Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
8544 10| hogy az öreg eltette a sztaniolpapírt, amiben a csokoládé volt: 8545 26| Önök bizonyára ismerik Sztrogoff Mihály izgalmas és elbájoló 8546 22| csak adatokat mond, minden szubjektív hozzászólás nélkül, ahogy 8547 11| mint amennyi a megoldáshoz szükséges. És itt van még Géza, szürke 8548 18| Ha a tanár úr nem tartja szükségesnek, miért operálnak?~Reggeli 8549 24| regisztrálom. Nekik, valami okból, szükségük van rá (orvosi érdek! nagyképûség!), 8550 4| letenni a doktorátust, ahogy a szülei akarták. De mit kell nekem 8551 24| reménykedésem, tizenkét napos szülésem. Itt fekszem, vasdoronggal 8552 3| hogy egy selypítõ orvos a szülészhez küldte egyik nõismerõsömet, 8553 17| derûs és könnyelmû, mint születése volt. Új építkezést nem 8554 4| sejtecske fölött, akiknek születésem pillanata óta királya vagyok - 8555 1| neveztem az író életét, születéssel, szerelemmel, kínnal és 8556 19| testrészé, amely meg akar születni a fajta fejlõdési rendjének 8557 27| olyan játékos, mert nem ebbe születtem bele - játékutcákon játékemberek 8558 9| csupa gyerekszoba ez, a szülõk színházba mentek, vagy vacsorára 8559 19| felett a Zeneakadémián. Szünetben régi, kedves pajtásommal, 8560 5| a regurgitációs epeömlés szünetel, a gyomortartalom kavarog - „ 8561 24| harcias kevélységem egyelõre szünetelni látszik. Magamhoz térve 8562 8| Nincs.~Most én tartok kis szünetet, aztán tréfás hangot ütök 8563 15| nem keletkezik - meg kell szüntetni. Ez esetben ugyanis kár 8564 11| elöl a kérgen vagy belül a szürkeállományban. Lehet hátul, a két pót-agy 8565 20| Átfutott rajtam mindez. Szürkén, értelmetlenül, idegenül. 8566 5| amit én elõre elhatároztam: szuggeráltam nekik, hogy mit mondjanak, 8567 7| újak és az egész mintha szûkebbre, kisebbre zsugorodott volna, 8568 25| nem, ilyenkor vonítok és szûkölök a rémülettõl.~Az éjszaka 8569 9| közlést apró betûkben és szûkszavúan ugyan, de felfedezzük - 8570 3| bántani!” Jól van informálva.~~Szundítok egyet, mert négyre a fiatal 8571 4| bánom, hogy a dolog nem szûnik. Valahová mennek a vonatok, 8572 6| Az egyik orvos hosszú tût szúr a férfi hátába, a beteg 8573 21| figyelem.~Fejem búbján diszkrét szúrás. Ez nyilván injekció. Vajon 8574 21| villanylámpát.~~Nagy csönd. Kicsi szúrások, körben. Gyerünk, elég lesz, 8575 8| tízféle reflexet próbál ki, szurkál, csiklandoz, járat, emelgeti 8576 9| nézegetünk, cukorra, egyébre, kis szurkálás lesz. Hát egy parti sakkot 8577 7| Lélegzését hallom, ahogy szuszogva, erõlködve figyel. Várom 8578 6| énekel, az elcsábított szûzrõl. Egész lelkét beleadja a 8579 22| Akkor nyugodt vagyok.~*~A Szvetenay utcai morgue-ban csendesen 8580 23| központban, munkaköpenyében, a tábla elõtt, ami tele van lyukakkal 8581 6| vagy ketrecekre szögelt táblácskákra, amikkel növényeket és állatokat 8582 4| Egy költõ barátom, kissé tág értelemben, azt magyarázta, 8583 15| nincsen, de már senki nem tagadja, elõttem se, hogy egyik 8584 20| énke, aki bennem élsz, aki tagadod, vagy kineveted. Te tudod, 8585 27| én hajóm volt, s azt sem tagadom, sok drágasággal megrakottan 8586 21| Kicsit tompul, úgy látszik, tágítja a nyílást. Végre megáll.~ 8587 23| meg, ilyenkor a véráram tágította a vékony ereket - és az 8588 13| magyar arisztokrata család tagja. Nem ennek örülök, hanem 8589 21| megfulladnak... megfulladnak a tagjaim...~Szivattyúznak, valamit 8590 6| a mirigy tovább növeszti tagjainkat, mintha csecsemõk volnánk. 8591 12| szép, kerek, szabályos taglejtésekkel szónokolok. Reformokat terjesztek 8592 4| nehéz puffanással, ahogy a tagló lesújt. Rossz hangulatban 8593 4| lábbal, magasra emelve a taglót - mintha restellné a dolgot, 8594 3| körben a bel- és külföldi tagok. Rajongok ezért a mûfajért, 8595 16| szó, hangosan mondom ki, tagoltan, hogy el ne felejtsem, hiszen 8596 16| Világegyetem. Ha egyszer tágul, egyre nagyobb lesz, egyre 8597 16| spirálgomolyok, igen, ez a Táguló Világegyetem. Ha egyszer 8598 17| pirosló tanyák naivan regényes tája. Oly egyszerûen mosolyog, 8599 22| megdobják, sivít és fut tovább. Tájak változnak, haragoszöldbõl 8600 17| ilyent az ember. Világoszöld tájakon futunk át - milyen tiszta, 8601 25| Ideutazásom révén jól ismerem a tájat, el tudok igazodni, ha egy 8602 17| ahol már rég elvesztettem a tájékozódást, magamtól nem is tudtam 8603 2| néhány divatos darabot, tájékozódni a szezonról, esetleg színészekkel 8604 20| magam ismerem fel a várost, tájékozódom ifjúkori emlékeimbõl, mikor 8605 3| magyarázva az esetet, hogy orvosi tájékozottságomat fitogtassam. De mondat közepén 8606 18| leszek. Dénes mulatságosan tájékoztat az ottani dolgokról. A sorok 8607 18| felolvastatom az õnagyságának adott tájékoztatást is. Diadalmasan állapítom 8608 8| hogy nem szimuláns, ajkát tajték lepi el, szemgolyója kifordult. 