Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
5532 26| ott ült kötelékeiben, lehorgadt fõvel és dohszagot árasztott...”~„ 5533 26| sikoltozni akar, a másik gúnyosan leinti. Érzem, hogy õnagysága aggódva 5534 1| verbum - ráolvasás helyett leírás a kenõcs és a felejtés itala, 5535 9| érkeznek. Ennek a gyászos útnak leírását Scott szíve fölött találták 5536 24| emlékszem rá, de egybevágó leírásban hallottam késõbb, hogy magamhoz 5537 19| csoportosít, mint az írók. Azt már leírtam valahol (s a mostanában 5538 8| a biztosítási kötvényem lejár, pénzt kellene gyorsan szerezni, 5539 17| kikecmergek a folyosóra. A lejáró alatt vasburok, a kerekek 5540 27| a folyosón.~Ebéd elõtt lejárok a Röden Stugan-(Vörös Kunyhó) 5541 6| már.~Elõreszalad a széles lejárón. Én lassabban bandukolok 5542 4| magam - az is jelenben fog lejátszódni, nem a jövõben, ahogy önmegnyugtatásomra 5543 11| pót-agy valamelyikén, de lehet lejjebb is, a nyúltvelõ felé. Kis 5544 21| Erõteljes, vad rántás. A kifúrt lékbe, úgy látszik, beakasztotta 5545 21| motoszkálás. Szóval - maga a lékelés még hátravan.~Soká, nagyon 5546 3| a Bucsinszkyban gyorsan „lekenek” egy krokit, tizenegyre 5547 13| biggyesztés és legyintõ lekicsinylés mögé rejti a páni rémületet, 5548 15| szembeforduljon majd velem, leköpjön, fölém kerekedjék! Ó, mennyivel 5549 17| hatszobás lakást, aki hat évre lekötötte. Humoros és tragikus írásokat 5550 17| sínek elõtt, húzni kezdem a lekókadt Jóskát. Nem mulatság elõzékenynek 5551 26| megtalálják a veremben: a vezetõ leküldi fiát, Kedmát, hogy hozza 5552 18| közepén az elmaradhatatlan lekvár. Hát ezt majd máskor.~~Õnagysága 5553 26| ettem, pompás és egész jó a lekváros lazac is és a „szmör gusz 5554 21| ovális kis mélyedésbe, hogy lélegzeni tudjak. Igyekszem elhelyezni 5555 7| súrolja az elmés kis masina. Lélegzését hallom, ahogy szuszogva, 5556 5| olyan éles, percekre, hogy a lélegzetem kihagy. Ez egy régi dolog 5557 25| mint újszülött az elsõ lélegzetet, elámulva és szégyenkezve 5558 23| produkciót csinálja, a zene lélegzetfojtva elhallgat, hogy ne zavarja. 5559 4| fülhurut, se gutaütés. A lélekkutató bácsit is hagyjuk egyelõre. 5560 13| világos beszéd, nem kell hozzá lélektani vegyelemzés.~Négyen-öten 5561 5| reklámrepülõgépen, ócska kis lélekvesztõn, mikor lefelé jöttünk, a 5562 7| ülök, mint a gyilkos, akit leleplezett a detektív, nem tudok védekezni, 5563 18| gúnyosan biztosít róla, hogy a leletbe pontosan bevezetett mindent, 5564 11| hogy neki hamarosan lesznek leletei... kérem kisasszony a telefont... 5565 9| Kezében az összegyûjtött leletek, vagy kilenc darab. Felállok, 5566 15| Átadja az iratot.~- Tessék. A lelethez javallatot is csatoltam, 5567 12| egy egész jelentéktelen leletnél egyszerre csak kitör a botrány. „ 5568 11| tartanám többre gyermekes lelkek rajongásánál - és mégis, 5569 4| tudatossá válik bennünk. A lelkemen van a sérülés, azt kell 5570 3| fontosnak tartsam, mint a lelkemet, a létért való harcban. 5571 22| ismerek tréfát”. S.-nek lelkén átsuhan egy gonoszkodó kis 5572 12| látszat-szabadság tartja bennem a lelket a most következõ héten. 5573 15| kapcsán „érthetõen” rendkívüli lelkiállapotban fõbe lõtt volna, fél akkora 5574 1| egy életen át kínozna a lelkifurdalás, hogy veszni hagytam közöttük 5575 8| jelenet óta nyugtalan vagyok, lelkiismeret-furdalás gyötör, amiért egy hatásos 5576 3| Elhessegetem magamtól a lelkiismeret-furdalást, szent Isten, mennyi levélre 5577 15| akasztófahumorka terheli lelkiismeretem: délben a kedves Ilonka, 5578 2| megírásához kell, vagy kellene, ha lelkiismeretesebben és szabatosabban csinálom 5579 2| Nem akarom a kartárs úr lelkiismeretét megterhelni a feltevéssel, 5580 22| érintkezésben van vele, lelkileg is... Az elején meglékelte, 5581 4| hogy nekünk magunknak, a lelkünknek, vagy annak a valaminek, 5582 26| oldalt ülhessek az ágyra, és lelógathassam a lábam, de erre még nem 5583 25| fejem, az ágy szélére, félig lelógatva a peremérõl.~Órákon át fekszem 5584 25| abbamaradt.~~Az ágy és a lelógó fej és az ajtó és a lecke, 5585 26| szemeinek duzzadása is annyira lelohadt, hogy ki tudta nyitni... 5586 16| A daganatot bevitték a leltárba, de persze iktatni kell, 5587 27| a háborgó vizek tetején leltem, hulladékát a büszke hajóknak. 5588 22| futólag.~*~Gabi, Siófokon, lemegy a Balatonra, valami karcolás 5589 21| kisagyvelõn, a pia mater második lemeze alatt megpillantotta, aztán 5590 21| Rögzítik a fejem. A tetõrõl lemezek süllyednek arcom elé. Lila 5591 4| szerint élete utolsó éveirõl lemond, hogy az elsõ éveket gondtalanul, 5592 27| annak, amivel tartozott, lemondani a többirõl - megelégedni 5593 9| felé, biccent. Ugyanakkor lemondóan legyint a kezével.