítanak, fejem elõre 3466 9| lát még?” „Tapogatásra a hasizmok ernyedtek, ez azt mutatja, 3467 9| elhinné, hogy nem olcsó hasonlaton nyargalok, vagy költõi aláfestéssel 3468 25| összebeszéltem. Nem érdemes idézni, hasonlatosak azokhoz a kórleírásokhoz, 3469 12| intézményekhez. Élvezettel hasonlítgatom a vizsgáló mûszerekkel zsúfolt 3470 4| magamról, hogy tulajdonképpen haspók vagyok, utóda õsömnek, az 3471 5| volna, hogy a „vonal” jól hasson, tenyeremet bánatosan emeltem 3472 13| a kenõkúra, úgy látszik, használ. Mindegy, az a fõ, hogy 3473 4| legnagyobb baj, még fordítva sem használható. Fõ az, hogy paradox, önmagának 3474 18| az elalvás pillanatában használja fel lelkünk a becsukódó 3475 12| buktam le” (hogy az argot-t használjam), ami döntõ bizonyíték lett 3476 9| Nagyon kellene, ki kell használni az ilyet.~A jókedv dõzsöléssé 3477 3| életrõl magyarázva, gyakran használom fel kísérleti nyúlnak, általános 3478 19| tetszetõsebb kifejezést használtam, „akinek az életem kezébe 3479 8| Kilátás nélkül, hogy valaha hasznát veheti, egy tanulságot regisztrál 3480 1| illik (hasznos-e vagy nem hasznos) olyan írónak, akinek nemcsak 3481 1| illik-e, vagy nem illik (hasznos-e vagy nem hasznos) olyan 3482 1| produkál. Ám illemen és hasznosságon túl - s ez már az alapmentegetõdzésre 3483 20| szerepeket játszik, hogy haszontalanságát, fölöslegességét leplezze, 3484 6| hosszú tût szúr a férfi hátába, a beteg kicsit behúzza 3485 5| hajlandó észrevenni azt a nálam hatalmasabb vonzó Erõt, ami, mint kavicsot 3486 20| összeszedett cókmókja leszakadt hátamról - miért nem vagyok hát boldog? 3487 23| megfordult ágyat, vagy a hátára fordított bogár, mikor forogni 3488 15| amennyiben a beteg úgy határoz, ezt a jelentést rendelkezésére 3489 15| határozott diagnózis után óvatos, határozatlan, feltételes javallat következik. 3490 13| vegyenek rá, óvatosan, hogy a határozatnak alávessem magam?~A Gyulák 3491 14| nálam.~Gyengéden, de szerény határozottsággal rátér végre a tárgyra - 3492 17| Õnagysága vállalja, éjszaka, a határvizsgálatokat, reggelig alhatom. Április 3493 19| mindig úgy érthetõbb, tehát hatásosabb is, ahogy valóban történt 3494 15| kezelések nem látszanak hatásosnak. Valami mást kell próbálni. 3495 19| szokott „író” szerkezeti és hatáspolitikai, „mûvészi” érdekbõl erõszakot 3496 18| megbántottan, úgy látszik, rossz hatással vagyok önre, már megyek 3497 3| alig folyik. Így is elég hátborzongató, gratulálok gyomromnak és 3498 16| fel fogok ébredni, mert a hátgerincemen fekszem kifeszülve, és nem 3499 18| érdeklõdtem. Másnap reggel hatig aludtam, akkor bejött két 3500 11| is meg kell látogatnom - hatkor a Zugliget felé menet, megállok 3501 9| utánam. A betegek többnyire háton fekszenek, nagyon csendesek, 3502 26| petyhüdt - õrülten komikusan hatott rám, ahogy fülig érõ nagy 3503 3| Errõl eszembe jut, hogy hatra egy amatõr filmegyesület 3504 19| két nappal elõbbre vagy hátrább tegyem, más emlékképek közé, 3505 10| Felöltözetlenül, borzongva kuporgok hátradûlve a karszékben, s nézem az 3506 21| tör ki, nagy darabokban. Hátrafelé tart. Ez az utolsó, mintha 3507 25| már csaknem látom is, de a hátrafordítástól fáj a nyakam. Ám bûvös fényét 3508 12| mikor toppanva megállok és hátrafordulok. Unom, unom ezt az egészet, 3509 3| megskalpolja, a fejbõrt hátrahajtja, aztán egy perforáló nagy 3510 21| és szégyenkezve... ahogy hátrahajtották a nyakát... ez a kés nem 3511 6| én ösztönösen, riadtan hátralépek, feleségem nem mozdul, orvosi 3512 27| köszönöm Olivecronának hátralevõ éveimet. És köszönöm az 3513 12| hall, nekünk ront, rémülten hátrálunk, aztán rohanni kezdünk a 3514 25| mellsõn és bal hátsón, ennek a hátránynak viszont elõnye, hogy fél 3515 5| magam, mint egy léggömb), hátraszegem a fejem, õ megfogja a derekam 3516 25| nem a párnán, a párnát hátratoltam. Amennyire csak lehet, elõrehajtom 3517 21| Szóval - maga a lékelés még hátravan.~Soká, nagyon soká forgatnak, 3518 20| mulatságos történeteket mesélek, hátravetett fejjel, teli szívbõl kacag.