8609 27| És tak és megint tak és tak-tak, míg rajta nem kapom magam, 8610 18| elromlott, és az ember idegenben takarékos. Mint szakmabelit, õnagyságát 8611 3| körül mutatkozik, melyek takarékossági célból, végig az egész állatvilágon, 8612 15| vadságában bontakozik ki, nem takargatja magát elõttem. Egy gondom 8613 22| szaladgál az üres szobában, takarítás után is nyitva hagyja az 8614 21| magam. Gyerünk, gyerünk, takarják már be meztelen agyvelõmet.~~ 8615 19| Ott az ágyban, a sárga takaró alatt, elsõ látogatása után, 8616 27| ilyen gusztusos, tarka és takaros várost és ilyen tündéri 8617 19| magam köré csavarva a sárga takarót? Mintha valami hiányozna 8618 20| ünnepélyesen betartva a taktust, mint egy menüettnél. Ajkaim 8619 4| mintha kihúzták volna alóla a talajt, hullámzani kezd. Az az 8620 2| látszik, az illetõ maga találja ki, csak szerénységbõl vagy 8621 16| bürokratikus labirintusban, sohasem találjuk meg, amit keresünk.~~Vagy 8622 6| miért nem jövök, elkésünk a találkáról, azzal a fordítóval.~- Ennek 8623 6| TALÁLKOZÁS EGY HALDOKLÓVAL~Esõs, nyirkos 8624 11| szökik a szemébe, érzelmek találkozása... igen, ez nagyon szép 8625 11| végigfut emlékein. Velem való találkozásait csoportosítja... Könny szökik 8626 19| héten Olivecronával való találkozásom kerül sorra. Vasárnap emlékbeszédet 8627 12| hidegvízpróba (a Nobel-díjas Bárány találmánya), mikor a fülembe fújták.~ 8628 10| elfelejtene visszajönni, nem találna rá többé a társadalom. Tehát 8629 15| hogy rákom nincs. Nem is találnak semmi nyomot.~Ágyban töltöm 8630 22| kell írni. Címet nem kell találni. Címe széles, nagy fekete 8631 16| felejtettem ott, meg kell találnom óvatosan, anélkül hogy észrevenné... 8632 11| egész építmény... Hû! de találó! gyönyörû! és milyen alkalmas 8633 9| leírását Scott szíve fölött találták meg, egy évvel késõbb, az 8634 13| mindnyájunkra leselkedõ nagy Talány közellétében. És a másik, 8635 27| férfialak áll ott alacsony talapzatán és lent a vízen enyelgõ 8636 4| és én állok helyette a tálcán. Az egész mindenség, mintha 8637 9| lábujjaimat úgy mozgatom a talpcsiklandozásra, mint egy felnõtt, s nem 8638 11| és tekintetbe veszik a táltosok és vajákosok jóslatait, 8639 8| tudok olvasni - ötletem támad, behívom Rózsit, és õ készségesen 8640 27| kicsalogassák alóla az önmagamra támadó, testemben lakozó ellenséget.~ 8641 8| magamban, és túlzottan, szinte támadóan vidám vagyok.~A szerkesztõségbe 8642 17| hunyorgó lámpasor. A korláthoz támaszkodó matróz idegen szóval felel 8643 6| mindjárt elmúlik.~Lihegve támaszkodom egy hirdetõoszlopnak, nagyokat, 8644 26| Anninak, csaknem ülõhelyzetbe támaszkodva fel, s affektált álszerénységgel 8645 23| szakadékba, lábaimnak nincs támasztéka. Türelem, még tartania kell 8646 15| eltûnik, engem a falhoz támasztva. Kiderül, hogy Szent Antal 8647 23| sarkát, ami a magas, kerek, támlátlan kis székbe csavarodott. 8648 15| autóhoz, nem engedem, hogy támogassanak, a karfába kapaszkodom. 8649 19| sem szorul rá a „mûvész” támogatására és korrigálására, egyszerûen 8650 15| Elõbb jött be, most odabent tanácskozik az orvosokkal, készül az 8651 16| kapuk alatt... Az emberek tanácstalanok, néhányan megállnak, veszekednek, 8652 3| a jó nevû fülspecialista tanárhoz. Szerény, rokonszenves, 8653 11| fellendült ez az ág. Most ennek a tanárnak eszébe jutott, hogy a fejtõkés 8654 14| magának, amik a kedves R. tanárnál olyan jólesõen nyugtattak 8655 22| Fõszerkesztõ egy pesti tanárra gondol. K. õszinte borúval 8656 7| a szemem. Aztán rögtön a tanársegédhez fordul. Egy kis ünnepélyesség 8657 10| orvosgenerációt kibicelt ki, két tanárváltozás is volt azóta. De Móni nem 8658 6| mint két vörös kígyó furcsa táncba kezdenek: a „mámelérõl” 8659 20| vagyok az, hajladozó törzsek, táncoló ágak szerepében. Szégyen, 8660 20| fák ezek ott, menüettet táncolva, õ az, én vagyok az, hajladozó 8661 3| legközelebbi iskolába íratta be tanév elején a gyereket, nagyon 8662 3| nagyon szép, tiszta iskola, a tanítónõ olyan jóságos, a gyerek 8663 13| asszisztált, több kitûnõ tanítvánnyal együtt. Cushing... Cushing... 8664 13| maga nyilatkozott errõl a tanítványáról, legalább olyan kitûnõnek 8665 3| zsidó felekezeti iskola tankönyvérõl van szó. Rózsit hívom, csodálkozik, 8666 14| feleségemnek a legjobb neurológiai tankönyvnek azt az oldalát, ahol a szóban 8667 6| Érdekes új kísérletnek vagyok tanúja, néhány hónap óta egy tehetséges 8668 7| tapasztalat, enélkül nem is megy a tanulás. Az elsõéves orvosnövendék 8669 7| a...