~~Hangosan 5594 6| szeme furcsán lobog, mint a lemuroké. Gúnyos ajkai, mint két 5595 19| túl a képzelet erejével lendíti elõre a gondolatot. Eredményt 5596 11| említett professzornak, aki lendületet adott a modern agysebészetnek.~ 5597 20| fütyörész. A világ, mintha lengene, és mintha magasabban volna, 5598 24| ellentmondásra lóbálni és lengetni kezdtem a nyakamon ingó 5599 26| sodrony közepén, karjait lengetve, egyensúlyozva, a Niagara 5600 16| zenekartól? És udvariasnak kell lennem, nem szólhatok rá, hogy 5601 24| hangulatom nem változik lényegesen. S hogy Olivecrona is - 5602 20| váltottunk, nem mondott semmi lényegest, késõbb mégis, mintha megint 5603 24| fejtegetésbe kezdtem, melynek lényegét a nõi ész alacsonyrendûségérõl 5604 15| egyenrangúnak tekint, lelkes lénynek, akit vele együtt az igazság 5605 22| hétfõ reggeli lapokkal. Léon Blum, úgy látszik, hajlandó 5606 17| többé semmire. Fehér, tiszta lépcsõ elõtt állunk meg. A homlokzaton 5607 7| önérzet korszakának, ez a lépcsõház volt az utolsó stációja.~~ 5608 17| visszajövök. A folyosón, közel a lépcsõhöz, egyszerû betegszoba, egy 5609 17| négykézláb mászok fel a klinika lépcsõjén, egyelõre, illetve a térdeimen 5610 20| kaptam magam, hogy párnák és lepedõk közt kotorászva dühösen 5611 18| ügyességgel kicserélte a lepedõket. Egyik se tudott németül. 5612 25| fáj. Fejem profilban, a lepedõn, nem a párnán, a párnát 5613 25| akadozva folynak torkomba és a lepedõre könnyeim.~~Késõbb bejött 5614 15| Szótlanul veszem tudomásul. Pár lépés után mégis megkérdem, mennyit 5615 22| ismerõsök. Tibor pincér pár lépésnyire álldogál, hallgatózik. Rólam 5616 8| szimuláns, ajkát tajték lepi el, szemgolyója kifordult. 5617 20| Génius jut eszembe, a „Lepketánc” hõse, egyetlen látó a vakok 5618 12| most nem óvatos, gyöngéd, leplezgetõ, enyelgõ játék, mint otthon, 5619 6| izgalom, amit elõkelõen leplezni próbál, a Stefansturm magasságát 5620 20| haszontalanságát, fölöslegességét leplezze, önmaga elõtt. Tücsköt játszik 5621 26| kiadná lelkét, a megvakított, lepörkölt szemhéjú fiú odakúszik hozzá, 5622 21| gyorsan.~Percekig csönd, a lépteket figyelem.~Fejem búbján diszkrét 5623 12| kikorrigálni se tudom már léptemet, és folyton lebotlom a kocsiútra, 5624 22| irigyen.~*~Titkáromat, Dénest, lépten-nyomon megállítják. Mi újság, mit 5625 17| negyvenféle ízelítõt kezdenek lerakni asztalunkra - a rózsaszínû 5626 23| burkolat. Rövidzárlat! Gyorsan leránt egy fogantyút, kikapcsol 5627 23| jelentkezik. Tehát itt próbálom lerögzíteni.~A káprázat nyilván abból 5628 1| kényszer, hogy az emléket lerögzítsem, úgy jelentkezett, mint 5629 24| mint egy ragadozó, aki lesben figyel. Õ azt hitte, fájdalmat 5630 13| mindenkit elfog a mindnyájunkra leselkedõ nagy Talány közellétében. 5631 20| biztonságban és kajánul leselkedtem ki a várakozó, ásítozó közönségre; 5632 16| mégsem találom. Ha csakugyan lesodorták azóta a zenekarba... mehetek 5633 18| Visszafojtott lélegzettel lestük, mi lesz... szentisten, 5634 4| de azért nem ellenkezik. Lesüti a szemét, ahogy a legény 5635 20| fenséges tölgyet és szemét lesütõ szemérmes almafát. Nem fák 5636 6| csomóra kötött rongydarabbal. Lesütött szemmel, de határozottan 5637 4| puffanással, ahogy a tagló lesújt. Rossz hangulatban megyek 5638 10| kezd valamit, ilyesfélét: „leszakad a lámpa, ha trampliznak 5639 20| újra összeszedett cókmókja leszakadt hátamról - miért nem vagyok 5640 15| valami... Tessék gyorsan leszaladni a röntgenszobába... nem, 5641 5| meg, hogy kivilágítsa a leszállást.~Ennél a második kis kalandnál, 5642 25| is szorongok, mert a Hold leszállhat, vaksötétbe borulhat a táj, 5643 17| forognak. Mégis hullámzik. Leszállok, pár lépést teszek, kikerülök 5644 5| olyan könnyen a dolog, a leszoktató kúra elején (valahol tanultam 5645 9| hozzám, és nagy csöndben lesztek, mikor kimentek. S az újonnan 5646 21| uraim - voltunk-e valaha, leszünk-e valaha ilyen közel egymáshoz? 5647 4| lehet elindulni, lévén a lét kettõs, pozitív és negatív 5648 5| panaszkodás helyett inkább letagadják tüneteiket. (Természetesen 5649 7| Miket beszélsz, mûvelt ember létedre. Tudod, mit beszélsz?~- 5650 4| lett volna annak idején letenni a doktorátust, ahogy a szülei 5651 22| hozzászólás nélkül, ahogy orvos létére hozzá és hozzám illik.)~~„... 5652 3| tartsam, mint a lelkemet, a létért való harcban. Kieszeltem, 5653 15| irat. Nem adja még oda, leteszi az asztalra, maga elé. Mosolyogva, 5654 18| alagsoron, az egyik szoba elõtt letesznek. „Oogen”, olvassa a szolga 5655 26| tartozik rám. A szemtükröt letéve hallottam, mormog valamit, 5656 4| velem együtt, elvesztette létezésének bizonyosságát. Az asztalok 5657 14| jóakarattal, hogy tudnom kellene létezésérõl, ha normális állapotban 5658 7| hagy kétséget a daganat létezését és helyét illetõen”. És 5659 4| ez az egyetlen módja a létezésnek, és ebbõl a bûvös körbõl, 5660 14| láttam. Lehet, hogy nem is létezett soha, csak én fantáziáltam 5661 5| világkép, amelyben semmi sem „létezik”, mint olyan, minden csak „ 5662 2| éppen az a bajuk, hogy nem léteznek a valóságban, úgy látszik, 5663 3| röhög: na Pali, zsidógyerek lettél, mától fogva Smüle a neved, 5664 22| rádióbeszédét. Pecsus is leül diktálni a sportrovatot. 