~- Ugyan kérem. Hát tanulja meg: az agydaganatnak hármas 8670 2| biztosítsak magamnak, amennyi egy tanulmány megírásához kell, vagy kellene, 8671 11| közben, holnap befejezi tanulmányát a gyermeki csontok növekedésének 8672 2| írjam meg elõbb: azt az elvi tanulmányt, a modern ember szerepérõl 8673 13| eszébe jutott amerikai tanulmányútja, amikor is Cushingnak, a 8674 26| nem is a kórházból való, tanulmányúton dolgozó német szemész, egy 8675 14| külföldre megy, ösztöndíjjal, tanulmányútra - egy bizonyos dolog érdekli 8676 3| a felsõbb osztályban fog tanulni, saját elméleteimet csempészem 8677 16| fölényesen bólintok, mint a jó tanuló, akit nem lehet tetten érni. „ 8678 16| magyarázva, valami rossz tanulónak, akit nem is látok. És mûvelten 8679 1| intézzük el. Erre, néhány hét tanulsága alapján, azért térek ki, 8680 15| felolvastatom magamnak.~Rendkívül tanulságos irat. Már a múlt században 8681 8| valaha hasznát veheti, egy tanulságot regisztrál el: emberek, 8682 3| címen. Miféle könyvbõl tanulsz te, Pali? Elõrelapozok, 8683 8| anélkül is jól látni: nem tanulta meg, hogy a túlságos világosság 8684 17| és sziklák közt pirosló tanyák naivan regényes tája. Oly 8685 26| de jóságosan kék.~És a tányér és a kanál és a paplan...~ 8686 27| rakosgatja elém a kannát, tányért, ibriket, gépiesen mondogatom 8687 5| feszít a kóranyag, a zagyva táp” - csak már túl volnék rajta. 8688 11| egyre fejlõdik, egyre több tapad hozzá - két mellette futó 8689 11| példákat idéz, széles körû tapasztalataiból merít. Õ már tudja, mit 8690 12| viselkedem, mint a gyanúsított. Tapasztalataim, a sok pesti vizsgálat segítségemre 8691 4| keresi az igazságot, ahová tapasztalatom szerint csak ellenkezõ oldalról 8692 8| kisujját, napközben csodálkozva tapasztalja, hogy az érzékeny ujjat 8693 10| ügyvéd úrnak szólítják. Tapasztalt, sokat látott beteg. Demonstrálásnál 8694 25| ilyen émelyítõ fájdalmat nem tapasztaltam. Egyébként egész betegségem 8695 6| nem eszik, mesterségesen táplálják. Gyanakodva húzódik el, 8696 7| volt a gyermekkor, amibõl táplálkoztunk egy életen át.~~A kedves 8697 9| kérdésekre. „És mit lát még?” „Tapogatásra a hasizmok ernyedtek, ez 8698 23| dolgozni kezdenek bûvészujjai, tapogatja az elégett huzalt, aminek 8699 19| õ lusta és habozó és vak tapogatózását, egyszerûen megcsinálta 8700 9| Mikor kilenc felé Rózsi tapogatózva bejön, villanyt gyújt: felsikolt, 8701 8| koldusnak mentem neki, botjával tapogatva igyekezett át a kocsiúton.~~ 8702 5| Lihegve álltam meg, vizet tapostam, hogy szívdobogásom csillapodását 8703 4| fellázadt népség közömbös tárggyá változik, és ez a tárgy, 8704 5| fantasztikus feltevéseim tárgyalásába - azok társaságát kerestem, 8705 19| nyilván egyszerû, világos, tárgyi szempontok vezetik, az illetõ 8706 18| könyvet, halk, elbájoló tárgyilagosságát, úgy számol be embertelen 8707 24| után, nyilván fogyatékos tárgyilagosságom büntetéseként, altatót kaphattam, 8708 4| van is egyéni képe errõl a tárgyról. Elmesélem, hogy az utóbbi 8709 1| tulajdon élményeit választja tárgyul, méghozzá olyanokat, amikrõl 8710 16| egyszerre. A színpadon tumultus, tarkaság, jelmezes karok, a zenekarban 8711 9| unalmas állapot az élet tarkaságához képest. Viszont határozottan 8712 10| egykedvûséggel nézi a világ tarkaságának rögeszmékben kifejezett 8713 21| köpeny aljából. Fekete pontok tarkítják, mint a baboskendõt. Persze, 8714 21| Hideg vas csiklandozza a tarkóm. Aztán alattomos sebességgel 8715 21| biztosan szabad már, a bõnye, tarkómon, visszaugrott. Hallom, ahogy 8716 21| végigszalad a rajzon. Hátul a tarkón egyetlen hosszú vágás. Nem 8717 15| miféle gyerekkori, eltemetett tárnából villant át rajtam a bárgyú 8718 6| hangsúlyozni akar mindezzel. Társa bajuszos, hosszú ember, 8719 5| abba kellett hagynom a társalgást, vezetõm elõttem ült, senki 8720 22| fekete keretben a nevem.~~A társalgóban egy ismeretlen hölgy ül 8721 15| Igen, igen, drága dolgos társam, a bûn és butaság ellen 8722 19| emlékképek közé, amiknek társaságában jobban érvényesülnek, érthetõbben, 8723 5| feltevéseim tárgyalásába - azok társaságát kerestem, akikkel lehetett 8724 13| utasítás, majd én megmutatom a társaságnak, éppen azért, mert ilyen 8725 9| hóvihar érte utol a kis társaságot, nem volt menekvés, átölelték 8726 3| egy levelet egy irodalmi társaságtól, felolvasásra kérnek. Elhessegetem 8727 26| elment, de itthagyta nekem társaságul a kedves Annit, egy pesti 8728 3| délutáni mozi emléke nem társult bennem a furcsa új tünettel, 8729 26| siet, szórakozott. Még a tartalmában hízelgõ nyilatkozatban is, 8730 25| aggodalmasan vizsgálta betört fejem tartalmát. „El kell küldeni azt a 8731 11| összeérnek, egymásba öntik tartalmukat. Neki teljesen mindegy, 8732 23| Igaza van. Rettentõ ez a tartalom. Kik vitáznak itt, kik veszekednek 8733 23| ellenõrzése szempontjából, a tartalomra nem kíváncsi. Igaza van. 8734 15| valóság rövid idejét az álom tartamával.~ ~ 8735 11| köztük, akinek részvétét ne tartanám többre gyermekes lelkek 8736 23| támasztéka. Türelem, még tartania kell magát. Igen... tanár 8737 16| mint mikor felolvasást kell tartanom, és mindjárt a pódiumra 8738 26| senkinek, titokban kell tartanunk, hogy eljuthassak Irkutszkba 8739 23| könnyedén, lazán... laza tartás, érti. Igen... már csinálom 8740 1| elért eredmények épségben tartásáért nem kellett olyan keservesen 8741 16| szánalmasan vékony, egyenes tartásban, fürtösen.~Borzalom borsódzik 8742 5| felé?~- Folyton jobb felé tartasz, utánad kell igazodni, egyszer 8743 21| is - különben is messze tarthatunk már -, mióta fekszem itt? 8744 12| és ezzel lehetségesnek tartjuk õket, minden, amit lehetségesnek 8745 4| pillanat a valóság, örökké tartó, egyetlen pillanat. Ez nem 8746 16| hogy õnála van, õ lopta el, tartogatja valahol, valami páncélszekrényben, 8747 27| fektetett anyag ér, erõben és tartósságban ‑, a kõbõl épült ház ezer 8748 5| cigarettát úgy tartom, ahogy apám tartotta: fejfordításom egy volt 8749 22| uram vércsoportjából, ott tartózkodik a mellékszobában, reméljük, 8750 11| férfias szeméremnél, amivel tartózkodnak minden érzelmi reakciótól. 8751 6| furcsán szertartásosak és tartózkodók, gyakorlott szem a mozdulataikon 8752 26| feleségét, aki éppen itt tartózkodott Stockholmban. Anni romantikus 8753 25| megvannak-e még a hozzá tartozó képzettársulások: a porcelán 8754 27| a nem van kiírva, amihez tartozom. Dühösen fizetek, és édes 8755 27| ezredrészét annak, amivel tartozott, lemondani a többirõl - 8756 1| pillanatfelvételt fedezek fel riporteri táskámban: elõ kell hívnom õket, különben 8757 12| csüggedéssel eszmélek rá, mi taszít úgy innen. Itt, ezen a lépcsõn 8758 5| sötétségbe. De vonzást és taszítást ugyanaz a törvény kormányoz, 8759 26| megkorbácsolják elõtte. A tatár vezér megvakításra ítéli, 8760 10| szilvás gombóc mellé, jönnek a tatárok, ki kell önteni a vájdlingból, 8761 12| szája mint fekete örvény, tátog, ezeket a szavakat hallom: „ 8762 18| igyekezett-e menekülni a tátott koponyájú vadállat, hogy 8763 11| gondolni... Hát mi vagyok én, távcsõ vagy orvos? Na, szaladjon 8764 27| csatornák mentén. Végre távlatból is láttam a városháza arany 8765 18| ez a szoba az otthonom, távol, északon, amibõl semmit 8766 20| is eszembe jutott, olyan távolinak és közönyösnek éreztem, 8767 18| nem találom meg, és nem távolítom el a baj okát, az a lány 8768 7| hosszabb, ahogy az egyszeri távollátó mondta.~Mialatt a szemtükröt 8769 14| szimatolom, hogy áthidalhatatlan távolság van köztünk: én egy hírhedt 8770 25| vagyok, a középen, egyforma távolságban céltól és indulástól. Nem 8771 10| ápolóknak, szolgáknak, érkezõ és távozó betegeknek. Fiatal orvosok 8772 6| elõtt ebbõl a furcsa bécsi taxiból, ami podagrásan recseg és 8773 17| Ettõl kicsit fázom, a taxit bírom legkevésbé, nem lehet 8774 17| inkább, Gusterllel, forró tea mellett. Ne félj semmit, 8775 25| gerinccsatornán át? Fél teáscsésze eddig, felelte, szintén 8776 10| MÓNI~Ott kóvályog valahol a tébolyda csendes osztályán, a folyosókon, 8777 6| áldozat szerepébe.~~Mint a tébolydák régi „habitüé”-je, reggel 8778 6| ellenkezõje Kaulbach rajzának a tébolydáról, ami gyermekkoromban viszolygással 8779 19| precizitásának köszönheti, a technikában, de mint mesterének, a bostoni 8780 13| fontos pont körül: mi a teendõ, s ha ez eldõl, hogyan vegyenek 8781 5| mûsoromba iktatom, napi teendõim közé számítom fel. Este, 8782 5| megy, mint eddig: fontos teendõimet halogatom, ráérõsen, álmodozom 8783 11| illetõen. Sajnos, az a gyanúm, teendõkre lesz szükség, mégpedig haladéktalanul. 8784 7| szeme elõtt a hosszúkás, téglány alakú fémmonokli, amibõl 8785 2| akik hajót vontatnak.~Talán teherautó volt. Visszatértem a titokzatos 8786 16| ott, akit ismer, az talán tehet valamit, hogy még ma... 8787 5| Mint akkor, most is valami tehetetlenségi nyomaték pörgetett magam 8788 15| ennél okosabbat nem is tehetne. Mert ez azt jelenti, hogy 8789 26| idegesít, a sok szõke haj és tejfehér arcbõr, mely nem ismeri 8790 26| oly módon ivott, hogy a tejnek jó része, alig hogy szájába 8791 17| hatalmas ezüstszilkében tejszín. Sajnos, nem érzem az ízét 8792 18| Asztalkám már meg van terítve. A tejszínnek mindig örülök, de ez a furcsa 8793 20| nagyszerûbbnek a fényévek és tejutak és csavarködök sorát, túlvilági 8794 16| zene is elhallgatott. A Tejúton túl, ez az a Tér, amirõl 8795 7| és néha az agyvelõ párnás tekervényeire lefekszik” - énke, akit 