5665 10| mormogni kezd: „négyen is leülhetnének szilvás gombóc mellé, jönnek 5666 22| Elárvult asztalomhoz is leülnek néhányan, pajtások, ismerõsök. 5667 9| anélkül, hogy ott legyek, leülnék az emberek közé, és nem 5668 15| jutott valami... Tessék csak leülni erre a székre gyorsan...~ 5669 24| Itt fekszem, vasdoronggal leütve a kocsma elõtt, amibõl kidobtak, 5670 10| orvost se hívok - három felé levánszorgok az étterembe, fontoskodva 5671 6| bajuszos, hosszú ember, afféle levantei ügynök, meglátni rajta, 5672 23| lebeg és forog „keserû levében” - a golyó. Az oldalán jókora 5673 21| teremben vagyok, érzem a hûs levegõn.~Suttogás, léptek. Valaki 5674 3| közepén észreveszem, hogy a levegõnek beszélek, partnerem szép 5675 6| és szándékos körülötte, a levegõtlen pincehelyiség, rossz szagú 5676 5| abbahagyja az egész stúdiumot.~Levele végén szemrehányást tett „ 5677 18| Visszakerülök a szobámba, leveleket nyújtanak át. Az elsõ postám, 5678 26| gyanakodva. - Elárasztanak levelekkel Magyarországból, melyben 5679 16| halványrózsaszín kökörcsin levelestül... Kökörcsin, más növények, 5680 15| ahogy orvosok egymással leveleznek, be vagyok avatva. Az utcán 5681 20| mindent, õ is rólam, de nem leveleztünk. Norvéggé lett egészen, 5682 3| lelkiismeret-furdalást, szent Isten, mennyi levélre nem válaszoltam, de most 5683 18| csirke tetszett neki, de a leveseket túl zsírosnak találta. Állapotomról 5684 20| verte a kilencet.~Valamit levesz az asztalról, amit magával 5685 10| hogy ezeket a képeket jól levetítsem. Kivánszorgok a fogaskerekûig. 5686 17| bóbitás ápolónõ vesz át, levetkõztetnek, és az ágyba ejtenek. Irataimat 5687 14| elárulnia magát, a birtokában levõ adatokat illetõen. Soha 5688 3| hosszan tûnõdöm, lapozgatom a levonatokat, melyik novellát tegyem 5689 3| emésztés végsõ következtetéseit levonó szervekkel vannak összekapcsolva.~ 5690 21| oldalt két fehér köpeny libeg. Valami tompát illesztettek 5691 3| Káprázik a szemem, vagy ilyen liberális lett nálunk, tudtomon kívül, 5692 25| oázis. Ez már a hosszú lidércnyomás vége felé lehetett. Szemben 5693 18| végigrobog a földszinten, beáll a liftbe, leszalad a pincébe. Végighúznak 5694 20| vágyakoztam. Lám, az ott a ligeti tó, ami most be van fagyva, 5695 21| tovább, rajta, hentesek!~Lihegek. Vörösben káprázik minden. 5696 23| szenvedélyesebb, sürgetõbb, lihegõ üzenetcsatát. Figyeli, de 5697 21| lemezek süllyednek arcom elé. Lila fény villan, aztán sötét 5698 16| gazember úgy tesz, mintha a Lindberg-bébirõl volna szó, és mintha nem 5699 17| még egyszer az Unter den Lindenen. Ha már itt vagyok. Át is 5700 10| kérdezik, „mikor volt a lipcsei csata, Móni?” akkor õ morogva 5701 10| borongós-pesszimisztikus-misztikus, dekadens líra modorában:~Nézek a tükörbe~ 5702 23| villámmozdulataival, formát kap a lisztkupac, kis mélyedést nyom bele, 5703 8| jajgatással se, mint az állatok. Little-kóros fiú, görcsbe csavarodott 5704 22| vigasztalni, mit félsz, te ló, nem lesz semmi baj... beszéljünk 5705 24| vagy pláne ellentmondásra lóbálni és lengetni kezdtem a nyakamon 5706 6| óriási barna szeme furcsán lobog, mint a lemuroké. Gúnyos 5707 8| meztelenül odatámasztva a klinika lócájára, csapzott hajjal, magas, 5708 6| õsz didereg, õszi lucsok locsog a köveken, kíméletlen, kellemetlen 5709 25| a kórleírásokhoz, amiket locsogó skizofrénekrõl vesznek fel 5710 25| hiányzik‑e egy darab? Így locsogtam én is, úgy látom, öntudatlanom 5711 3| lett. Szerényen, de némi lódítással (már az szemtelenség tõlem, 5712 4| befordulok a vásárcsarnokba - lõdörgök a pultok közti utcákban, 5713 6| kapcsolatban.~Ebéd után Cinivel lõdörgünk a Grabenen. Elõször van 5714 16| csakugyan, ordítva és lázadva lódul már a tömeg, szétszalad 5715 5| ezután három-négy rövid lökésben, kiadtam magamból a sárgás 5716 21| egyszerre megindult ezer lóerõs motor hangszekrénye, sivít 5717 23| üti is be a tojás fenekét, löttyenti a mélyedésbe, pillanatra 5718 3| kocsonyáját látni, ahogy remeg és lötyög a csontcsészében. A tanár 5719 17| szatyor, amiben szétesnek és lötyögnek és összekeverednek a kibomlott 5720 25| nyílik az ajtó, pislogok, lógatom a fejem. Orvos jön be, nem 5721 9| szavakat - nem várom meg, míg a logika szövevénye gyümölcsöt érlel: 5722 25| Kerstin adja fel, bár a nõk logikája nem megbízható, arra talán 5723 5| belementek az én lóugrásszerû logikámba: hiúságomnak hízelgett, 5724 10| önimádat is lehetett, hiszen logikánkban és képzeletünkben volt valami 5725 12| parlamentben, szavaim tiszták, logikusak, meggyõzõk - szép, kerek, 5726 21| tovább, mint a szabónõ. Logikusan, mégis váratlanul Cushing 5727 16| százával, akasztott emberek lógnak, szánalmasan vékony, egyenes 5728 3| kettõsséget, azért hagytam magamon lógni lelki hiúságom (önfenntartó 5729 6| õserdõben.~~Este érdekes lokálba megyünk, alkalmi zsargonkabaré 5730 18| elõfordul, hogy a végsõ lokalizálás tévesnek bizonyul. Úgy látszik, 5731 2| csikorgás, mint mikor a lokomotív kerekei lassan nekilódulnak, 5732 5| teljen az idõ. Látom a gyomor lombik alakú vonalát, ahogy kínlódva 5733 20| alig ütköznek a fákon, a lombosodás itt késõbb kezdõdik. Ez 5734 22| zöldbe borult már a rét, s lombosodnak a gyümölcsfák - szalad a 5735 27| ajándéknak vettem minden lomot és szemetet, amit a háborgó 5736 27| hajóztunk be a Britanniára, hogy Londonon keresztül igyekezzünk hazafelé. 5737 4| az embernek. Mintha fõbe lõnének. Nahát, súlyos tévedés volt. 5738 23| civilekre nem is szabad lõni?~Nem, nem errõl van szó.~ 5739 6| Vigyázni kell rá, mert lop.~Egyszerre csak nyugtalanság 5740 16| ottfelejtettem, mindig utánam hozták. Lopakodva nézek körül, látja-e valaki, 5741 9| felhajtom gallérom, mint tolvaj lopózom le a lépcsõn. A portás nem 5742 16| éjszakába, zegzugos sikátorokon lopózunk, elragadtatva ismételgetem, 5743 20| is kapom Kerstint, hogy lopózva igyekszik ki a szobámból. 5744 16| biztos, hogy õnála van, õ lopta el, tartogatja valahol, 5745 15| rendkívüli lelkiállapotban fõbe lõtt volna, fél akkora rosszallást 5746 5| beszélni, belementek az én lóugrásszerû logikámba: hiúságomnak hízelgett, 5747 10| megállapítására, hogy a beteg lucidus pillanatában van-e?~- Mondja, 5748 10| keveréke Don Quijoténak és Lucifernek. Fürdõköpenyben, hosszú 5749 21| meddig tart még ez a puha, lucskos kotorászás.~Engem.~Igen, 5750 6| Telet váró õsz didereg, õszi lucsok locsog a köveken, kíméletlen, 5751 16| bonyolult, színes képe, még a lüktetését is látni, milyen finom tipográfiás 5752 5| mozgását” a visszafelé fordult lüktetést, mint az álmatlanságot. 5753 7| együtt olyan megbízható, mint luesnél a négykeresztes Wassermann-reakció. 5754 19| aki, be nem várva az õ lusta és habozó és vak tapogatózását, 5755 9| kitaláltál valamit, hogy lustálkodhass. Megjegyzem, igazad van. 5756 12| krank - Sie sollten nicht so lustig sein.” Kicsit csendesebb 5757 23| magam a terembe. A nagy lusztert eloltották, hogy egységes 5758 21| Tudom már, a halk, mosolygó Lysholm osztályán vagyok megint, 5759 21| meg, ahogy elsuhannak, de Lysholmot sehol sem látom. Múlnak 5760 5| alattunk, mint egy fekete lyuk. És most, álmomban, tudom, 5761 23| tábla elõtt, ami tele van lyukakkal és banándugókkal. Kapcsol 5762 27| tündérálom!... heuréka!... egy lyukas kanál, bizonyára az elsüllyedt 5763 12| Ich muss Sie aufmerksam machen, Sie sind schwer krank - 5764 6| csarnokot, gyümölcsök és madarak és bogarak monstre-kiállítását, 5765 16| múzeum, régi spanyol múzeum, Madridban vagy Sevillában, de mégis 5766 15| felemlítette a dolgot - talán madzagon kellett volna vezetni, egyik 5767 23| kisebb hivatalnokok; olyan magabiztos, mintha odaát a legnagyobb 5768 27| haltam meg, a roncs kidobott magából, és jól sejtettem, hogy 5769 25| medvetáncát. Úgy szívom magamba, mint újszülött az elsõ 5770 5| rövid lökésben, kiadtam magamból a sárgás folyadékot, dühösen 5771 12| persze csak per analogiam, a magamfajta impresszionista szemével) 5772 11| erõfeszítéssel uralkodik magán, hogy el ne aludjon. A fölényes, 5773 18| oly kevéssé lírai, mint magánéletemnek ebben a legszubjektívebb 5774 11| szól, halkan és óvatosan, a magánhangzókat szívesen nyeli el, ezzel 5775 11| nélkül, a beteg tudta nélkül, magánszorgalomból. Szórakozott Gyula csak 5776 10| egész nap telik el tökéletes magányban. Nehéz délelõttök, a hallba 5777 11| hídfõi kávéház csendes, magányos sarkában? Nem ama gyulák 5778 8| Raszkolnyikov maga hívta fel magára.