8796 15| jelenti, hogy egyenrangúnak tekint, lelkes lénynek, akit vele 8797 15| felnõsz, talán így több tekintélyed lesz nálam.” Cini nem felel, 8798 24| mindent elviselek, csak a tekintélyekre való hivatkozást nem. Kijelentettem, 8799 13| kell teljesen kizártnak tekinteni... hanem úgy, hogy van ennek 8800 10| Nézzék, uraim, ezt a tipikus tekintetet, járást - menjen csak pár 8801 15| kesztyût dobó cinizmusnak tekintették, hogy valaki kalapskatulyával 8802 15| utolsó szavak”-ról. Úgy tekintettem õket, mint az utolsó gombot, 8803 8| ferde-görbe bénultak, a petyhüdt tekintetû myxödémás, a nagyzási hóbort 8804 9| széthúzták a szájukat, tekintetüket nevetésre állították be, 8805 15| határozottabb rezümének tekinti aztán a többihez képest, 8806 6| átugorja, visszafordul a télbe. Telet váró õsz didereg, 8807 8| a szálakat, figyel, vár, telefonál, intézkedik, alkalmas pillanatot 8808 9| aludni, üzleti ügyekben telefonálgatok, de még senki sincs a helyén. 8809 9| vidám ismerõs, akik egyelõre telefonálnak csak, de majd késõbb kijönnek 8810 9| aludni. Cini is feküdjön le. Telefonálni? Nem, nem, majd én telefonálok - 8811 9| hiúságom, hogy még senki se telefonált. Ám Bécs jut eszembe, meghökkenek, 8812 8| rám, mikor visszajövök a telefonfülkébõl.~- Mi az, nem beszéltél?~- 8813 18| emelni, mögöttem a falon telefonhírmondó.~~Tízre egy bentlakó német 8814 22| szaladgál a folyosókon, telefonhoz hívja a pesti szerkesztõség. 8815 19| íróasztal elõtt, harmadiknak a telefonközpontban. (Késõbb egy itteni elõadásából 8816 19| értette, aki az emberi test telefonközpontjában, az agyvelõben teljesít 8817 19| elõadásából tudtam meg, hogy a telefonközpontos alatt önmagát értette, aki 8818 8| beszéltél?~- Nem volt senki a telefonnál.~- Hiszen nem is hívtak...~- 8819 22| Adolf, a szerkesztõség derék telefonosa már gépiesen válaszolgat 8820 2| Gyorsan visszapisszentettem a telefonosfiút, no hiszen, ha ötvenhat, 8821 11| leletei... kérem kisasszony a telefont... Gyula? Itt Géza... a 8822 16| papírról, amit elfelejtettem teleírni? Mindegy, hiszen az elragadtatott 8823 13| összezsúfolva, ágyam szélére telepedve. Két véglet alakul ki, a 8824 6| átugorja, visszafordul a télbe. Telet váró õsz didereg, õszi lucsok 8825 17| fejem, mint egy sebtiben teletömött szatyor, amiben szétesnek 8826 20| mesélek, hátravetett fejjel, teli szívbõl kacag. Aztán gyermekkoromról 8827 20| Skandináviát... Bolyongásomban egy téli délután Oslóba jutok el. 8828 11| Vagy hártyácska, váratlanul telítõdni kezd, hólyaggá fúvódik fel, 8829 5| Szerveimet képzelem magam elé, teljen az idõ. Látom a gyomor lombik 8830 19| telefonközpontjában, az agyvelõben teljesít villanyszerelõi szolgálatot.)~~ 8831 10| titokban jól tudja, hogy nem teljesülhetnek? Ki mondhatná meg? Egyik 8832 10| veszi észre, hogy soha nem teljesülnek kívánságai - elfelejti õket, 8833 4| semmit elhamarkodni.~~Így telnek a napok, néha elmegyek a 8834 13| mintha jobboldalt folyadékkal telt hólyag terpeszkedne a kisagyon. 8835 23| girusai és ganglionjai közé temetett filmtekercset, itt jelentkezik. 8836 17| és elrohant, mi a lapokba temetkeztünk. Mennyi hír a nagyvilágból. 8837 20| halotti kocsimat kíséri a temetõbe, ama tetszetõs „utolsó szavakra”, 8838 26| megismerkedni a telivér magyar temperamentummal.)~Három órakor egy percre 8839 15| Kiderül, hogy Szent Antal temploma elõtt mentünk, õ beszaladt. 8840 11| most széles, egyenletes tempóban hajlik el ifjúi becsvágyak 8841 4| mindennek megvan a maga tempója, idõrendje, nem szabad semmit 8842 4| Idõgyorsítójában”, ahol a benyomások tempójához képest fél esztendõ egy 8843 3| csók. Legélénkebben ez a tendencia a nemi szervek körül mutatkozik, 8844 17| ami hat hétig étrendem tengelyévé válik. Gondolom, afféle 8845 25| egy fekete, zúgó süketség tengerében. Ez a tenger üres. Felszíne 8846 17| Egyenlítõi láng~Egyenlítõi tengerek~Meleg hullámin át~Észak 8847 27| volt odaát, a szárazföldön, tengerhajózók népének leánya, kis Nini, 8848 27| negyvenhét éves koromban, elsõ tengeri utam.~ ~.oOo.~ ~ ~ ~ * 8849 17| elaludni.~~Hideg, rideg, tengerparti reggel. Hajók és mólók és 8850 25| mellett kúsztam, szimatolva, a tengerpartig. A nyomok a víz felé vezettek, 8851 27| szobában. A hallon át a tengerpartra jutni, futó férfialak áll 8852 27| megkapaszkodhatunk? Mert tengerrengés volt odaát, a szárazföldön, 8853 6| most élelmesen és makacsul tengeti tovább azt a ritka módon 8854 24| hajlott kora ellenére kitûnõen teniszezik, s pár nappal ezelõtt hallottam, 8855 24| és kijelentettem, hogy teniszezni akarok, ami annál meglepõbb, 8856 24| meglepõbb, mert soha nem teniszeztem, és nem is éreztem hiányát. 