~~Valamit tennem kell, elhárítani 5779 5| hogy száz-százötven méter magasból nyugodtan le lehet ugorni, 5780 6| leplezni próbál, a Stefansturm magasságát igyekszik kiszámítani trigonometriával, 5781 3| vízipólóról beszél, és hogy magasugrásban elsõ lett. Szerényen, de 5782 5| disszimuláció”-ban, abban a sajátos magatartásban, amivel néha õrültek is 5783 10| Nem nyugtalanít senkit, magától ritkán beszél. Huszonöt 5784 6| valami másból él. Laterna magikából primitív rajzokat vetít 5785 10| megszületni, hatodik érzék, magnetikus leadó - és feltaláltuk a 5786 5| lángok voltak, a pilóta magnéziumfáklyát gyújtott meg, hogy kivilágítsa 5787 3| estére) az ábécéskönyvébõl magol valamit. Megüti a fülem: „ 5788 11| olyan, mint apró hiba a magon, soha nem okozott zavart, 5789 25| eszembe jut a neve.” Ájulásból magukhoz térõknél sokszor figyeltem, 5790 4| mindig a lelki állapot okoz, maguktól elmúlnak, ha az idõszerû 5791 16| lajstromozni, bízzuk csak rá magunkat, öt perc alatt bevisz, ismeri 5792 3| ostobán! Hát érdemes hinni magunkban és másokban, ha csak ennyin 5793 4| egyszer kiderül, hogy nekünk magunknak, a lelkünknek, vagy annak 5794 23| fehér ruhás, fehér álarcos mágusok csak staffázs és statisztéria 5795 9| ez túlságosan felületes magyarázat. Valami van a hangulatomban, 5796 12| könyvügynök a prospektusokat, és magyarázgatom, ajánlgatom neki, hier Röntgenbefund, 5797 3| van, és ezzel bõségesen magyarázható a hallucinált zakatolás. 5798 17| csarnokot körülbotorkálom. Magyarázkodni fáradt vagyok, úgy fest 5799 5| csak erõltetve, ha utólag magyaráznám belé. Ilyen címeket találok: „ 5800 27| nem tudja közölni velem. Magyarázok kézzel-lábbal, angol és 5801 4| magam, az igazgató úrnak magyarázom, hogy mennyire ellene vagyok 5802 27| annyit álmodoztál róla, Magyari Imre nótáit hallgatva, estefelé 5803 26| Elárasztanak levelekkel Magyarországból, melyben hölgyek és urak 5804 27| kunyhót építek rá, hallod-e? mához egy évre palotám lesz ezen 5805 9| felnõtt, s nem úgy, mint a majmok és csecsemõk. Na jó, holnap 5806 10| csokoládéból, amit éppen majszolgatott, és észrevette, hogy az 5807 21| fúró sivítása pokolibb és makacsabb, mint valaha. Mi az, nem 5808 11| egyszer R.-hez?... Fázik tõle, makacskodik, érthetetlen, hogy miért.~- 5809 17| Skandinávia. Mint nyûgös gyerek, makacskodom, szeretnék végigsétálni 5810 21| lett volna, sokáig ingott, makacskodott, nem akart engedni, míg 5811 17| hó kandikál a halmokon.~Malmõben átszállás. Az étkezõbe megyünk 5812 15| Bécs, aztán Berlinen át Malmö, Trelleborg, Stockholm - 5813 17| Ezen a kis vonaton csak Malmõig megyünk, másfél óra, ott 5814 17| édes: hogyne volna, hiszen málnalekvárral van elkészítve.~Sötétzöld 5815 6| csoda világ lehet, állandóan málnaszörpöt isznak, a fagylalt fazékban 5816 6| furcsa táncba kezdenek: a „mámelérõl” és a „drámelérõl” énekel, 5817 26| Ízek, ízek, nyelv és íny mámora és boldogsága hát visszatértetek 5818 11| emlékezik és mereng, a hatodik mámort szív magába, és kergeti 5819 26| Bekannt in... Land~Nennt man die besten Namen~So wird 5820 6| ellentétben testének nagyzási mániájával.~A feleségem türelmetlenül 5821 7| szomszédos szobában sokáig manipulálnak. Furcsa gépek. Keresztbefektetett 5822 5| magának megváltozott a manuszkriptuma”.~ ~ 5823 25| amíg nem késõ, míg ebben a maradékban tart a maradék élet.~Hidegen, 5824 4| talán az asztráltest ebbõl a maradékból szedi össze a maga finom 5825 23| nagyon nehéz... Csendben kell maradnia, akkor megnyugszik. Csendben 5826 21| értelmesen. Eszméletnél kell maradnom. Lássuk csak. Ébren vagyok, 5827 12| érkezett le, de már el van marasztalva, büntetését tulajdonképpen 5828 17| Irataimat elveszik.~~A marathoni futó átadta az üzenetet.~ ~ 5829 2| LÁTHATATLAN VONATOK~Ez év márciusában - tizedike felé lehetett - 5830 12| este nyolc óra felé a hideg márciusi szélben ott ülök mégis a 5831 18| mulatok, ahogy kimondja: „Márgitsziget” - a paprikás csirke tetszett 5832 6| magam, hogy irigylem a nagy markos férfit, aki a chansonban 5833 12| egyre emelkedõ hangon - Marsch hinaus!” Õnagysága, csitítani 5834 13| felkelni. Kétnaponként, testem más-más részén dörgölik belém, félóráig, 5835 19| érzékszerv tervrajzát, mely másféle erõk sugárzását közvetíti 5836 4| azt is megállapítom, hogy másformán képzeltem el. Mindig azt 5837 16| vakító fény, nem is lehet máshonnan, ennek az ifjúkori emléknek 5838 19| hozzá kell mennem, senki máshoz. Ez úgy látszik, így volt 5839 7| belõlem, egyik rendelõbõl a másikba, mint az aggodalmas fóbiások. 5840 19| kell: egyiknek a gyárban, másiknak íróasztal elõtt, harmadiknak 5841 9| nyugtalanul néz egyikrõl a másikra. Tízre befut az elsõ látogató. 5842 3| örökmécs, mely magába szédíti a másnemû embert, a fül nemcsak arra 5843 15| mégis rákos eredetû, vagyis másodlagos, áttételes, mert elsõdleges 5844 5| ijesztett meg, semmi más. Mikor másodszor jelentkezik, ezúttal valami 5845 3| érdemes hinni magunkban és másokban, ha csak ennyin múlik az 5846 15| emberformában mégis egész másvalakik, mint az ember, örök reménység, 5847 7| nem, nem, ezúttal egész másvalamirõl van szó. Tudom már.~~Negyedóra 5848 11| összerakott állvány tetejébe mászik, hogy ott trikójából elõvegye 5849 7| aki független tõlem, ott mászkál bennem valahol, „néha a 5850 4| utóbbi napokban mennyit mászkáltam mindenfelé, mikkel foglalkoztam, 5851 19| sebészorvosát, mert ugyanolyan maszkban és modorban ábrázolta, mint 5852 16| izgatottan nézegetem a maszkom egy kis tükörben, azzal 5853 17| kezdek háttal fordulva lefelé mászni a lépcsõn, araszolva a kefékkel.~ 5854 21| oldali kisagyvelõn, a pia mater második lemeze alatt megpillantotta, 5855 19| életfelfogásában is szigorú materialista. Emberek megismerésében 5856 3| Pali, zsidógyerek lettél, mától fogva Smüle a neved, tincset 5857 17| A korláthoz támaszkodó matróz idegen szóval felel valamit 5858 5| klinikára.~Nem mentem be, a MÁV-hoz kellett sietnem jegyért. 5859 27| értékelni a minimumot a maximummal szemben - elfogadni adósomtól 5860 20| függönynyílásán át koturnusban és mázolt képpel, biztonságban és 5861 3| rajta. Most a gondolkodás mechanizmusa érdekli, szónokolok valamit, 5862 23| félig transzban, önmagam médiuma) az agy girusai és ganglionjai 5863 5| találtam olyan, nekem megfelelõ médiumot, nem is egyet, akit rá tudtam 5864 25| egyszerû és bûbájosan szemérmes medvetáncát. Úgy szívom magamba, mint 5865 9| múlva friss erõben stb. Megadással várom a többit, s egy félóra 5866 5| címeket találok: „Turi Dönczi megadja neki”, aztán „Gondolkodom” ( 5867 27| irgalmas hullám partra vetett, megajándékozva õt a maradék élet alamizsnájával?~ 5868 11| meggörbült erecske, amiben a vér megakad, megalszik, egyre fejlõdik, 5869 26| haragtól, hogy a különben is megalázó külsõségek közt alkalmazott 5870 19| helyes, de határozott. Kicsit megalázónak érzem, hogy állapotomról 5871 2| hiszen akkor ezt nem tudnám megállapítani.~Valami más baj van.~ ~ 5872 10| következett, talán annak megállapítására, hogy a beteg lucidus pillanatában 5873 15| Minden lelet egybevág. Megállapítottuk ezeknek alapján a legutóbbi 5874 3| Archimédesz csigája a földet, megállítani kerekeit. Cini unja a dolgot, 5875 19| közben „énke” közbekottyan, megállítja tollam, megzavarva tulajdon 5876 22| Titkáromat, Dénest, lépten-nyomon megállítják. Mi újság, mit tud, mik 5877 26| Mikor feleségem bejött, megállítottam, és csendesen azt mondtam 5878 21| nyílást. Végre megáll.~Végre megállt. Na, csakhogy. Nem gondolja, 5879 9| ajtó elõtt, mikor beléptek, megálltak egy pillanatra, és álarcot 5880 11| erecske, amiben a vér megakad, megalszik, egyre fejlõdik, egyre több 5881 18| hajolok. Na, mondja csaknem megbántottan, úgy látszik, rossz hatással 5882 22| jelentkezik, és a költõ megbékül. Fõszerkesztõ egy pesti 5883 11| elõtt egybegyûltek, hogy megbeszéljék a tanácsot, amit a hadvezérnek 5884 7| van, magammal kell valamit megbeszélni, sürgõsen, és nekem ehhez 5885 14| Minek?~- Hát amit tegnap megbeszéltek...~- Hja... biz ez kiment 5886 6| agyfüggelék. Ennek egyik megbetegedése a sejteknek ez a megvadult 5887 5| egek kráterébe, hogy majd megbirkózom vele, most azt hittem, nem 5888 20| tudok, de ezt nem érzem megbízhatónak, újra kezdem, érvek és ellenérvek 5889 15| valamire. Ha Isten egyszer megbocsát az emberi fajnak, miattuk 5890 15| emberi fajnak, miattuk fog megbocsátani - könyörögj érettünk, Mária!~~ 5891 26| Olivecronát azzal fogadtam, hogy megbolondulok, ha nem enged felülni legalább. 5892 13| éjféli órákba.~Közben a megbolygatott külsõ világ halkan, csendesen, 5893 18| agyvelõt, amiben daganat van, megbolygattunk, akkor már ki kell vennem 5894 26| hajzat. Reggel különben is megborotváltak, az arcom sima volt. Sima, 5895 19| öntudatlanul az emberiségen akarja megbosszulni magát, amiért szép felesége 5896 12| nagyon csúnyán és rugdal: megbotlunk, gurulunk le a lépcsõn, 5897 9| végzõdik a dolog, úgyis megbûnhõdött már azzal, hogy a gyanúsítás 5898 13| többi... teljes bénulás... megbutulás... és végre...~- Köszönöm, 5899 27| szigetén! Elárult a barát, megcsalt a bajtárs, kifosztott a 5900 17| stockholmi gyorsra. A fülkében megcsap az idegen ország idegen 5901 25| pravaszból állt ki.~- Egy kicsit megcsapolom - magyarázta -, görbedjen 5902 15| aktacsomóból, amibõl reggel a tanár megcsinálja a leletet, hiányzik valami... 5903 3| magam megyek el, féláron megcsinálják. El is megyek, jóakaratú 5904 19| tapogatózását, egyszerûen megcsinálta a szárnyakat, mikor repülni 5905 5| de olyan hirtelen, mintha megcsömöltem volna, émelyegni kezdek.~ 5906 26| neked megsúgom: látok! A megcsonkítás nem sikerült! Talán azért, 5907 22| érdekli, õk fából vannak, megcsonkított, kivágott rokkantjai a fák 5908 22| világtársadalmának. Õket a fák érdeklik, megcsonkítva és fájdalmasan sajogva; 5909 11| két hónapja, azt mondják, megdagadt a feje... hiszen nem is 5910 22| hazaszaladó kismalac, mikor megdobják, sivít és fut tovább. Tájak 5911 4| jutott ezzel a szerelemmel. Megdöbbenve értesülök, hogy nagyon beteg, 5912 17| ilyet, lám, a nagy Látó hogy megelõzi számunkra a meglátott valóságot!