8857 19| következõ fejezetet vonzóbbá tenné, ha most azt írom, hogy 8858 4| és makacsul. „Le kellene tenned a doktorátust” - mondtam 8859 8| hívta fel magára.~~Valamit tennem kell, elhárítani a gyanút, 8860 24| erõfeszítésemre, amivel a tényeket regisztrálom. Nekik, valami 8861 5| hogy a „vonal” jól hasson, tenyeremet bánatosan emeltem homlokomhoz, 8862 18| belefog az újabb mûtétbe. Tenyérnyi korongot vés ki a koponyából, 8863 5| köhécseltem, szám elé tartott tenyérrel, pedig nem is kellett, aztán 8864 16| üveghálózattal csinálják, de tényleg lüktet, és néhol csomóba 8865 5| ijedtség volt nagyobb, mint a tényleges baj - az ijedtség ijesztett 8866 3| Magamat hozva fel példának, ténynek állítom, amit - autizmus! - 8867 8| mint aki hosszas habozás és tépelõdés után feladja magát a rendõrségen.~ ~ 8868 18| igen, õ fürdet meg, már tépi is le rólam a köpenyt, belefektet 8869 24| ismerni Kant diszciplínáit, tér- és idõérzékletünk formáiról... 8870 15| ki a diagnosztikában és terápiában, aminek etikettje a diplomácia 8871 12| ülök mégis a Café de France teraszán. Nem tréfálok, és nem káromkodom 8872 19| ártalmatlan daganatok is (a teratomákra gondolok) -, lenni akar 8873 17| lépcsõjén, egyelõre, illetve a térdeimen és a kezemen olyan kefe 8874 9| velük, sántítva, vakon, térden, négykézláb, de nem tudta, 8875 13| kazettába.~Szembefordul velem. Térdére csap, mosolyogva néz rám. 8876 1| egész bajos történetet miért teregetem az olvasó elé. De másrészt 8877 19| pompásan sakkozik. Betegségemre terelve a szót, Olivecrona személye 8878 3| lábujjhegyen kiment a sötét terembõl. Csakugyan, elég rémes ez 8879 21| már kezdem is: „Vára öblös teremében fel s alá jár bajnok Pázmány...”~~- 8880 26| egymásba, mint ezelõtt, a teremtés kezdete óta, vagy legalábbis 8881 11| az Isten is nekrológnak teremtette, halála után rögtön odaadom 8882 14| mindenesetre kapcsolatot teremtettek orvos és beteg közt. Természetesen 8883 12| valóságot az emberi képzelet teremti. Esetünkben olyanformán, 8884 21| próbálok berendezkedni, terepszemlét tartok. Kétoldalt pislogva 8885 24| hallottam késõbb, hogy magamhoz térésem után kellemetlenül nyugtalankodni 8886 7| kivándoroljunk, soha vissza nem térésre? Tûnõdve nézem a feliratokat, 8887 20| változtatja rettentõ testének térfogatát. Háromnaponként, naponként, 8888 15| ízetlen akasztófahumorka terheli lelkiismeretem: délben a 8889 16| szét, hol teszem le ezt a terhet, vagy hol találom meg azt, 8890 2| egy délután az Egyetem téri Central Kávéházban uzsonnáztam, 8891 22| Gundelnél már a kertben terítenek - a hullámfürdõ is megnyílt, 8892 3| Az egyik ábrán ebédnél, terített asztal körül a család, mindenkinek 8893 5| segélyt kérõ vonítás magamhoz térített. Elszégyelltem magam, amiért 8894 18| szédülés. Asztalkám már meg van terítve. A tejszínnek mindig örülök, 8895 11| komolyan elérzékenyedik.~Így terjed a hullám a térben, de vajon 8896 12| taglejtésekkel szónokolok. Reformokat terjesztek elõ, jól emlékszem, mirõl 8897 23| húzta ki az ábra szélét vagy térképfestésnél, vagy a szabadkézi rajzban, 8898 10| folyosókon, bekukkant a termekbe, nyáron a kertbe kisétál. 8899 9| széles kaszárnyafolyosók, a termekben túlvilági kék fény dereng, 8900 21| figyelmet, gondolatokat kell termelnem, gépiesen, értelmesen. Eszméletnél 8901 10| És néha tûnõdve követte a termen át, mintha mondani akarna 8902 27| boldogságot s a boldogtalanságot természetellenesnek.~~Egy reggel ott sütkérezem 8903 18| Pellico, s erõt véve indulatos természetemen, arra gondoltam, hogy fogadná 8904 24| szólt, csak a kedves, szelíd természetének. Igenis, ostoba liba, ismételtem, 8905 8| életére gondol és arra, milyen természetesnek találta. Kilátás nélkül, 8906 14| kérem - mondja hivatalos természetességgel, de halkan, ahogy fontos, 8907 19| csak az összetételét és természetét ismerjük, szerepérõl és 8908 16| berendezve, régiségtár, természetrajzi múzeum, fegyvertár, ásványtár, 8909 4| nincs-e rá szükség: nem is a természetre gondolok, a nitrogénre, 8910 3| ötödista, nem veszi észre, hogy természetrõl és életrõl magyarázva, gyakran 8911 4| kórrajz és nem a konzervatív természettudomány, amely csak a testet figyeli, 8912 7| Szeretem benne, hogy tud természettudományt is, nemcsak humanisztikát, 8913 19| önmagával tusakodó és habozó természetû ember, aki mérnök, önmûködõ, 8914 17| személyre. Két tiszta, sudár termetû, fehér bóbitás ápolónõ vesz 8915 6| Furcsa az arckifejezése.~- „Terminális”, ahogy itt mondjuk. Kevés 8916 26| is szerepel a tudományos terminológiában.~Ezt mormogta:~- Ein Wunder. 8917 10| választ, hibátlan orvosi terminológiával, az õ betegségét.