~ 5913 13| tudni fogja, mirõl van szó, megemlítettek neki. Bármit mond, ne aggodalmaskodjam, 5914 8| alkalom nélkül, de váratlanul megemlíti délben, hogy a biztosítási 5915 14| azért jött föl, hogy - ha megengedem - megvizsgáljon. Nem merek 5916 26| és hozzatok tejet, hogy megenyhüljön...”~„...oly módon ivott, 5917 27| Mert egy kicsit így is megérdemlem és egy kicsit úgy is. Ha 5918 9| a nedves parkra - közben megeredt az esõ -, leltárt csinálok 5919 15| rosszabb esetben, „hogy megérezte!” Most már kezdem remélni, 5920 18| elsõ nap senki se beszélt. Megérkezésem után, tompán és közömbösen, 5921 13| Felszabadulva nevet, öt perc múlva megérkezik, pompásan mulatunk.~~Késõbb 5922 4| mennek a vonatok, majd csak megérkeznek egyszer.~Régi barátommal, 5923 6| az Árpád sínautón Cinivel megérkezünk. Minden tavasszal van néhány 5924 10| bizalma lassan és szerényen megerõsödik, ezt abból vette észre, 5925 4| vagyok. Pedig csak azt akarom megértetni vele, hogy mindennek megvan 5926 13| Köszönöm, ne tessék folytatni. Megértettem, tanár úr.~~Valaki bekopog. 5927 6| erõlködést látni, hogy jól megértse, fülét hegyezi, integet 5928 23| figyelnem erre is, hogy megértsem, mit nyöszörgök, legalább 5929 27| isten mentsen tõle, hogy megértsen.~~Este tizenegykor még egész 5930 25| mikor fogalmaztam, hogy jól megértsenek.~- Kérem, egy percre. Tessék 5931 26| abbahagytam az olvasást, megértvén, hogy a jókora betûket még 5932 19| és okkult összefüggések megérzésére, például, egyebek közt, 5933 13| Bébinek, aki finom ösztönnel megérzi, hogy minél könnyebb és 5934 18| után, amit nagy nehezen megettem, körülnéztem cellámban. 5935 2| hogy évek óta minden héten megfejtek egy keresztrejtvényt az 5936 23| nyugalom, lássuk csak, mindjárt megfejtem. Ahá, tudom már. Reakció-ellenõrzés, 5937 2| befejezni a keresztrejtvénynek a megfejtését, amibe éppen belekezdtem. 5938 6| rám ugrik, és nem tudják megfékezni, nagy baj lesz a rossz tréfából. 5939 5| nem hatvanra. Teljesen megfeledkezem az ökörrõl, amit a vágóhídon 5940 10| kérdést” intéznek hozzá, Móni megfelel a kérdésre, s a legnehezebb 5941 5| aztán találtam olyan, nekem megfelelõ médiumot, nem is egyet, 5942 3| mondjuk így, szexuális. Ennek megfelelõen minden szervünk kétféle, 5943 18| meghúzódó, összenyomott, megfélemlített vacogó Élõlény: hogy ordított-e 5944 21| tudja átfúrni? Próbálom megfeszíteni a nyakam, az az érzésem, 5945 4| húszéves korában, még arcban is megfiatalodott. Vacsora után egyedül maradunk 5946 1| kellene megírni külvilági megfigyeléseimbõl, pláne most, hogy újabb 5947 13| ismertetést közöl, eddigi megfigyelésekre hivatkozva. Õ úgy látja, 5948 25| regényes rajongók és a rossz megfigyelõk hiszik. Emellett sok a vicc 5949 10| félre akarják tolni. Egyszer megfigyelték, hogy ilyenkor a zárral 5950 20| volna, olyan tiszta és üde. Megfinomodott szaglásom felfogja a tenger 5951 10| rácsa mellett, két rudat megfog, hosszan bámul kifelé s 5952 25| Mindig ugyanazt mondom. Jól megfogalmazott rövid nyilatkozat és kérdés, 5953 6| fölényes és emellett valami megfoghatatlan durvaság. Szonya is ilyen: 5954 5| hátraszegem a fejem, õ megfogja a derekam és hátul a nyakam, 5955 24| és káromkodtam.~Hát most megfogtak. Erre nem számítottam a 5956 6| lábához kötözte, és a földön megfojtotta magát. Soha nem ismertem, 5957 1| helyezkedem, azzal az óvatoskodó megfontolással szemben, hogy vajon illik-e, 5958 12| résen vagyok, vigyázok. Megfontolom minden szavam és minden 5959 24| Bergson nevezi) sajátos, megfordított esete volt ez - nem két, 5960 8| hinni, ha az emberek gyorsan megfordulnak utánam. Ismerõsök kutató 5961 23| visszafordítja a képzeletében megfordult ágyat, vagy a hátára fordított 5962 25| kívülrõl jött képet kicsinyesen megforgattam, hogy megvannak-e még a 5963 11| mindent összenyom. Vagy meggörbült erecske, amiben a vér megakad, 5964 12| kivágni”. Csitítani próbálom, meggyõzni, de csak legyint dühösen, 5965 5| lassanként kialakult bennem a meggyõzõdés, hogy az idült nikotinmérgezéshez 5966 14| meztelenre kell vetkõznöm, jobb meggyõzõdésem ellenére. A különféle reakció-vizsgálatok 5967 9| alakul ki bennem, végre meggyõzõdéssé válik - nagy csöndben voltatok 5968 12| szavaim tiszták, logikusak, meggyõzõk - szép, kerek, szabályos 5969 13| megjelenünk, hogy ítéletemet meghallgassam, kiderül, hogy ítélet még 5970 1| közérdekû gondolatait is meghallgatják, önmagát választani regényhõsül, 5971 3| borzasztó ez, egy kicsit én is meghaltam vele, és ilyen nyomorultan 5972 13| Szótlanul szorítunk kezet.~Meghatottságomat enyhíti az a rögeszmém, 5973 9| mentek, vagy vacsorára vannak meghíva, és a kicsinyek most nyitott 5974 3| nagyon kedvesen fogadott, meghívott rendelõjébe, ahol tudományos 5975 18| büszkén mesélte, hogy a tanár meghívta mûtéteihez, és nagyon kedvesen 5976 24| oie stupide.