~A klinikán 8918 1| irodalompolitika” tetszetõs terminusával elkeresztelt kereskedelmi 8919 25| neve.” Ájulásból magukhoz térõknél sokszor figyeltem, hogy 8920 13| folyadékkal telt hólyag terpeszkedne a kisagyon. Egyebet is gyanít, 8921 16| már a tömeg, szétszalad a térrõl, a Kreml elõtt futunk, aztán 8922 7| sürgetõen: no, mi lesz? észre térsz-e végre? abbahagyod nagyképû 8923 23| hivatalosan nem volt belõve a terület, és civilekre nem is szabad 8924 14| még érzelmi vagy kedélyi területen se.~Nem gyõzöm ismételni: 8925 27| az értékes holmit, drága terût, amivel boldog és hetyke 8926 24| szünetelni látszik. Magamhoz térve nagyon örültem, hogy világos 8927 14| intézetben, amelyhez tartozik. Tervei is vannak, valószínûen külföldre 8928 13| boldogító, hogy nem dolgozom. Terveim sincsenek, semmi felelõsség. 8929 5| mint a gyermek, aki - ha terveit nézem, hogy mi mindent akar 8930 26| múlva már öngyilkossági tervekkel foglalkozom, a szégyentõl 8931 4| helyett, amit gyermekkoromban terveztem.~Egy költõ barátom, kissé 8932 19| készített, egy új érzékszerv tervrajzát, mely másféle erõk sugárzását 8933 13| tökéletes diagnózist nem hoz. Tervrajzot, mérnöki mûvet, ami pontosan 8934 10| gondolok, nem lehet a tompa, tespedõ napokat folytatni a Havas-komplexummal: 8935 6| kemény moszatfélék kerültek a testbe, olyanok, mint a gabonakalász 8936 19| daganatoknak, amik az emberi testben elõfordulnak, a legjobb 8937 20| dobálta, köpenyét sovány teste köre csavarta a szél, és 8938 6| Gyanakodva húzódik el, egész testében remeg. Nyilvánvalóan nincs 8939 27| alóla az önmagamra támadó, testemben lakozó ellenséget.~Odanézz... 8940 27| csak egy font húst kért a testembõl, csak egy bõrt nyúzott le 8941 3| tiltakozik ellene, hogy a testemet éppoly fontosnak tartsam, 8942 19| daganat - új szervé vagy testrészé, amely meg akar születni 8943 3| szépnek igazán nem mondható testrészeimre éppolyan hiú vagyok, mint 8944 4| magas, nagy fejû, nagy testû ember, kerek gyermekarccal, 8945 22| számukra? Messzirõl jössz, drót testvér? - kérdi suttogva a stockholmi 8946 13| részvét, hogy utóbbit idõsebb testvére, a személyes halálfélelem 8947 11| szeretem õket, az egyik közülök testvéri gyöngédséggel, ami több 8948 22| is be a konyhából - nem teszed le rögtön azt a trombitát?! 8949 20| megérteni senki, vagy úgy tesznek, mintha nem látnák, hogy 8950 11| aki összerakott állvány tetejébe mászik, hogy ott trikójából 8951 27| szemetet, amit a háborgó vizek tetején leltem, hulladékát a büszke 8952 22| az összetákolt építmény tetejére, már elõhúzta trikója alól 8953 6| podagrásan recseg és ráz, s magas tetejével különben is olyan, mint 8954 16| Szerencsére eszembe jutott a Tétel. „Ko-po-nya”, szótagolom.~ 8955 1| szemérmetes Newton binominális tétele, mely a világ legszerénytelenebb 8956 3| megmaradt, dogmává erõsödött tétellel, hogy ilyesmi, természetesen, 8957 26| amire élete legnagyobb tétjét feltette. Nem sokáig kellett 8958 21| színpadi zsinórpadlás, a tetõ tele rudakkal, függönyökkel, 8959 21| betûzni. Fekszem a hátamon, a tetõre pislogok és várok, a kínos 8960 3| impresszionisták módján nyavalyákban tetszelegni, elismerni ezzel, hogy a 8961 19| énke” tetten érte bennem a tetszelgõ írót, s most is, már tudatosan 8962 19| Nem véletlen, hogy nem a tetszetõsebb kifejezést használtam, „ 8963 8| koporsófedelet feszegetõ tetszhalott. Bagoly huhog, kuvik ketyeg. 8964 4| motyogni, görcsösen... „tévedéss...”~Na...~A tükörben meglátom 8965 18| nyugodt, mint aki kétszer nem tévedhet, csak egyszer. Elzárja, 8966 9| ban álmodtam - és ha mégis tévedtem?~Lábujjhegyen bolyongani 8967 10| valamikor betegsége elõtt tevékeny és becsvágyó lélek lehetett. 8968 6| kiabál vagy ugat - az a tévérzésed van, hogy kötelességüket 8969 19| is képe volna rólam, akár téves, akár helyes, de határozott. 8970 10| ezúttal, talán elõször, bár tévesen, hosszú és nyakatekert halandzsa 8971 18| hogy a végsõ lokalizálás tévesnek bizonyul. Úgy látszik, van 8972 25| egy pillanatra szem elõl tévesztem a síneket. De lehetõleg 8973 2| cégtáblát, s az intézetet nem téveszti-e össze holmi jótékonysági 8974 2| fogja rá õket a népre, mint Thaly Kálmán a hírhedt „eredeti” 8975 24| én láttam könyveidben a Tiédet!~Úgy teszek, mintha elaludtam 8976 3| mondja: „ídesapám”, meg hogy „tikhús” lesz estére) az ábécéskönyvébõl 8977 3| csikorgattam, hogy ne tudjak tiltakozni, úgy tettem, mintha észre 8978 3| mától fogva Smüle a neved, tincset fogsz növeszteni. Pali eleinte 8979 25| hódolattal selypítve és tipegve el a Szépség Hajnala elõtt, 8980 16| lüktetését is látni, milyen finom tipográfiás munka, úgy látszik, vékony 8981 6| környezetben, század eleji típus, intellektuálisan finom, 8982 11| dolgozik - belekezdtek az új típusú repülõgép-puskák gyártásába.~ 8983 22| foglalkozás van kilátásban. A Tisza Kálmán téren, ahogy átballag, 8984 12| fények és árnyak elosztása tisztább az álmodott képeken, mint 8985 12| a parlamentben, szavaim tiszták, logikusak, meggyõzõk - 8986 12| kongó folyosókat járjuk, tisztára a bûnösé, aki visszatér 8987 6| szag a folyosón, karbolos tisztaság, kopár falak, gyászosan 8988 21| pislogok és várok, a kínos tisztaságban. Járkálnak körülöttem, halk 8989 3| nem szeretem, kedvelem a tisztaságot, és túl szépnek igazán nem 8990 13| komoly, ez a bátrabbik, mely tisztázta szívében az igazságot, hogy 8991 16| Ankarában vagyok) kínálnak, a tiszteletemre tartott banketten, ami nem 8992 12| szórakozottságot sejtet, tiszteletet és részvétet gerjesztve 8993 9| Felállok, haptákban. Néma, tiszteletteljes csönd, miközben néhány ellenõrzõ 8994 19| képviselõitõl, hogy éppen úgy tiszteljék azt az, elég félreérthetõ 8995 19| Ez a gyanú sért, áhítatos tisztelõje vagyok az egzakt tudománynak, 8996 3| öt közül, hátam mögött (tisztelõm és pszichoanalitikus) elõrehajol, 8997 9| ajtó és fehér egyenruhás tisztikara élén, mint egy haditörvényszék 8998 21| fehér ruhás fõszakács velõt tisztít, velõkrokettet készít. Nem, 8999 20| Megbízható, hûséges titkárra vagy titkárnõre gondolok, ott ül visszafojtott 9000 22| suttogja fogai közt, irigyen.~*~Titkáromat, Dénest, lépten-nyomon megállítják. 9001 20| szörnyû... Megbízható, hûséges titkárra vagy titkárnõre gondolok, 9002 4| esett, regényesen hallgatag, titkolódzó, úgy viselkedik, mint húszéves 9003 20| fölényemet viszont éppen ez a titkolt pátosz tette lehetõvé, amiben 9004 20| csillagokról. Nemrég fedezték fel a titkukat, hogy háromnaponként, némelyik 9005 8| orvos a beteggel szemben is titoktartásra van kötelezve.~Nevetek.~- 9006 14| nem jut más szó eszembe: titokzatosabban. Még azokat a bólintásokat, 9007 20| angyalszárnyakról szóló tündérmesénél - titokzatosabbnak és nagyszerûbbnek a fényévek 9008 5| Bosszantott ez az oktalan titokzatosság, végre is rólam van szó, 9009 24| amibõl kidobtak, a vidám tivornyázók az ablakból néznek, és röhögnek 9010 2| VONATOK~Ez év márciusában - tizedike felé lehetett - egy délután 9011 21| megtapogatta a duzzanatot. Tizenegy óra volt, két órája folyt 9012 3| gyorsan „lekenek” egy krokit, tizenegyre már a kiadónál vagyok, a 9013 5| elrejtem fejem a homokba.~Tizenhárom éves koromban egyszer, Szentendrénél, 9014 15| Trelleborg, Stockholm - Berlinben tizenhat óra, a Harmadik Birodalom 9015 24| és elégedetten bólintott.~Tizenkétszer lett így sötét és megint 9016 22| különben jó napja volna, csak tizenkettõig tart az elõadás, új ruháját 9017 16| bosszúsan toppant, ördög vigye, tizenkettõkor bezárták, nem lehet semmit 9018 17| megint sötétzöld - messze a tizennégy órás úton, fenyvesek közt 9019 16| mámoros és dobogó, mint akkor, tizennyolc éves koromban, annak az 9020 25| idáig. Egy száguldó kutya tizenöt óra alatt talán lefutja, 9021 25| Beethoven aprósága ez, amit egy tízéves kisleányhoz írt a vén óriás, 9022 8| vetkõztet, sokáig vizsgál, vagy tízféle reflexet próbál ki, szurkál, 9023 11| kocsizom holnap reggel, tíznapi pihenõre... nem jönnél velem? ~ 9024 7| Szép, karcsú homokóra, tízperces, ötperces beosztással. Lám, 9025 20| vágyakoztam. Lám, az ott a ligeti tó, ami most be van fagyva, 9026 15| aki elkísér, apróságok. Többek között egy kalapskatulya, 9027 15| rezümének tekinti aztán a többihez képest, holott a nyomatékot 9028 27| amivel tartozott, lemondani a többirõl - megelégedni vele, ha hitelezõm 9029 1| melyik réteg van nagyobb többségben.~Bár azt hiszem, világosan 9030 5| hetvenharmadik oldalán tartottam), többszöri szemdörzsölés és szemüvegpucolás 9031 11| jelenti, hogy a felajánlottnál tökéletesebb megoldást keres.~- Jobb, 9032 19| dadogásomba, zúgó fejjel és elég tökéletlen németséggel. Olivecrona 9033 20| embert játszik és fenséges tölgyet és szemét lesütõ szemérmes 9034 16| gyümölcsöskertje”, ez a címe, és óriási tölgyfa terpeszkedik a közepén, 9035 4| harc nélkül, jó legelõn tölthesse. Mint egy darab rongy, ruhacsomó, 9036 9| alatt, amit még a klinikán töltök, egyszer nevetek csak szívbõl, 9037 15| találnak semmi nyomot.~Ágyban töltöm a napot, dohogva, hogy nem 9038 21| agykamrák folyadékát, levegõt töltöttek bele, ez volt a motoszkálás. 9039 21| határozni, hova raktam el töltõtollamat, a szobámban, az éjjeliszekrény 9040 16| ordítva és lázadva lódul már a tömeg, szétszalad a térrõl, a 9041 3| fegyelmezni magam, egyszer egy tömegakasztást is végignéztem. Egyik az 9042 23| a kámeát, melynek egész tömege élesen elemelõdik a környezõ, 9043 19| nagyon vonzó, mintha kissé tömpe volna az orra, ami jóságra