~A pillanatnyi meghökkenést diadalnak könyvelve el, 5977 5| benne, hogy az ájulás, ami meghökkentett, nikotinmérgezésnek tulajdonítható, 5978 9| Most fogja kihirdetni, hogy meghosszabbítják-e a vizsgálatot, vagy átadnak 5979 18| valahol a daganat mögött meghúzódó, összenyomott, megfélemlített 5980 21| ragtapaszokat nyom két halántékomra, meghúzza, hozzáerõsíti õket az asztal 5981 24| Na jó. Nem kell semmi.~- Megigazítanám a párnát.~- Hagyja csak, 5982 14| szégyenkezésbõl nem árulom el, és megígérem, hogy ott leszek.~Másnap 5983 16| utolérem, csábító idomai már megigéztek, mohón elõrehajolok. Átkozott 5984 5| akkor pillanatig sem voltam megijedve, meg voltam gyõzõdve róla, 5985 11| kimutathatatlanul aprócska rezdüléssel megindította az egész nagy láncsort, 5986 3| pontossággal, mint tegnap, megindulnak a vonatok.~~Most már nem 5987 2| figyelmeztetni akarna, vagy méginkább, mintha egy szégyenlõs, 5988 2| magamnak, amennyi egy tanulmány megírásához kell, vagy kellene, ha lelkiismeretesebben 5989 1| mielõtt stockholmi kalandom megírására rászántam magam. Mert ha 5990 5| hurutról, zongorahangolók megirigyelhetnék a hallásom. Különben miért 5991 20| a vakok közt... No, most megírjuk a másikat... egyetlen vakot 5992 12| szerény, fiatal orvos, aki megismer. Két éve van itt, egy felfedezését 5993 26| amiket most majd én is megismerek, átvettem a szót. Költõkoromból 5994 19| szigorú materialista. Emberek megismerésében nyilván egyszerû, világos, 5995 19| kifogásom nem volt a személyes megismerkedés után, a tanár úr igazán 5996 26| neki, hogy alkalma volt megismerkedni a telivér magyar temperamentummal.)~ 5997 25| vággyal szerettem volna megismerni, hatéves koromban, a péceli 5998 17| nini a Café Kerkau, mégis megismertem. Ó, hányszor üldögéltünk 5999 12| következik, színészkedem, megjátszom, mintha nem tudnám, mirõl 6000 3| mondatot. A végén odavetõen megjegyezte, hogy füljáratgyulladásom 6001 14| mit jelentett. Elmondom, megjegyzés nélkül.~Másnap reggel történt, 6002 13| Készenlétben tartott tréfás megjegyzéseim eláztak. Szótlanul szorítunk 6003 25| mûveltségem” fitogtatása, pedáns megjegyzések, lényegtelen dolgokról. 6004 14| komoly marad minden tréfás megjegyzésemre. A komolysága mögött - bár 6005 14| Természetesen egyetlen megjegyzést se tesz.~A széles pamlag-díványon 6006 15| rendkívüli” vagy „emlékezetes” megjegyzéstõl, amire késõbb rá lehessen 6007 19| hogy Olivecrona jelképes megjelenésére életemben: már akkor és 6008 24| orvost és mint „érdekes megjelenést”. Konokul hallgatok. Hát 6009 24| hogy egy nagy svéd lapban megjelent a hosszú beszélgetés, amit 6010 13| mikor a tanár színe elõtt megjelenünk, hogy ítéletemet meghallgassam, 6011 27| egy deszkaszálat, amiben megkapaszkodhatunk? Mert tengerrengés volt 6012 7| legújabb irodalmat nem tudom megkapni. A legújabb is két-hároméves.~~ 6013 22| az elõadás, új ruháját is megkapta, amit B. barátommal próbált 6014 11| asszony ‑, úgyis útba esik, megkérded, mikor vihetem be holnap.~ 6015 22| tudni mindent. Valaki azt is megkérdezi tõle, nincs-e nála kéziratom?~*~ 6016 12| íráspróbát vesznek, majd megkérdezik, tudom-e, ki volt Napóleon?~ 6017 25| rögtön tárgyilagos lettem, és megkérdeztem, mennyi folyadékot kapott 6018 22| csodálkozva néznek rá, megkérdik, kit keres? Nem felel.~~ 6019 8| mint bennünket.~Gyorsan megkérem Rózsit, hagyja abba és aludni 6020 20| magamon, hogy végiggondoljam a megkezdett sort. A lecke, amit feladtam 6021 12| büntetését tulajdonképpen már megkezdte.~Maga a börtön (persze csak 6022 10| kulcslyukat.,~~A feleségem egyszer megkínálta a csokoládéból, amit éppen 6023 14| A HALÁL MEGKÍSÉRT~Közjátéknak vagy álomnak 6024 12| sok német beszédtõl, nagy megkönnyebbülés egy szerény, fiatal orvos, 6025 26| szinte grammonként éreztem a megkönnyebbülést, ahogy a súlyoktól megszabadulok, 6026 2| szoktak.~Ezt elhatározva, megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Persze, 6027 8| félig kiütött szemmel, megkötözve. Helyzete reménytelen. Eddigi 6028 26| végignézni, hogy édesanyját megkorbácsolják elõtte. A tatár vezér megvakításra 6029 2| hozzászoktatott, hogy a pénzgazdaságot megkülönböztessem a népneveléstõl.~Bár pontosan 6030 8| tovább megyek: ezt mostanában megkülönböztetik. Mûtéttel is próbálják gyógyítani: 6031 16| Reménytelenül igyekszem meglágyítani, szavalok neki, hogy mutassam, 6032 13| nélkül megmondja, mikor meglát, hogy neki is ez jutott 6033 25| vesztették-e el? Nem nagyszerû „meglátások” élet és halál küszöbérõl, 6034 9| nem zavarom, majd holnap meglátogatjuk.~~Reggel nem tudok aludni, 6035 13| kétszer is, külön-külön, meglátogatnak, de szó sincs a jövõrõl, 6036 20| napon egyedül elindulok meglátogatni Hollandiát, Helgolandot, 6037 26| csoda.~Késõbb más orvosok is meglátogattak szobámban, az egyik nem